TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓI. A HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK LÉTREJÖTTE, JOGÁLLÁSUK ÉS MŰKÖDÉSÜK
Helyben lakás követelménye
Eskütétel
A bizottság működése
II. FELADATOK A SZAVAZÁS NAPJA ELŐTT
1. A szavazóhelyiség ellenőrzé
III. A BIZOTTSÁG FELADATAI A SZAVAZÁS NAPJÁN
1. Feladatok a szavazás megkezdése
előtt
2. A szavazás megnyitása. Az elsőként szavazó választópolgár
3. A szavazás során alkalmazandó általános szabályok
4. A helyi választási bizottság teendői rendkívüli esemény
bekövetkezésekor
5. A választójogosultság ellenőrzése
6. A szavazás menete
7. Hajléktalanok szavazási lehetősége
8. Mozgóurnával történő szavazás
9. Napközbeni jelentésből adódó feladatok
10. A szavazás lezárása
IV. A SZAVAZATOK SZÁMLÁLÁSA ÉS AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA. A JEGYZŐKÖNYVEK KITÖLTÉSE
1. A választók nyilvántartásával kapcsolatos adatok
megállapítása (A-F rovatok)
2. A fel nem használt és rontott szavazólapok kötegelése
3. Urnabontás és a szavazólapok szétválogatása
4. Az urnában talált szavazólapok megszámlálása szavazólap-típusonként és
összevetése a szavazóként megjelentek számával (G-H rovatok)
5. Szavazatszámlálás. Az előzetes eredmény
megállapítása
6. A végleges eredmény megállapítása
7. A jegyzőkönyvek kitöltése
8. Szavazatok érvénytelenné nyilvánítása (jogosulatlan szavazás,
többletszavazólap)
9. A szavazólapok kötegelése
10. A jegyzőkönyvek átadása a megbízott
tagoknak
11. A jegyzőkönyvek ellenőrzése és másolása
V. JOGORVOSLATOK, BÜNTETŐJOGI VÉDELEM
A választások büntetőjogi védelme
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK 5/1998. (III. 23.) INTÉZKEDÉSE
NYOMTATVÁNYMINTÁK
A Magyar Köztársaság elnöke 1998. október 18. napjára tűzte ki az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását. Magyarország választópolgárai ismét szabadon választhatják meg képviselőiket, az otthonukul szolgáló település vezetőit.
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának lebonyolításában részt vevő helyi választási bizottságok immár második alkalommal végzik tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján. E törvény egységbe foglalja valamennyi közjogi választás, valamint ország
os és helyi népszavazás lebonyolításának eljárási szabályait, megalapozva ezzel a helyi választási bizottságok egységes működési rendjének kialakítását.A bizottságok működésének jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához és annak jogszerű megjelenítéséhez. A választási eljárásban munkájuk kiemelkedő fontosságú. A pontos, végleges eredmények megszületését a helyi választási bizottságok által megállapított szavazóköri eredménye
k biztosítják.Közérdek, hogy a helyi választási bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell, hogy a törvényességen csorba ne essék. A kilátástalan vitákat jogszerűen és határozottan le kell zárni, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A választási eljárásról szóló törvény ennek megfelelő és kiemelt jogkört biztosít a helyi választási bizottság elnöke részére.
A Tájékoztató füzet a helyi választási bizottságok részére készült. Szerkesztői arra törekedtek, hogy közérthetően mutassák be - a szavazást megelőző naptól a szavazóköri jegyzőkönyveknek a helyi választási irodáknak való átadásáig - a helyi választási bizottságok számára a jogszabályokban megállapított feladatokat.
Az önkormányzati választások előkészítésében és lebonyolításában több tízezer helyi választási bizottsági tag önzetlenül, szabadidejét feláldozva vesz részt. A köz érdekében kifejtett áldozatos tevékenységükért ezúton is köszönetünket fejezzük ki.
Dr. Tóth Zoltán
az Országos Választási Iroda
vezetője
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) V. fejezete rendelkezik a választási szervekről A Ve. a választási szervek két típusát különbözteti meg:
a választási bizottságok a tulajdonképpeni döntéshozó szervek, melyekben a politikai kiegyensúlyozottság és képviselet érvényesül;
a választás technikai, adminisztratív feltételeinek megteremtéséről a
választási irodák munkatársai gondoskodnak, munkájukban a politikai semlegesség a mérvadó.A helyi választási bizottságok a választási bizottságok közé tartoznak, s mint ilyenek, a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. Feladataik: a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
A helyi választási bizottság legalább 5 tagból áll. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselő-választást megelőzően már megválasztotta.
A helyi választási bizottság további egy-egy tagját az önkormányzati választásokon a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.
Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön helyi választási bizottságot, annak feladatait a helyi választási bizottság látja el.
Helyben lakás követelménye
A helyi választási bizottság választott tagjainak a településen kell lakcímmel rendelkezniük, míg a megbízott tagoknál ez nem kötelező.
A helyi választási bizottsági tagsággal számos tisztség összeférhetetlen. Ezek a következők: a
választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. E tilalmak a választott és megbízott tagokra egyaránt vonatkoznak. Ezeken túl a választási bizottság választott tagja nem lehet a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.Ha a szavazás napján a helyi választási bizottság tagjainak száma kevesebb, mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a helyi választási bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település helyi választási bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.
A helyi választási bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános helyi önkormányzati választásokra létrehozott helyi választási bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha összeférhetetlenség alakult ki, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást a megbízó visszavonja.
Eskütétel
A helyi választási bizottság választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a település polgármestere előtt esküt tesznek. A póttagok csak akkor tesznek esküt, ha valamelyik kieső bizottsági tag helyébe lépnek. Az eskütételről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyi választási bizottság tagjai - ideértve a póttagokat is - legkésőbb az eskütétel napján részletes tájékoztatást kapnak az önkormányzati választásokkal kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről.
A helyi választási bizottság - tagjai megválasztását és az eskütételt követően - alakuló ülést tart, ahol a választott tagok közül megválasztja a bizottság elnökét és helyettesét.
A választott és megbízott tagok azonos jogokkal és kötelességekkel vesznek részt a bizottság munkájában, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj.
A bizottság működése
A helyi választási bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a bizottság által szabályszerűen kiállított okiratokat és azok tartalmát közhitelűnek kell elfogadni, a bizottság hatáskörében hozott döntései mindenkire nézve kötelezőek.
A helyi választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több párt közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet.
A helyi választási bizottságot az elnök képviseli, így például a bizottság által kiállított iratokat az elnök írja alá, az ezekről készített másolatokat az elnök hitelesíti aláírásával. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.
A helyi választási bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, legalább a határozatképességhez szükséges számú tagnak, azaz a tagok több mint felének folyamatosan együtt kell lenni.
A helyi választási bizottság illetékességi területe, ahol mint bizottság intézkedhet, az adott település területe. Ezen területen végezhet mozgóurna kivitelt, illetve intézkedhet a szavazás törvényes rendjét megzavaró cselekmény miatt (pl. plakátok, falragaszok eltávolítása a szavazás napján). A bizottság csak a szavazókör területén lakó választópolgároknak biztosíthatja a szavazás lehetőségét, kivéve az igazolással szavazó személyeket.
A jegyzőkönyvvezető feladatai
A helyi választási bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak (pl. napközbeni jelentés a szavazóként megjelentek számáról, rendkívüli esemény jelentése, adatlapok kitöltése és továbbítása), részben pedig a helyi választási bizottság munkáját segíti. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a választási bizottságnak, annak döntéshozatalában nem vesz részt.
A jegyzőkönyvvezető
A jegyzőkönyvvezető feladatait a Tájékoztató az aktuális oldalon részletezi.
II.
A helyi választási bizottságnak a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodával egyeztetett időben ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontok a következők:
Ha az ellenőrzés során a helyi választási bizottság elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal jelentse a helyi választási iroda vezetőjének, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszűntetéséről.
2. A választási nyomtatványok és kellékek átvétele
A szavazást megelőző nap 16.00 óra után
a helyi választási bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől) a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. A szavazókörönkénti kiszerelésű szállítódoboz tartalmazza a központilag és helyileg előállításra kerülő nyomtatványokat, eszközöket, melyek a következők:A helyi választási bizottság elnökének ellenőriznie kell, hogy a szavazólapok a választókerületben induló jelöltek nevét tartalmazzák-e, mennyiségileg elegendőek-e. Ha hiányt, rendellenességet észlel, azt azonnal jelezni kell a helyi választási iroda vezetőjének, aki a szükséges intézkedéseket még a szombati napon megteszi.
A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási bizottságot, ha a szavazólap elkészítése után valamelyik jelölt kiesett.
Ebben az esetben a helyi választási iroda hirdetményt készít, amit a szavazóhelyiségben kell elhelyezni, és a kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. E feladatot a helyi választási iroda végzi el. Rendkívüli esetben az iratok átadását követően pedig a helyi választási bizottság húzza át a kiesett jelölt nevét a szavazólapon.Az egyéb eszközöket (szalag, géppapír) a helyi választási bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény-megállapítás törvényessége biztosítva legyen.
A helyi választási bizottság elnöke a választási iratokat és egyéb kellékeket átvételi elismervénnyel veszi át, melyen szerepel a helyi választási bizottságnak átadott bélyegző(k) lenyomata is.
A bélyegzővel való mindenféle visszaélés megakadályozása a bizottság elnökének feladata.
Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a számbavétel után a dobozba vissza kell helyezni, le kell zárni, majd az elnök ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.
III.
A szavazás napjának hajnalán 4.30 és 5.30 között a helyi választási bizottság elnöke felveszi a polgármesteri hivatalban a választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi. A helyi választási bizottság legkésőbb 5.30-ig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a helyiséget, a szavazólapokat, a nyomtatványokat és az urnákat.
Amennyiben 5.30-ig a helyi választási bizottság tagjai közül legalább 3 nem jelenik meg, erről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a helyi választási bizottság kiegészítéséről.
A választási iratok és a nyomtatványok a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig a helyi választási bizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki más nem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számbaveszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) kellő mennyiségben rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság fogyatékosságot észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha nyomtatványhiányt észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról.
2. A szavazás megnyitása. Az elsőként szavazó választópolgár
A helyi választási bizottság 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A helyi választási bizottság a helyi viszonyokra tekintettel elrendelheti, hogy a szavazás 5.00 órakor kezdődjön. A szavazás 19.00 óra után történő meghosszabbítására azonban nincs mód.
A bizottság tagjai az elsőként szavazó választópolgár - aki nem lehet a helyi választási bizottság tagja - jelenlétében ellenőrzik, hogy az urnák üresek-e, valamint hogy az urnákból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen kivenni szavazólapot. Ezután az urnákat lezárják és lepecsételik. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a helyi választási bizottság tagjainak az aláírását. A szabályosan kitöltött ellenőrző lapokat be kell dobni a használatba vett urnákba. A vizsgálat megtörténtét és a szavazás megkezdésének időpontját a szavazóköri jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni. A mozgóurnák és a napközben használatba vett urnák esetében ugyanígy kell eljárni az éppen soron következő választópolgárral.
Ezt követően a szavazás érkezési sorrendben folytatódik.
3. A szavazás során alkalmazandó általános szabályok
A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget.
A helyi választási bizottság tagjai a lakóhelyük szerinti szavazókörben szavaznak, tehát ott, ahol a névjegyzékben szerepelnek. Amennyiben a helyi választási bizottság tagja nem a szavazókör területén lakik, szavazásához a helyi választási bizottság elnöke - a határozatképesség fenntartása mellett - szabadidőt biztosít.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a helyi választási bizottság választott és delegált tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a helyi választási bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, különösen igaz ez a szavazatok összeszámolására.
A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a helyi választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a helyi választási bizottság elnökének be kell jelenteniük, és megfigyelő minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk (ld.: melléklet).
A szavazás napján közvélemény-kutatás a szavazókörben és annak előterében nem folytatható, azon kívül azonban igen.
4. A helyi választási bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor
A helyi választási bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni mindent, amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
A rendkívüli események rögzítésére külön nyomtatvány áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a helyi választási bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: falragasz levétele, a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.
Fontos szabály, hogy a szolgálatban lévő rendőr csak a helyi választási bizottság elnökének engedélyével léphet be a szavazó helyiségbe.
5. A választójogosultság ellenőrzése
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel vagy abba a helyi választási bizottság felveszi. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választójogi törvény rendelkezései alapján az önkormányzati választásokon választójog illeti meg a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is.
A szavazáson megjelent választópolgártól a helyi választási bizottság elkéri a személyazonosító igazolványát és a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőt. Az értesítő hiánya - egyéb törvényes feltételek megléte esetén - nem akadálya a választójog gyakorlásának. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát igazolja, és a névjegyzékben szerepel, szavazhat. A személyazonosító igazolványt és az értesítőt a választópolgárnak külön kérés nélkül vissza kell adni.
Felvétel a névjegyzékbe a személyazonosító igazolvány alapján
Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazó
kör névjegyzékében nem szerepel.Abban az esetben, ha a polgár a névjegyzék elkészítése és a szavazás napja között házasságkötés révén vált nagykorúvá, szavazáskor a személyazonosító igazolvány mellett kérni kell a házassági anyakönyvi kivonat bemutatását is.
Amennyiben a választópolgár személyazonosító igazolványával igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, ellenőrizni kell, hogy a kérelmező a helyi választási irodánál nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében
, illetve nem törölték-e - igazolás kiadása miatt - a névjegyzékből. Ha a polgár a választási iroda nyilvántartásában nem szerepel, illetőleg igazolás kiadása miatt nem törölték, a helyi választási bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi. A szavazókör területéről, a hozzá tartozó utcákról is a helyi választási iroda ad tájékoztatást.A következetes ellenőrzés biztosítja, hogy ne szavazhasson, akinek nincs választójoga, illetve el lehessen kerülni, hogy egy személy többször szavazzon.
Személyazonosító igazolvány alapján történő felvétel esetei tehát a következők: |
|
|
Felvétel a névjegyzékbe igazolás alapján
A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól
csak az igazolással való szavazás jelent kivételt, melyet a következőkben részletesen ismertetünk.Az a választópolgár, aki nem lakóhelyén, hanem a választás kitűzése előtt létesített tartózkodási helyén kíván szavazni, a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti azt, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (ld. a nyomtatványmintát). Az önkormányzati választásokon igazolással szavazni csak abban a szavazókörben lehet, ahol a választópolgár tartózkodási helye van. A választópolgár az igazolás és a személyazonosító igazolvány egyidejű bemutatását követően kaphatja meg a szavazólapokat.
A helyi választási bizottságnak ellenőriznie kell, hogy az igazoláson a szavazás helyeként az a település szerepel-e, ahol a szavazókör van, továbbá a személyazonosító igazolványba
bejegyzett tartózkodási hely a szavazókörhöz tartozó területen található-e.Ugyancsak ellenőrizni kell, hogy a tartózkodási hely érvényes-e, azaz a szavazás napját megelőző 2 éven belül létesítették vagy megújították.
Amennyiben a bizottság kétséget kizáróan nem tudja megállapítani, hogy konkrét esetben a választópolgár hol adhatja le szavazatát, akkor ezt a helyi választási irodától megkérdezi, és a kapott információról a választópolgárt tájékoztatja.
Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg
az igazolást be kell vonni, és az igazolással szavazó választópolgárt fel kell venni az igazolással szavazók jegyzékére (ld. a nyomtatványminták között).Az országgyűlési választástól eltérően
az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről kimenőt nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helye szerinti szavazókörben igazolással nem szavazhat.Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár tartózkodási helyén való szavazás érdekében igazolást kért és kapott, de valamilyen okból mégsem ott, hanem lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben az igazolást be kell vonni, és ismételten fel kell venni őt - következő sorszámon - a választók névjegyzékébe.
Érvényes igazolással rendelkező választópolgárt, ha a törvényes feltételeknek eleget tesz, nem lehet a szavazásban megakadályozni! |
Visszautasítás a szavazástól
Nem szavazhat, azaz vissza kell utasítani azt a polgárt, aki
Ezekben az esetekben az állampolgárt és a visszautasítás okát fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát, vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a helyi választási bizottságnak, jogosult szavazni. A választójoggal nem rendelkező állampolgárt azonban semmilyen körülmények között nem lehet felvenni a névjegyzékre.
A választópolgár kérésére a visszautasítást alakszerű határozatba kell foglalni.
Törlés a névjegyzékről
A jegyzőkönyvvezető a helyi választási bizottság döntése alapján a szavazás napján a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján (pl. halotti anyakönyvi kivonat) törli a névjegyzékből az elhalálozott polgárokat
.6. A szavazás menete
A helyi választási bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el: a bizottság mely tagjai ellenőrzik a névjegyzéket, ki pecsételi és adja át a szavazólapot stb. A helyi választási bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek - étkezés, mozgóurna szállítás - ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.
A helyi választási bizottság az érvényes személyazonosító igazolvány alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és azt, hogy szavazhat-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén a választópolgárt felvette, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lebélyegzi, és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak. A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapot a választópolgár jelenlétében kell lebélyegezni.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy a szavazólapokat átvette. Aláíráskor a névjegyzéket nem kell a választópolgár felé fordítani, csupán azt kell megmutatni, hogy hol írjon alá. A névjegyzéket fordított állásban lehet aláíratni.
Az írásképtelen választópolgár helyett a helyi választási bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, és feltünteti azt is, hogy a választópolgár írásképtelenség miatt nem írta alá a névjegyzéket.
Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a helyi választási bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, ekkor célszerű őt külön tájékoztatni, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a helyi választási bizottság elnöke az állampolgárt tájékoztatja arról, hogy ezen új jogintézmény a többször szavazás megakadályozásának érdekében került be választási rendszerünkbe, és a névjegyzéket illetéktelen személyek nem tekinthetik meg. Tájékoztatni kell arról is, hogy a jelölő szervezetek és jelöltek megbízottjai a választópolgárokról, szavazáson való megjelenésükről olyan nyilvántartást, amely alapján a választópolgár személye azonosítható, nem vezethetnek.
A szavazólapok és a borítékok átnyújtása után a helyi választási bizottság tagja - ha erre igény merül fel az állampolgár részéről - megmagyarázza a szavazás módját.
A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a helyi választási bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai elkészítése után kie
sett (visszalépett, meghalt). Ha a szavazólapok elkészülte után esik ki jelölt, a helyi választási bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen, erre a választópolgárokat figyelmeztetni kell.A választópolgárt kérésére tájékoztatni kell, hogy szavazni a jelölt neve melletti és lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal kell, valamint arról is, hogy a különböző szavazólapokon hogyan és hány szavazattal lehet érvényesen szavazni. Fel kell hívni a polgárok figyelmét, hogy a szavazólapokat tollal kell kitölteni.
A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, a választópolgár azonban a szavazófülkén kívül is kitöltheti a szavazólapokat. A szavazófülkén kívüli szavazás azonban nem befolyásolhat másokat abban, hogy mely jelöltre vagy pártra szavazzanak.
A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek hiányában a helyi választási bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.
Ha az urnába helyezés előtt a szavazópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, kitöltését elrontotta, kérésére
a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki. Az elrontott szavazólapot be kell vonni, és a csere tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.A szavazólap kitöltése után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és az urnába helyezi. Az urnába bedobott szavazólapot cserélni természetesen már nem lehet.
7. Hajléktalanok szavazási lehetősége
A választójog azokat a polgárokat is megilleti, akiknek a személyazonosító igazolványában lakcímként csak az adott település megnevezését tartalmazza. A helyi választási bizottságnak rendelkezésére áll az a névjegyzék, amelyen a településen bejelentkezett hajléktalan állampolgárok szerepelnek, és ők is személyazonosító igazolványukkal szavazhatnak.
8. Mozgóurnával történő szavazás
A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát - kérésére - lakásán, tartózkodási helyén az illetékes helyi választási bizottság legalább két tagja felkeresi a mozgóurnával. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a helyi választási bizottság szavazóhelyiségben maradó tagjainak száma nem csökkenhet három fő alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele tehát nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosnak kell lennie.
A mozgóurnás szavazás során a bizottság két tagja az előzetesen lebélyegzett szavazólapokkal keresi fel a választóp
olgárt és a polgár a szavazólap átvételét a mozgóurnát kérők jegyzékén aláírásával ismeri el (ld. minta).A helyi választási bizottság két tagjának a szavazás időtartama alatt
minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért vagy kértek a részére, előzetesen vagy a szavazás napján. 19.00 óra után a mozgóurnába nem szabad szavazatot elfogadniuk.9. Napközbeni jelentésből adódó feladatok
A helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető feladata a szavazóként megjelentek számáról történő adatszolgáltatás. A szavazóköröknek a helyi választási iroda felé a következő időintervallumokban kell adatot szolgáltatniuk:
645 -700 |
830 -845 |
1030 -1045 |
1230 -1245 |
1430 -1445 |
1700 -1715 |
A jegyzőkönyvvezetőnek
biztosítania kell az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok gyűjtését és telefonon vagy faxon az adott határidőre történő továbbítását. A szavazókörben megjelent, szavazólapot átvevő választók számának megállapításához “Számlálólap” áll rendelkezésre (ld. a nyomtatványmintát). A szavazók számáról és a jelentés időpontjáig nyilvántartásba vett választópolgárok számáról a számlálólap alapján kell jelentést adni a helyi választási iroda vezetőjének. A számlálólapot az utolsó jelentés után is vezetni kell.10. A szavazás lezárása
A szavazás 19.00 óráig tart. A helyi választási bizottság 19.00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Akik a helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Az ő szavazatuk leadása után a helyi választási bizottság a szavazást befejezettnek nyilvánítja. Ezt követően szavazatot elfogadni nem szabad.
IV.
| A választások tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, s a bizottság a jegyzőkönyvek aláírásáig együtt maradjon. |
A választás szavazóköri eredménye megállapításának két szakaszát különböztetjük meg:
Az előzetes eredmény célja, hogy a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokkal csillapítsák a közvélemény és a sajtó érdeklődését. Előzetes eredmény csak a polgármester-választás és a megyei közgyűlés tagjainak választásáról születik.
A választás végleges szavazóköri eredménye csak a vitatott szavazatok érvényességének eldöntése és a szavazatok esetleges újraszámlálása után a jegyzőkönyvek kiállításával születik meg.
Az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el. Erre tekintettel a bizottság a polgármester-, a kislistás és a kisebbségi választás tekintetében a települési összesített eredményt, a megyei közgyűlés választása tekintetében pedig szavazóköri eredményt állapít meg.
Az előzetes eredmény rögzítésére és továbbítására
adatlapok szolgálnak, amelyeket a bizottság a helyi választási iroda vezetőjétől a két választástípusra 1-1 példányban vesz át. Ennek megfelelően a jegyzőkönyvvezetőnek egy adatlap áll rendelkezésére a polgármester-választás előzetes eredményének és egy másik adatlap a megyei közgyűlési választás előzetes eredményének közlésére.A végleges eredmény bizottság általi megállapítására négy jegyzőkönyv szolgál, amelyet a bizottság három-három példányban kap meg. Egy-egy összesítő jegyzőkönyv a bizottság adatain és a részvételi adatokon túl a polgármester-, a kislistás- és a kisebbségi önkormányzat-választás eredményadatait fogja tartalmazni. A negyedik jegyzőkönyv a megyei közgyűlés tagjai választásának szavazóköri eredményének rögzítésére szolgál. A helyi választási iroda vezetője a szavazás napját megelőzően mind az adatlapokra, mind a jegyzőkönyvekre felvezeti a szavazóköri azonosítót, valamint - a szavazólapon szereplő sorrendben - a jelöltek és listák adatait.
Az előzetes és végleges eredmény adattartalma fedi egymást, ezért az előzetes és végleges eredmény megállapítása nem választható el élesen egymástól.
A szavazatszámlálás egyes elemei a végleges eredmény megállapításának mozzanatai, ám egyben szükségképpen az előzetes eredmény adattartalmát is megalapozzák.A helyi választási bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot. Az önkormányzati választásokon
a szavazatszámlálás a többféle szavazólap és szavazási mód miatt roppant összetett feladat. A feladat összetettsége miatt a szavazatok számlálásának megszervezésére több lehetőség kínálkozik. Elképzelhető, hogy a bizottság több csoportra oszlik, és egy-egy csoport foglalkozik egy bizonyos szavazólaptípussal. Az is megoldás lehet, hogy a bizottság egyszerre és közösen csak egy szavazólaptípussal foglalkozik. Bármelyiket választják, célszerű a munkamódszerről előre megállapodni. Mindamellett az egyes szavazólapok más-más típusú együttműködést igényelnek. Javasoljuk, hogy ha bizonyos részfeladaton külön csoport dolgozik, e csoportban lehetőleg azonos számban legyenek politikailag ellenérdekelt jelöltek, szervezetek delegáltjai. Előre kell bocsátani, hogy bizonyos korlátozott bizalom a helyi választási bizottság munkáját nagyban megkönnyíti.Az alábbiakban időrendben sorra vesszük a szavazatszámlálás egymást követő állomásait és feladatait.
1. A választók nyilvántartásával kapcsolatos adatok megállapítása (A-F rovatok)
Ezeknek az adatoknak a meghatározása a választópolgárok sajátkezű aláírásával ellátott névjegyzék alapján történik. A jegyzőkönyvvezető a megye, település nevét, a szavazókör számát és az előző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát (A rovat) beírja mindkét adatlap és mind a négy jegyzőkönyvpéldány fejrovatába. (E munkafázis a szavazókör bezárását közvetlenül megelőzően is végrehajtható.) A szavazás befejezését követően meg kell állapítani, majd mindkét adatlapra és mindkét jegyzőkönyvre azonosan fel kell vezetni a szavazás napján a névjegyzékbe felvett (B rovat) és a névjegyzékből törölt (C rovat) választópolgárok számát, valamint a választás befejezésekor a névjegyzéken szereplők számát (D rovat). Gondosan ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést: a D rovatba beírt szám egyenlő az A és B rovatokba beírt számok összegének a C rovatba beírt számmal csökkentett értékével (D=A+B-C).
A jegyzőkönyvvezető ezt követően mind a négy jegyzőkönyvbe beírja a szavazástól visszautasított választópolgárok számát
(E rovat), valamint a névjegyzék alapján a szavazóként megjelent választópolgárok számát (F rovat).Előző
nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választó- |
A szavazás napján a
névjegyzékbe felvett választó- |
A szavazás napján a névjegyzékből törölt választó- |
A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor |
Visszautasított
választó- |
Szavazóként megjelentek száma |
||
A |
B |
C |
D |
E |
F |
||
1200 |
10 |
0 |
1210 |
2 |
800 |
A-F rovatoknak a szavazókörben kiállított minden adatlapon és jegyzőkönyvön egyeznie kell!
2. A fel nem használt és rontott szavazólapok kötegelése
A bizottság tagjai az urnák felbontása előtt - akár az előző feladattal párhuzamosan is - először a
fel nem használt, valamint a rontott (cserélt) szavazólapokat veszik számba: külön-külön kötegbe foglalják őket, majd a kötegeket lezárják és lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni vagy betenni.3. Urnabontás és a szavazólapok szétválogatása
Ezt követően a bizottság ellenőrzi az urnák pecsétjének érintetlenségét, majd az urnák felbontása után meggyőződik az ellenőrző lapok meglétéről.
Minden használatba vett urnában meg kell lennie a szavazás megkezdésekor elhelyezett ellenőrző lapnak. A bizottság tagjai ezután a szavazólapokat kiveszik a borítékokból és típusonként szétválogatják őket. A bizottság az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.4. Az urnában talált szavazólapok megszámlálása szavazólap-típusonként és összevetése a szavazóként megjelentek számával (G-H rovatok)
A bizottság tagjai az urnában talált szavazólapokat választástípusonként külön-külön megszámlálják, és a szavazólapok számát feltüntetik a választástípusnak megfelelő jegyzőkönyvoldal
G rovatában.Ezt követően kell megállapítani a szavazólapoknak a szavazóként megjelentek számától való eltérését. Erre szolgálnak a H rovatok. Az urnában levő szavazólapok számából típusonként külön-külön ki kell vonni a szavazóként megjelentek számát (H=G-F). Amennyiben a szavazólapok száma valamelyik szavazólaptípusnál kevesebb a megjelenteknél (pl. mert a polgár hazavitte a szavazólapot), a művelet eredménye egy negatív szám lesz, amelyet negatív (-) előjellel kel feltüntetni a megfelelő H rovatban. Ha az urnában többletszavazólapo(ka)t találtak, a művelet eredménye egy pozitív szám lesz, amelyet plusz (+) előjellel kell feltüntetni a H rovatban.
| A szavazatszámlálásra vonatkozó szabályokat és számszaki összefüggéseket egy jegyzőkönyvön belül és a különböző választástípusok szavazólapjai tekintetében külön-külön kell alkalmazni. |
5. Szavazatszámlálás. Az előzetes eredmény megállapítása
Mielőtt a következő feladatra, az eredmény összesítésére térnénk, elengedhetetlen, hogy áttekintsük
a szavazat érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó szabályokat. A Ve. szerint érvényesen szavazni csak tollal, a hivatalos szavazólapon, az ott szereplő jelöltre, listára lehet.A szavazat a következő esetekben érvénytelen:
Minden más esetben a szavazat érvényes. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
Azonos érvénytelenségi okot következetesen, azonosan kell elbírálni. |
A bizottság most félreteszi a jegyzőkönyveket és a továbbiakban egyelőre csak a két adatlapra kerülnek fel a szavazatszámlálás eredményei. A szavazatszámlálás részeredményeit közölni kell a jegyzőkönyvvezetővel, aki azokat felvezeti a két adatlap megfelelő rovataiba.
A polgármester-választás előzetes eredménye
A bizottság tagjai először polgármester-jelöltenként csoportosítják a leadott
érvényes szavazatokat. Egy jelölt csoportjába azok a szavazólapok kerülnek, amelyeken ugyanazon jelölt melletti körben szerepel a két egymást metsző vonal (J rovat).A tagok a szétválogatás közben külön csoportba helyezik a nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat vagy szavazatokat (pl.: a szavazó nem a hivatalos szavazólapon szavazott, több jelöltre szavazott, egyetlen jelöltre sem szavazott) (I rovat).
Végül külön kell helyezni azokat a szavazólapokat, melyeknek érvényessége vagy érvénytelensége bármely okból kétséget vet fel (pl.: megrongált szavazólap). Ezek a vitatott szavazatok (K rovat).
Ezt követően kerül sor a
elkülönített csoportokba elhelyezett jelöltenkénti érvényes, az érvénytelen, illetve a vitatható érvényességű szavazólapok megszámolására. A jegyzőkönyvvezető felvezeti az adatlapra az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a jelöltenkénti érvényes szavazatok számát, végül a vitatott szavazatok számát.A megyei közgyűlés tagjainak választásának előzetes eredménye
A megyei közgyűlés tagjainak választására szolgáló szavazólapok számlálása és az adatlap kitöltése ugyanazzal a módszerrel történik, mint a polgármesterek esetében, természetesen jelölt alatt ez esetben listát kell érteni.
A szavazatok első megszámlálásának eredményét a jegyzőkönyvvezető tehát rögzítette a megfelelő
adatlapon. Az adatlapot kitöltés után - a számszaki összefüggést vizsgálva - ellenőrizni kell:A jegyzőkönyvvezető az adatlapot a
helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon (faxon vagy telefonon) haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba.Hangsúlyozni kell, hogy az előzőekben leírtak az előzetes és nem a jogi eredmény
megállapítását szolgálták, nem volt szükség bizottsági döntésekre és vita sem alakulhatott ki, hiszen minden kétes érvényességű szavazat a vitatott szavazatok csoportjába került.6. A végleges eredmény megállapítása
A helyi választási bizottság csak az adatlap kitöltése és továbbítása után lát hozzá a választás szavazóköri eredményének jogi megállapításához és a jegyzőkönyvek vé
gleges kitöltéséhez.A helyi választási bizottság nincs kötve az adatlapokon szereplő előzetes eredményekhez, s ha ahhoz képest eltérést állapít meg, akkor törvényes kötelezettsége, hogy a döntései nyomán kialakult eredményt rögzítse a szavazóköri jegyzőkö nyvekben. |
A polgármester-választás végleges eredménye
A bizottság most előveszi az előzetes eredmény megállapítása során már szétválogatott és megszámolt szavazólapokat. A szavazólapokkal a további teendők a következők:
Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben majd ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét kell rögzíteni.
A képviselők választásának végleges eredménye (kislistás szavazatok)
A képviselőválasztás végleges eredményét
ugyanazzal a módszerrel kell megállapítani, mint a polgármester-választás eredményét. A szavazat érvénytelenségének okát itt is fel kell vezetni a szavazólap hátoldalára, és szükség esetén a szavazatokat újra kell számolni, miként azt a polgármesterek esetében írtuk.Célszerű két- vagy háromfős csoportokat alakítani (kettő számol és jegyzetel, a harmadik ellenőriz). A tagok egy külön ívre a szavazólapnak megfelelő sorrendben előzetesen felírják valamennyi jelölt nevét. Ezt követően a fent leírt érvényességi kritériumok szem előtt tartásával megvizsgálják valamennyi szavazólapot. A vizsgálat során a szavazólapokból három csoportot kell képezni:
Ha tagok a szavazólapok megvizsgálása során bármilyen szempontból vitatott vagy nem egyértelmű szavazólapot vagy szavazatot találnak, ezt külön helyezik, és a bizottság tagjai közösen határoznak a megítéléséről.
A jegyzőkönyvvezető ezt követően minden érvénytelen szavazólap és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti az érvénytelenség okát, és azt a helyi választási bizottság jelen levő tagjai aláírják.
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása végleges eredménye
A kisebbségi szavazólapok számlálására vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a településen kisebbségi választást is tartottak.
A jegyzőkönyvvezető elsőként a jegyzőkönyv
B oldalán megjelöli, hogy a jegyzőkönyv milyen kisebbségi választás eredményét tartalmazza.A bizottság tagjai eközben kisebbségenként szétválogatják a szavazólapokat. Ettől kezdve a bizottság a szavazólapokat kisebbségenként külön kezeli.
A szavazatok kisebbségenkénti összeszámlálása ugyanazzal a módszerrel történik, mint a kislistás szavazólapok esetében. Az egyetlen eltérés, hogy ha a szavazólap több kisebbség jelöltlistáját is tartalmazza, a külön ívre valamennyi kisebbség jelöltlistáját elkülönítve kell felvezetni, és a szavazatokat is külön kell összesíteni. A szavazólapok csoportosítása is ugyanúgy történik, természetesen kisebbségenként.
Speciális érvényességi szabály, hogy ha a választópolgár a szavazólapon több kisebbség listájára is szavazott, valamennyi szavazata érvénytelen. A választópolgár itt csak egy kisebbség meghatározott számú jelöltjére szavazhat.
Az esetleges érvénytelenség okát jegyzőkönyvvezető a szavazólapok hátoldalára itt is felvezeti, és a tagok aláírják.
A megyei közgyűlés választásának végleges eredménye
A bizottság előveszi az előzetes eredmény megállapítása során már szétválogatott és megszámolt szavazólapokat. A szavazólapokkal a soron következő teendő a
vitatott szavazatok érvényességének eldöntése. A bizottság az előzetes számlálásnál nem egyértelmű, vitatott szavazólapok és szavazatok érvényességéről szótöbbséggel dönt, majd gondoskodik az esetleges érvénytelenségnek a szavazólapok hátoldalára való felvezetéséről.7. A jegyzőkönyvek kitöltése
A választás eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be. A jegyzőkönyveket a bizottság belátása szerint a szavazatszámlálással párhuzamosan vagy annak befe
jezése után is ki lehet tölteni. A bizottság - amint már írtuk - négyféle jegyzőkönyvet állít ki. A polgármester-, a kislistás és a kisebbségi választás eredményéről települési összesítő jegyzőkönyv készül, a megyei közgyűlési választásról szavazóköri jegyzőkönyvet kell kiállítani.A jegyzőkönyveket a helyi választási bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető a bizottság döntései alapján tölti ki. Jogszabályban előírt kötelezettségének csak úgy tud eleget tenni, ha a helyi választási bizottság vele együttműködik. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos és hiánytalan kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta.
A jegyzőkönyveket az ott megadott sorrendben, tollal kell kitölteni. |
a) A választók nyilvántartása
Előző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma |
A szavazás napján a
névjegyzékbe felvett választó- |
A
szavazás napján a névjegyzékből törölt választó- |
A választópolgárok
száma a névjegyzékben a szavazás |
Visszautasított választópolgárok száma |
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
1200 |
10 |
0 |
1210 |
2 |
b) Szavazás
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a |
Érvénytelen szavazatok száma |
Érvényes |
F |
G |
H |
I |
J |
800 |
799 |
- 1 |
9 |
Az I rovatba az érvénytelen szavazatok száma kerül, amit a bizottság már szintén megállapított.
Ezt követően a jegyzőkönyvvezető
jelöltenként beírja az érvényes szavazatok számát. (Abban az esetben, ha 20-nál több jelölt indult, a C/.... betétlapot kell igénybe venni, s a betétlapok számát fel kell tüntetni a B oldalon.)A jelölt neve, a jelölő szervezet neve, a jelölt azonosítója |
Érvényes szavazat |
A jelölt neve, a jelölő szervezet neve, a jelölt azonosítója |
Érvényes szavazat |
||
1 |
AA |
117 |
11 |
............................................................... |
|
2 |
BB |
93 |
12 |
............................................................... |
|
3 |
CC |
53 |
13 |
............................................................... |
|
4 |
DD |
48 |
14 |
............................................................... |
|
5 |
EE |
479 |
15 |
............................................................... |
|
6 |
............................................................... |
16 |
............................................................... |
||
7 |
............................................................... |
17 |
............................................................... |
||
8 |
............................................................... |
18 |
............................................................... |
||
9 |
............................................................... |
19 |
............................................................... |
||
10 |
............................................................... |
20 |
............................................................... |
A bizottság ezután összeadja az egyes jelöltekre leadott összes érvényes szavazatot, és az összeadás eredményét a jegyzőkönyvvezető rögzíti a J rovatban. Ezzel teljesül az a követelmény, hogy a J rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a jelöltenkénti érvényes szavazatok száma összegével.
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a
szavazóként megjelentek számától |
Érvénytelen szavazatok száma |
Érvényes |
F |
G |
H |
I |
J |
800 |
799 |
- 1 |
9 |
790 |
Ezt követően ellenőrizni kell, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok számának összege egyenlő legyen az urnában talált szavazólapok számával
(G=I+J).Ezután kell kiszámolni az első
C lapon szereplő jelöltekre leadott szavazatok számát (1-20 jelölt), majd - ha van ilyen - a betétlap(ok)on az ott szereplő jelöltekre adott szavazatok számát - hozzáadva az első lap szavazatait (1-…).Előfordulhat
, hogy - különböző okok miatt - érvénytelenné kell nyilvánítani érvényes szavazatokat és módosítani kell a választás szavazóköri eredményén. Erről a 8.pontban szólunk részletesen.A bizottság végezetül megállapítja, hogy melyik jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ha két vagy több jelölt érte el a legmagasabb szavazatszámot, jelzik a jegyzőkönyvön, hogy a választás eredménytelen volt. Ha a választás eredményes volt, azaz egy jelölt kapta a legtöbb szavazatot, a bizottság beírja a megválasztott polgármester nevét, a jelölő szervezet nevét és a jelölt azonosítóját.
Az E oldal kitöltetlen marad.
A kislistás jegyzőkönyv kitöltése
Az A-H rovatokat ugyanazokkal az adatokkal és ugyanazon összefüggések alapján kell kitölteni, mint a polgármesteri jegyzőkönyvön. Az I rovatba az érvénytelen szavazólapok száma kerül, amit a bizottság már szintén megállapított. A J rovatba a csak érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapok, valamint az érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmazó szavazólapok összege kerül (érvényes szavazólapok). Ezeket a számokat a bizottság már megállapította.
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a
szavazóként megjelentek számától |
Érvénytelen szavazólapok száma |
Érvényes |
Érvényes |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
800 |
801 |
+1 |
20 |
781 |
Ezt követően ellenőrizni kell, hogy az érvényes és érvénytelen szavazólapok számának összege egyenlő legyen az urnában talált szavazólapok számával
(G=I+J).Mindezek után a jegyzőkönyvvezető
jelöltenként beírja az érvényes szavazatok számát. (Abban az esetben, ha 20-nál több jelölt indult, a C/.... betétlapot kell igénybe venni, s a betétlapok számát fel kell tüntetni a B oldalon.)
A jelölt neve, |
Azono- |
Érvé- |
A jelölt neve, |
Azono- |
Érvé- |
||
1 |
AAA Párt 11 |
123 |
612 |
14 |
NNN |
765 |
590 |
2 |
BBB Párt 12 |
345 |
382 |
15 |
OOO |
852 |
701 |
| 3 | CCC Párt 13 |
432 |
27 | 16 | PPP |
902 |
0 |
| 4 | DDD Párt 14 |
102 |
379 | 17 | QQQ |
784 |
598 |
| 5 | EEE Párt 15 |
302 | 683 | 18 | RRR |
674 |
77 |
| 6 | FFF Párt 16 |
501 |
142 | 19 | SSS |
591 |
147 |
| 7 | GGG Párt 17 |
370 |
690 | 20 | TTT |
901 |
605 |
| 8 | HHH Párt 18 |
307 |
17 | 21 | UUU |
744 |
86 |
| 9 | III Párt 19 |
743 |
760 | 22 | ÜÜÜ |
411 |
557 |
| 10 | JJJ Párt 20 |
876 |
101 | 23 | VVV |
744 |
779 |
| 11 | KKK Párt 21 |
302 |
220 | 24 | |||
| 12 | LLL Párt 22 |
432 |
129 | 25 | |||
| 13 | MMM Párt 23 |
654 |
18 | 26 |
A bizottság ezután összeadja az egyes jelöltekre leadott összes érvényes szavazatot, és az összeadás eredményét a jegyzőkönyvvezető rögzíti a K rovatban. Ezzel teljesül az a követelmény, hogy a K rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a jelöltenkénti érvényes szavazatok száma összegével.
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a
szavazóként megjelentek számától |
Érvénytelen szavazólapok száma |
Érvényes szavazólapok száma |
Érvényes szavazatok száma összesen |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
800 |
801 |
+1 |
20 |
781 |
8300 |
Ezután kell kiszámolni az első C lapon szereplő jelöltekre leadott szavazatok számát (1-20 jelölt), majd - ha van ilyen - a betétlap(ok)on szereplő jelöltekre adott szavazatok számát (21-…).
A kislistás választás során is előfordulhat, hogy - különböző okok miatt - érvénytelenné kell nyilvánítani érvényes szavazatokat és módosítani kell a választás szavazóköri eredményén. Erről a 8. pontban szólunk részletesen.
A bizottság ezután tölti ki a jegyzőkönyv D oldalát. Fel kell tüntetni, hogy ha a választás eredménytelen volt, illetőleg időközi választást kell tartani, mert képviselői hely maradt betöltetlen.
Ha az imént kitöltött polgármesteri jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy valamelyik jelöltet polgármesternek is választották, ezt a jelöltet a kislistáról törölni kell.
A bizottság ezután beírja a megválasztható képviselők számát és a megválasztott képviselők számát (a kedvezményes mandátumok nélkül), majd azokat a jelölteket, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták (megválasztott képviselők). Ha szavazategyenlőség miatt sorsolni kellett, ezt ugyancsak fel kell tüntetni.
A jegyzőkönyv
E oldala a kedvezményes kisebbségi mandátumok kiosztására szolgál. Elsőként meg kell határozni azt a legkisebb szavazatszámot, amellyel még mandátumot lehetett szerezni, illetve ennek a felét. Ezután meg kell állapítani, hogy a településen van-e olyan kisebbség, amelynek jelöltje a kislistáról nem jutott mandátumhoz. Mandátumhoz jut minden, mandátumot nem szerzett kisebbségből egy-egy jelölt, aki az imént megállapított szavazatszámnál többet ér el; ha egy kisebbségen belül több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért jelölt. Ha két vagy több jelölt éri el - azonos szavazatszámmal -, akkor sorsolással kell dönteni a mandátumról.A képviselőtestület tagjainak
száma összesen rovatba a D és E oldalon kiosztott mandátumok összegét kell beírni. A kisebbségi összesítő jegyzőkönyv kitöltése Az A oldal és a B oldal A-J rovatainak kitöltése ugyanazzal a módszerrel és ugyanazon összefüggések alapján történik, mint az a kislistás összesítő jegyzőkönyvön történt. A különbségek a következők:A bizottság a D oldalon feltünteti, hogy a választás mely kisebbségek tekintetében volt érvényes és eredményes. Ezt követően kisebbségenként be kell írni azon jelöltek nevét, akik - a megválasztható képviselők száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták (megválasztott képviselők).
Amennyiben D/... betétlapot kell igénybe venni, a kitöltött betétlapok számát fel kell tüntetni a B oldalon.
A megyei közgyűlési szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése
A bizottság a jegyzőkönyvön a megyei közgyűlés választásának szavazóköri eredményét rögzíti. A jegyzőkönyv
A oldalán az A-F rovatokat ugyanazokkal az adatokkal kell kitölteni, mint a többi jegyzőkönyvön. A G-J rovatok kitöltése és a szavazatok számának beírása és ellenőrzése ugyanazon összefüggések szerint történik, mint a polgármester-választás jegyzőkönyvoldalán történt, jelölt helyett természetesen listát kell érteni. A szavazatok érvénytelenné nyilvánítása során is ugyanúgy kell eljárni.
8. Szavazatok érvénytelenné nyilvánítása (jogosulatlan szavazás, többletszavazólap)
A szavazás során történhetnek olyan szabálytalanságok, amelynek következtében a szavazatszámláló bizottságnak érvényes szavazatokat érvénytelenné kell nyilvánítania. Erre két esetben kerülhet sor:
- ha a J rovatban szereplő szám kisebb vagy egyenlő, mint az F rovatban lévő szám (azaz az érvényes szavazólapok, illetve szavazatok száma nem több mint a szavazáson megjelentek száma), a szavazatszámláló bizottságnak további teendője nincs, szavazatok érvénytelenné nyilvánítására nem kerül sor (hiszen nem bizonyítható, hogy a többlet szavazólap azért került az urnába, mert valaki jogosulatlanul szavazott).
- ha a J rovatban szereplő szám nagyobb, mint az F rovatban lévő szám (azaz az érvényes szavazólapok, illetve szavazatok száma több mint a szavazáson megjelentek száma) a szavazatszámláló bizottságnak érvényes szavazatokat érvénytelenné kell nyilvánítania. Ennek az az oka, hogy csak úgy kerülhet több érvényes szavazólap az urnába, mint a szavazáson megjelent választópolgárok száma, ha valaki jogosulatlanul szavaz.
Hány szavazatot kell érvénytelenné nyilvánítani?
A szavazatszámláló bizottságnak a következő lépésben össze kell hasonlítania az előbbi a) és b) pontban meghatározott számokat:
A szavazatszámláló bizottság kiválasztja a nagyobb számot és ez lesz az a szám, amellyel majd csökkenteni kell minden egyes jelölt, illetve lista esetén a leadott érvényes szavazatokat. Ha egy jelölt, illetve lista a levonandó számnál kevesebb szavazatot kapott (pl. kettő szavazatot kellene levonni, de csak egy szavazatot kapott), akkor csak annyit kell levonni tőle, ahány szavazattal rendelkezik, így szavazatszáma nulla lesz.
A levont szavazatokat különbözőképpen kell az egyes választástípusokban elkönyvelni a jegyzőkönyvben:
Amennyiben jogosulatlan szavazás vagy többletszavazólap miatt szavazatok érvénytelenné nyilvánítására kerül sor, ennek tényét a szavazóköri jegyzőkönyv utolsó oldalán tüntessék fe
l.Példák a többletszavazólapok kezelésére
A többletszavazólapok kezelését az alábbi egyszerűsített példákon mutatjuk be:
Többletszavazólap a polgármester, illetve a megyei közgyűlés választása esetén
Tételezzük fel, hogy a szavazatszámláló bizottság a következő adatokat állapította meg a szavazatok összeszámolása során:
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +/ hiányzó : -) |
Érvénytelen szavazatok száma |
Érvényes szavazatok száma |
|
F |
G |
H |
I |
J |
|
100 |
103 |
+3 |
1 |
102 |
A Z É R V É N Y E S S Z A V A Z A T O K S Z Á M A J E L Ö L T E N K É N T
Eredetileg |
A többletszavazatok levonása után |
A jelölt neve, |
Érvé- |
A jelölt neve, |
Érvé- |
|||
1 |
AAA Párt01 azonosító 123 |
20 | 1 |
AAA Párt01 azonosító 123 |
18 | |
2 |
BBB Párt0 azonosító 234 |
30 | 2 |
BBB Párt0 azonosító 234 |
28 | |
3 |
CCC Párt03 azonosító 345 |
10 | 3 |
CCC Párt03 azonosító 345 |
8 | |
4 |
DDD Párt04 azonosító 456 |
1 | 4 |
DDD Párt04 azonosító 456 |
0 | |
5 |
EEE Párt05 azonosító 567 |
39 | 5 |
EEE Párt05 azonosító 567 |
37 |
A bizottság megállapítja, hogy többletszavazólap van az urnában, és azt is, hogy az érvényes szavazatok száma meghaladja a szavazáson megjelentek számát. Tehát szavazatok érvénytelenné nyilvánítására van szükség.
A J és F rovat különbsége 2 (J-F=2), tehát minden jelölttől 2-2 szavazatot kell levonni (illetve a DDD jelölttől csak egyet). A módosított szavazatokat a jobb oldali oszlopban tüntettük fel.
A fejrovatok pedig a következőképpen módosulnak:
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a szavazóként megjelentek számától (többlet: +/ hiányzó : -) |
Érvénytelen szavazatok száma |
Érvényes szavazatok száma |
|
F |
G |
H |
I |
J |
|
100 |
103 |
+3 |
10 |
93 |
Többletszavazólap a kislistás, illetve a kisebbségi önkormányzatok választása során
A kislistás, illetve a kisebbségi önkormányzatok választása során egy rovattal több szerepel, mint az előző példán (
K rovat). A többletszavazólap kezelését egyetlen kisebbségi önkormányzat választásán mutatjuk be, amelyet - természetesen - minden kisebbség, illetve a kislistás választás során hasonlóképpen kell elvégezni.Az előző példa számait felhasználva a jegyzőkönyv rov
atai eredetileg a következőképpen néznek ki:
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a
szavazóként megjelentek számától |
Érvénytelen szavazólapok száma |
Érvényes szavazólapok száma |
Érvényes szavazatok száma összesen |
|
F |
G |
H |
I |
J |
K |
|
100 |
103 |
+3 |
1 |
102 |
148 |
A Z É R V É N Y E S S Z A V A Z A T O K S Z Á M A J E L Ö L T E N K É N T
........Szlovén........ KISEBBSÉG
A kisebbség jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma összesen (L1): |
|
| A jelölt neve, a jelölő szervezet neve, a jelölt azonosítója | Érvényes szavazat |
|
| 1 | AAA Párt01 azonosító 123 |
37 |
| 2 | BBB Párt02 azonosító 234 |
35 |
| 3 | CCC Párt03 azonosító 345 |
28 |
| 4 | DDD Párt04 azonosító 456 |
9 |
| 5 | EEE Párt05 azonosító 567 |
39 |
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-20) ..........148.............
Jogosulatlan szavazás miatt érvénytelennek nyilvánított szavazatok száma összesen: .........................................
Figyelem! A jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma összegének meg kell egyeznie az L1 rovatba beírt számmal!
Az L rovatokba beírt számok összegének meg kell egyeznie a K3 rovatba írt számmal.
A többletszavazólapok miatt itt is 2-2 szavazatot kell érvénytelenné nyilvánítani.
A jegyzőkönyv adatai tehát a következőképpen néznek majd ki:
Szavazóként megjelentek száma |
Urnában lévő szavazólapok száma |
Eltérés a
szavazóként megjelentek számától |
Érvénytelen szavazólapok száma |
Érvényes szavazólapok száma |
Érvényes szavazatok száma összesen |
|
F |
G |
H |
I |
J |
K |
|
100 |
103 |
+3 |
1 |
102 |
138 |
A Z É R V É N Y E S S Z A V A Z A T O K S Z Á M A J E L Ö L T E N K É N T
........Szlovén........ KISEBBSÉG
A kisebbség jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma összesen (L1): |
|
| A jelölt neve, a jelölő szervezet neve, a jelölt azonosítója | Érvényes szavazat |
|
| 1 | AAA Párt01 azonosító 123 |
35 |
| 2 | BBB Párt02 azonosító 234 |
33 |
| 3 | CCC Párt03 azonosító 345 |
26 |
| 4 | DDD Párt04 azonosító 456 |
7 |
| 5 | EEE Párt05 azonosító 567 |
37 |
Érvényes szavazatok száma összesen: = (1-20) ..........138.............
Jogosulatlan szavazás miatt érvénytelennek nyilvánított szavazatok száma összesen: ..............10...........................
Figyelem! A jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma összegének meg kell egyeznie az L1 rovatba beírt számmal!
Az L rovatokba beírt számok összegének meg kell egyeznie a K3 rovatba írt számmal.
* * *
Végezetül ismét arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a többletszavazólapokat minden egyes választástípus esetén külön-külön kell vizsgálni, és szavazatok érvénytelenné nyilvánítására csak a korábban említett feltételek fennállása esetén kerülhet sor.
Csak azok a jegyzőkönyvek tekinthetők jogilag, számszakilag és logikailag jól kitöltöttnek, amelyekben minden rovatba és hasábba hiánytalanul bekerülnek a szükséges adatok, az egyes számszerű adatok között előírt összefüggések is helyesek, és tartalmazzák mindazokat a mellékleteket, melyeknek csatolása előírt. A két jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. |
9. A szavazólapok kötegelése
A szavazólapokat úgy kell kötegelni és lepecsételni, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen a kötegből kivenni, illetőleg abba berakni.
A szavazólapok kötegelése másként történik a polgármesteri és a megyei közgyűlé
si, és megint másként a kislistás és a kisebbségi szavazólapok tekintetében.A polgármesteri és a megyei közgyűlési szavazólapoknál két-két köteget kell készíteni:
1. köteg: az érvénytelen szavazatok;
2. köteg: érvényes szavazatok.
A kislistás és a kisebbségi szavazólapokat jelöltenként nem lehet kötegelni, ezért e szavazólapok kötegelésére eltérő szabályok vonatkoznak. Külön a kislistás és a kisebbségi szavazólapok tekintetében három-három köteg készül:
1. köteg: az érvénytelen szavazólapok (pecsét hiányzik, megengedettnél több szavazat);
2. köteg: azok a szavazólapok, amelyek csak érvényes szavazatokat tartalmaznak;
3. köteg: azok a szavazólapok, amelyek érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmaznak.
Valamennyi kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát. Az érvényes szavazólapokat tartalmazó kötegekre ezen felül jelöltenként, illetőleg listánként az érvényes szavazatok számát is rá kell vezetni.
10. A jegyzőkönyvek átadása a megbízott tagoknak
A jegyzőkönyvek egy-eg
y másolati példányát a helyi választási bizottság - kérésre - átadja a jelöltek, jelölő szervezetek jelenlévő képviselőinek. A másolatokat minden esetben a helyi választási bizottság elnöke aláírásával és a helyi választási bizottság bélyegzőjével hitelesíti.11. A jegyzőkönyvek ellenőrzése és másolása
A megyei közgyűlési választás szavazóköri eredményeinek összesítése a jegyzőkönyvek leadása után és részben a megyeszékhelyen, a helyi választási bizottságtól távol történik.
Szükséges ezért valamennyi településen megszervezni a jegyzőkönyvek számszaki és logikai kontrollját, amelynek a jegyzőkönyvek beszállításakor meg kell történnie. A jegyzőkönyv kontrollját végző köztisztviselő (a helyi választási iroda tagja) nem végezhet érdemi javítást a jegyzőkönyvben, hanem hiba észlelése esetén jelzi azt a helyi választási bizottságnak. Érdemi javításnak minősül a szavazók számának, valamint a jelöltekre, illetőleg pártokra leadott szavazatok számának változása. Érdemi javítást a jegyzőkönyvben csak a helyi választási bizottság végezhet, s ennek tényét minden javítás mellett az elnök aláírásával és a helyi választási bizottság bélyegzőjével igazolja a jegyzőkönyvön. A fentiek érdekében elengedhetetlen, hogy a kontroll megtörténtéig a helyi választási bizottság együtt maradjon.A javítást a helyi választási bizottság úgy végzi, hogy a hibás bejegyzést egy vonallal áthúzza, és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, festés, radírozás nem alkalmazható.
Mint azt már jeleztük, a megbízott tagoknak csak pontos, minden szempontból helytállóan kitöltött jegyzőkönyveket szabad átadni. Javítás esetén azt nem csak a három eredeti példányon kell átvezetni, hanem a pártoknak, jelölteknek átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan, akkor részükre új (javított) jegyzőkönyvet kell haladéktalanul küldeni.
A javítások átvezetésével és aláírásával a helyi választási bizottság munkája véget ért.
V.
A kifogás
A helyi választási bizottság döntései ellen kifogással lehet élni. A szavazás napján a helyi választási bizottság kétféle döntést hoz: egyfelől elbírálja a szavazás során felmerülő vitás kérdéseket (pl. választópolgár választójoga, esetleg visszautasítása, falragasz eltávolítása), másfelől összeszámlálja a szavazólapokat, elbírálja a vitás szavazatokat és a választás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.
A fentieknek megfelelően
a helyi választási bizottság döntései ellen két módon lehet kifogással élni:b) A megyei közgyűlés választásának szavazóköri eredménye ellen nincs külön jogorvoslat. Ha valaki a szavazóköri eredmény megállapítását törvénysértőnek találja, a szavazókör és a törvénysértés konkrét megjelölésével a megyei összesített eredményt lehet kifogással megtámadni. Ekkor tehát tulajdonképpen a választókerületi összesített eredmény elleni kifogást alapozzák a szavazóköri törvénysértésre. A kifogást a területi választási bizottsághoz a megyeszékhelyen lehet benyújtani. A kifogás benyújtásának határideje az eredmény megállapítását követő napon 16.00 óra.
A panasz
A választás napján, azt megelőzően vagy követően a választással kapcsolatban észlelt egyéb jogsértések ellen panasznak van helye. Ilyen törvénysértés lehet a kampánycsend megsértése vagy közvélemény-kutatás eredményének tilalmi időben történő nyilvánosságra hozatala stb. Az ilyen törvénysértések elleni panaszt a területileg illetékes helyi vagy területi választási bizottsághoz, adott ese
tben az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani a törvénysértés napjától számított három napon belül.A választások büntetőjogi védelme
Az önkormányzati választások tisztaságát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) is védi. A Btk. 211. § értelmében a választások rendje elleni bűntettnek minősül, ha valaki:
A választás rendje elleni bűntett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető
AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 39. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogkörömben, a külföldi megfigyelőknek az 1998. évi ország-gyűlési választásokra történő meghívásáról rendelkező 2038/1998 (II. 18.) Korm. sz. határozat végrehajtása érdekében az alábbi intézkedést hozom:
1. Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi dimenziójáról szóló 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ résztvevő államokból és megfelelő civil szervezetektől. Ennek megfelelően valamennyi választási irodának saját munkájában, valamint a választási szervek tájékoztatása és munkájuk segítése során elő kell mozdítania a külföldi választási megfigyelés törvényes és eredményes lebonyolítását.
2. A nemzetközi választási megfigyelés lebonyolításánál következetesen be kell tartani a vonatkozó választójogi rendelkezéseket, melyek különösen három vonatkozásban irányadók:
- A választási bizottságok működése
és tevékenysége, valamint a rendelkezésükre álló adatok - törvényben meghatározott kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyi adatok védelméhez fűződő jogokat (V.ö. 1997. évi C. törvény 6.§ (1) bek.).- A sajtó képviselőihez hasonlóan
a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál - tehát a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják (V.ö. 1997. évi C. törvény 7.§), részükre utasításokat nem adhatnak. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend fenntartására tett intézkedések mindenkire - így a külföldi választási megfigyelőre is - kötelezőek (V.ö. 1997. évi C. törvény 65.§ (1) bek.).
3. Az országgyűlési képviselői választások szempontjából nemzetközi választási megfigyelőnek az a személy tekintendő, aki magát e minőségében az Országos Választási Irodánál regisztráltatta, és akit az Országos Választási Iroda - személyazonosságának és legitimitásának hitelt érdemlő igazolása alapján - akkreditációs kártyával látott el. A nemzetközi választási megfigyelőnek tevékenysége gyakorlásakor akkreditációs kártyáját ki kell tűznie, avagy fel kell mutatnia. Az akkreditációs kártya egyben az Országos Választási Központba (BM Duna Palota, Budapest, V., Zrínyi u. 5.) belépőként is szolgál.
4. A szavazás napját megelőző időszakban a nemzetközi választási megfigyelő ez irányú tevékenységének gyakorlása végett:
- részt vehet a nemzetközi megfigyelők részére tartott sajtótájékoztatókon;
- igényt tarthat Magyarországgal, valamint a magyar választási jogszabályokkal kapcsolatos magyar- és idegen nyelvű tájékoztató anyagokra;
- tanulmányozhatja az "internet"-en és más elektronikus rendszereken található választási anyagokat;
- előzetes egyeztetés alapján tájékozódhat az Országos Választási Irodánál, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi és a megyei (fővárosi) választási irodánál a választási előkészületekről.
5. A szavazás napján a külföldi választási megfigyelő:
bármely általa kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatja a szavazás megkezdését és menetét ;megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelentenie; tájékoztatást kaphat a szavazással kapcsolatos minden közérdekű információról; jelen lehet a szavazatok megszámlálásánál és annak eredményéről szóbeli tájékoztatást kaphat; az Országos Választási Központban figyelemmel kísérheti a választási részeredmények beérkezését, feldolgozását; e célból részt vehet sajtótájékoztatókon, jogosult előzetes tájékoztató anyagokra, figyelemmel kísérheti képernyőkön a választási eredmények alakulását; részt vehet az előzetes és végleges választási eredményt közlő tájékoztatón az Országos Választási Központban és a Parlamentben.
6. Az 5. pontban megjelölt tájékozódási lehetőségek a nemzetközi választási megfigyelésben részvevőket
a második választási forduló során is megilletik, amennyiben ez irányú szándékukat az akkreditálás során közlik.7. A nemzetközi választási megfigyelők t
apasztalataikat jogosultak az Országos Választási Iroda által részükre szervezett sajtótájékoztatókon, a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek adandó interjúkban, illetőleg más formában (pl. választási megfigyelői tevékenységükről készített jelentésük egy példányának az Országos Választási Irodához történő megküldése) közölni.8. A megyei (fővárosi) választási iroda vezetője a 3. pontnak megfelelően saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelőket illetékességi területén, amennyiben a meghívó fél az illetékességi területen működő önkormányzat, területi dekoncentrált szerv, párt vagy társadalmi szervezet. Az akkreditációról és a nemzetközi megfigyelők által összegzett véleményről az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell. A megyei (fővárosi) választási iroda által kiadott akkreditációs kártya önmagában nem jogosít fel az Országos Választási Központba való belépésre.
Budapest, 1998. március 23.
Dr. Tóth Zoltán s.k.
Nyomtatványminták
1. Igazolás a tartózkodási helyen történő szavazáshoz
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 1. sz. mell. 3. sz. minta]2. Napközbeni jelentések számlálólapja
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 3. sz. mell. 1. sz. minta]3. Jegyzőkönyv a szavazás során előfordult fontosabb eseményekről, valamint a szavaza
tszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 3. sz. mell. 4. sz. minta]4. Átvételi elismervény
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 1. sz. minta]5. Megbízás
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 2. sz. minta]6. Nyilvántartás a(z) ....... év ........... hó ....-n megtartott választáson mozgóurnát kérőkről
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 3. sz. minta]
[7. Visszautasítottak jegyzéke
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 4. sz. minta]8. Igazolással szavazók jegyzéke
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 6. sz. minta]
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 6. sz. mell. 5. sz. minta]10. Adatlap a polgármester-választás*, a főpolgármester-választás* szavazóköri eredményéről
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 4. sz. mell. 1. sz. minta]
[11. Adatlap a megyei/fővárosi közgyűlés választásának szavazóköri eredmény
éről
[ (33/1998. (VII.31.) BM rend. 4. sz. mell. 2. sz. minta]12. Jegyzőkönyv a kislistás választás eredményéről
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 5. sz. mell. 5. sz. minta]
[13. Jegyzőkönyv egyéni választókerületi/polgármester-/főpolgármester-választás eredményéről
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 5. sz. mell. 6. sz. minta]
[14. Jegyzőkönyv a kisebbségi önkormányzati választás eredményéről
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 5. sz. mell. 9. sz. minta]
[15. A megyei közgyűlés választásának szavazóköri jegyzőkönyve
(33/1998. (VII.31.) BM rend. 5. sz. mell. 4. sz. minta]
[