A Nemzeti Választási Bizottság
144/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. G.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a „Szavazz Érvénytelenül App” applikáció 2016. október 2-án történő aktiválásával megsértette az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 832.500 Ft (azaz nyolcszázharminckétezer-ötszáz forint) bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda 10032000-00333616-00000000 számú bankszámlaszámára jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a bírságot kiszabó határozat számát, továbbá a bírságot kiszabó választási bizottság székhelytelepülésének, azaz Budapest megnevezését. A bírság – annak meg nem fizetése esetén – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Magyar Kétfarkú Kutyapárt vonatkozásában egyebekben elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást – a Xopyo Internet Technológiai Kft. jogsértése, eltiltása és vele szemben bírság kiszabása tekintetében – elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. október 3-án 10 óra 28 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (a továbbiakban: MKKP) és a Xopyo Internet Technológiai Kft. ellen. Beadványozó előadta, hogy az MKKP „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációnak használatára, és ezzel egyidejűleg az országos népszavazás napján, 2016. október 2-án a szavazólapok lefényképezésére buzdította a választópolgárokat a Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 30-án meghozott 118/2016. számú határozatában megállapított jogszabálysértés ellenére. Beadványozó álláspontja szerint az MKKP magatartása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel együtt az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésben deklarált, a választások titkosságának alapelvét.
Beadványozó kifogásolta, hogy az MKKP a jogszabálysértéstől való eltiltás ellenére az az applikációt mégis elindította, és az országos népszavazás napján, 2016. október 2-án sorra születnek az érvénytelen szavazatokról készült fényképek, amelyről több internetes portál (444.hu, index.hu) valamint az MKKP honlapja és Facebook oldala is beszámolt. Hivatkozott Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottság 118/2016. számú határozatára, másrészt a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről és lefényképezéséről szóló 12/2014. NVB iránymutatására, amelyben a Bizottság a választási eljárási alapelvekkel ellentétesnek mondja ki, ha a választópolgár a szavazólapról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít.
A fentiekre tekintettel, Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot a kifogásnak helyt adni, és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, valamint a Xopyo Internet Technológiai Kft. vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét megállapítani és a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a további jogszabálysértéstől eltiltani, valamint bírságot kiszabni.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
A Nemzeti Választási Bizottság a jelen ügyhöz becsatolt bizonyítékok vizsgálata alapján megállapítja, hogy a MKKP a 2016. október 2-án lezajlott országos népszavazás napján a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációt aktiválva, lehetővé tette a felhasználók számára, hogy oda a szavazólapról készített fényképeiket feltöltsék és azt a többi felhasználóval megosszák. Megállapítható, hogy az applikáción keresztül számos választópolgár szavazólapjáról készített fényképfelvételt meg is osztotta. illetve ezek internetes újságokban is megjelentek.
A Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 30-án kelt 118/2016. számú határozatában megállapította, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre (megosztásra) hívta fel a választópolgárokat, megsértette Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét. A Nemzeti Választási Bizottság e döntésében a Magyar Kétfarkú Kutyapártot a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
A Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 30-i ülésén 92. számú jegyzőkönyvi döntésében határozott arról, hogy a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján az applikációval összefüggő adatvédelmi szabálytalanság kivizsgálása céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul. A Bizottság továbbá a 93. számú jegyzőkönyvi döntésével arról is döntést hozott, hogy a Ve. 44. § (2) bekezdés alkalmazásával ismeretlen tettes ellen a büntető hatósághoz fordul a Btk. 350. § (1) bekezdésének f) pontjába ütköző cselekmény alapos gyanúja miatt.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti azt a tényt, hogy a 118/2016. számú határozatával szemben 2016. október 5-én 16.00 óráig lehetett jogorvoslati kérelmet beterjeszteni. A határozattal szemben törvényes határidőben érkezett felülvizsgálati kérelem, így a Nemzeti Választási Bizottság határozata a Kúria felülvizsgálati eljárásában meghozott döntését követően válik jogerőssé.
Mindezekből következően a Bizottságnak jelen ügy elbírálása kapcsán figyelemmel kellett lennie arra, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikáció tárgyában meghozott 118/2016. számú határozata a szavazás napján, azaz 2016. október 2-án még nem emelkedett jogerőre, a határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem elbírálása a Kúria előtt folyamatban van.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérelemében Beadványozó a „Szavazz Érvénytelenül App” mobil applikációnak a népszavazás napján, vagyis 2016. október 2-i működését és működtetését kifogásolta.
Ezzel kapcsolatban a Bizottság hivatkozik a 118/2016. számú határozatában és a 12/2014. számú NVB iránymutatásában részletesen kifejtett azon álláspontjára, mely szerint választási eljárási alapelvekkel ellentétes, ha a választópolgár a szavazólapról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt készített felvételt távközlési, digitális vagy más információtechnológiai eszközzel harmadik személynek megmutatja.
A Nemzeti Választási Bizottság az MKKP kifogásban megjelölt applikációjával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az abban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel választópolgári jelzése – nyíltan a választások és a népszavazás Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált titkosságának megsértésére irányul.
A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) a választások tisztaságának megóvása, (…) és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”.
A Ve. 182. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.
A Nemzeti Választási Bizottság a 118/2016. számú határozatával és a 12/2014. számú iránymutatásában foglaltakkal egyezően jelen ügyben is rögzíti, hogy álláspontja szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. – felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.
A Nemzeti Választási Bizottság az iránymutatásában kimondta, hogy a szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Alaptörvényben rögzített követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, továbbá az Alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a szavazás titkossága választási alapelvvel, és az ismertetett tételes szabályokkal is csak az a választói magatartás egyeztethető össze, ha a választópolgár a szavazás alkalmával a szavazólapot nem sajátjaként kezeli, hanem választójoga gyakorlásának kifejezését és az eredmény megállapítását segítő eszközként.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy az MKKP a szavazás napján, 2016. október 2-án a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációt működtette és ezzel lehetővé tette a választópolgárok számára, hogy a szavazólapjukról fényképfelvételt tegyenek közzé, megsértette Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét.
Beadványozó a kifogásában kérte azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a Xopyo Internet Technológiai Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) kapcsolatban is a jogsértést, tekintettel arra, hogy a Kft. készítette, fejlesztette az applikációt.
A Nemzeti Választási Bizottság ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy nem áll rendelkezésére olyan adat, tény, vagy bizonyíték, amely alapján azt egyértelműen megállapíthatná, hogy a mobiltelefonos applikációt a Beadványozó által megjelölt Kft. készítette vagy fejlesztette volna. A Beadványozó által megjelölt honlap nem támasztja alá egyértelműen azt, hogy a kifogásolt applikációt a Kft. készítette. Így a Nemzeti Választási Bizottság a Kft. felelősségével kapcsolatos beadványozói állítást nem találta megalapozottnak. Továbbá a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási alapelvi jogsértést egyértelműen az MKKP követte el azzal, hogy az applikációt elkészítette, annak használatára buzdított, azt népszerűsítette és a népszavazás napján elérhetővé tette a választópolgárok széles rétegei számára.
A Ve. 140. §-a értelmében kampányeszköznek minősülhet bármilyen olyan eszköz, amely a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas. A Ve. nem kimerítő jelleggel sorolja fel ezeket, megemlítve a plakátot, a közvetlen megkeresést, politikai reklámot és hirdetést és a választási gyűlést is. Kampánytevékenységnek minősül a Ve. 141. §-a szerint a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt applikációnak a választás napján történő működtetése és elérhetővé tétele alkalmas volt a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, hiszen maga az applikáció neve is az érvénytelen szavazat leadására buzdít, vagyis a választói akarat befolyásolására törekszik. Így a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikáció, egyéb funkcióira való alkalmassága mellett, kampányeszköznek is minősíthető. Miközben ugyanis az applikáció alapvetően adatok kezelésére és továbbítására kifejlesztett eszközként működtethető, az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapok lefényképezése, rögzítése, elmentése és továbbítása, valamint kifejezetten az erre való buzdítás kampánytevékenységnek minősíthető. A Ve. 2. § (1) bekezdésben rögzített, választási eljárási alapelveket, melyek a népszavazási eljárásban annak sajátosságaira tekintettel is alkalmazandók, a kampánytevékenység folytatása során is érvényre kell juttatni. Ezért az alapelvek bármelyikének megsértésével folytatott kampánytevékenység esetén a kampányra vonatkozó szabályok megsértése is megvalósul.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az MKKP választás napján kifejtett cselekménye miatt a választási kampány szabályainak megsértésére hivatkozással bírságot szabott ki.
A Ve. 219. § (2) bekezdése szerint a bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint.
A Nemzeti Választási Bizottság a maximálisan kiszabható bírságösszeg helyett – 1.665.000 Ft – az MKKP vonatkozásában annak középmértéke, vagyis 832.500 Ft összegű bírság kiszabásáról döntött.
A Bizottság a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit mérlegelte. A Bizottság értékelte a jogsértéssel érintettek körének nagy számát, a jogsértés súlyosságát és annak országos kiterjedtségét is. A Bizottság a bírságról való döntése megállapítása során különösen figyelemmel volt az MKKP jogsértésének ismétlődő jellegére. A bírság összegének megállapításakor a Bizottság figyelembe vette azt is, hogy az MKKP jelen ügyben kifogásolt tevékenysége nyilvánvalóan szándékos és egyértelmű szemben helyezkedés volt a Nemzeti Választási Bizottság korábban meghozott, 118/2016. számú határozatában kiszabott szankciókkal.
A Nemzeti Választási Bizottság bírság kiszabását a Kft. vonatkozásában mellőzte.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az MKKP vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és d) pontja alapján, míg a Xopyo Internet Technológiai Kft. vonatkozásában a Ve. 220. §-a alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
IV.
A határozat az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. (1) bekezdés a) és e) pontjain, a Ve. 140. §-án, 141. §-án, a 182. §-án, a 218. §-án, a 219. §-án, 220. §-án, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. október 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke