A Nemzeti Választási Bizottság
849/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
- Beadványozó 2018. április 18-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz „a választás előírásszerű és etikus lebonyolítását illetően”. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a kifogásban megjelölt linken keresztül elérhető képen látható, hogy az urnák lezárása nem történt meg kielégítő módon, a plomba helyett alkalmazott gyorszáró heveder lazasága lehetővé teszi, hogy a fedelet elmozdítsák, majd ezután valószínűleg szavazatok kivételét.
- Állítása szerint a „fidesz” minden valószínűség szerint alkalmasan megválasztott szavazók utaztatásával duzzasztotta a szavazatok számát a saját érdekében, bizonyos szavazóknak többszöri szavazati lehetőséget biztosítva, amit a jelenlegi szavazási rendszer nem szűr.
- Mindezekre tekintettel kérvényezi új szavazás kiírását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
- A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogása nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.
- A Bizottság rögzíti, hogy saját és a Kúria állandó gyakorlata szerint a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével.
- A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján megállapítja továbbá, hogy az nem tartalmazza Beadványozó lakcímét és személyi azonosítóját sem. A Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást az arra jogosult nyújtotta-e be. Ezek hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
- A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
- A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeket – jogszabálysértés megjelölése, valamint Beadványozó személyi azonosítója és lakcíme –, emiatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 212. §-án, 215. § b) és c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 19.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke