A Nemzeti Választási Bizottság
916/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. L. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei 01. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 73/2018. (IV.16.) 01. számú határozatával kijavított 72/2018. (IV.15.) 01. számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választás eredményét a 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozatával, a határozat 1. számú mellékletét képező „Jegyzőkönyv az egyéni választókerület választási eredményéről” című jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően megállapította. A határozat indokolása szerint a választás eredményes volt, és az egyéni választókerületi országgyűlési képviselői mandátumot a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet jelöltje, Csöbör Katalin szerezte meg.
[2] Az OEVB a 73/2018. (IV.16.) 01. számú határozatával az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozatot kijavította. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 50. §-ára hivatkozással az OEVB az eredeti 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozat számát 72/2018. (IV. 15.) 01. számú határozatra változtatta, valamint a határozat meghozatalának dátumát 2018. április 14. napjáról 2018. április 15. napjára, ezzel a határozat elleni fellebbezés benyújtásának határidejét 2018. április 17-e 16.00 óráról 2018. április 18-a 16.00 órára változtatta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó az OEVB 72/2018. (IV.14.) 01. számú határozata ellen 2018. április 17-én 15 óra 50 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjára, a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással. Fellebbezésében Bodnár József, az Alsózsolca 05. szavazókör Szavazatszámláló Bizottság tagjának – a Jobbik Magyarországért Mozgalom delegáltjának – nyilatkozatára hivatkozott, amelyben foglaltak szerint a nevezett szavazókörben a FIDESZ által delegált tag, Horváth Adrienn a választópolgárok egy meghatározott csoportját azzal próbálta befolyásolni, hogy azt kérdezgette tőlük, hogy „Ugye, tudod, hogy kire kell szavazni? Vagy kell segítség?”.
[4] Álláspontja szerint a fenti cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint a 178. § (2) bekezdésében meghatározott követelményt.
[5] Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással kérte az OEVB döntésének megsemmisítését, és a szavazás megismétlését Alsózsolca település 05. számú szavazókörében.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A fellebbezés nem alapos.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[8] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[9] A Ve. 241. § (2) bekezdésének megfelelően a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[10] Beadványozó az OEVB eredményt megállapító határozatát a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással támadja. A fellebbezés érvelésével kapcsolatban megállapítható, hogy Beadványozó nem fejtette ki, hogy a fellebbezéshez csatolt nyilatkozatban foglaltak hogyan függnek össze a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésével, illetve az azon alapuló választókerületi eredménnyel.
[11] Beadványozó fellebbezéséhez nem csatolt olyan indoklást, illetve bizonyítékot, amellyel a határozat érdemi megállapításait támadta volna. A fellebbezés nem tartalmaz olyan adatot, tényt vagy érvelést, hogy miként hatott ki a szavazóköri eredmények összesítésére, vagy a választási eredmény megállapítására az SZSZB tagjának a sérelmezett tevékenysége. Beadványozó emellett az SZSZB tag tevékenységével, a Ve. 178. § (2) bekezdésének megsértésével kapcsolatban is pusztán a csatolt nyilatkozatban rögzítette az SZSZB tag sérelmezett kijelentését, de annak alátámasztását mellőzte, hogy az milyen ok-okozati összefüggést mutat a választókerületi eredményt megállapító határozattal.
[12] A fellebbezésben megjelölt, a Ve. 241. § (2) bekezdésére alapítva a választás eredménye elleni jogorvoslat során a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálás kérhető. Beadványozó a szavazatok újraszámolását nem kérte.
[13] A Ve. 241. § szerinti jogorvoslat sajátosságai kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára, amely rögzítette, hogy „[a] választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. Jelen ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztők csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak, mivel az általuk elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit, így általuk pontosan nem volt ellenőrizhető az egyes szavazatok érvényességének minősítése.”
[14] Beadványozó által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a szavazóköri eredmény megsemmisítése és a választás megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének – a szavazatok megszámolásának – a megismétlése.
[15] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság nem találta bizonyítottnak sem a Ve. 178. § (2) bekezdésének, sem a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjának sérelmét, és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat a Ve. 43. §-án, a 178. § (2) bekezdésén, a 218. § (2) bekezdés c) pontján, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke