A Nemzeti Választási Bizottság
110/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hajdú Miklós magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság elnökeit a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg öt év időtartamra és az ezen változásokat tartalmazó törvényekkel ezen tisztségek betöltőit az Országgyűlés azonnali hatállyal hívja vissza?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
{C}[1] {C} A népszavazásra javasolt kérdést Szervező – magánszemélyként – 2022. január 19-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez – Szervezőt is beleértve – 28 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 26 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
{C}[3] {C} Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
{C}[4] {C} Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
{C}[5] {C} Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A népszavazási kérdés jogi háttere]
{C}[6] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kérdés két részkérdésből áll. Az első részkérdés arra irányul, hogy az abban felsorolt tisztségek betöltésének a módját, eljárásrendjét az Országgyűlés a jövőre nézve megváltoztassa. A második részkérdés célja pedig abban ragadható meg, hogy az Országgyűlés törvényben foglalt rendelkezéssel szűntesse meg az említett tisztségeket jelenleg betöltő személyek megbízatását (az érintetteket „hívja vissza” a tisztségükből). Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt a népszavazásra javasolt kérdésben szereplő szervek vezetőinek kinevezésével és megbízatásuk (jogviszonyuk) megszűnésével kapcsolatos hatályos szabályok legfontosabb rendelkezéseinek a felvázolását tartja szükségesnek. Azt, hogy ez a kérdésegyértelműség szempontjából okozhatja-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt szabály sérelmét, a határozat VI. pontjában kerül kifejtésre.
[7] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve és elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre. [Mttv. 109. § (1) bekezdés, 111/A. § (1) bekezdés] Az NMHH elnökének a megbízatása kizárólag az Mttv.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha a megbízatás időtartama lejár; ha lemond; ha meghal; a köztársasági elnök – meghatározott esetekben – felmenti; illetve amennyiben az Országgyűlés – a kinevezésétől számított meghatározott időn belül – nem választja meg a Médiatanács elnökévé. [Mttv. 113. § (1) bekezdés]
{C}[8] {C} A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh.tv.) értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) különböző ellenőrzési, felügyeleti feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve és elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre. [Sztfh.tv. 1. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés] Az SZTFH elnökének a megbízatása kizárólag az Sztfh.tv.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha kinevezési időtartama lejár; ha betölti 70. életévét; ha meghal; ha lemond; ha a köztársasági elnök – meghatározott esetekben – felmenti. [Sztfh.tv. 9. § (1) bekezdés]
{C}[9] {C} A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) autonóm államigazgatási szerv, amely meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat lát el és elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. [Tpvt. 33. § (1) bekezdés, 35. § (2) bekezdés] A GVH elnökének a megbízatása kizárólag az Tpvt.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha megbízatási időtartama lejár; ha betölti 70. életévét; ha meghal; ha lemond; ha összeférhetetlenségét állapítják meg; ha a köztársasági elnök – meghatározott esetekben – felmenti. [Tpvt. 38. § (1) bekezdés]
{C}[10] {C} A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mekh.tv.) értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) az állam különböző közszolgáltatásait érintő díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve és elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hét évre. [Mekh.tv. 1. § (1) bekezdés, 6. § (1) bekezdés] A MEKH elnökének jogviszonya kizárólag a Mekh.tv.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha kinevezési időtartama lejár; ha meghal; ha lemond; ha a köztársasági elnök – meghatározott esetekben – felmenti. [Mekh.tv. 8. § (1) bekezdés]
{C}[11] {C} Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) autonóm államigazgatási szerv és elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre. [Infotv. 38. § (1) bekezdés, 40. § (1) és (3) bekezdés] A NAIH elnökének jogviszonya kizárólag az Infotv.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha megbízatási ideje lejár; ha meghal; ha lemond; ha megállapítják a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértését; ha a köztársasági elnök – meghatározott esetekben – felmenti. [Infotv. 45. § (1) bekezdés]
[12] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) értelmében a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: KH) az Országgyűlés felügyelete alatt álló autonóm államigazgatási szerv és elnökének kinevezéséről a KH keretében működő, 16 tagból álló Tanács dönt, a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával. [Kbt. 179. § (1) és (2) bekezdés, 181. § (1) bekezdés] A KH elnökének jogviszonya kizárólag a Kbt.-ben meghatározott esetekben szűnhet meg, így akkor, ha a megbízatás időtartama lejár; ha visszahívják; ha lemond; ha országgyűlési képviselővé, nemzetiségi szószólóvá választják, vagy büntetett előéletűvé válik; ha a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válik; ha meghal; ha megállapítják az összeférhetetlenségét. [Kbt. 181. § (6) bekezdés]
IV.
[Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdéssel kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[13] {C} Az Alkotmánybíróság korábban az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával tartalmilag megegyező – az Országgyűlés szervezetalakítással kapcsolatos hatáskörét magában foglaló rendelkezés értelmezése során megállapította, hogy a törvényen alapuló, valamely tisztség betöltésének a módjára (valamely személy megválasztásának a rendjére) vonatkozó szabályozás az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörébe tartozó kérdésnek minősül. „Ez a választási metódus tartalmát tekintve annyit jelenthet, hogy az Országgyűlés egy adott testület vezetőjének személyére vonatkozó döntést fenntartja magának, vagy rábízza (…)” más szervre, illetve testületre. „Bármelyik megoldásra kerüljön is sor, a tisztség betöltésének módjára vonatkozóan annak az Országgyűlés általi meghatározása mindenképp szervezeti döntésnek tekintendő. A népszavazást illető alkotmányi tilalom következésképp nem pusztán a konkrét személyi döntésre, hanem a döntés módját (szintjét) meghatározó törvényi rendelkezésre is vonatkozik.” [Lásd: 9/2010. (I. 28.) AB határozat, ABH 2010, 61, 64-65.; 163./2010. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2010, 797, 800] A Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett érvelését – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával összefüggésben is – irányadónak, követendőnek tekinti. {Lásd: Kúria Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzés, Indokolás [22]}
[14] {C} A népszavazási kezdeményezés első részkérdése arra irányul, hogy az Országgyűlés módosítsa a szóban forgó tisztségek kinevezésével/megválasztásával kapcsolatos szabályokat. A Nemzeti Választási Bizottság fentebb (lásd: Indokolás III. pont) rögzítette, hogy a hatályos törvényi rendelkezések alapján a népszavazási kérdésben szereplő tisztségek betöltésére irányuló döntés meghozatalára nem az Országgyűlés rendelkezik kompetenciával, hanem az esetek többségében – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök, illetve a KH elnöke esetében a Tanács. Mindez tehát azt jelenti, hogy az Országgyűlés az érintett szervek vezetőinek a személyére vonatkozó döntést nem tartotta fenn magának, hanem kifejezetten más szervre, testületre bízta. A népszavazásra javasolt kérdés tehát egyértelműen arra irányul, hogy az Országgyűlés a szóban forgó tisztségek betöltésének a módját (eljárási rendjét) változtassa meg, ami viszont a Kúria fentiekben hivatkozott – korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot megerősítő – joggyakorlata értelmében olyan – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó – szervezetátalakítási döntésnek minősül, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.
[15] {C} A népszavazási kezdeményezés második részkérdésében Szervező azt célozza, hogy a szóban forgó tisztségek betöltése szabályainak Országgyűlés általi módosításáról rendelkező törvény(ek)ben az Országgyűlés „hívja vissza” az említett tisztségeket jelenleg betöltő személyeket.
[16] {C} A Nemzeti Választási Bizottság korábban – a legfőbb ügyész visszahívhatóságának a lehetőségét megteremteni szándékozó népszavazási kérdés elbírálása során – megállapította, hogy a fentiekben ismertetett alkotmánybírósági gyakorlatból az is következik, hogy valamely tisztség megbízatása megszűnésének a módja szintén az Országgyűlés szervezetátalakítási hatáskörébe tartozó kérdésnek minősül. {116/2017. NVB határozat, Indokolás [22]}.
[17] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen ügyben kezdeményezett jogalkotásra kötelezés arra irányul, hogy az Országgyűlés kifejezetten egy, az említett tisztségeket jelenleg betöltő személyek megbízatását visszavonó, megszüntető rendelkezést kodifikáljon, azaz az említett személyek tekintetében egy törvénybe foglalt személyi döntést hozzon. Nem arról van tehát szó, hogy az Országgyűlésnek a visszahívás egy új törvényi lehetőségét (okát) szükséges kodifikálnia, hanem arról, hogy – ilyen törvényben foglalt lehetőség hiányában – hozzon egy visszahívást eredményező személyi döntést, kifejezetten a tisztséget jelenleg betöltő személy(ekk)el szemben.
[18] {C} A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervezetalakítási kérdésre irányadó alkotmánybírósági és bizottsági gyakorlatban kimunkált tételek megfelelően alkalmazhatóak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésre is. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a jelen ügyben vizsgált kezdeményezés második részkérdése egy olyan személyi kérdést foglal magában, amely azért nem lehet népszavazás tárgya, mert azt az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés szuverenitása körébe tartozó olyan döntésnek tekintette, amelyre a közvetlen hatalomgyakorlás nem terjed ki {Kúria Knk.IV.37.393/2017/3. végzés, Indokolás [29]}. Mindez abban az esetben is így van, ha az Országgyűlés a szóban forgó tisztségeket betöltő személyekre vonatkozó döntés lehetőségét – a megbízatás megszűnése tekintetében is (lásd: Indokolás III. pontja) – más szervre, testületre ruházta. A második részkérdés tehát olyan – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó – személyi döntésnek tekinthető, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
{C}[19] {C} A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
{C}[20] {C} A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
{C}[21] {C} A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
{C}[22] {C} A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben már megállapította, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kérdés két részkérdésből áll. Az első részkérdéssel Szervező azt kívánja elérni, hogy az abban felsorolt tisztségek betöltésének a módját, eljárásrendjét az Országgyűlés a jövőre nézve megváltoztassa. A második részkérdés pedig arra irányul, hogy az Országgyűlés törvényben foglalt rendelkezéssel szűntesse meg az említett tisztségeket jelenleg betöltő személyek megbízatását. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a kérdésegyértelműség kapcsán azt vizsgálta, hogy jelen kérdés sérti-e azáltal a népszavazási egyértelműség követelményét, hogy két, egyenként is megválaszolható részkérdésből áll.
{C}[23] {C} A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az (…) egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is. [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405]
{C}[24] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy bár a részkérdések összefüggenek egymással, de a szóban forgó tisztségek vonatkozásában két, jól elhatárolható és egymásból nem feltétlenül következő jogalkotásra kötelezést foglalnak magukban. Előfordulhat ugyanis, hogy a választópolgár egyetért azzal, hogy a jövőben valamely, a kérdésben szereplő tisztség betöltésének megváltozzanak a szabályai, de azzal már nem ért egyet, hogy az érintett tisztséget jelenleg betöltő – tehát a korábbi szabályok szerint kinevezett – személyt a megbízatása időtartamának lejárati idejét megelőzően az Országgyűlés azonnali hatállyal visszahívja a tisztségéből. Márpedig a két részkérdésben való önálló állásfoglalásra a kezdeményezés jelen megfogalmazása alapján a választópolgároknak nincs lehetősége, így sérül a választópolgári egyértelműség követelménye. (Hasonlóan: 19/2021. NVB határozat, Indokolás [35]; 35/2021. NVB határozat, Indokolás [33])
{C}[25] {C} A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének sem.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
{C}[26] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti tilalomba ütközik, valamint nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely ok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (3) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, az Mttv. 109. § (1) bekezdésén, a 111/A § (1) bekezdésén, a 113. § (1) bekezdésén, az Sztfh. tv. 1. § (1) bekezdésén, a 7. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a Tptv. 33. § (1) bekezdésén, a 35. § (2) bekezdésén, 38. § (1) bekezdésén, a Mekh. tv. 1. § (1) bekezdésén, a 6. § (1) bekezdésén, a 8. § (1) bekezdésén, az Infotv. 38. § (1) bekezdésén, a 40. § (1) és (3) bekezdésén, a 45. § (1) bekezdésén, a Kbt. 179. § (1) és (2) bekezdésén, a 181. § (1) és (6) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §§-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 27.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese