Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai

Az Országgyűlés kiterjesztette az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az Európai Parlament magyarországi képviselőire. Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XX. törvény alapján első alkalommal 2025. május 29. és július 11. napja között, ezt követően a képviselői mandátum fennállása alatt, évente kell vagyonnyilatkozatot tenni.

Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai

- nyitó vagyonnyilatkozatok


Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 9/A. §-a alapján az európai parlamenti képviselő az alábbiak szerint köteles vagyonnyilatkozat-tételre:

- mandátumának megállapítását követő 30 napon belül a mandátum megállapításának napján fennálló állapot szerint (nyitó vagyonnyilatkozat),

- minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint (éves vagyonnyilatkozat), valamint

- a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül a megbízatás megszűnésének napján fennálló állapot szerint (záró vagyonnyilatkozat).

Az európai parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatához köteles csatolnia a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

A vagyonnyilatkozatokat a Nemzeti Választási Bizottság őrzi, illetve a vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Nemzeti Választási Iroda által működtetett honlapon haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.


I. Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

Az európai parlamenti képviselő az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal tesz vagyonnyilatkozatot.

Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – az európai parlamenti képviselő megbízatásával kapcsolatos sajátosságokra figyelemmel – a Nemzeti Választási Bizottság 35/2025. számú jegyzőkönyvbe foglalt döntésével jóváhagyott formanyomtatványon tesz eleget. A formanyomtatvány a www.valasztas.hu honlapról letölthető, és kinyomtatást követően kézzel kitölthető. A számítógépes kitöltés a formanyomtatvány elektronikus kitöltést is megengedő változatának közzétételével biztosított.

A vagyonnyilatkozat kitöltésével kapcsolatos kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottság 35/2025. számú jegyzőkönyvbe foglalt döntésével jóváhagyott kitöltési útmutató tisztázza. Amennyiben valamely kérdést a kitöltési útmutató alapján sem lehet megválaszolni, a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos megkeresést írásban, az nvb@nvi.hu levélcímre kell megküldeni.

A képviselői vagyonnyilatkozatot kizárólag papír alapon, minden oldalát aláírva, boríték nélkül; míg a családtag(ok) vagyonnyilatkozatát – több vagyonnyilatkozat esetén mindegyikükét – a Nemzeti Választási Iroda által biztosított borítékba zárva a Nemzeti Választási Bizottság Titkárságán személyesen lehet leadni. A megfelelően kitöltött és aláírt képviselői vagyonnyilatkozatot (a családtag(ok) lezárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatával egyidejűleg) a képviselő nevében bárki leadhatja, így az nem feltétlenül igényel személyes megjelenést.

A Nemzeti Választás Bizottság Titkárságának ügyfélfogadási ideje:

hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16:00-ig

pénteken 8:30-tól 13:30-ig.

Munkaszüneti és ünnepnapokon nincs ügyfélfogadás.

II. Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi, és e kötelezettség elmulasztása esetén az Epjtv. 9/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást indít. Emellett az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát az Epjtv. 9/A. § (6) bekezdése értelmében. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait, kapcsolattartási adatait (lakcím, elektronikus levelezési cím) és aláírását.

Amennyiben a kezdeményezés nem felel meg az Epjtv. 9/A. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, illetve az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke nem terjeszti azt a Nemzeti Választási Bizottság elé, és erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt, a Nemzeti Választási Bizottságot és az érintett európai parlamenti képviselőt.

Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megindítását megelőzően a Nemzeti Választási Bizottság elnöke – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén – felhívja az európai parlamenti képviselőt, hogy a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül teljesítse vagyonnyilatkozati kötelezettségét, bejelentésre indult eljárás esetében pedig javítsa ki a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, illetve nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban.

A Nemzeti Választási Bizottság az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megindításáról zárt ülésen dönt. Nem indítja meg az eljárást a Nemzeti Választási Bizottság, ha a képviselő a Nemzeti Választási Bizottság elnökének felhívására határidőben teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét (hivatalbóli eljárás esetén), vagy kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát (bejelentésre indult eljárásban). Nem indítja meg az eljárást akkor sem, ha az érintett képviselőtől kapott válasz alapján a Nemzeti Választási Bizottság további adatbeszerzés nélkül is meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel. Erről a döntésről a Nemzeti Választási Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt és az érintett európai parlamenti képviselőt.

A Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésen a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz, amelyben megjelöli az európai parlamenti képviselő által megválaszolandó kérdéseket, valamint azokat az állami szerveket, amelyektől megkeresés útján információt kér. Az európai parlamenti képviselő által adott, valamint a megkeresett állami szervek által küldött válaszokat a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésen vizsgálja meg, ahol az európai parlamenti képviselő nyilatkozatot tehet. A nyilatkozattételt követően a Nemzeti Választási Bizottság elnöke kérdést intézhet a képviselőhöz, illetve a Nemzeti Választási Bizottság tagjai kérdés feltételét indítványozhatják. A kérdésekre adott választ követően az európai parlamenti képviselő nem vehet részt a zárt ülés további részén.

Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság – az eljárásra nyitva álló 30 napos határidőt tiszteletben tartva – döntést hozhat az eljárás lezárásával kapcsolatos döntés elnapolásáról. Az elnapolásról szóló jegyzőkönyvbe foglalt döntésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyek további tisztázást igényelnek, valamint az ezekhez szükséges kérdéseket, illetve állami szervekhez intézendő megkereséseket is. Az újabb megkeresésekre érkezett válaszokat a Nemzeti Választási Bizottság ismét zárt ülésen vizsgálja, ahol az európai parlamenti képviselő nyilatkozatot tehet.

Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásban az európai parlamenti képviselő családtagjának vagyonnyilatkozatát is vizsgálhatja a Nemzeti Választási Bizottság. A zárt vagyonnyilatkozatokba csak a Nemzeti Választási Bizottság tagja tekinthetnek be, és csakis a vagyonnyilatkozati eljárás során. Az európai parlamenti képviselő által leadott vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a zárt ülés során nyitja fel, majd a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak biztosított betekintést követően azt visszazárja a borítékba, és elrendeli annak további zárt őrzését.

A Nemzeti Választási Bizottság az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel zárja le, ha megállapítja, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, ezzel a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik.

Amennyiben a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság azt állapítja meg, hogy az európai parlamenti képviselő – a záró vagyonnyilatkozat megtétele kivételével – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, a Nemzeti Választási Bizottság dönt az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnéséről. Abban az esetben, ha az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette, a Nemzeti Választási Bizottság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejének eredménytelen elteltét követő 30 napon belül a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező összegű bírságot szab ki. Folyamatosan fennálló mulasztás esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig a Bizottság a mulasztást megállapító legutóbbi döntését követő 60. nap elteltével ismételten, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösével megegyező összegű bírságot szabhat ki. A mandátum megszűnéséről vagy a bírság kiszabásának elrendeléséről szóló határozatát a Nemzeti Választási Bizottság a képviselőnek megküldi, hogy a Kúriához benyújtható felülvizsgálati kérelem útján jogorvoslati jogát gyakorolhassa. A zárt ülésen hozott határozatot a Nemzeti Választási Bizottság nem hozza nyilvánosságra, arról egy, a Nemzeti Választási Bizottság által jegyzőkönyvbe foglalt döntés útján elfogadott szövegezésű összefoglalót tesz közzé a www.valasztas.hu honlapon.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben