A Nemzeti Választási Bizottság
682/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt – a Korszakváltók Pártja [1065 Budapest, Nagymező u. 4., képviseli: Juhász Péter (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 39/2018. (III. 31.) számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Budapest XVI. kerület Önkormányzatának XVI. kerületi Újság című lapjának 2018. március 27-i (XXVII. évfolyam 6.) lapszáma megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját.
A felelős kiadó Sz. R. Zs.-t 345.000 Ft, azaz háromszáznegyvenötezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000 - 01040391 - 00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V182090423. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A Nemzeti Választási Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértéssel azonos módon tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. március 29-én nyújtott be kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. § (1) bekezdése és 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontjának megsértésére hivatkozva Budapest 13. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
[2] Beadványában előadta, hogy Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) lapja, a XVI. Kerületi Újság című lap a 2018. március 27-én megjelent számában a címlapon, a 2-3. oldalakon, az 5. oldalon, a 7-8. oldalakon, 10-11. oldalakon, és a 13-16. oldalakon szerepelteti fényképpel vagy csak szöveges említéssel Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőt, aki az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán Budapest 13. számú országgyűlési egyéni választókerületében a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek képviselő-jelöltje. Ezekből a megjelenítésekből nem sérelmezi a 7-8. oldalon szereplőket, amelyek a választókerületi jelöltek bemutatkozásának részét képezik, és ott valamennyi jelölt egyenlő felületű bemutatkozási lehetőséget kapott.
[3] A fennmaradó esetekben a jelölt megjelenítése álláspontja szerint olyan nagyságrendű, amely a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. végzésében is rögzített gyakorlata szerint önmagában elegendő a választói akarat befolyásolására. A túlzott szerepeltetés alkalmas arra, hogy, helyi szinten a jelölő szervezetek és a jelöltek esélyét megbontsa a választói akarat befolyásolásában.
[4] A fentiek miatt kérte a jogsértés megállapítása mellett a további jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását.
[5] Az OEVB 39/2018. (III. 31.) határozatával a kifogást elutasította.
[6] Az OEVB a kifogásban foglaltak értékeléséhez beszerezte és áttekintette a sérelmezett lapszámot, továbbá a Kúria idézett döntését, valamint a döntés alapját szolgáltató önkormányzati lapszámot, és megállapította a két tényállás közötti azonos elemeket.
[7] AZ OEVB döntésénél figyelemmel volt a Kúria végzésének azon megállapításaira, amely szerint:
– kampányidőszakban politikai hirdetésen túlmenően választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat;
- a túlzott szerepeltetés alkalmas a jelölő szerveztek és jelöltek egyenlő esélyének megbontására helyi szinten,
– vizsgálni szükséges, hogy a jelölti minőségen túl a nem jelölti megjelenés eléri-e azt a szintet, amely felveti annak látszatát, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölt vagy jelölő szervezet mellett tűnik fel.
[8] A fentiek vizsgálatához az OEVB a Kúria döntésének alapjául szolgáló sajtótermékkel hasonlította össze a kifogással érintett lapszámot. Megállapította, hogy Szatmáry Kristóf összesen 6 fényképen és 21 említéssel szerepel.
[9] Az OEVB a jogsértés szempontjából nem tartotta figyelembe vehetőnek a március 15-ei ünnepséggel és országzászló avatással kapcsolatos megjelenéseket, álláspontja szerint ezen ünnepi alkalmaknál a képviselő szereplése természetes elvárás.
[10] A fennmaradó 4 fotóval és 16 említéssel összefüggésben az OEVB szerint a jelölt szerepeltetése nem éri el azt a szintet, ami alkalmas annak megállapítására, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban semleges pozícióját feladva mellette tűnt fel. Ezért a kifogást elutasította.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2018. április 3-án 12 óra 6 perckor elektronikus levélben nyújtott be fellebbezést az OEVB döntésének törvénysértő volta miatt. Nem ért egyet a határozat azon megállapításával, amely szerint a jelölt megjelenítésének szintje nem éri el azt a mértéket, amely alkalmas annak megállapítására, hogy az önkormányzati sajtótermék a választási kampányban semleges pozícióját feladva mellette tűnik fel.
[12] Idézi álláspontjának igazolására a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. végzését, amely szerint „[a] demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat”.
[13] Véleménye szerint ez azt támasztja alá, hogy nincs olyan szintje a szereplési lehetőségbeli eltérésnek, amely ne alapozná meg a semleges pozíció feladását az önkormányzati lapnál. A jelölt olyan megjelenési felületet kapott amilyet más jelölt nem, így a konkrét számszerűség csak a jogsértés súlyosságát minősíti. Mindezek alapján az OEVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, az attól való eltiltást, továbbá bírság kiszabását kérte.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[16] A sérelmezett lappal kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy annak felelős kiadója a nyilvántartási adatok szerint Sz. R. Zs. magánszemély. Ugyanakkor a lapon „AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA” kitétel szerepel, és az Önkormányzat honlapján a bp16.hu portálon az Önkormányzat a lapszámokat elektronikus formában, az eredetivel megegyezően utánközli, illetve abból külön-külön is szerepeltet cikkeket. Megállapítható továbbá, hogy a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásában az Önkormányzat, mint a XVI. Kerületi Újság alapítója szerepel. Mindezek alapján a választási eljárásban a lappal szemben alkalmazhatóak az önkormányzati lapokkal szemben támasztott követelmények.
[17] A Kúria több döntésében, így Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében elvi jelleggel rögzítette, hogy „[a] választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. […] Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel” (ld. még Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. végzés)
[18] A fentiek alapján a Bizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a sajtótermék a képviselőjelölt vagy jelölő szervezete részére biztosít-e valamilyen ésszerű indok nélküli előnyt, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapelvet.
[19] Ennek során egy lapszám, és abban a cikkek összessége is vizsgálandó, amellyel kapcsolatban szintén irányadó a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. határozata, amely szerint „nem volt elfogadható az NVB azon álláspontja, hogy az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében kell vizsgálni a lapfolyamot. A kifogás tárgya egy konkrét sajtótermék, annak egy meghatározott száma volt, az abban szereplő tartalmat kellett a kifogás elbírálása körében vizsgálat alá vonni. Egy adott lapszám tartalmával szemben támasztott kifogás esetén nincs jogszabályi alapja annak, hogy a lapfolyamot az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében vizsgálják, mint ahogy azt az NVB határozatában kifejtette”.
[20] A Bizottság álláspontja szerint a kifogásban egy konkrét lapszám volt megjelölve, mivel kétheti megjelenésű sajtótermékről van szó, amely jelentősebb terjedelemben számol be a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, nincs elvi akadálya az esélyegyenlőség elve vizsgálatának az önálló lapszámban. A Bizottság az eset megítélésekor azonban nem csak a kifogásban megjelölt tartalmakat, hanem a lapszámot, azaz a cikkek összességét veszi figyelembe, hiszen ez az a kör, amelyben az esélyegyenlőség elvét érvényre kell juttatni.
[21] A vizsgálat során a fentebb leírt, esélyegyenlőség sérelmét eredményező indokolatlan előny megállapíthatóságát nem csak a megszólalások és szerepeltetések jogcíme alapozhatja meg. Figyelembe kell venni a jelölt szereplésének mennyiségét (beszámolók, fényképek, szembetűnő szalagcímek és leadek mennyisége, aránya más jelölthöz képest), illetve a választási eljáráshoz kapcsolódó tartalmat.
[22] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB által megjelölt megjelenítések száma és ezzel párhuzamosan a választási kampányban állásfoglalásként értelmezhető tartalom összességében megalapozza azt a látszatot, hogy az önkormányzati lap a semleges pozícióját feladva valamely jelölt és jelölő szervezet mellett foglal állást. Szatmáry Kristóf eltúlzott megjelenítését országgyűlési képviselői pozíciója sem indokolhatja a választási kampány során, amelyet csak kihangsúlyoznak azon véleményállítások, amelyek szerint pl. a kormányzati forrás „Szatmáry Kristóf tevékenységének köszönhető” (5. oldal), „Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőként azért dolgozik, hogy minél több állami támogatáshoz jusson a Kertváros”, stb.
[23] Ugyanígy a jelölt és jelölő szervezete melletti állásfoglalást sugall Tarlós István főpolgármesternek az április 8-ai országgyűlési választásokkal kapcsolatban megjelentett levele.
[24] Ezek a szerkesztői döntések azt eredményezik, hogy a lapszám az esélyegyenlőséget sértő módon jeleníti meg a választókerületben induló jelölteket illetve jelölő szervezeteket. Szatmáry Kristóf és a FIDESZ-MPSZ mint jelölő szervezet mellett eltérő személy, jelölő szervezet, választási kampányban mérvadó álláspont nem jelenik meg hasonló vagy azonos módon és terjedelemben. A jelölteket bemutató választási rovatban valamennyi jelölt egyenlő terjedelmet kapott a bemutatkozásra, így ez a rovat a lapszám egyéb részeiben összességében fennálló aránytalanságot nem orvosolja. A fentiek alapján az OEVB a tényállást nem teljes körben határozta meg, a lapszám ügy szempontjából releváns tartalmait részben figyelmen kívül hagyta, így helytelen következtetésre jutott.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértés megállapítása mellett mellőzte a további jogsértéstől való eltiltást arra tekintettel, hogy a soron következő lapszám már a választásokat követően jelenik meg.
[26] A Bizottság, az önkormányzati lapokkal kapcsolatban kialakult állandó és széles körben ismertté vált joggyakorlat és az érintettek széles köre (az ingyenesen terjesztett lap 34.500 példányban és változatlan internetes utánközlésben jelenik meg) miatt bírság kiszabásáról is döntött, amelynek konkrét mértékénél tekintettel volt arra is, hogy a kiadó nem szervezet, hanem természetes személy.
[27] A fentiek mellett a Bizottság kötelezte az önkormányzati lapot határozata rendelkező részének közzétételére.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 141. §-án, a 218. §-án, 219. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 6.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke