A Nemzeti Választási Bizottság
193/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mi Hazánk Mozgalom (1141 Budapest, Komócsy utca 5.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy nem tette közzé a Mi Hazánk Mozgalom politikai hirdetését a jelölő szervezet által 2022. március 14-én kért tartalommal.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése tárgyában elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 19-én 19 óra 07 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Mediaworks Hungary Zrt. (székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48.) jogszabálysértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy mint az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a kampányidőszakában azzal a megkereséssel fordult a Mediaworks Hungary Zrt. értékesítési csoportjához, hogy az biztosítson Beadványozó politikai hirdetései számára megjelenési lehetőséget. A Mediaworks Hungary Zrt. képviselője egyértelmű jogszabályi hivatkozás híján, alaptalan indokokkal folyamatosan megtagadta Beadványozó politikai hirdetéseinek megjelentetését.
[3] Először arra hivatkozott, hogy a hirdetés nem felel meg a jogszabályoknak. Utóbb, többszöri kérésre kifejtette, hogy a hirdetés egyszerre kíván politikai tartalmat és kereskedelmi terméket (egy könyvet) népszerűsíteni, ami az álláspontjuk szerint nem felel meg – a Beadványozó szerint pontosan meg nem jelölt – jogszabályoknak.
[4] Az aggállyal szemben Beadványozó képviselője kifejtette, hogy a hirdetés az eredeti formában sem lenne jogszabálysértő, másrészt a másodízben csatolt hirdetés (amit maga a Mediaworks Hungary Zrt. is csatolt a válaszához) nem tartalmazta az érintett tartalmat. Ezt követően a Mediaworks Hungary Zrt. ismételten visszautasította Beadványozó politikai hirdetésének megjelentetését, arra hivatkozva, hogy Beadványozó nyilvános közleményéből arról értesült, hogy az ügyben kifogást nyújtott be az NVB-hez, és az emiatt kialakult függő jogi helyzetben a kiadónak nincs más lehetősége, mint megvárni a kifogás jogerős elbírását.
[5] Beadványozó kifogásában idézte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 1. § a) és e) pontját, az 1/A. §-át, a 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, a 139. § (1) bekezdését, a 140. § c) pontját és a 146. § b) pontját.
[6] Beadványozó álláspontja szerint Mediaworks Hungary Zrt. a kifogásban sérelmezett magatartása rosszhiszemű és valótlanságon alapul. Hivatkozott az NVB 2/2014. számú iránymutatására, amely szerint a sajtótermékben politikai hirdetés közzétételére megrendelés alapján kerülhet sor és a politikai hirdetés tartalmát is a megrendelő határozza meg, amiért a sajtótermék szerkesztői nem felelősek.
[7] Kifejtette továbbá, hogy a választási eljárásban előterjesztett kifogásnak és az az alapján indult eljárásnak nincs olyan hatálya, ami kihatna két jogi személy szerződéses megállapodására. Ebből pedig álláspontja szerint az következik, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. valótlan indokokkal, szándékosan akadályozni törekszik Beadványozó hirdetéseinek megjelentetését, azzal a céllal, hogy befolyásolja a különböző jelölő szervezetek esélyét és lehetőségét a választók tájékoztatására.
[8] Beadványozó szerint a Mediaworks Hungary Zrt. a kifogásban sérelmezett magatartásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[9] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, azaz a Ve. 218. § (2) bekezdésének megfelelően állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[10] Beadványozó kifogásához csatolta a Mediaworks Hungary Zrt. képviselőivel 2022. március 7. és március 18. között folytatott levelezés szövegét két Word dokumentumban. A hivatkozott dokumentumok tartalmazták Beadványozó közzétenni kért politikai hirdetésének mindkét változatát.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A jelen ügyben a jogvita tárgya a 2022. április 3. napjára kitűzött országos népszavazás kapcsán közzétenni kívánt politikai hirdetés. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
[12] Az országos népszavazási kampányidőszakban közzé tehető politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján a Ve. VIII. Fejezetének 71. Politikai reklám és politikai hirdetés című alcíme tartalmazza.
[13] A politikai hirdetés fogalmára vonatkozóan az Nsztv. nem határoz meg a Ve.-től eltérő definíciót, így a népszavazási eljárásban is ebből a fogalom-meghatározásból kell kiindulni.
[14] A Ve. 146. § b) pontja szerint politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
[15] A népszavazás tekintetében e fogalmat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy egyrészt ebben az eljárásban nem értelmezhető a jelölő szervezet és független jelölt fogalma, mivel itt gyakorlatilag bárki végezhet kampánytevékenységét. Ezzel egyező álláspontot fogalmazott meg a Kúria a Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésében, amelyben rögzítette, hogy „a politikai reklám körébe nem tartozó más kampány tevékenységet bárki folytathat, így magánszemélyek, civil szervezetek, parlamenten kívüli pártok stb., figyelemmel arra, hogy a Ve. jelölő szervezetekre, jelöltekre vonatkozó esetleges szűkítő szabályai népszavazási kampányban, ahol nem jelölő szervezetek versengenek nem értelmezhetőek.” {Indokolás [13]} Másrészt országos népszavazás esetén a politikai hirdetés a kampánytevékenységet végzőnek a népszavazásra feltett kérdésre adandó válasza („igen” - „nem” - „érvénytelen”) tekintetében kívánja befolyásolni a választópolgárokat.
[16] A Ve. 148. §-a szerint népszavazási kampányidőszakban politikai hirdetést csak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermék tehet közzé, feltéve, hogy a népszavazás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez (a továbbiakban: ÁSZ) eljuttatta hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét és az ÁSZ azt nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető.
[17] Az ÁSZ honlapján (asz.hu/valasztasok) közzétett nyilvántartás szerint az országos népszavazáson a Mediaworks Hungary Zrt. a nyomtatott és az elektronikus sajtótermékeiben is biztosítja politikai hirdetés közzétételét. A hirdetési árjegyzék a Ve. 148. § (3) bekezdésének megfelelően, a Mediaworks Hungary Zrt. honlapján is közzétételre került. (mediaworks.hu/wp-content/uploads/2022/01/2603714ArjegyzekMediaworksNepszavazas2022.pdf)
[18] A Bizottságnak abban kellett állást foglalni, hogy jogszerű volt-e a Mediaworks Hungary Zrt. azon magatartása, hogy bár bejelentette az ÁSZ felé, hogy a népszavazási kampányban sajtótermékeiben közzétesz politikai hirdetést, Beadványozó politikai hirdetéseinek közzétételét megtagadta.
[19] A kifogáshoz csatolt bizonyítékok szerint Beadványozó először olyan tartalommal kívánt politikai hirdetést közzé tetetni, amelyen szerepel, hogy Beadványozó az országos népszavazáson a „nem” szavazatok leadására buzdít, másrészt azon szerepel egy könyv megvásárlására való felhívás is. Ebből a hirdetésből Beadványozónak mint hirdetőnek a népszavazáson képviselt álláspontja egyértelműen kiderül, és az is, hogy a vele szimpatizáló választópolgárokat a vele egyező döntés meghozatalára kívánja buzdítani. E tekintetben tehát megfelel az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazott Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés fogalmának.
[20] Az azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hirdetés második fele egy forgalomképes ingó dolog, nevezetesen egy könyv értékesítésére és népszerűsítésére szolgáló felhívást tartalmaz, amely kimeríti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám fogalmát, ennél fogva az nem feleltethető meg a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek. Így e körben nem volt alapos Beadványozónak a Bizottság 2/2014. számú iránymutatására való hivatkozása. A politikai hirdetés politikai tartalma nyilvánvalóan nem vizsgálható a médiatartalom-szolgáltató által, azonban az első körben közzétenni kívánt hirdetés egyértelműen kereskedelmi célú tartalmat is hordozott, márpedig annak közzétételére a népszavazási eljárásban a Mediaworks Hungary Zrt. nem vállalt kötelezettséget.
[21] A bizonyítékokból azonban az is kiderül, hogy Beadványozó módosított az eredeti hirdetésen és végül annak olyan változata közzétételét kérte, amely már nem tartalmazta a könyv értékesítésére és népszerűsítésére való felhívást. Ahogyan az már rögzítésre került, ez a tartalom megfeleltethető a Ve. 146. § b) pontja szerinti fogalomnak. Bár jelen jogvitának ez nem tárgya, a Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni azt, hogy a Ve. 148. § (2) bekezdése azt is előírja, hogy a politikai hirdetésen fel kell tüntetni a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét is.
[22] A Beadványozó a Mediaworks Hungary Zrt. magatartásával kapcsolatban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét állította.
[23] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között (…)”.
[24] A Kúriának a 2016-os országos népszavazás eljárásában hozott Kvk.II.37.889/2016/3. számú végzése szerint, a Ve. hivatkozott alapelvi szabálya kifejezetten az országgyűlési választásokhoz kapcsolódik, a parlamenti demokrácia, a politikai pluralizmus alapjaként értelmezhető. A közhatalom létrehozásának folyamatában „[a]z azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét (…) a pártok országgyűlési mandátumáért folytatott küzdelmében (...)” [Kvk.IV.37.360/2014]. Az államnak - és az önkormányzatoknak - ebben a küzdelemben semlegesnek kell maradnia, amely akkor valósul meg, ha „(…) a jelölő szervezetek és a jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni” a politizáló polgárok számára [Kvk.IV.37.359/2014.]. Lényeges, hogy a Ve. elsősorban a választójog gyakorlásával összefüggésben tartalmaz alapelvi szabályozást, a népszavazáshoz való politikai alapjog tartalmát az Alaptörvény és elsődlegesen az Nsztv. szabályozza. A népszavazási eljárásban a Ve. másodlagos, szubszidiárius jellegű. A Ve. 2. §-ában meghatározott alapelveket a népszavazási eljárásban a népszavazási eljárás céljához, résztvevőihez, sajátosságaihoz igazítva lehet csak értelmezni, érvényesíteni. {Indokolás [30]-[33]}
[25] Bár a népszavazási eljárásban is követelmény az eljárásban részt vevők esélyegyenlősége, az alapelvi rendelkezés fenti tartalmának Kúria általi értelmezése alapján, a Bizottság nem látta megállapíthatónak jelen ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét, mivel az a kimunkált joggyakorlat szerint elsősorban az állammal, illetve a közhatalom gyakorlójával szembeni követelményként lett megfogalmazva, jelen ügyben azonban a sérelmezett magatartás elkövetője nem minősül ilyennek. Ennél fogva a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértésére vonatkozó rendelkezést a Mediaworks Hungary Zrt. terhére nem találta megállapíthatónak.
[26] A Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével összefüggésben, szintén a 2016-os országos népszavazás során hozott Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésében, fizetett politikai hirdetéssel kapcsolatos ügyben fejtette ki, hogy a jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is, csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A jogintézményekkel céljuk és tartalmuk szerint élhetnek ennek címzettjei. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. [18/2008. (III. 12.) AB határozat, Kfv.IV.37.359/2014/2.].
[27] A Kúria hivatkozott döntése a Bizottság megítélése szerint nemcsak a fizetett politikai hirdetést, mint kampányeszközt igénybe venni kívánó aktorok, hanem az annak közzétételére önként kötelezettséget vállaló médiatartalom-szolgáltatók által is figyelembe veendő megállapításokat tartalmaz. Vagyis a politikai hirdetés közzétételét vállalók sem akadályozhatják tevékenységükkel a népszavazási kampányban részt venni kívánókat, ha azok a hirdetési árjegyzékükben foglaltaknak megfelelően kívánják igénybe szolgáltatásaikat. Azáltal, hogy a Ve. 148. §-a alapján vállalták a politikai hirdetés közzétételét, beléptek az Nsztv. és a Ve. által szabályozott népszavazási eljárás keretei közzé, amely okán számukra is kötelezettséget jelent magatartásuknak a hivatkozott jogszabályokhoz való igazítása.
[28] Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Mediaworks Hungary Zrt. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a Beadványozó által 2022. március 14-én kért (a könyvre vonatkozó hirdetés nélküli) politikai hirdetést nem tette közzé.
[29] Fentiek alapján a Bizottság a kifogásnak a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján részben helyt ad és a Mediaworks Hungary Zrt.-t a további jogsértéstől eltiltja.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértése tekintetében a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, 208. §-án, 209. § (2) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. §-án, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke