A Nemzeti Választási Bizottság
1448/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy aki tudatosan igénybe vesz, prostituált által anyagi ellenszolgáltatásért nyújtott szexuális szolgáltatást, büntettet követ el, és hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. december 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. október 17-én, postai úton 20 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet – tekintettel arra, hogy a szervező nem csatolt hitelesítésre alkalmas ívet – a Nemzeti Választási Iroda elnöke 2014. október 21. napján kelt, 6/2014. számú NSz. határozattal, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésben foglalt hatáskörében eljárva elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A szervező 2014. október 27-én ismételten benyújtotta a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottság részére hitelesítés céljából. A szervező az ismételt benyújtás során újból már nem csatolta az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében előírt legalább húsz, legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátott népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő íveket.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján az ismételt benyújtásra tekintettel a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
II.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.
Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kérdés akkor hitelesíthető, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Btk. büntetés kiszabását rendeli.
A Btk. 7. §-a szerint szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik, a Btk. 8. §-a szerint gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
A Btk. a bűncselekmény esetén a bűnösség két kategóriáját különbözteti meg egymástól: a szándékosságot és a gondatlanságot. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés a bűnösségnek a Btk.-ban meghatározott e két kategóriáján kívül egy újabb fogalmat, a tudatosságot tartalmazza. A népszavazási kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jogalkotói egyértelműség követelményének nem felel meg, mivel egy eredményes népszavazás esetén nem a jelenleg hatályos büntető törvénykönyvben alkalmazott bűnösségi kategóriákat (szándékosság, gondatlanság) alkalmazva határozza meg a büntetendő magatartás törvényi tényállását, hanem a Btk. fogalmi rendszerén kívüli, attól idegen fogalom, a tudatosság tényállási elemét tartalmazza.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés arra irányul, hogy bűntettnek nyilvánítson egy olyan cselekményt, mely során valaki szexuális szolgáltatást anyagi ellenszolgáltatásért vesz igénybe.
A Btk. 5. §-a szerint a bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A Btk.-ban a bűntettet, mint súlyosabb bűncselekményi kategóriát egyrészt a bűnösség formája, másrészt a törvényi büntetési tétel határolja el a vétségtől. A törvény a bűntettekre súlyosabb szabályokat állapít meg – pl. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál, a tevékeny megbánásnál, a próbára bocsátásnál -, mint a vétségre, tekintettel azoknak a társadalomra gyakorolt, a vétségnél veszélyesebb hatásukra.
Előzőekre tekintettel jogalkotási szempontból nem egyértelmű, hogy csupán a kezdeményezésben meghatározott cselekmény, mint bűntett esetében kellene a kiszabható szankciót a jelenlegi két évi szabadságvesztés helyett hat hónapra mérsékelnie a jogalkotónak vagy általában valamennyi bűntett esetében.
Amennyiben a szervező által népszavazásra feltenni kívánt kérdés csak egy meghatározott cselekmény esetében – melyet bűntettnek minősít – kívánja a kiszabható szankciót az általános szabályokhoz képest módosítani, megbontja és alapvetően értelmezhetetlenné teszi a Btk.-ban foglalt, annak egészén végigvonuló tettarányos büntetőjogi szabályozási szemléletet. Mindezen túl a kérdés a Btk.-ban foglalt, a bűntett és a vétség közötti differenciált szabályozás megbontását is eredményezné.
Az, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás világos és következetes szabályokon alapuljon a jogalkotó feladata. Ahhoz azonban, hogy a jogalkotó ezen feladatának eleget tehessen, a népszavazási kérdésnek olyan megfogalmazást kell tartalmaznia, melyből az elvégzendő jogalkotási feladat, illetve annak következményei is egyértelműen előreláthatóak legyenek, legfőképp azért, mert a jogalkotó kötve van a kezdeményezésben foglaltakhoz. Csak a világos büntetőjogi szabályozás biztosítja ugyanis az állampolgárok számára azt, hogy lehetőségük legyen pontosan megismerni, hogy mely cselekmények milyen feltételek mellett büntetendők. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésből azonban a jogalkotó számára a büntetni rendelt cselekmény szankcionálásának feltételei nem világosak.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ezért a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés azon okból sem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének, hogy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel kíván szankcionálni egy olyan cselekményt, mely bűntettnek minősül, ezzel szemben a hatályos Btk. bűntett esetében kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli.
Ezen ellentmondás miatt egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű, hogy a népszavazás eredményének hogyan tudna eleget tenni, pontosan milyen jogalkotásra lenne köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (2) bekezdésén és a 11. §-án, a Btk. 4. §-án, a 5. §-án, a 7. §-án és a 8. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. november 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke