178/2022. NVB határozat - a Schwarcz-Kiefer Patrik képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

178/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Schwarcz-Kiefer Patrik képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (III. 11.) számú határozatát – az elutasítás jogcíme tekintetében – megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján utasítja el.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. március 10. napján 15 óra 13 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Baranya Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Baranya Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület (a továbbiakban: OEVK) Márok településén történtek miatt.
  2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy 2022. március 9-én reggel azt észlelte, hogy Márok településen az önkormányzat dolgozói, – feltehetően felettesük tudomásával – dr. Hargitai János a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös képviselőjelöltjének plakátját helyezték ki a falu községháza előtt. Mindezek bizonyítására kifogásához 2 db fényképfelvételt csatolt, amelyeken állítása szerint jól felismerhető A. M. önkormányzati dolgozó szürke pulóverben és baseball sapkában, valamint rajta kívül két további személy, akik véleménye szerint szintén önkormányzati dolgozók.
  3. Álláspontja szerint az, hogy önkormányzati dolgozók a munkaidejükben valamely pártnak választási plakátokat kihelyezve kampányolnak alkalmas arra, hogy súlyosan megsértse a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) valamint e) pontja szerinti alapelveket.
  4. Mindezekre tekintettel kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja értelmében állapítsa meg a jogsértés tényét, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a nevezett önkormányzati dolgozót, a fényképfelvételeken látható további két személyt, valamint ezen személyek felettesét a további jogszabálysértéstől, továbbá mérlegelje a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerinti bírság kiszabásának szükségességét.
  5. Az OEVB a 21/2022. (III. 11.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  6. Az OEVB indokolásában hivatkozott a Ve. 43. § (1), (2), valamint (5) bekezdéseire, amelyek szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  7. Az OEVB hivatkozott továbbá a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlatára is, amely alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket.
  8. Rögzítette az OEVB indokolásában, hogy a Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.
  9. Az OEVB irányadónak tekintette határozatában a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria azon gyakorlatát is, amely értelmében a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a Kifogástevőnek kell szolgáltatnia.
  10. Az OEVB indokolásában megállapította, hogy a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a Kifogástevő által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. Az OEVB álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetők. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve nem értékelhetők.
  11. Mindezekre tekintettel az OEVB – felhívva a Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzését is – megállapította, hogy Kifogástevő a kifogásához a sérelmezett állítások alátámasztására pusztán 2 db elmosódott, még a felvétel készítésének időpontját sem tartalmazó fényképet mellékelt. A kifogásában pusztán feltételezésekre hagyatkozik, azonban azok bizonyítására semmilyen érdemben vizsgálható, és értékelhető bizonyítékot nem szolgáltatott. Kifogástevő által a kifogáshoz mellékelt fényképeken nem állapítható meg egyértelműen, hogy hol történt a sérelmezett cselekmény, mivel a fényképfelvétel nem bizonyítja kétséget kizáróan annak tényét, hogy a képeken látható cselekmény pontosan milyen helyszínen, valósult meg, továbbá az sem, hogy milyen választási cselekményt rögzítenek.
  12. Az OEVB indokolásában rámutatott arra, hogy a kifogást előterjesztőnek a jogsértés helyszínét és a jogsértő cselekmény elkövetőjét egyértelműen, mindenki számára beazonosíthatóan és kétséget kizáróan kell megjelölni, és annak bizonyítására alkalmas bizonyítékot kell szolgáltatnia. Az OEVB ebben a körben megjegyezte, hogy a „szürke pulóvert és baseball sapkát viselő személy” jellemzéssel nyilvánvalóan nem azonosítható be konkrét személy. Továbbá Márok település községháza, és annak kinézete nem hivatalosan ismert és nem köztudomású tény, így szükséges annak bizonyítása a Ve. 43. § (4) bekezdése értelmében.
  13. Az OEVB mindezekre tekintettel megállapította, hogy bizonyítottság hiányában nem állapítható meg, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjaiban szabályozott alapelvek sérültek, így a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. március 14-én 15 óra 53 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 21/2022. (III. 11.) számú határozata ellen, amelyet az Országgyűlési Egyéni választókerületi Választási Iroda vezetője ugyan ezen a napon terjesztett fel a Nemzeti Választási Bizottság részére.
  2. Beadványozó érintettsége vonatkozásában előadta, hogy az OEVK-ban a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, valamint a Párbeszéd Mozgalom közös képviselőjelöltje.
  3. Előadta, hogy 2022. március 9-én reggel észlelte, hogy Márok településen az önkormányzat dolgozói, A. M., H. Á., és még egy személy – feltehetően a felettesük tudomásával – dr. Hargitai János a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös képviselőjelöltjének plakátját helyezték ki a falu községháza előtt. Mindezek bizonyítására fellebbezéséhez 2 db fényképfelvételt csatolt, amelyeken állítása szerint jól felismerhetően látható A. M. önkormányzati dolgozó szürke pulóverben és baseball sapkában, H. Á. a falu gondnoka, valamint még egy további személy, aki tudomása szerint szintén az önkormányzat alkalmazottja.
  4. Álláspontja szerint az, hogy önkormányzati dolgozók a munkaidejükben valamely pártnak választási plakátokat kihelyezve kampányolnak alkalmas arra, hogy súlyosan megsértse a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) valamint e) pontja szerinti alapelveket.
  5. Fellebbezésében előadta, hogy nem ért egyet az OEVB azon döntésével, hogy a kifogáshoz csatolt fényképfelvételeket érdemi bizonyítékként nem értékelte, tekintettel arra, hogy a fényképeken mind a három személy jól látható és közülük két személyt személyesen ismer.
  6. Kifogásolta fellebbezésében az OEVB azon indokolását is, amely szerint a kifogáshoz csatolt fényképek nem bizonyítják kétséget kizáróan, hogy azok Márok településen készültek. Álláspontja szerint a fényképeken teljes mértékben beazonosítható a település községháza, amely minden helyi és környékbeli ember számára ismert.
  7. Beadványozó véleménye szerint mind a kifogásában, mind pedig a fellebbezésében szolgáltatott bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy önkormányzati dolgozók megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása alapelvét, azáltal, hogy önkormányzati emberi és tárgyi erőforrások kerültek felhasználásra a plakátoláshoz, vagyis kampánytevékenységhez. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet sérti, hogy kizárólag a FIDESZ-KDNP jelöltjének plakátját helyezték ki az önkormányzati dolgozók, továbbá az e) pontban meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is sérült azáltal, hogy az önkormányzati erőforrások ilyen jellegű felhasználása nem annak rendeltetésszerű felhasználásának megfelelő, és az elkövető személyek sem tanúsíthattak jóhiszemű magatartást, tekintettel arra, hogy mindennek tudatában voltak.
  8. Mindezeken túl előadta, hogy meglátása szerint az OEVB jogellenesen járt el, akkor amikor a felmerült alapos aggályok és csatolt bizonyítékok ellenére érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kifogást.
  9. Mindezek értelmében kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint változtassa meg az OEVB határozatát és a 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el A. M.-et, valamint a mároki önkormányzati dolgozókat a további jogsértéstől. Mindezeken túl a választási kampány szabályainak megsértése miatt mérlegelje a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerinti bírság kiszabásának lehetőségét.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1.  A fellebbezés nem alapos.
  2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Beadványozó fellebbezésében érintettsége tekintetében előadta, hogy Baranya Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, valamint a Párbeszéd Mozgalom közös képviselőjelöltje.
  3. A Bizottság Beadványozó arra alapított érintettségét, miszerint jogerősen nyilvántartásba vett jelölőszervezetek közös képviselőjelöltje abban az OEVK-ban, amelyben a kifogásolt cselekmény történt, elfogadta az eljárásban.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
  5. A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
  6.  A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy az OEVB tévesen jelölte meg határozatában a kifogás elutasításának jogcímét, ugyanis Beadványozó csatolta az általa kifogásolt cselekményre vonatkozó bizonyítékokat. Az OEVB határozatában megvizsgálta és értékelte is azokat, így tehát a Ve. – 212. § (2) bekezdés b) pontjában írt kötelező feltétel hiányára alapítottan megjelölt – 215. § c) pontja mint érdemi vizsgálat nélküli elutasítási ok felhívása az ügyben nem foghatott helyt. A Nemzeti Választási Bizottság e körben rögzíti, hogy az OEVB a bizonyítékok megvizsgálása során arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok nem bizonyítják kellő mértékben a jogszabálysértés elkövetését, így tehát az OEVB valójában érdemben vizsgálta a kifogást.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor osztja az OEVB határozatának a kifogásban szolgáltatott bizonyítékok tekintetében tett megállapításait.
  8. A Kúria következetes joggyakorlata szerint, - amelyet a Bizottság is minden tekintetben alkalmaz és irányadónak tekint - a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli; a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására; a választási szervek és a bíróságok pedig minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket (Kvk.VI.39.231/2022/2., Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzések).
  9. Tekintettel a kifejtett kúriai gyakorlatra, a Bizottság kizárólag a Beadványozó által csatolt két fényképfelvételt mint bizonyítékot tudta értékelni eljárása során, Beadványozó fellebbezésében nem csatolt további bizonyítékot a sérelmezett állítások alátámasztására.
  10. A Bizottság elfogadta az OEVB álláspontját, miszerint azok a tényállás megállapításához szükséges bizonyossággal nem bizonyítják a jogsértés megtörténtét.
  11. A Bizottság osztva az OEVB álláspontját rögzíti, hogy Beadványozó kötelezettsége, hogy a jogsértés helyszínét, időpontját, a jogsértő cselekményt, valamint annak elkövetőjét egyértelműen, mindenki számára bizonyíthatóan és kétséget kizáróan jelölje meg és annak kétséget kizáró bizonyítására bizonyítékot szolgáltasson.
  12. Hivatkozik a Bizottság a Kúria következetes joggyakorlatára, amely értelmében a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3. számú végzések).
  13. A Bizottság megállapítja, hogy a fényképfelvételeken három személy látható, akiknek az arca – részben a fényképek minősége okán részben pedig mert két személy azokon csak profilból látható – kétséget kizáróan nem vehető ki. Ezen körben rögzíti a Bizottság, hogy a bizonyítékként szolgáltatott fényképfelvételeken látható három személy személyazonossága, tehát az, hogy pontosan kik ők és milyen minőségben folytatják tevékenységüket, nem tekinthető olyan köztudomású ténynek, amelynek bizonyítására a Ve. 43. § (4) bekezdése értelmében ne lenne szükség.
  14. A Bizottság annak tényét, hogy Beadványozó a fényképfelvételeken látható három személy közül két személyt ismer és meg is tudott nevezni beadványában, nem tudja érdemi bizonyítékként értékelni. Annak bizonyítása, hogy a csatolt fényképeken Beadványozó által megnevezett személyek szerepelnek, akik tudomása szerint önkormányzati dolgozók és ilyen minőségükben sértették meg a Ve. Beadványozó által megjelölt alapelveit, a Beadványozó kötelezettsége. Mindezek megfelelő mértékű bizonyítására a csatolt fényképfelvételek a Bizottság álláspontja szerint nem alkalmasak, így ezen tényeket a Bizottság nem tekintette bizonyítottnak.
  15. A Ve. 225. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy a fellebbező illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő új tényekre és bizonyítékokra hivatkozzon. A fellebbező a támadott OEVB határozat alapján annak ismeretében volt, hogy kérelmét az OEVB bizonyítottság hiányában utasította el, ennek ellenére fellebbezéséhez további bizonyítékot nem terjesztett elő (vö. Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. sz. határozat [26])
  16. A Bizottság osztja az OEVB álláspontját, miszerint a kifogáshoz mellékelt fényképek révén sem az OEVB-nek, sem az NVB-nek nem állt rendelkezésére olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan, aggálytalanul igazolta volna a jogsértés körülményeit, további bizonyítékot pedig a fellebbezéshez nem csatolt a fellebbező. (vö. Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. sz. határozat [27])
  17. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerűen mérlegelése alapján az OEVB helytállóan döntött akként, hogy kétséget kizáró bizonyossággal nem állapítható meg a kérelmező által megjelölt jogsértés, jogszabálysértés hiányában pedig jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
  18. A fent kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a sérelme – annak bizonyítottsága hiányában – nem állapítható meg.
  19. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát – az elutasítás jogcímét tekintve – megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján utasítja el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 220. §-án 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 16.

 

 

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke