A Nemzeti Választási Bizottság
113/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2., képviseli: Fekete-Győr András; a továbbiakban: Beadványozó1) és a Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo utca 11-15., képviseli: Gyurcsány Ferenc; a továbbiakban: Beadványozó2) jelölő szervezetek által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2019. május 15-én 16 óra 15 perckor, míg Beadványozó2 2019. május 16-án 11 óra 11 perckor meghatalmazással igazolt jogi képviselőik által elektronikus úton gyakorlatilag szó szerint azonos kifogásokat nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján.
[2] Előadták, hogy „Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Ásotthalom polgármestere állapotszerű, folyamatos jogsértő kampánytevékenységet folytat azzal, hogy saját, közszereplői Facebook-oldalán” 2019. április 26-án közzétett egy videofelvételt, amellyel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket, továbbá, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pontját. Beadványaikhoz csatolták a kifogásolt Facebook oldal fényképfelvételét és a videofelvétel elérésének alábbi linkjét: https://www.facebook.com/watch/?v=1120542038155103.
[3] Érintettségükként arra hivatkoztak, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által az európai parlamenti képviselők 2019. évi választására jogerősen nyilvántartásba vett, listát állító jelölő szervezetek.
[4] Kifejtették, hogy a „videofelvétel utolsó 18 másodpercében Toroczkai László a következőket mondja a kamerába: “(...) Itt, Ásotthalmon rend van, ahol kicsiben tudunk kormányozni. Hogyha az Önök jóvoltából a Mi Hazánk országosan is tud majd kormányozni, akkor az országban, és hogyha most az európai parlamenti választások után úgy gondolják, akkor Európában is rendet fogunk tenni.” Álláspontjuk szerint a közzétételre kampányidőszakban került sor azzal a céllal, hogy a Mi Hazánk Mozgalom támogatására szólítsa fel a választópolgárokat. Ezt követően kifogásaikban részletesen bemutatták a videofelvétel tartalmát.
[5] A bemutatott videó kapcsán utaltak arra, hogy „a felvételen szereplő valamennyi személy (az önkormányzati alkalmazottak kivételével) arcképét és hangját úgy rögzítették és tették közzé, hogy a körülményeket figyelembe véve életszerűtlen, hogy ahhoz ők önkéntes, tájékozott és teljeskörű beleegyezésüket adták volna (egy személy kifejezetten is tiltakozott a felvételkészítés ellen), ekként pedig egy részről a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek sérelme valósult meg, másrészt pedig ezen személyek anélkül váltak az európai parlamenti választás kampányának eszközévé, hogy ezt ők kifejezetten kívánták volna, tehát sérült a Ve. 2. § (1) bek. b) pontja.” Hozzátették, hogy „az is megállapítható a felvételekből, hogy Toroczkai László kifejezetten polgármesteri minőségében járt el a videóban, és önkormányzati erőforrásokat, munkaerőt, infrastruktúrát használt fel a videó ilyen formában történő elkészítésére és az ekként elkészített videót kampánycélokra használta, használja fel. (…) jogsértő módon előnyt szerezve. Ez sérti a választás tisztaságának megóvásának alapelvét.”
[6] Az általuk elmondottak megerősítéseként idézték a Kúria Kvk.IV.37.359./2014/2. számú, a Kvk.IV.37.359./2014/2. számú és a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzéseit. Hivatkoztak arra, is, hogy „az önkormányzatok választási eljárás során tanúsítandó, semleges álláspontjával kapcsolatos elvárást fogalmaz meg a 151/2018. NVB határozat, továbbá a 650/2018. NVB határozat is.”
[7] Hozzátették, hogy „jelen esetben a Mi Hazánk Mozgalom kapott őket ésszerű indok nélküli privilegizáló támogatást az önkormányzattól (a polgármestertől, a videóban szereplő egyéb önkormányzati tisztviselőktől: a jegyző, a mezőőrök). (…) Az önkormányzat a polgármester által közzétett videóval részt vett az európai parlamenti választási kampányban egy jelölő szervezet oldalán, mivel a polgármester által közzétett videó egyértelműen a Mi Hazánk Mozgalom támogatására ösztönző kampányeszköznek tekinthető. Közömbös, hogy a konkrét ügyben a jegyző és a mezőőrség tagjai tisztában voltak-e azzal, hogy a tevékenységükről készült felvétel kampánycélokat szolgált-e, hiszen nem az ő, hanem a polgármester tevékenységét sérelmezi jelen kifogás.”
[8] Álláspontjuk szerint „Toroczkai László polgármesterként rosszhiszeműen és rendeltetésellenesen gyakorolta jogait és ezzel megsértette a Ve. ezirányú követelményét.” Emellett „tételes jogi szabályt, a Ptk. 2:43. § g) pontját sértette a jelen kifogás alapjául szolgáló videófelvétel elkészítése és közzététele, a videó elkészítésével és közzétételével a felvételen szereplő, a felvétel készítéséhez hozzá nem járuló személyek képmáshoz és hangfelvételhez való jogát sértette Toroczkai László. A választási bizottságok gyakorlata alapján nem kifejezetten választási anyagi jogi vagy eljárási jogi jogszabályok megsértése is alapul szolgálhat a választási jogsértés megállapításához. A Ptk. idézett rendelkezése a nevesített személyiségi jogok között került szabályozása. (…) Az alapvető jogok védelme az állam minden szervének feladata, másképpen mondva az alapvető jogok az állam minden eljárására, így a választási eljárásra irányadóak.”
[9] Mindezek alapján kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c), és e) pontjának, valamint a Ptk. 2:43. § g) pontjának sérelmét, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és kötelezze arra, hogy a videofelvételt távolítsa el a Facebook oldalról és más felületen se tegye közzé, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján arányos bírságot szabjon ki.
II.
[A kifogások egyesítése]
[10] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó2 kifogása gyakorlatilag szó szerint azonos Beadványozó1 kifogásával, ezért a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján azok egy eljárásban való elbírálásáról döntött.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A kifogások nem megalapozottak.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozók kifogása megfelelt a jogorvoslat benyújtására irányadó, a Ve. 208. § és 209. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek, ezért azokat érdemben vizsgálta.
[13] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdése és a 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[14] A Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján, az Európai Parlament tagjainak választásán a kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[15] Beadványozók kifogásában a választási kampányidőszakon belül, 2019. április 26-án Toroczkai László Ásotthalom polgármesterének Facebook közösségi oldalán közzétett, a https://www.facebook.com/laszlotoroczkai/videos/1120542038155103/ oldalon elérhető videofelvétel tartalmát sérelmezték.
[16] A Bizottság rögzítette, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet által állított listát a 47/2019. számú határozatával 2019. április 16-án vette nyilvántartásba. A lista 1. sorszám alatti helyén Toroczkai László képviselőjelölt áll, aki ugyanakkor Ásotthalom település polgármestere is.
[17] A kifogásolt felvételen a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet emblémája látható, valamint a jelölő szervezet listavezető jelöltjének, Toroczkai Lászlónak a kampánybeszéde hallható, aki a polgármesterként elért sikereiről számol be a választópolgároknak, előre vetítve azok területi kiterjesztését a választási kampányidőszak sikeres lezárását követően. Az elmondottak illusztrálására olyan videó-felvételeket is felhasznál, amelyek során Ásotthalom település jegyzője, illetve mezőőrök társaságában jogcím nélküli lakókkal veszi fel a kapcsolatot és szólítja fel őket a településről való távozásra, illetve higiéniai, állategészségügyi állapotokra hívja fel a figyelmet. Ezekben a részletekben a felvételen megjelennek a hatósági feladatot ellátó személyek felismerhető módon, illetve az intézkedéssel érintett személyek arccal, két esetben névről azonosítható módon. Felismerhető módon jelenik meg az a több fős csoport is, akikkel a videó elején a jelölt/polgármester utcai szóváltásba keveredik.
[18] Jelen eljárásban a Nemzeti Választási Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett tevékenység az állami, önkormányzati szervek közfeladatukból eredő feladatok ellátása körében értékelendő-e, vagy az a jelölő szervezet jogszerű kampánytevékenységeként minősíthető. Értékelnie kellett továbbá Beadványozó által hivatkozott, a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kérelmet.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy megítélése kapcsán részben irányadónak tekintette a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatban foglaltakat (a továbbiakban: ABh.). Ebben az ügyben – bár részben eltérő tényállás mellett – az Alkotmánybíróság az állami és önkormányzati szerveknek, valamint az ő képviselőjüknek, szervüknek a kampányban betöltött szerepéből, és ennek vonatkozásában a kampányidőszakban történő véleménynyilvánítás szabadsága korlátozhatóságának összefüggéseit vizsgálta.
[20] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban mindenek előtt azt rögzítette, hogy „(…) a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek. Ennek okát egyebek között az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozata és 7/2014. (III. 7.) AB határozata fogalmazta meg: „[a] választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.” {Lásd: 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [31]}.”. Ezt követően az Alkotmánybíróság hozzátette, hogy „[u]gyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében kimondta, hogy Magyarország Alaptörvényéből nem következik, hogy a Kormány, mint az állam egyik közhatalmi szerve, rendelkezik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának Alaptörvény IX. cikke által garantált alapjogával. (…) kampányidőszakban az állami és önkormányzati szervek véleménynyilvánítási szabadsága korlátozás alá eshet.” (ABH 2018, 721, 725)
[21] Ezt követően az Alkotmánybíróság a polgármester és a helyi önkormányzat viszonyát vizsgálta, amelynek eredményeként rámutatott, hogy „(…) a polgármester a helyi önkormányzat „szervének” tekinthető. (…) amennyiben hivatali tevékenységével összefüggésben jár el és gyakorolja hatáskörét és feladatait, akkor az önkormányzat nevében tevékenykedik. Ettől függetlenül azonban a polgármester egy választott tisztségviselő is, aki közvetlenül a néptől nyeri felhatalmazását, és mint ilyen feltétlenül politikai szereplőnek is tekinthető, függetlenül attól, hogy párt(ok) támogatásával, vagy függetlenként méretette meg magát. A polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat.” (ABH 2018, 721, 726)
[22] Az ABh. által elbírált ügyben azonban van egy jelentős különbség is a kifogással sérelmezett tevékenységhez képest, nevezetesen, hogy az Európai Parlamenti képviselők választásán induló jelölt maga a polgármester. Mind a polgármester, mind az európai parlamenti képviselők politikai tevékenységet végeznek. Amennyiben politikai pályafutásuk korábban kezdődött, jelölti kampányuk során értelemszerűen bemutatják eddigi politikai tevékenységüket, általuk fontosnak tartott eredményeiket. Ennek során akár egy önkormányzati képviselőjelölt, akár egy polgármesterjelölt, akár egy országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelölt joggal mutathat rá eddigi politikájára még akkor is, ha azt más politikai tisztségében, más testületben folytatta. A szabad véleménynyilvánítás jogának megkérdőjelezését jelentené az, ha egy még hivatalban lévő polgármester a választási kampány időszakában akár polgármester-, akár országgyűlési képviselő-, vagy éppen európai parlamenti képviselőjelöltként nem hivatkozhatna eddigi polgármesterként kifejtett politikai tevékenységére.
[23] A Ve. 140. § (1) bekezdés b) pontja alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a jelölő szervezet, vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság úgy foglalt állást, hogy a kifogásolt videofelvétel Toroczkai László képviselőjelölt kampányvideója, amelyben pártpolitikus listavezető jelöltként szerepel. Saját és jelölő szervezete országos szerepvállalásra alkalmasságát igyekszik erősíteni azokkal a korábbi intézkedésekkel, amelyeket polgármesterként hozott.
[25] A Bizottság álláspontja szerint az ügy megítélésénél figyelembe kell a venni a politikai kommunikáció irányát és célközönségét. Jelen esetben – számos a Bizottsági gyakorlatban szereplő üggyel szemben – a helyi közhatalmi szereplő nem a helyi választói közösséget igyekszik befolyásolni egy általános választáson, hanem saját helyi tevékenységére, eredményeire alapozva, mintegy mindennapi gyakorlatát bemutatva igyekszik országos ismertségre és népszerűségre szert tenni. Eközben az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító pártját népszerűsíti és kommunikálja annak a választáson elért eredmény függvényében megvalósítandó terveit is.
[26] A fentiek miatt a Nemzeti Választási Bizottság nem találta bizonyítottnak, hogy a videóban megjelenő, polgármesteri tisztségből fakadó feladatokat a támadott jelölt a jelenlegi választási kampány miatt hajtotta volna végre kamera előtt, ennek alapján pedig az sem nyert bizonyítást, hogy Toroczkai László kifejezetten az EP választási kampány érdekében használta volna fel az önkormányzat infrastruktúráját. Ezt a megállapítást erősíti az is, hogy a videó azon részleteiben, amelyek a polgármesterként végrehajtott feladatellátását dokumentálják, nem történik utalás az Európai Parlament tagjainak választására. Polgármesteri tevékenysége, illetve az országosan közérdeklődésre számot tartó ügyekben képviselt álláspontja közösségi oldalán folyamatosan és részleteiben is dokumentált. A videofelvételből pedig egyértelműen kiderül, hogy azt európai parlamenti képviselőjelölti minőségében, e választási kampány részeként tette közzé.
[27] A Bizottság rögzítette továbbá, hogy a jogorvoslati kérelmek nem tartalmaznak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Toroczkai László Ásotthalom polgármestereként, az önkormányzat anyagi forrásait igénybe véve, közpénzt felhasználva folytatott volna kampánytevékenységet. A bemutatott korábbi polgármesteri intézkedések során jelölő szervezetét nem népszerűsíti, a választási eljárásra utalást nem tesz.
[28] Beadványozók által kért Ptk.-beli jogsérelem megállapítása kapcsán, egyezően a Kúria legutóbb Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében foglaltakkal a Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásban a Ve. szabályai kérhetők számon, más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi. Jelen ügyben nem található a Ptk.-ra utaló Ve.-beli rendelkezés, így az abban foglaltak megállapítására nincs módja a Bizottságnak.
[29] A fenti indokok okán a Nemzeti Választási Bizottság nem találta megállapíthatónak a Ve. tételes, illetve alapelvi rendelkezéseinek sérelmét, ezért a Ve. 220. §-a alapján a kifogások elutasításáról döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[30] A határozat a Ve. 43. §-án, a 139-141. §-ain, a 208-209. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 331. §-án és a 345. § (2) bekezdés a) pontján, az IM rendelet 30. § -án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke