A Nemzeti Választási Bizottság
10/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kész Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy a jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére köteles személyek vagyongyarapodásával arányban álló jövedelem megszerzésével összefüggő adókötelezettségek teljesítését az állami adóhatóság évente ellenőrizze?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. február 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2016. december 21-én 8 óra 20 perc 31 másodperckor személyesen eljárva összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-92430/2015. számú, 2015. december 18-án kelt határozatát, melyben a Hatóság Kész Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli a népszavazás eredményeként, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 1. § (2) bekezdése alapján a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályozás célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. Az Szjatv. 11. § (1) bekezdése alapján az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a 11. § (2) bekezdése alapján önadózással vagy a 14. § szerinti munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti.
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) preambuluma szerint a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség indoka az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése, amelynek érdekében és céljából a Vnytv. 3. §-a szerinti személy saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről az Vnytv. mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz.
A Vnytv. mellékelte határozza meg a vagyonnyilatkozat formáját. A vagyonnyilatkozat II. részében a vagyonnyilatkozatot tevő éves jövedelméről 5 évre visszamenőleg, összesítve és évenkénti bontásban ad számot, valamint az éves jövedelem forrását képező egyes tevékenységekből származó jövedelmek összegéről 5 évre visszamenőleg, éves bontásban számol be.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdés két rendszert érint, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget és a jövedelemadó bevallást.
A Kúria a Knk.IV.37.386/2015/3. számú határozatában a következőként értelmezte két eltérő jogintézményt – köztük a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozást – érintő népszavazási kérdést: „Ha egy népszavazási kérdés alapján alkotmányos és alkotmányellenes tartalmú jogszabály is alkotható, a jogalkotó köteles tartózkodni alkotmányellenes jogszabály megalkotásától. [15/2003. (IV. 18.) AB határozat, ABH 2003 I., 208, 213.] (…) A vagyonnyilatkozat és az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolása két eltérő szabályozási koncepció mentén kialakult jogintézmény összekapcsolását is jelenti, amely e rendszerek működésében adott esetben diszfunkciót is okozhat. Mivel alapjogokat érintő, garanciális törvényekről van szó, mind a vagyonnyilatkozat, mind az ingatlan-nyilvántartás esetén, ezért e rendszerekben keletkezett diszfunkció épp az elérni kívánt célt: a közélet tisztaságának biztosítását akadályozná.”
A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy ha a kérdésnek az a célja, hogy alkotmányos célok – így különösen a közélet tisztaságának biztosítása – érdekében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyongyarapodása és az annak alapjául szolgáló jövedelem közötti kapcsolat, illetve az ezzel összefüggésben keletkezett adókötelezettség teljesítése átlátható legyen, úgy e cél érdekében a jogrendszer intézményes megoldást garantál egyrészt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, másrészt a jövedelemadó bevallás keretében. A Kúria a Knk.IV.37.387/2015/3. számú határozatában a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és egy másik jogintézmény, az ingatlan-nyilvántartás rendszerének kapcsolata vonatkozásában kifejtette: „A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alkotmányos értékhez, a közélet tisztaságának a biztosításához és a korrupció megelőzéséhez kapcsolódik. A nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozás közös elemének tekinthető, hogy az említett közjogi tisztséget viselőknek (és a velük közös háztartásban élőknek) évente kell vagyonnyilatkozatot tenni. Ha a közjogi tisztséget viselő ezt elmulasztja, a tisztségből eredő jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet. Tehát a vagyoni helyzet feltárásának elmulasztása az adott tisztséget érintően, az adott tisztségből fakadó kötelezettség elmulasztása oldaláról nyer megfogalmazást. A feltenni kívánt kérdés a jogkövetkezményt nem a közéleti pozíció oldaláról ragadja meg, hanem egy másik rendszer, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés oldaláról, egy magánjogi jogügylethez kapcsolódva.”
A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés az egyértelműség követelményének a két jogintézmény – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a jövedelemadó bevallás – indokolatlan összekapcsolása következtében nem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés nem egyértelmű, mert az abban szereplő a „vagyongyarapodásával arányban álló jövedelem” fogalma nem értelmezhető, jelentéstartalma sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem világos, tekintettel arra, hogy a jövedelem nem a vagyongyarapodáshoz képest mérhető, hanem a megszerzett jövedelem függvényében bekövetkezett vagyongyarapodás vizsgálható. Mindezek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kérdés pontosan milyen jövedelem-, illetve vagyonrész megszerzésével kapcsolatos adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését írná elő az adóhatóság részére.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének – az Nsztv 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, a 11. §-án, 25-27. §-ain, a 67. §-án, az 1995. évi CXVII. törvényen, a 2007. évi CLII. törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. január 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke