13/2021. NVB határozat - a dr. Schmuck Erzsébet által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

13/2021. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Schmuck Erzsébet (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

 „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. augusztus 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2020. október 28-án 9 óra 40 perckor személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 28 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az elbírálási határidő megszakadása és újrakezdése]

  1. Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében rögzített elbírálási időtartama alatt a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva 2020. november 4-i hatállyal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel. A Kormány a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében, majd az Országgyűlés – az ezt megerősítő – a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (5) és (8) bekezdéséiben rögzítette, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos népszavazás nem kezdeményezhető, és az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők – a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével – megszakadnak. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
  2. Mivel az országos népszavazási kezdeményezés elbírálásának határidejére vonatkozó szabály – az Nsztv. 11. § (1) bekezdése – a törvény II. Fejezetében található, ezért a kezdeményezés tekintetében az elbírálás, a határidő leteltét megelőzően, 2020. november 6-án megszakadt.
  3. A 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2020. november 11-én, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a 2020. évi CIX. törvény 2021. február 8-án hatályát vesztette. Ugyanezen a napon azonban hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amellyel a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, amely a kezdeményezés elbírálásának időpontjában is fennáll. Szintén 2021. február 8-án lépett hatályba a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amelynek 6. §-a a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel azonos módon rendelkezett. Kimondta, hogy a hatályba lépésével az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
  4. A 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 22-én vesztette hatályát, azonban ugyanezen a napon hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv)., amelynek 4. § (5) – (6) bekezdései tartalmazzák az Nsztv. országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazást előíró rendelkezéseit. A törvényalkotó ebben a jogszabályban is fenntartotta a korábbi szabályozást és rögzítette, hogy az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
  5. 2021. július 21-én kihirdetésre került és ugyanezen a napon 8 órakor hatályba lépett az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).
  6. A Rendelet 1. §-a rögzítette, hogy a Tv. 4. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető, továbbá az Nsztv. II. Fejezetében meghatározott határidők – így az országos népszavazási kezdeményezések elbírálásának határideje is – újrakezdődnek.
  7. A fenti levezetés alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Bizottság számára 2021. július 22-én kezdődött újra jelen kezdeményezés elbírására vonatkozó kötelezettségének határideje.

III.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

IV.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2. és Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  3. A Bizottság több esetben is vizsgált már olyan népszavazási kezdeményezést, amely az Nsztv. 31. § (2) bekezdésében rögzített 3 éves kötőerőnél hosszabb tartamú kötelezettség előírására törekedett. [6/2017., 7/2017., 168/2019., 493/2019., 494/2019., 1/2020., 2/2020., 24/2020., 25/2020., 28/2020., 39/2020. NVB határozatok] Az e döntésekben kialakított álláspontját a Bizottság továbbra is fenntartja és irányadónak tekinti jelen kezdeményezés kapcsán is.
  4. Az Nsztv. 31. § (2) bekezdése szerint „[a] népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező”.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását követően (a kérdés jogerős hitelesítése, szükséges számú támogató aláírás összegyűjtése, a népszavazás elrendelése, kitűzése) országos népszavazásra és annak alapján jogszabály megalkotására leghamarabb 2021-ben, legkésőbb 2022-ben kerülhetne sor. Az Nsztv. fent hivatkozott szakasza szerint az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott döntés az Országgyűlést – a jogalkotási kötelezettség alapján hozott törvény kihirdetésétől számított – 3 évig kötelezi (ún. kötőerő), azaz egy 2021-ben megtartott népszavazás 2024-ig, 2022-ben megtartott referendum esetén 2025-ig.
  6. A népszavazási kérdés ugyanakkor egy 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalás bevezetését célozza meg. Mindez azt jelenti, hogy a népszavazási kérdés által érintett időszakban lenne egy olyan 6 vagy 5 éves - 2024-től vagy 2025-től 2030-ig tartó – időszak, amelyben az országos népszavazás eredménye már nem kötné az Országgyűlést, azaz bármilyen – akár a választópolgárok véleményével ellentétes – tartalmú döntést is hozhatna.
  7. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés kapcsán joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, hogy egy olyan kérdésben nyilvánít véleményt, amely alapján az Országgyűlés olyan jogszabályt fogad el, amellyel biztosítható, hogy Magyarország 2030-ra 65 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Azaz az így feltett népszavazási kérdés megtévesztő módon azt sugallhatja, hogy az annak alapján hozott döntés által az Országgyűlés 2030-ig kötelezve lesz. A valóság ugyanakkor az, hogy az országos népszavazáson hozott döntés – annak érvényessége és eredményessége estén – három évig bír kötelező erővel. Ez azt is jelenti, hogy a kérdés által érintett időszak nagy részében a választópolgárok többségének véleménye már nem bírna befolyással. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja ezért nem állna fenn, amely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja. Szervezőnek azonban a kérdését annak tudatában kell megfogalmaznia, hogy az a választópolgárok millióit készteti majd állásfoglalásra.
  9. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített választópolgári egyértelműség követelményének, amely miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítése megtagadásának van helye.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműségi követelménynek, amely okok miatt a Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án és 31. § (2) bekezdésén, a Rendelet 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2021. július 30.

 

                                                                                      Dr. Téglási András

                                                                           a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                  elnöke