A Nemzeti Választási Bizottság
186/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. G.-G. I. D. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 18-án 01 óra 02 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).
[2] Beadványozó álláspontja szerint egyrészt a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, másrészt a Magyar Állam, harmadrészt „a Magyar Állam” Kormánya, negyedrészt a magyar miniszterelnök, ötödrészt dr. Orbán Viktor mint a FIDESZ elnöke a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásához kapcsolódó kampányában jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el.
[3] Beadványozó kifejti, hogy az állam 2022. március 15-én 15:00 órai kezdettel hivatalos állami ünnepséget tartott Budapesten az V. kerületben, a Kossuth Lajos téren. Az állami ünnepséget a Kormány bonyolította le, ahol ünnepi beszédet mondott Orbán Viktor mint miniszterelnök.
[4] Beadványozó meglátása szerint Orbán Viktor miniszterelnök által 2022. március 15-én 15:00 órai kezdettel, a Kossuth Lajos téren megtartott állami ünnepségen elhangzott beszédének jelentős része a választásokhoz kapcsolódó kampánybeszéd volt, ünnepi megemlékezés helyett. Véleménye szerint az, hogy az ünnepi beszéd alatt elhangzottak csupán egyetlen politikai párt, a FIDESZ tevékenységét népszerűsítették, míg – a Beadványozó véleménye szerint vélhetően a legjelentősebb - választási ellenfelét, illetve annak vezetőjét negatív színben tüntették fel, alapvetően sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szellemét és az állam kötelező kampánysemlegességét.
[5] A Beadványozó a kifogásban hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor alapvetően összekeverte miniszterelnöki, illetve a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetségének elnöki szerepét azáltal, hogy egy állami ünnepi megemlékezés beszédét a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetségének népszerűsítésre használta fel, amellyel kampánytevékenységet folytatott. A miniszterelnöki beszédből szó szerinti idézéssel kiemelte, hogy „aki a békére és biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz”.
[6] Beadványozó előadja, hogy álláspontja szerint az állam politikai semlegességének alkotmányos elvéből, illetve a Ve. több megfogalmazásából és a demokrácia józan ész szerinti, illetve bevett alapelveiből nyilvánvalóan következik, hogy az államnak semlegesnek kell lennie. Mindezek alapján álláspontja szerint a kifogásban leírtak „kimerítik a Ve. 208. §- ában megfogalmazott „választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése” esetét”.
[7] A kifogásban kiemeli továbbá a Ve. 145. § (3) bekezdésének megsértését is, ugyanis állítása szerint a törvény előírásainak megfelelően az összes többi jelölő szervezet részére is azonos feltételekkel kellett volna kampánylehetőséget biztosítani a Kormány által szervezett állami ünnepségen.
[8] Végezetül Beadványozó hivatkozik arra, hogy az állami ünnepség kampányrendezvényként való megtartása sérti továbbá a kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának elvét is.
[9] Beadványozó beadványához csatolt 2 Pdf dokumentumot, amelyek az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emléknapjának részletes programleírását, valamint Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét tartalmazzák. A miniszterelnöki beszéd a miniszterelnök hivatalos honlapján is megtalálható, melynek elérhetőségét a kifogás tartalmazza, továbbá Beadványozó megjelölt két további linket – a youtube, valamint az Infostart.hu oldalakon - melyeken keresztül az ünnepi beszéd teljes egészében megtekinthető.
[10] Összefoglalva, Beadványozó álláspontja szerint a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Állam, „a Magyar Állam Kormánya” és Magyarország miniszterelnöke, egyben a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség elnöke azzal, hogy egy állami ünnepi megemlékezés beszédét kampánytevékenység folytatására használta fel, megsértette a Ve.-ben megfogalmazott alapelveket, valamint a Ve. 145. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[11] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, azaz a Ve. 218. § (2) bekezdésének megfelelően állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől és szabjon ki a jogsértéssel arányban álló bírságot.
[12] Beadványozó 2022. március 18-án 14 óra 14 perckor elektronikus úton kifogáskiegészítést küldött az alábbi szövegezéssel: „A ma hajnalban (2022.03.18-án 1:02-kor) e-mail-ben elküldött kifogásomat szeretném kiegészíteni azzal, hogy a beadványomban jelzett eset (választási kampánybeszéd tartása egyetlen párt szónokának részvételével a kormány által szervezett állami ünnepségen) a beadványomban jelzett általános jogsérelmen túl álláspontom szerint sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában megfogalmazott a választási eljárás során érvényre juttatandó alapelveket.”
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A Bizottság mindenekelőtt a kifogás kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára a Bizottságnak nincs módja. A Nemzeti Választási Bizottság következetes (lásd 58/2015., a 13/2016., a 129/2016., a 133/2018., 951/2018. és a 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} joggyakorlata szerint a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a kifogásnak mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[14] A Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésében – egyezően a Nemzeti Választási Bizottság 951/2018. számú határozatában kifejtettekkel – rögzítette, hogy „a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis, ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.”
[15] A benyújtástól számított három napos határidő már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési, mind jogi értelemben. Amennyiben a kifogás benyújtójának a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel vagy más, a kifogás kötelező tartalmi elemeinek valamelyikével, úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[16] Erre való tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy jelen ügyben Beadványozó által 2022. március 18-án 14 óra 14 perckor megküldött kifogás-kiegészítést figyelembe venni nincs módja, döntését a 2022. március 18-án 01 óra 02 perckor benyújtott kifogásra alapított tényállás és szolgáltatott bizonyítékok alapján hozta meg.
[17] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás részben érdemi vizsgálatra alkalmatlan, részben nem alapos.
[18] A Bizottság rávilágít, hogy Beadványozó kifogásában három, jól elkülönülő jogszabálysértést jelöl meg. Egyrészt sérelmezi, hogy a miniszterelnök, mint az ünnepség felkért szónoka megsértette „a Ve. szellemét, az állam kötelező kampánysemlegességét”, illetve tevékenysége kimeríti a Ve. 208. §-ában megfogalmazott választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésének esetét, másrészt a Ve. tételes rendelkezései közül jogszabálysértésként jelöli meg a Ve. 145. § (3) bekezdését, harmadrészt pedig hivatkozik arra, hogy „az állami ünnepség kampányrendezvényként való megtartása sérti továbbá a kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának elvét is.”
[19] Tekintettel arra, hogy Beadványozó jól elkülöníthető módon jelöli meg a jogszabálysértéseket, a Bizottság a kifogás elbírálása során is ezen tagolást követve, ennek tükrében értékelte a tényállást és hozta meg döntését.
[20] A Bizottság elsőként azt vizsgálta, hogy a kifogás tárgyává tett cselekmény ütközik-e a Ve. valamely alapelvébe.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság e körben megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[22] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[23] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[24] A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[25] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[26] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik továbbá az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatók, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam)
[27] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján rögzíti, hogy az nem tartalmaz konkrét, egzakt hivatkozást arra vonatkozóan, hogy a Beadványozó által kifogásolt cselekmény a Ve. 2. § (1) bekezdés a) – f) pontjaiban felsorolt, összesen hat alapelv közül mely alapelv sérelmét valósítaná meg. Továbbá a kifogás nélkülözi az azzal kapcsolatos okfejtést, hogy a „Ve. szelleme” továbbá az általánosan felhívott Ve. alapelvekkel kapcsolatos jogsértés pontosan miben merül ki, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme, és amelynek hiánya esetén a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[28] Következő lépésként a Bizottság, a másodikként felhívott, azaz a Ve. 145. § (3) bekezdésére alapított beadványozói érvelést tette vizsgálata tárgyává.
[29] E körben a Bizottság rámutat, hogy Beadványozónak ahhoz, hogy kifogása helyt fogjon, azt kellett volna bizonyítania, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdésében foglalt feltételek ellenére a 2022. március 15-ei ünnepség szervezői nem azonos feltételeket támasztva jártak el a jelöltek és jelölőszervezetek között. Ezzel szemben a kifogás tényszerű bizonyítékot még a vonatkozásban sem tartalmaz, hogy ki minősül a 2022. március 15-ei ünnepség szervezőjének, rendezőjének, továbbmenve ezen szervező a Ve. 145. § (3) bekezdése szerinti állami vagy önkormányzati költségvetési szervnek minősül-e. Ezen alapvetések bizonyítottságának hiányában a Bizottság rögzíti, hogy a kifogás Ve. 145. § (3) bekezdés második fordulata, azaz az egyenlő esélyek elemzése az „egyéb szükséges berendezés” kapcsán is szükségszerűen annak a megállapításához kell, hogy vezessen, hogy az bizonyítottság hiányában megalapozatlan.
[30] A Kúriának az NVB által is követett joggyakorlata szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzések – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[31] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem szolgáltatott alkalmas bizonyítéko(ka)t arra, hogy a Ve. 145. § (3) bekezdése szerinti jogsértés megállapítható legyen, ezért a Bizottság a kifogást, e körben a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
[32] Végezetül a Bizottság a Beadványozó által leírt tényállást a tekintetben is megvizsgálta, hogy az mennyiben sérti a „kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának” elvét.
[33] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó e körben sem jelölte meg a jogszabálysértés konkrét helyét, csak elvi szinten hivatkozik azokra, továbbá a kifogás nélkülözi az azzal kapcsolatos okfejtést, hogy a „kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának” elvének sérelme pontosan miben merül ki, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme, és amelynek hiánya esetén a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást e körben is Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A Bizottság ezen jogsértési elem tekintetében fenntartja és irányadónak tekinti a határozat [21] - [27] pontjaiban foglaltakat, azok megismétlésétől eltekint.
[34] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül, részben a Ve. 220. §-a alapján érdemben elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 145. § (3) bekezdésén, a 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) és d) pontján, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 21.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke