A Nemzeti Választási Bizottság
785/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt [1115 Budapest, Thallóczy Lajos utca 26. mfszt. 1., képviseli: Kovács Gergely (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megyei 04. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (IV. 12.) határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én 12 óra 03 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Veszprém Megyei 04. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a és 211. §-a alapján.
[2] Beadványában kifejtette, hogy Porva település 001. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M19/T161/szkjkv_001.html internetes oldal szerinti eredmény született. Az oldalon található „jegyzőkönyvi adatok szerint pártlistás szavazólapból az egyéni szavazólapokból a megjelent választópolgárok számánál 13-mal kevesebb, míg pártlistás szavazólapból 11-gyel több volt az urnában”.
[3] Megítélése szerint a jegyzőkönyvi adatok azt bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság 11 választópolgár számára két pártlistás szavazólapot adott át, ahelyett, hogy egy egyéni és egy pártlistás szavazólapot adott volna át.
[4] álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottság megsértette ezzel a Ve. 257. § (1) bekezdését. Figyelemmel arra, hogy ez a leadott szavazatokban a választás szavazóköri eredményére érdemben kihatott, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kell figyelembe venni.
[5] Az OEVB 32/2018. (IV.12.) számú határozatával megállapította, hogy Porva 001. sz. szavazókörében működő szavazatszámláló bizottság 2018. április 8-án 11 esetben megsértette a Ve. 257. § (1) bekezdését, mivel egy nemzetiségi listás és egy pártlistás szavazólapot adott át a választópolgároknak. Amikor ezt észlelte, saját hatáskörében a hibát korrigálta és attól kezdődően helyesen 1 egyéni és 1 nemzetiségi listás szavazólapot adott át a választópolgároknak. A bizottság a hibát a szavazatszámlálásig nem tudta orvosolni.
[6] A szavazatszámlálás során ezt követően jegyzőkönyvezte, hogy a megjelent választópolgárok (összesen 280 fő, ebből egyéni jelöltre és pártlistára szavazó választópolgár 264 fő) számával ellentétben 11 többlet pártlistás szavazólap található az urnában. Az OEVB idézi, a Ve. 197. §-a alapján ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít. Megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság a jogszabályban előírt eljárást a pártlistás szavazólapok esetében lefolytatta, erről részletes külön jegyzőkönyvet vett fel, melyben pontosan leírta a lefolytatott eljárást.
II.
[7] [A fellebbezés tartalma]
[8] .Beadványozó a határozat ellen 2018. április 15-én 15 óra 14 perckor, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést. Előadta, hogy az OEVB ugyan a jogszabálysértést megállapította, de téves mérlegeléssel állapította meg a jogszabálysértés következményeit. Megítélése szerint a jogszabálysértés eredményeként Porva 001. sz. szavazókörben az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán 13 választópolgár önhibáján kívül nem adhatott le egyéni jelöltre szavazatot, illetve az arra jogosult, megjelent választópolgárok több mint egynegyede önhibáján kívül nem befolyásolhatta a pártlistás szavazás eredményét. A jogszabálysértés erre figyelemmel a választás szavazóköri eredményét jelentősen érintette, ezért a fellebbező álláspontja szerint a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a szavazókörben a választás eredménye megsemmisítésének és a szavazás megismételtetésének van helye.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés nem alapos.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[11] A fellebbezés elbírálása során a Bizottságnak arról kellett döntést hoznia, hogy az OEVB a kifogás elbírálása során jogszerűen mérlegelte-e a megítélt jogszabálysértés következményeit, a fellebbezés az ügy érdemét jelentő jogszabálysértés megállapítását nem vitatja.
[12] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás kifejezetten eljárásjogi, a szavazólapok kiadásával kapcsolatos jogorvoslat, amely nem irányul a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. A kifogás a Ve. 257. § (1) bekezdés megsértésének megállapítására irányult, melyet csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve, ezért az OEVB elsőfokú eljárásában megfelelően járt el, mikor a szavazás megismételtetését mellőzte.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették.
[14] Az elsőfokú eljárásban – kérelem hiányában – az OEVB mérlegelési kötelezettsége nem terjedt ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazására, azt legfeljebb saját hatáskörében eljárva alkalmazhatta volna. A kifogásban előterjesztett kérelem hiányában Beadványozó a téves mérlegelésre nem hivatkozhat, új önálló indítványként pedig a fent leírtak alapján a kérelem a fellebbezés keretében nem bírálható el.
[15] Az OEVB-nek ezen felül okszerűen kell a súlyosabb jogkövetkezményt megállapítania. A szavazókörben az érvényes szavazatokból összesen 65 szavazatot vontak le a 11 tévesen kiosztott szavazólap miatt, és legfeljebb 11 választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot. Mindez azonban a választókerület eredményét érdemben nem befolyásolta, a jogsértés nagyobb számú szavazókört sem érintett, ezért a választási eljárásban kiszabható legsúlyosabb szankció alkalmazása sem indokolt.
[16] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 43. §-án, 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke