A Nemzeti Választási Bizottság
1364/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Irimiás László, az Orosházi Média Kft. (5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.) képviselője (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 56/2014. (IX. 25.) számú határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Orosházi Média Kft. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét azzal, hogy az általa kiadott, www.oroscafe.hu megnevezésű sajtótermékben valamennyi, a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson induló polgármesterjelöltről szóló tudósításban egyidejűleg megjelenít egy másik jelölő szervezet jelöltjét népszerűsítő médiatartalmat.
Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi továbbá, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléshez hasonló módón tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Jámbor Nándor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom orosházi polgármester- és képviselőjelöltje (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogással élt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek, továbbá a 140. § b) és c) pontjának, a 144. § (7) bekezdésének, a 146. § b) pontjának és a 148. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozva. A kifogás arra irányult, hogy az Orosházi Média Kft. internetes médiafelületén Orosháza város valamennyi, a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson induló polgármesterjelöltjéről cikket közölt, de minden egyes megjelenés esetén fizetett hirdetésként bevágásra kerül Dávid Zoltán, a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjének arcképe „Bízzon a Fideszben, Orosháza itt vagyok. Csak a FIDESZ, 2014. október 12.” szöveggel, valamint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek emblémája. Beadványozó hivatkozott a Ve. 209. § (2) bekezdésére tekintettel arra, hogy a kifogásolt médiatartalom 2014. szeptember 19. óta folyamatosan fellelhető a www.oroscafe.hu weboldalon.
Kifogást tevő fentiek alapján kérte, hogy a TVB kötelezze a jogsértő Orosházi Média Kft-t a hirdetés azonnali levételére, az olvasóktól való „elnézéskérésre”, illetve minden egyes sértett polgármesterjelölt részére azonos terjedelmű, hirdetésektől mentes felület biztosítására.
A TVB 56/2014. (IX. 25.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy „az Orosházi Média Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy a www.oroscafe.hu internetes médiafelületen valamennyi orosházi polgármester-jelölt bemutatása esetén – mely fényképes megjelenést és szöveges bemutatkozást tartalmaz – egyidejűleg a felületen azonnal megjeleníti Dávid Zoltán FIDESZ-KDNP-s polgármester-jelölt fényképét (…), valamint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet emblémáját”. Eltiltotta továbbá az Orosházi Média Kft-t a további jogszabálysértéstől, illetve kötelezte a határozat rendelkező részének közzétételére. A TVB, hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság 2/2014. sz. iránymutatására kifejtette, hogy az érintett polgármesterjelöltek olyan megrendelést az Orosházi Média Kft. részére nem adtak, mely szerint „a saját politikai hirdetésük fölé” a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet politikai hirdetés jelenjen meg.
II.
Beadványozó 2014. szeptember 28-án 14.00 órakor fellebbezést nyújtott be, mely szerint a TVB 56/2014. (IX. 25.) számú határozata jogsértő. Beadványozó előadta, hogy a megjelölt jogszabálysértés nem valósult meg, mert egyértelműen megállapítható, hogy a sajtótermékben közzétett politikai hirdetés azonnal felismerhető és más médiatartalomtól megkülönböztethető, melynek igazolásául csatolta a banner hirdetéséről készített másolatot. Beadványozó hivatkozik arra, hogy a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás kampányidőszakára vonatkozó hirdetési árjegyzéket minden, a választáson induló jelölt és jelölő szervezet megkapta, melynek bizonyításául csatolta az érintetteknek megküldött levél másolatát. Az Orosházi Média Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint mindezidáig kizárólag a FIDESZ Orosházi Szervezete kereste meg politikai hirdetés közzététele céljából. Beadványozó hivatkozik továbbá az Orosházi Média Kft. által kiadott Választási Kódexre, mely többek között tartalmazza, hogy milyen felületet biztosítanak a jelölő szervezetek számára. Beadványozó szerint a TVB tévesen ítélte meg azt, hogy az érintett polgármesterjelöltek politikai hirdetései felett jelent meg a kifogásolt médiatartalom, ugyanis az érintett médiatartalmak nem megrendelésre készültek, hanem a szerkesztőség ajánlotta fel számukra az ingyenes megjelenés lehetőségét, azaz nem minősülnek politikai hirdetésnek.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság a sérelmezett határozat, valamint az azt megelőző eljárás vizsgálata eredményeként az alábbiakat állapítja meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a www.oroscafe.hu internetes hírportál tevékenységét a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta.
A Ve. 146. § b) pontja szerint politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
A médiaszolgáltatókról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja szerint sajtóterméknek minősül az internetes hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti.
Fentiek szerint politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. Minden más médiatartalom, amelyért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel tartozik, nem minősül politikai hirdetésnek.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogásolt, „Bízzon a Fideszben! Orosháza, itt vagyunk! CSAK A FIDESZ! 2014. október 12.” feliratú, Dávid Zoltánt, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet orosházi polgármesterjelöltjét, illetve emblémáját ábrázoló médiatartalom a Ve. 146. § b) pontja szerint politikai hirdetésnek minősül, tekintettel arra, hogy – a médiaszolgáltató nyilatkozata szerint – ellenérték fejében került közzétételre, illetve tartalma és képi megjelenése alapján alkalmas a FIDESZ és a KDNP jelölő szervezetek, illetve azok közös jelöltjének népszerűsítésére.
A Nemzeti Választási Bizottság nem ért egyet az elsőfokú választási bizottság határozatában kifejtettekkel, mely szerint a polgármesterjelöltekre vonatkozó cikkek politikai hirdetésnek minősülnek. A politikai hirdetés fogalmi elemét képezi - annak közzététele esetén - az ellenérték megfizetése. Hivatkozva a sajtótermék képviselőjének nyilatkozatára, mely szerint az érintett médiatartalmak ingyenesen, a Választási kódex 2014. c. kiadványban foglalt, egyenlő feltételek mellett kerültek közzétételre a Bizottság rögzíti, hogy a sajtótermék által megjelenített, valamennyi polgármester-jelölt „bemutatkozó anyaga” a sajtótermék szerkesztői befolyása alatt álló tudósításnak minősül.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy a Dávid Zoltán polgármesterjelöltet népszerűsítő politikai hirdetés közzétételére a Ve.-ben foglalt szabályok szerint került-e sor.
A Ve. 148. §-a szerint a sajtótermékekben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
A Nemzeti Választási Bizottság Ve. 148. § (3) bekezdése alapján rögzíti, hogy a megjelölt sajtótermék hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette, mely a www.asz.hu honlapon is fellelhető.
A Ve. 148. § (1) bekezdése szerint a politikai hirdetésnek „azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek” kell lennie. A Nemzeti Választási Bizottság a politikai hirdetés szemrevételezése útján megállapítja, hogy az „hirdetés banner” formában helyezkedik el minden, a sajtótermék által közzétett - archív és friss - cikkben, tekintet nélkül azok tartalmára (politikával, sporttal, oktatással, közéleti eseményekkel kapcsolatos hírekben egyaránt megjelenik). A politikai hirdetés a cikk címe és szövege között jelenik meg két, elhatárolásra szolgáló vizuális jelzéssel és a „Fizetett politikai hirdetés” szöveg feltüntetésével. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a politikai hirdetés képi megjelenése és tartalma alapján egyértelmű, hogy az nem a cikk része, attól elkülönül.
Fentiek szerint a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 148. §-ában foglalt, politikai hirdetésre vonatkozó rendelkezések sérelme nem állapítható meg.
A Nemzeti Választási Bizottság azonban szükségesnek tartotta – a kifogást tevő által is hivatkozott – a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelv érvényesülésének vizsgálatát.
Jóhiszeműen gyakorolja jogát az, aki – elvárható gondosság tanúsítása mellett – a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róla. A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata szerint az elvárható gondossággal való eljárás fontos feltétele a jóhiszemű joggyakorlásnak. Megállapítható az adott magatartás rendeltetésellenessége, ha annak az alkalmazott jogszabály, jelen esetben a választási eljárásról szóló törvény céljával ellentétes, hátrányos következménye van, például mások jogainak a korlátozásával jár.
A sajtótermék hirdetési árjegyzéke szerint a www.oroshaza.hu hírportálon bannerek közzététele az alábbi módon lehetséges: a cím- és cikkoldal jobb felső sarkán, a hírdobozok között címoldalon, side-bar banner a címoldalon, cikk közi (a lead és a cikk többi része között), valamint cikkvégi. A Bizottság mérlegelte azon – sajtótermék képviselője által is említett – körülményt, mely szerint Magyarországon a „bannerkampány” általában fix hirdetési felület megvásárlását jelenti, így bármely, szerkesztőségi tartalom mellett megjelenik azon személy hirdetése, aki ezen felületet „kibérelte”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül azon tény, hogy a sajtótermék valamely jelölő szervezet, illetve jelölt hirdetését a politikai ellenfeleiről szóló tudósításba ágyazva jeleníti meg. A honlapon továbbá bármely cikk megjelenítése esetén automatikusan megjelenik a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjét népszerűsítő politikai hirdetés, politikai eseményekről szóló tudósítások esetén is (pl. a Munkáspárt elnökének Orosházán tett látogatásáról, az MSZP lakossági fórumairól szóló cikkek). A Bizottság álláspontja szerint a cikkek ilyen módon történő megjelenítése az „elvárható gondosság” követelményébe ütköző magatartásnak minősül tekintettel arra, hogy a jelölő szervezetek számára hátrányos következményekkel jár, azok politikai esélyeit csökkenti. A sajtótermék látszólag ugyan a Ve. politikai hirdetés közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően jár el és eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, azonban ezt a törvény céljának, értelmének megkerülésével teszi.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a sajtótermék megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét azzal, hogy bármely, az önkormányzati választásokon nyilvántartásba vett jelölő szervezet jelöltjéről szóló cikkben megjelenít egy másik jelölő szervezet jelöltjét népszerűsítő médiatartalmat, csökkentve ezzel más jelöltek politikai esélyeit.
A Nemzeti Választási Bizottság végül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, a jelölő szervezetek esélyegyenlősége követelményének érvényesülését vizsgálta. E jogszabályi rendelkezést kellett összevetnie a Bizottságnak a sajtótermékben megjelent médiatartalom tartalmával, a kifogásban illetve a fellebbezésben foglaltakkal.
Ahogyan arra a Kúria több eseti döntésében is rámutatott, a parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja a média semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény a sajtótermékekre is irányadó, azaz azok nem vehetnek részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint jelen esetekben a pártok esélyegyenlőségének sérelme abból az aspektusból merül fel, hogy a sajtótermék minden, az önkormányzati választásokon induló jelöltnek biztosította-e azonos feltételekkel a politikai hirdetés megjelenítésének lehetőségét.
Az Állami Számvevőszék honlapján is közzétett hirdetési árjegyzék szerint a jelölő szervezetek az www.oroscafe.hu felületen meghatározott időtartamra az alábbi felületeket vásárolhatják meg politikai hirdetés közzététele céljából: „félrevezető pozícióban”, „kishír pozícióban”, „bannerek”.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A kifogást tevő az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott arra, illetve nem nyert bizonyítást azon tény, mely szerint a politikai hirdetés közzétételének lehetősége nem volt adott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetek és jelöltek számára. A kifogásolt sajtótermék képviselőjének nyilatkozata szerint továbbá a banner hirdetés igénybevételének lehetőségét valamennyi jelölt és jelölő szervezet részére biztosították, a hirdetési árjegyzéket számukra 2014. szeptember 2-án kiküldték. Az érintett pártok és jelöltek közül azonban csak a Fidesz Orosházi Szervezete jelezte politikai hirdetés közzétételének szándékát.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv sérelme, tekintettel arra, hogy politikai hirdetés közzétételének lehetősége minden, az önkormányzati választásokon nyilvántartásba vett jelölő szervezet és jelölt számára fennáll adott a hirdetési árjegyzékben foglaltak szerint.
A Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében eljárva – a TVB 56/2014. (IX. 25.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogásnak jelen határozatban rögzített jogi érveléssel és indokolással adott helyt.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 43. § (2) bekezdésén, a 146. § b) pontján, a 148. §-on, a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Mttv. 203. § 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. szeptember 30.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke