A Nemzeti Választási Bizottság
46/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az I. K. R. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ugytudjuk.hu elnevezésű internetes sajtótermék kiadója, a Kő A Mezőn Nonprofit Kft. (9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 29. 2. em. 15.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a kifogásolt politikai hirdetést oly módon tette közzé a www.ugytudjuk.hu internetes oldalon, hogy nem tartalmaz utalást annak fizetett politikai hirdetés jellegére, továbbá nem tartalmazza a megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltja és kötelezi a Kő A Mezőn Nonprofit Kft.-t, hogy határozata rendelkező részét annak a közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és a benyújtást követő eljárás]
[1] Beadványozó 2019. április 9-én 15 óra 20 perckor kifogást nyújtott be a Vas Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdésére hivatkozással, a Ve. 148. § (2) bekezdése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített választási alapelv megsértése miatt.
[2] Előadta, hogy „2019. április 6-án 19 óra 54 perckor észlelte a www.ugytudjuk.hu portál főoldalán, a fejléc alatt közvetlenül a Lehet Más a Politika helyi fórumáról és ajánlásgyűjtéséről szóló információkat tartalmazó szalagcímet, amelyre kattintva a https://www.facebook.com/events/2022616491377413/ címen található oldal nyílt meg. A www.ugytudjuk.hu portálon található tartalom a többi cikkhez hasonló módon jelent meg, hirdetés jellege nem volt azonnal felismerhető, azon semmilyen módon nem volt feltüntetve, hogy politikai hirdetésről, vagy bármilyen típusú hirdetésről lenne szó.” Beadványozó kifogásában rögzítette az internetes sajtótermék kiadójának pontos nevét és székhelyének címét is.
[3] A Ve. 139. § (1) bekezdésében, a 140. § c) pontjában, a 141. §-ában, továbbá a 148. § (2) bekezdésében rögzített jogszabályi követelményekre hivatkozással kifejtette, hogy „a Lehet Más a Politika politikai párt, melyet a Nemzeti Választási Bizottság 28/2019. NVB számú határozatával 2019. március 14-én vett jelölő szervezetként nyilvántartásba az Európai Parlament magyarországi képviselőinek 2019. évi választásán. (…) Mivel a www.ugytudjuk.hu portálon megjelenített tartalom egyértelműen a választói akarat befolyásolására irányul az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása során, ekként az politikai hirdetésnek minősül”. Hozzátette, hogy a kifogásolt tartalom azért sérti a Ve. 148. § (2) bekezdését, mert a politikai hirdetésen nem került feltüntetésre a politikai hirdetés megjelölés, továbbá a megrendelő neve, lakóhelye, illetve székhelyének címe sem.
[4] Továbbá álláspontja szerint a „Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelmét is felveti az a tény, hogy a www.ugytudjuk.hu elektronikus sajtótermék kiadójának egyik tagja a Lehet Más a Politika tagja és országgyűlési képviselője, Ungár Péter Károly.” Véleménye szerint, ezen okból lehetővé válhat az esélyegyenlőség elvének sérelme a választási kampány során, mely magatartás „semmiféleképpen nem jóhiszemű”, így „a Ve. tételes rendelkezésének hiányában is megállapíthatóvá teszi a jogsértést.”
[5] Kifogásában foglaltak alátámasztására csatolta a politikai hirdetést tartalmazó oldalról általa készített képernyőfelvételt, „a 2018-as választási kampányból származó általa rögzített képernyőfelvételeket” és a Kő A Mezőn Nonprofit Kft. cégkivonata részletének képernyőfelvételét is.
[6] Mindezek alapján Beadványozó kérte a TVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot, amelynek indokoltságaként hivatkozott a Fővárosi Választási Bizottság 22/2018. (IX. 13.) FVB számú határozatában és a Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzésében foglakra egyaránt.
[7] A TVB a Ve. 213. § (1) bekezdésében biztosított jogköre alapján – 2019. április 10-én megtartott bizottsági ülésén – az 1/2019. (IV. 10.) számú jegyzőkönyvbe foglalt döntésével Beadványozó kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz áttette. A kifogást 2019. április 10-én 15 óra 37 perckor elektronikus úton továbbította a Nemzet Választási Bizottság részére.
[8] A Nemzeti Választási Iroda 2019. április 10-én, elektronikus úton tájékoztatta a Kő A Mezőn Nonprofit Kft.-t (a továbbiakban: Kiadó) a kifogás tartalmáról, továbbá határidő megjelölése mellett – a Ve. 151. § (4) bekezdésére tekintettel – nyilatkozattételre felhívta a kifogásolt médiatartalom közzétételének időpontja tekintetében. A Kiadó főszerkesztője 2019. április 10-én, elektronikus úton az alábbi nyilatkozatot tette: „[a] banner 2019. április 6-án, szombaton, reggel 7 órakor került fel az oldalra.”
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A kifogás részben megalapozott.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó kifogása megfelelt a jogorvoslat benyújtására irányadó, a Ve. 208. § és 209. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelményeknek, ezért azt érdemben vizsgálta.
[11] A Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[12] A Ve. 139. §-a, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján, az Európai Parlament tagjainak választásán a kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[13] Beadványozó kifogásában a választási kampányidőszakon belül a https://ugytudjuk.hu/ oldalon található internetes sajtótermék nyitóoldalán 2019. április 6-án megjelent hirdetést sérelmezte.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogásolt „Vágó Gábor az LMP EP-listavezetője és Németh Ákos az LMP Vas megyei elnöke 2019.04.12. 16:00-18:00 köztéri fogadóóra és ajánlásgyűjtés” feliratú hirdetés egyértelműen összefüggésbe hozható az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választásával, mivel a Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet választási kampányában történő részvételre ösztönöz, így az a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül. A hivatkozott jogszabályhely szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés és a választási gyűlés.
[15] A választási kampányidőszakban közzétehető politikai hirdetésre vonatkozó szabályokat a Ve. 148. §-a tartalmazza. A Ve. 146. § b) pontja rendelkezik a politikai hirdetés fogalmáról, mely szerint politikai hirdetés „az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom (...)”.
[16] A Ve. 148. §-a szerint a sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
[17] A Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (1) bekezdése alapján közhiteles. E nyilvántartás adatai alapján az ugytudjuk.hu elnevezésű, a www.ugytudjuk.hu internetes oldalon elérhető internetes sajtótermék kiadója a Kő A Mezőn Nonprofit Kft. A Kiadó az Állami Számvevőszékhez eljuttatta az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választását megelőző kampányidőszakában megjelenő politikai hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vett, és a https://www.asz.hu/ep-valasztas-2019-elektronikus-sajto-arjegyzek/2/ honlapján közzétett.
[18] Jelen eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyává tett tartalom a Ve. 146. § b) pontjában foglalt politikai hirdetés-e, és amennyiben igen, az eleget tesz-e a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, azaz, hogy politikai hirdetés jellege azonnal felismerhető és más médiatartalmaktól megkülönböztethető-e, illetve, hogy azon feltüntetésre került-e a megrendelőjének neve és lakóhelye, illetve székhelye.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy az Állami Számvevőszék nyilvántartásának adatai alapján a sérelmezett tartalom megfelel a Kiadó árjegyzékében „A” jelű, 970x250 pixel méretű bannernek, amelynek ára a megjelenítés időtartamától függően 100.000-250.000 Ft+ ÁFA.
[20] Fentiek alapján a Lehet Más a Politika jelölő szervezet népszerűsítésére szolgáló, kifogásolt tartalom politikai hirdetésnek minősül.
[21] A Bizottság, hivatkozva a 2/2014. NVB iránymutatásában foglaltakra leszögezte, hogy a politikai hirdetés közzététele megrendelés alapján lehetséges, melynek tartalmát a megrendelő határozza meg, azért a sajtótermék szerkesztői felelősséggel nem tartozik. A sajtótermék ugyanakkor a politikai hirdetést köteles oly módon közzétenni, hogy más médiatartalmaktól megkülönböztethető legyen, és így azonnal fel lehessen ismerni, hogy politikai hirdetésről van szó. A Bizottság álláspontja szerint az eljárás tárgyává tett politikai hirdetés nem tartalmaz utalást annak fizetett politikai hirdetés jellegére vonatkozóan, ezáltal más médiatartalmaktól nem vált egyértelműen megkülönböztethetővé, továbbá a politikai hirdetés nem tartalmazza megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét sem.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tehát helytálló a Beadványozó azon érvelése, amely szerint az internetes sajtótermék kiadója nem a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor az ugytudjuk.hu oldalon 2019. április 6-án megjelenített médiatartalom fizetett politikai hirdetés jellegét és megrendelőjének nevét és lakcímét (székhelyét) nem tüntette fel, így az nem felel meg a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
[23] A kifogás a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglalt szabály megsértésén túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítását is. Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzés, Kvk.VI.37.950/2016/2. számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 539/2018. NVB határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben sérelmezett magatartás a politikai hirdetés közzétételére vonatkozó Ve. 148. § (2) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – a Kiadó tekintetében a Beadványozó által felhívott tulajdonosi struktúra figyelembe vételével sem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítására a Bizottságnak nincs lehetősége.
[24] A Ve. 152. § (1) bekezdése a) pontja alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. Ezért a Bizottság a jogsértőt arra kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét az internetes sajtótermékben, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
[25] Beadványozó indítványozta továbbá bírság kiszabását is. A Ve. 152. § (2) bekezdése értelmében annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a bírság kiszabását nem találta indokoltnak az alábbiak miatt. Az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választási eljárásában első alkalommal állapított meg jogsértést a Kiadóval szemben. Jelen ügyben a Ve. 148. § (2) bekezdésének megsértése adminisztratív jellegű kötelezettség elmulasztása volt és a választási eljárásban más jelölő szervezet jogainak gyakorlását ez nem korlátozta, ezért a sajtótermék széles elérhetősége ellenére is csekély súlyú maradt. A Bizottság figyelembe vette továbbá azt is, hogy a kifogásolt politikai hirdetés tartalma 2019. április 12-ét követően a választópolgárok számára már nem bír információtartalommal, mivel az kifejezetten az erre az időpontra szervezett politikai esemény népszerűsítését szolgálja.
[27] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 139. §-án, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) és (2) bekezdésén, a 208. §-án, a 209. §-án, a 213. § (1) bekezdésén, a 214. § (1) bekezdésén, a 218. § és (2) bekezdés a) és b) pontján, a 219. § (1) bekezdésén, a 331. §-án és a 345. § (1) bekezdés a) pontján, az IM rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 11.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök