Általános tudnivalók a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásáról

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, illetve kivételesen közvetlenül (népszavazás során) gyakorolja.

A választás kitűzése

Az Alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását (2014) követő ötödik év októberében kell megtartani.

A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzte ki.

A választásra 2019. október 13-án, vasárnap kerül sor.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ugyanezen napon kell megtartani. A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásának kitűzéséről a 183/2019. NVB határozatában rendelkezett. A határozat melléklete tartalmazza az ajánlási küszöbszámokat is, melyet Excel formátumban ide kattintva érhet el.

Választási rendszer

  • A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán kerülnek megválasztásra a települési önkormányzati, fővárosi kerületi önkormányzati képviselők, a megyei közgyűlések tagjai, a fővárosi közgyűlés tagjai, valamint a települési és fővárosi kerületi polgármesterek, továbbá a fővárosban a főpolgármester. A települési önkormányzati képviselők választása eltérő módon történik a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú, illetve a 10 000-nél több lakosú a településeken.

    Az egyes települések 2019. január 1-i lakosságszámát ebben a táblázatban érheti el. A települési önkormányzat képviselő-testületének és a megyei közgyűlés tagjainak számát a január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni.

    A választópolgárok az önkormányzati választásokon az alábbi szabályok szerint szavazhatnak. Külön szavazólap szolgál a települési képviselő, a polgármester, a megyei önkormányzat és a főpolgármester választására.

    Településtípusonként a következő szavazólapokon lehet szavazni:

    a) 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen

    • polgármesteri
    • egyéni listás
    • megyei listás

    b) 10 000-nél több lakosú településen – kivéve a megyei jogú város –

    •  polgármesteri
    •  egyéni választókerületi
    •  megyei listás

    c) megyei jogú városban

    • polgármesteri
    • egyéni választókerületi

    d) fővárosi kerületben

    • polgármesteri
    •  egyéni választókerületi
    • főpolgármesteri

    Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken

    A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választás ún. „egyéni listás” választási rendszer alkalmazásával történik.

    Választókerület

    A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet, amelyben a képviselők száma a következőképpen alakul:

    a) 100 lakosig 2 fő,

    b) 101-től 1000 lakosig 4 fő,

    c) 1001-től 5000 lakosig 6 fő,

    d) 5001-től 10 000 lakosig 8 fő.

    Jelölés

    Egyéni listás képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg 2019. augusztus 8-án, az augusztus 7-i névjegyzéki adatok alapján.

    Szavazás

    A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum a településen kiosztható.

    A választási eredmény megállapítása

    Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, úgy őt törölni kell az egyéni listáról, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

    Abban az esetben, ha

    ·         a választás kitűzésekor a település választópolgárainak legalább fele ugyanazon nemzetiséghez tartozott - ezek a települések a következők:

    TELEPÜLÉS

    NEMZETISÉG

    Drávasztára

    Horvát

    Felsőszentmárton

    Horvát

    Ganna

    Német

    Hernádvécse

    Roma

    Keszőhidegkút

    Német

    Komlóska

    Ruszin

    Marócsa

    Roma

    Méhkerék

    Román

    Okorág

    Roma

    Piskó

    Roma

    Pócsa

    Német

    Potony

    Horvát

    Pusztaradvány

    Roma

    Rátka

    Német

    Rinyabesenyő

    Roma

    Sárok

    Német

    Szentpéterfa

    Horvát

    Szűr

    Német

    ·         ezen nemzetiség egyetlen jelöltje sem szerzett mandátumot sem képviselőként, sem polgármesterként, de

    ·         az egyéni listás szavazáson a nemzetiségi jelölt több szavazatot kapott, mint a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatszámának 2/3-a,

    akkor kedvezményes mandátumot szerez, és a településen eggyel nő a képviselők száma.

    Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben

    Választókerület

    A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik az alábbiak szerint:

    a) 10 0001-től 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum (11 tag),

    b) 25 001-től 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum (14 tag),

    c) 50 001-től 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum (17 tag),

    d) 75 001-től 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum (20 tag).

    Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

    Jelölés

    A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg 2019. augusztus 8-án, az augusztus 7-i névjegyzéki adatok alapján.

    Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított. A listaindítás jogát nem érinti, ha a nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelölt visszalépett vagy kiesett. Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek több mint felében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthatnak.

    Ha a településen egyéni választókerületben nemzetiségi jelölő szervezet nemzetiségi jelöltet állít, akkor – nemzetiségenként külön-külön – nemzetiségi kompenzációs listára kerülnek ezek a jelöltek.

    Szavazás

    A választópolgár érvényesen csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listára nem szavaznak a választópolgárok.

    A választási eredmény megállapítása

    Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

    A kompenzációs lista az egyéni választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat, a mandátumot szerző jelöltnek nem keletkezik töredékszavazata.

    Nem kap mandátumot, ezért nem vehet részt a mandátumkiosztásban a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, valamint a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el. Ezeket a szabályokat a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.

    A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A megválasztott polgármestert a kompenzációs listáról törölni kell. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. A nemzetiségi kompenzációs listáról az szerzi meg a kedvezményes mandátumot, aki az egyéni választókerületi szavazáson a legtöbb szavazatot kapta. (Kedvezményes nemzetiségi kompenzációs listás mandátum szerzésére a 2019. évi választásokon egyetlen településen sem lesz lehetőség)

    A fővárosi közgyűlés tagjainak választása

    A fővárosi közgyűlés tagjai két módon szerezhetnek mandátumot. A fővárosi közgyűlés tagja lesz minden megválasztott kerületi polgármester – akiket a választópolgárok közvetlenül választanak meg –, csakúgy, mint a szintén közvetlenül választott főpolgármester. Emellett további 9 képviselő szerez mandátumot a fővárosi kompenzációs listáról.

    Választókerület

    A fővárosi közgyűlés tagjainak választásán a főváros egy választókerületet alkot.

    Listaállítás

    Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében állított polgármesterjelöltet. A fővárosi kompenzációs listán csak a polgármester- és főpolgármester-jelöltek szerepelhetnek, a jelölő szervezet által meghatározott sorrendben.

    Szavazás

    A fővárosi közgyűlés tagjaira külön nem szavaznak a választópolgárok, az a megválasztott főpolgármesterből, a fővárosi kerületek polgármestereiből, valamint a fővárosi kompenzációs listákról – a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok alapján – mandátumot szerző 9 képviselőből áll.

    A fővárosi kompenzációs listás választás eredményének megállapítása a alapján

    A fővárosi kompenzációs lista a polgármesterjelöltekre leadott összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületben a jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot (a polgármesteri mandátumot szerző jelöltnek nem keletkezik töredékszavazata). A listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. Ha a jelöltet főpolgármesternek vagy fővárosi kerület polgármesterének választották, a fővárosi kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a soron következő jelölt lép. Ha egy jelölt a fővárosi kerületi kompenzációs listáról és a fővárosi kompenzációs listáról egyaránt mandátumot szerezne, a szavazást követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell.

    A megyei közgyűlés tagjainak választása

    Választókerület

    A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város.

    A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma (ebbe beleértve a megyei jogú város lakosait is) alapján kell meghatározni úgy, hogy

    a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,

    b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,

    c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható.

    A megyei közgyűlés tagjainak száma a 2019. január 1-jei lakosságszám alapján került meghatározásra.

    Jelölés

    A megyei választókerületben listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a választókerület választópolgárai 0,5 %-ának ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak. A jelöléshez szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg 2019. augusztus 8-án, az augusztus 7-i névjegyzéki adatok alapján.

    Szavazás

    A megyei listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A megyei jogú városokban nem lehet szavazni megyei listára.

    A választási eredmény megállapítása

    A megyei listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

    Nem szerezhet mandátumot:

    a) a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

    b) a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

    Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

    A polgármester, főpolgármester választása

    Választókerület

    A polgármester-választás tekintetében a település, illetve a fővárosi kerület, a főpolgármester-választás esetében pedig a főváros számít egy választókerületnek.

    Jelölés

    Polgármesterjelölt az, akit

    a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

    b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,

    c) a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár

    jelöltnek ajánlott.

    Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.

    A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a jelöléshez szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg 2019. augusztus 8-án, az augusztus 7-i névjegyzéki adatok alapján.

    Szavazás

    A polgármestert, a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. A választópolgár érvényesen csak egy jelöltre szavazhat.

    A választási eredmény megállapítása

    Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

  • A nemzetiségi választópolgárok települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos szintű önkormányzatokat hozhatnak létre.

    ·         Települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

    A települési nemzetiségi önkormányzat választására csak azokon a településeken és nemzetiségekre vonatkozóan kerül sor, ahol a 2011. évi népszámlálás adatai alapján legalább 25 személy vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak.

    A települési nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 3 vagy 5 fő. A képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint 100, illetve öt, ha a választópolgárok száma legalább 100 fő.

    A választás az „egyéni listás” választás szabályai szerint történik azzal, hogy a képviselők számát, valamint a jelöltséghez szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg.

    A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum a településen kiosztható (3 vagy 5). A szavazásra zöld színű szavazólap szolgál, amelyet kitöltését követően zöld színű borítékba kell zárni.

    Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

    ·         Területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

    A Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, hogy mely nemzetiség vonatkozásában mely megyében kerül sor területi nemzetiségi önkormányzati választásra.

    A területi nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7.

    A listaállításhoz szükséges ajánlások számát szintén a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg. A listaállítás további feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet a megyében, illetve a fővárosban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet.

    A területi listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A szavazásra zöld színű szavazólap szolgál, amelyet kitöltését követően zöld színű borítékba kell zárni.

    A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

    Nem szerezhet mandátumot:

    a) a nemzetiségi jelölő szervezet területi listája, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

    b) a közös területi lista, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös területi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

    Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

     

    ·         Országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választása

    Az országos nemzetiségi önkormányzat választásokat is a Nemzeti Választási Bizottság tűzte ki.

    Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

    a) 15 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint 5000,

    b) 23 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint 5000,

    c) 31 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint 10 000,

    d) 39 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint 25 000,

    e) 47 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint 50 000.

    A listaállításhoz szükséges ajánlások számát a Nemzeti Választási Bizottság állapította meg. A listaállítás további feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet az országban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet.

    Az országos listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A szavazásra zöld színű szavazólap szolgál, amelyet kitöltését követően zöld színű borítékba kell zárni.

    A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.

    Nem szerezhet mandátumot:

    a) a nemzetiségi jelölő szervezet országos listája, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

    b) a közös országos lista, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös országos lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

    Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben