Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának lebonyolításában részt vevő szavazatszámláló bizottságok immár második alkalommal végzik tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján. E törvény egységbe foglalja valamennyi közjogi választás, valamint országos és helyi népszavazás lebonyolításának eljárási szabályait, megalapozva ezzel a szavazatszámláló bizottságok egységes működési rendjének kialakítását.

A bizottságok működésének jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához és annak jogszerű megjelenítéséhez. A választási eljárásban munkájuk kiemelkedő fontosságú. A pontos, végleges eredmények megszületését a szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények biztosítják.

Közérdek, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell, hogy a törvényességen csorba ne essék. A kilátástalan vitákat jogszerűen és határozottan le kell zárni, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A választási eljárásról szóló törvény ennek megfelelő és kiemelt jogkört biztosít a szavazatszámláló bizottság elnöke részére.

A Tájékoztató füzet a szavazatszámláló bizottságok részére készült. Szerkesztői arra törekedtek, hogy közérthetően mutassák be – a szavazást megelőző naptól a szavazóköri jegyzőkönyveknek a helyi választási irodáknak való átadásáig – a szavazatszámláló bizottságok számára a jogszabályokban megállapított feladatokat.

Az önkormányzati választások előkészítésében és lebonyolításában több tízezer szavazatszámláló bizottsági tag önzetlenül, szabadidejét feláldozva vesz részt. A köz érdekében kifejtett áldozatos tevékenységükért ezúton is köszönetünket fejezzük ki.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) V. fejezete rendelkezik a választási szervekről A Ve. a választási szervek két típusát különbözteti meg:

a választási bizottságok a tulajdonképpeni döntéshozó szervek, melyekben a politikai kiegyensúlyozottság és képviselet érvényesül;

a választás technikai, adminisztratív feltételeinek megteremtéséről a választási irodák munkatársai gondoskodnak, munkájukban a politikai semlegesség a mérvadó.

A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok közé tartoznak, s mint ilyenek, a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. Feladataik: a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselő-választást megelőzően már megválasztotta.

A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját az önkormányzati választásokon a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

A szavazatszámláló bizottsági tagsággal számos tisztség összeférhetetlen. Ezek a következők: a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. E tilalmak a választott és megbízott tagokra egyaránt vonatkoznak. Ezeken túl a választási bizottság választott tagja nem lehet a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha összeférhetetlenség alakult ki, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást a megbízó visszavonja.

A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a település polgármestere előtt esküt tesznek. A póttagok csak akkor tesznek esküt, ha valamelyik kieső bizottsági tag helyébe lépnek. Az eskütételről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A szavazatszámláló bizottság tagjai – ideértve a póttagokat is – legkésőbb az eskütétel napján részletes tájékoztatást kapnak az önkormányzati választásokkal kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről.

A szavazatszámláló bizottság – tagjai megválasztását és az eskütételt követően – alakuló ülést tart, ahol a választott tagok közül megválasztja a bizottság elnökét és helyettesét.

A választott és megbízott tagok azonos jogokkal és kötelességekkel vesznek részt a bizottság munkájában, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj.

A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a bizottság által szabályszerűen kiállított okiratokat és azok tartalmát közhitelűnek kell elfogadni, a bizottság hatáskörében hozott döntései mindenkire nézve kötelezőek.

A szavazatszámláló bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több párt közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet.

A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli, így például a bizottság által kiállított iratokat az elnök írja alá, az ezekről készített másolatokat az elnök hitelesíti aláírásával. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.

A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, legalább a határozatképességhez szükséges számú tagnak, azaz a tagok több mint felének folyamatosan együtt kell lenni.

A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe, ahol mint bizottság intézkedhet, az adott szavazókör területe. Ezen területen végezhet mozgóurna kivitelt, illetve intézkedhet a szavazás törvényes rendjét megzavaró cselekmény miatt (pl. plakátok, falragaszok eltávolítása a szavazás napján). A bizottság csak a szavazókör területén lakó választópolgároknak biztosíthatja a szavazás lehetőségét, kivéve az igazolással szavazó személyeket.

Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak (pl. napközbeni jelentés a szavazóként megjelentek számáról, rendkívüli esemény jelentése, adatlapok kitöltése és továbbítása), részben pedig a szavazatszámláló bizottság munkáját segíti. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak, a bizottság döntéseinek meghozatalában nem vesz részt.

• vezeti a szavazás napján a névjegyzéket,
• vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és adott időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának,
• előkészíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit,
• kitölti és továbbítja az adatlapot,
• közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában.

A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás napját megelőzően a helyi választási irodával egyeztetett időben ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontok a következők:

• a szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely jelölt vagy jelölő szervezet használatában van;
• a szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének lehetőség szerint tekintettel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. A szavazóhelyiségekben és az előtte lévő lépcsőknél rámpát kell kialakítani. A szavazófülkét is lehetőleg úgy kell felállítani, hogy abba tolószékkel is elférjen a mozgáskorlátozott választópolgár; ha ezeket a feltételeket nem sikerült megteremteni – és egyébként is –, a mozgáskorlátozott polgárokat messzemenően segíteni kell választójoguk gyakorlásában, beleértve a titkos szavazás lehetőségének biztosítását;
• ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek – legalább két szavazófülke, legalább két urna – rendelkezésre állnak-e; ajánlatos, ha a bizottság tagjai kipróbálják az urna összeállítását, lezárását, ellenőrzik annak biztonságosságát;
• tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0.00 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben;
• a fentieken kívül a választás zökkenőmentes lebonyolításához bizonyos technikai feltételek elengedhetetlenek, így az ellenőrzés során figyelni kell arra, hogy
• a szavazatszámláló bizottság munkájához megfelelő mennyiségű szék és asztal biztosított-e;
• megfelelő-e a szavazóhelyiség megvilágítása, különös tekintettel a szavazófülkében lévő fényviszonyokra;
• rendelkezésére áll-e a bizottság tevékenységének ellátásához telefon, esetleg fax-készülék is;
• a hirdetmények, eligazító táblák megfelelő tájékoztatást adnak-e a választópolgároknak, különös tekintettel arra az esetre, ha az épületben több szavazókör szavazóhelyisége is megtalálható;
• a szavazóhelyiség összképe az eseményhez méltó legyen.

A szavazást megelőző nap 16.00 óra után a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől) a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. A szavazókörönkénti kiszerelésű szállítódoboz tartalmazza a központilag és helyileg előállításra kerülő nyomtatványokat, eszközöket, melyek a következők:

• a jegyző által lezárt és hitelesített névjegyzék,
• névjegyzék pótlapok,
• visszautasítottak jegyzékének nyomtatványa,
• jegyzőkönyv a szavazás közben előfordult fontosabb eseményekről, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökének rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről,
• nyilvántartás a mozgóurnát kérőkről,
• igazolással szavazók jegyzéke,
• 4 - vagy kisebbségi választás esetén 5 - féle szavazólap, a szavazókörben választásra jogosultak száma 100-ra lekerekítve,
• boríték a szavazáshoz a szavazólapok számával megegyező mennyiségben,
• 2 féle jegyzőkönyv 3-3 példányban,
• külön-külön adatlap 1-1 példányban a polgármester-, a főpolgármester- és a fővárosi közgyűlés választásának eredményéről,
• napközbeni jelentések számlálólapja,
• “... sz. szavazókör helyisége” plakát 3 példányban,
• szavazólapok lebélyegzéséhez szolgáló bélyegző,
• bélyegzőpárna,
• urnák,
• az adatlap továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték,
• nagyalakú borítékok a jegyzőkönyvek továbbításához,
• bombariadó esetén értesítendő rendőrségi telefonszám,
• annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a hajléktalanok szavazhatnak,
• ellenőrző lap az urnák lezárásához;
• urnazáró címkék,
• urnalekötő szalag,
• szavazóköri tollak és felfüggesztő zsinór,
• szavazólap-kötegelő csík,
• a kötegeléshez leragasztó címke,
• üres papírok a szavazatszámláláshoz.

A szavazatszámláló bizottság elnökének ellenőriznie kell, hogy a szavazólapok a választókerületben induló jelöltek nevét tartalmazzák-e, mennyiségileg elegendőek-e. Ha hiányt, rendellenességet észlel, azt azonnal jelezni kell a helyi választási iroda vezetőjének, aki a szükséges intézkedéseket még a szombati napon megteszi.

A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot, ha a szavazólap elkészítése után valamelyik jelölt kiesett. Ebben az esetben a helyi választási iroda hirdetményt készít, amit a szavazóhelyiségben kell elhelyezni, és a kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. E feladatot a helyi választási iroda végzi el. Rendkívüli esetben az iratok átadását követően pedig a szavazatszámláló bizottság húzza át a kiesett jelölt nevét a szavazólapon.

Az egyéb eszközöket (szalag, géppapír) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredmény-megállapítás törvényessége biztosítva legyen.

A szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iratokat és egyéb kellékeket átvételi elismervénnyel veszi át, melyen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző(k) lenyomata is.

Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a számbavétel után a dobozba vissza kell helyezni, le kell zárni, majd az elnök ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.

A szavazás napjának hajnalán 4.30 és 5.30 között a szavazatszámláló bizottság elnöke felveszi a polgármesteri hivatalban a választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5.30-ig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a helyiséget, a szavazólapokat, a nyomtatványokat és az urnákat.

Amennyiben 5.30-ig a szavazatszámláló bizottság tagjai közül legalább 3 nem jelenik meg, erről haladéktalanul értesíteni kell a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítéséről.

A választási iratok és a nyomtatványok a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki más nem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számbaveszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) kellő mennyiségben rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság fogyatékosságot észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha nyomtatványhiányt észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról.

A szavazatszámláló bizottság 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A helyi választási bizottság a helyi viszonyokra tekintettel elrendelheti, hogy a szavazás 5.00 órakor kezdődjön. A szavazás 19.00 óra után történő meghosszabbítására azonban nincs mód.

A bizottság tagjai az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja – jelenlétében ellenőrzik, hogy az urnák üresek-e, valamint hogy az urnákból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen kivenni szavazólapot. Ezután az urnákat lezárják és lepecsételik. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni az ellenőrző lapot, amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. A szabályosan kitöltött ellenőrző lapokat be kell dobni a használatba vett urnákba. A vizsgálat megtörténtét és a szavazás megkezdésének időpontját a szavazóköri jegyzőkönyvekben fel kell tüntetni. A mozgóurnák és a napközben használatba vett urnák esetében ugyanígy kell eljárni az éppen soron következő választópolgárral.

A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget.

A szavazatszámláló bizottság tagjai a lakóhelyük szerinti szavazókörben szavaznak, tehát ott, ahol a névjegyzékben szerepelnek. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság tagja nem a szavazókör területén lakik, szavazásához a szavazatszámláló bizottság elnöke – a határozatképesség fenntartása mellett – szabadidőt biztosít.

A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, különösen igaz ez a szavazatok összeszámolására.

A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük, és megfigyelő minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk (ld.: melléklet).

A szavazás napján közvélemény-kutatás a szavazókörben és annak előterében nem folytatható, azon kívül azonban igen.

A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.

• ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken;
• ha haláleset történik;
• ha bombariadó van.

Fontos szabály, hogy a szolgálatban lévő rendőr csak a szavazatszámláló bizottság elnökének engedélyével léphet be a szavazó helyiségbe.

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választójogi törvény rendelkezései alapján az önkormányzati választásokon választójog illeti meg a Magyarországra bevándorolt - a magyar jog szerint nagykorú - nem magyar állampolgárt is.

A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosító igazolványát és a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőt. Az értesítő hiánya – egyéb törvényes feltételek megléte esetén – nem akadálya a választójog gyakorlásának. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát igazolja, és a névjegyzékben szerepel, szavazhat. A személyazonosító igazolványt és az értesítőt a választópolgárnak külön kérés nélkül vissza kell adni.

Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel.

Amennyiben a választópolgár személyazonosító igazolványával igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, ellenőrizni kell, hogy a kérelmező a helyi választási irodánál nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása miatt – a névjegyzékből. Ha a polgár a választási iroda nyilvántartásában nem szerepel, illetőleg igazolás kiadása miatt nem törölték, a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi. A szavazókör területéről, a hozzá tartozó utcákról is a helyi választási iroda ad tájékoztatást.

A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól csak az igazolással való szavazás jelent kivételt, melyet a következőkben részletesen ismertetünk.

Az a választópolgár, aki nem lakóhelyén, hanem a választás kitűzése előtt létesített tartózkodási helyén kíván szavazni, a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti azt, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (ld. a nyomtatványmintát). Az önkormányzati választásokon igazolással szavazni csak abban a szavazókörben lehet, ahol a választópolgár tartózkodási helye van. A választópolgár az igazolás és a személyazonosító igazolvány egyidejű bemutatását követően kaphatja meg a szavazólapokat.

Ugyancsak ellenőrizni kell, hogy a tartózkodási hely érvényes-e, azaz a szavazás napját megelőző két éven belül létesítették vagy megújították.

Amennyiben a bizottság kétséget kizáróan nem tudja megállapítani, hogy konkrét esetben a választópolgár hol adhatja le szavazatát, akkor ezt a helyi választási irodától megkérdezi, és a kapott információról a választópolgárt tájékoztatja.

Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni, és az igazolással szavazó választópolgárt fel kell venni az igazolással szavazók jegyzékére (ld. a nyomtatványminták között).

Az országgyűlési választástól eltérően az a választópolgár, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és a szolgálati helyéről kimenőt nem kap a szavazás napjára, a szolgálati helye szerinti szavazókörben igazolással nem szavazhat.

Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár tartózkodási helyén való szavazás érdekében igazolást kért és kapott, de valamilyen okból mégsem ott, hanem lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben az igazolást be kell vonni, és ismételten fel kell venni őt – következő sorszámon – a választók névjegyzékébe.

Nem szavazhat, azaz vissza kell utasítani azt a polgárt, aki

• a helyi választási iroda nyilvántartása szerint nem rendelkezik választójoggal;
• nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és tartózkodási helyére szóló érvényes igazolással nem rendelkezik;
• személyazonosságát és lakcímét nem tudja érvényes személyazonosító igazolvánnyal igazolni.

Ezekben az esetekben az állampolgárt és a visszautasítás okát fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát, vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, jogosult szavazni. A választójoggal nem rendelkező állampolgárt azonban semmilyen körülmények között nem lehet felvenni a névjegyzékre.

A választópolgár kérésére a visszautasítást alakszerű határozatba kell foglalni.

A jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság döntése alapján a szavazás napján a hozzátartozók hitelt érdemlő jelzése alapján (pl. halotti anyakönyvi kivonat) törli a névjegyzékből az elhalálozott polgárokat.

A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el: a bizottság mely tagjai ellenőrzik a névjegyzéket, ki pecsételi és adja át a szavazólapot stb. A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek – étkezés, mozgóurna szállítás – ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.

A szavazatszámláló bizottság az érvényes személyazonosító igazolvány alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát és azt, hogy szavazhat-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén a választópolgárt felvette, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lebélyegzi, és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak. A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapot a választópolgár jelenlétében kell lebélyegezni.

A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy a szavazólapokat átvette. Aláíráskor a névjegyzéket nem kell a választópolgár felé fordítani, csupán azt kell megmutatni, hogy hol írjon alá. A névjegyzéket fordított állásban lehet aláíratni.

Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, és feltünteti azt is, hogy a választópolgár írásképtelenség miatt nem írta alá a névjegyzéket.

Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, ekkor célszerű őt külön tájékoztatni, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke az állampolgárt tájékoztatja arról, hogy ezen új jogintézmény a többször szavazás megakadályozásának érdekében került be választási rendszerünkbe, és a névjegyzéket illetéktelen személyek nem tekinthetik meg. Tájékoztatni kell arról is, hogy a jelölő szervezetek és jelöltek megbízottjai a választópolgárokról, szavazáson való megjelenésükről olyan nyilvántartást, amely alapján a választópolgár személye azonosítható, nem vezethetnek.

A szavazólapok és a borítékok átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja – ha erre igény merül fel az állampolgár részéről – megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.

A helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai elkészítése után kiesett (visszalépett, meghalt). Ha a szavazólapok elkészülte után esik ki jelölt, a szavazatszámláló bizottságnak erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen, erre a választópolgárokat figyelmeztetni kell.

A választópolgárt kérésére tájékoztatni kell, hogy szavazni a jelölt neve melletti és lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal kell, valamint arról is, hogy a különböző szavazólapokon hogyan és hány szavazattal lehet érvényesen szavazni. Fel kell hívni a polgárok figyelmét, hogy a szavazólapokat tollal kell kitölteni.

A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, a választópolgár azonban a szavazófülkén kívül is kitöltheti a szavazólapokat. A szavazófülkén kívüli szavazás azonban nem befolyásolhat másokat abban, hogy mely jelöltre vagy pártra szavazzanak.

A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

Ha az urnába helyezés előtt a szavazópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat – személyenként – csak egyszer adhat ki. Az elrontott szavazólapot be kell vonni, és a csere tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A szavazólap kitöltése után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és az urnába helyezi. Az urnába bedobott szavazólapot cserélni természetesen már nem lehet.

A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában lakcímként csak az adott település megnevezése szerepel. Ezek a személyek csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Amennyiben a hajléktalan választópolgár nem a kijelölt szavazókörben kíván szavazni, akkor tájékoztatni kell arról, hogy hol van a kijelölt szavazókör, amelyben élhet választójogával.

Annak a szavazókörnek a szavazatszámláló bizottsága, amelyben a fent említett választópolgárok élhetnek választójogukkal, megkapják a településen bejelentkezett hajléktalan állampolgárok névjegyzékét. Akik ezen névjegyzéken szerepelnek, személyazonosító igazolványukkal szavazhatnak.

A mozgásában gátolt személyt annak érdekében, hogy gyakorolhassa választójogát – kérésére – lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi a mozgóurnával. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben maradó tagjainak száma nem csökkenhet három fő alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele tehát nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosnak kell lennie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással.

A mozgóurnás szavazás során a bizottság két tagja az előzetesen lebélyegzett szavazólapokkal keresi fel a választópolgárt és a polgár a szavazólap átvételét a mozgóurnát kérők jegyzékén aláírásával ismeri el (ld. minta).

A szavazatszámláló bizottság két tagjának a szavazás időtartama alatt minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért vagy kértek a részére, előzetesen vagy a szavazás napján. 19.00 óra után a mozgóurnába nem szabad szavazatot elfogadniuk.

A jegyzőkönyvvezetőnek biztosítania kell az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok gyűjtését és telefonon vagy faxon az adott határidőre történő továbbítását. A szavazókörben megjelent, szavazólapot átvevő választók számának megállapításához “Számlálólap” áll rendelkezésre (ld. a nyomtatványmintát). A szavazók számáról és a jelentés időpontjáig nyilvántartásba vett választópolgárok számáról a számlálólap alapján kell jelentést adni a helyi választási iroda vezetőjének. A számlálólapot az utolsó jelentés után is vezetni kell.

A szavazás 19.00 óráig tart. A szavazatszámláló bizottság 19.00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Akik a helyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Az ő szavazatuk leadása után a szavazatszámláló bizottság a szavazást befejezettnek nyilvánítja. Ezt követően szavazatot elfogadni nem szabad.

A választás szavazóköri eredménye megállapításának két szakaszát különböztetjük meg:

• az előzetes szavazóköri eredmény, és
• a végleges szavazóköri eredmény megállapítása.

Az előzetes eredmény célja, hogy a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokkal csillapítsák a közvélemény és a sajtó érdeklődését. Előzetes eredmény csak a polgármester-választás, a főpolgármester-választás és a fővárosi közgyűlés tagjainak választásáról születik.

A választás végleges szavazóköri eredménye csak a vitatott szavazatok érvényességének eldöntése és a szavazatok esetleges újraszámlálása után a jegyzőkönyvek kiállításával születik meg.

Az előzetes eredmény rögzítésére és továbbítására kétféle adatlapok szolgálnak, amelyeket a bizottság a helyi választási iroda vezetőjétől vesz át. Egy adatlap áll rendelkezésre a polgármester-választás, egy adatlap a főpolgármester-választás, valamint egy harmadik adatlap a fővárosi közgyűlés-választás előzetes eredményének közlésére.

A végleges eredmény bizottság általi megállapítására két úgynevezett jegyzőkönyvfüzet szolgál, amelyet a bizottság három-három példányban kap meg. Az egyik jegyzőkönyv a bizottság adatain és a részvételi adatokon túl a kerületi polgármester-, a képviselő- és a kisebbségi önkormányzat-választás szavazóköri adatait fogja tartalmazni. A másik jegyzőkönyv a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának eredményének rögzítésére szolgál. A helyi választási iroda vezetője a szavazás napját megelőzően mind az adatlapokra, mind a jegyzőkönyvekre felvezeti a szavazóköri azonosítót, valamint – a szavazólapon szereplő sorrendben – a jelöltek és listák adatait.

Az előzetes és végleges eredmény adattartalma fedi egymást, ezért az előzetes és végleges eredmény megállapítása nem választható el élesen egymástól. A szavazatszámlálás egyes elemei a szavazóköri végleges eredmény megállapításának mozzanatai, ám egyben szükségképpen az előzetes eredmény adattartalmát is megalapozzák.

A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot. Az önkormányzati választásokon a szavazatszámlálás a többféle szavazólap és szavazási mód miatt roppant összetett feladat. A feladat összetettsége miatt a szavazatok számlálásának megszervezésére több lehetőség kínálkozik. Elképzelhető, hogy a bizottság több csoportra oszlik, és egy-egy csoport foglalkozik egy bizonyos szavazólaptípussal. Az is megoldás lehet, hogy a bizottság egyszerre és közösen csak egy szavazólaptípussal foglalkozik. Bármelyiket választják, célszerű a munkamódszerről előre megállapodni. Mindamellett az egyes szavazólapok más-más típusú együttműködést igényelnek. Javasoljuk, hogy ha bizonyos részfeladaton külön csoport dolgozik, e csoportban lehetőleg azonos számban legyenek politikailag ellenérdekelt jelöltek, szervezetek delegáltjai. Előre kell bocsátani, hogy bizonyos korlátozott bizalom a szavazatszámláló bizottság munkáját nagyban megkönnyíti.

Az alábbiakban időrendben sorra vesszük a szavazatszámlálás egymást követő állomásait és feladatait.

Ezeknek az adatoknak a meghatározása a választópolgárok saját kezű aláírásával ellátott névjegyzék alapján történik. A jegyzőkönyvvezető a megye, település nevét, a szavazókör számát és az előző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát (A rovat) beírja mindkét adatlap és mindkét jegyzőkönyvpéldány fejrovatába. (E munkafázis a szavazókör bezárását közvetlenül megelőzően is végrehajtható.) A szavazás befejezését követően meg kell állapítani, majd mindkét adatlapra és mindkét jegyzőkönyvre azonosan fel kell vezetni a szavazás napján a névjegyzékbe felvett (B rovat) és a névjegyzékből törölt (C rovat) választópolgárok számát, valamint a választás befejezésekor a névjegyzéken szereplők számát (D rovat). Gondosan ellenőrizni kell a rovatok közötti számszaki összefüggést: a D rovatba beírt szám egyenlő az A és B rovatokba beírt számok összegének a C rovatba beírt számmal csökkentett értékével (D=A+B-C).

A jegyzőkönyvvezető ezt követően mindkét jegyzőkönyvbe beírja a szavazástól visszautasított választópolgárok számát (E rovat), valamint a névjegyzék alapján a szavazóként megjelent választópolgárok számát (F rovat).

A bizottság tagjai az urnák felbontása előtt – akár az előző feladattal párhuzamosan is – először a fel nem használt, valamint a rontott (cserélt) szavazólapokat veszik számba: külön-külön kötegbe foglalják őket, majd a kötegeket lezárják és lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni vagy betenni.

Ezt követően a bizottság ellenőrzi az urnák pecsétjének érintetlenségét, majd az urnák felbontása után meggyőződik az ellenőrző lapok meglétéről. Minden használatba vett urnában – a mozgó urnában is – meg kell lennie a szavazás megkezdésekor elhelyezett ellenőrző lapnak. A bizottság tagjai ezután a szavazólapokat kiveszik a borítékokból és típusonként szétválogatják őket. A bizottság az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja.

A bizottság tagjai az urnában talált szavazólapokat választástípusonként külön-külön megszámlálják, és a szavazólapok számát feltüntetik a választástípusnak megfelelő jegyzőkönyvoldal G rovatában (G1, G2, G3 és G).

Ezt követően kell megállapítani a szavazólapoknak a szavazóként megjelentek számától való eltérését. Erre szolgálnak a H rovatok (H1, H2, H3 és H). Az urnában levő szavazólapok számából típusonként külön-külön ki kell vonni a szavazóként megjelentek számát (H1=G1-F, H2=G2-F, H3=G3-F és H=G-F). Amennyiben a szavazólapok száma valamelyik szavazólaptípusnál kevesebb a megjelenteknél (pl. mert a polgár hazavitte a szavazólapot), a művelet eredménye egy negatív szám lesz, amelyet negatív (–) előjellel kel feltüntetni a megfelelő H rovatban. Ha az urnában többletszavazólapo(ka)t találtak, a művelet eredménye egy pozitív szám lesz, amelyet plusz (+) előjellel kell feltüntetni a H rovatban.

Mielőtt a következő feladatra, az eredmény összesítésére térnénk, elengedhetetlen, hogy áttekintsük a szavazat érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó szabályokat. A Ve. szerint érvényesen szavazni csak tollal, a hivatalos szavazólapon, az ott szereplő jelöltre, listára lehet.

A szavazat a következő esetekben érvénytelen:

• ha a szavazólap nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal;
• ha a szavazólap a megengedettnél több szavazatot tartalmaz, a szavazólapon leadott valamennyi szavazat érvénytelen;
• az X vagy + jel nem a jelölt, lista nevéhez tartozó körben található;
• a szavazatot kiesett jelöltre vagy listára adták;
• ha a szavazólapot kitöltetlenül dobták az urnába.

Minden más esetben a szavazat érvényes. A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.

A bizottság most félreteszi a jegyzőkönyveket és a továbbiakban egyelőre csak a két adatlapra kerülnek fel a szavazatszámlálás eredményei. A szavazatszámlálás részeredményeit közölni kell a jegyzőkönyvvezetővel, aki azokat felvezeti a két adatlap megfelelő rovataiba.

A most következő szabályokat a kétfajta szavazólaptípus tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

A bizottság tagjai először jelöltenként csoportosítják a leadott érvényes szavazatokat. Egy jelölt csoportjába azok a szavazólapok kerülnek, amelyeken ugyanazon jelölt melletti körben szerepel a két egymást metsző vonal (J rovat).

A tagok a szétválogatás közben külön csoportba helyezik a nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat vagy szavazatokat (pl.: a szavazó nem a hivatalos szavazólapon szavazott, több jelöltre szavazott, egyetlen jelöltre sem szavazott) (I rovat).

Végül külön kell helyezni azokat a szavazólapokat, melyeknek érvényessége vagy érvénytelensége bármely okból kétséget vet fel (pl.: megrongált szavazólap). Ezek a vitatott szavazatok (K rovat).

Ezt követően kerül sor a elkülönített csoportokba elhelyezett jelöltenkénti érvényes, az érvénytelen, illetve a vitatható érvényességű szavazólapok megszámolására. A jegyzőkönyvvezető felvezeti az adatlapra az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a jelöltenkénti érvényes szavazatok számát, végül a vitatott szavazatok számát.

Érvényesen szavazni egy listára lehetett.

A fővárosi közgyűlés tagjainak választására szolgáló szavazólapok számlálása és az adatlap kitöltése ugyanazzal a módszerrel történik, mint a polgármesterek esetében, természetesen jelölt alatt ez esetben listát kell érteni.

A szavazatok első megszámlálásának eredményét a jegyzőkönyvvezető tehát rögzítette a megfelelő adatlapon. Az adatlapot kitöltés után – a számszaki összefüggést vizsgálva – ellenőrizni kell:

• G rovatba beírt szám egyenlő az I, J és K rovatba beírt számok összegével (G=I+J+K), és
• a J rovatba beírt szám egyenlő a jelöltenkénti, illetőleg listánkénti érvényes szavazatok összegével.

A jegyzőkönyvvezető az adatlapot a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon (faxon vagy telefonon) haladéktalanul továbbítja a polgármesteri hivatalba.

Hangsúlyozni kell, hogy az előzőekben leírtak az előzetes és nem a jogi eredmény megállapítását szolgálták, nem volt szükség bizottsági döntésekre és vita sem alakulhatott ki, hiszen minden kétes érvényességű szavazat a vitatott szavazatok csoportjába került.

A szavazatszámláló bizottság csak az adatlap kitöltése és továbbítása után lát hozzá a választás szavazóköri eredményének jogi megállapításához és a jegyzőkönyvek végleges kitöltéséhez.

• A bizottság elsőként az előzetes számlálásnál nem egyértelmű, vitatott szavazatokat vizsgálja meg. A bizottság a szavazólap, illetőleg a szavazat érvényességéről és a szavazat sorsáról szótöbbséggel dönt. Vita esetén a bizottság elnöke (távollétében helyettese) az eltérő nézetek ismertetését követően haladéktalanul rendeljen el szavazást.
• A bizottság számára immár végleges az érvénytelen szavazatok köre. A jegyzőkönyvvezető ezt követően minden érvénytelen szavazólap és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti az érvénytelenség okát, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják.
• Bizonyos esetekben a szavazatok számlálását meg kell ismételni. Ismételten meg kell számolni mind az érvénytelen, mind az érvényes szavazatokat, ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt érvényes szavazatai közötti különbség

1. nem haladja meg az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok 1 %-át,
2. kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma.

Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben majd ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét kell rögzíteni.

A képviselőválasztás végleges eredményét ugyanazzal a módszerrel kell megállapítani, mint a polgármester-választás eredményét. A szavazat érvénytelenségének okát itt is fel kell vezetni a szavazólap hátoldalára, és szükség esetén a szavazatokat újra kell számolni, miként azt a polgármester-választás esetében írtuk.

A kisebbségi szavazólapok számlálására vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a kerületben kisebbségi választást is tartottak.

A jegyzőkönyvvezető elsőként a jegyzőkönyv B oldalán megjelöli, hogy a jegyzőkönyv milyen kisebbségi választás eredményét tartalmazza.

A bizottság tagjai eközben kisebbségenként szétválogatják a szavazólapokat. Ettől kezdve a bizottság a szavazólapokat kisebbségenként külön kezeli.

Célszerű két- vagy háromfős csoportokat alakítani (kettő számol és jegyzetel, a harmadik ellenőriz). A tagok egy külön ívre a szavazólapnak megfelelő sorrendben előzetesen kisebbségenként felírják valamennyi jelölt nevét. Ezt követően a fent leírt érvényességi kritériumok szem előtt tartásával megvizsgálják valamennyi szavazólapot. A vizsgálat során a szavazólapokból kisebbségenként három csoportot kell képezni:

• Ha a szavazólap érvénytelen (megengedettnél több szavazat vagy a bélyegzőlenyomat hiányzik), akkor ezt a szavazólapot külön helyezik (1. csoport).
• Ha a szavazólapon ilyen hiba nincs, ugyancsak az érvényességi szabályok figyelembevételével megnézik, hogy az adott szavazólapon kire adták az érvényes szavazatokat: a külön íven a jelölt neve mellett húznak egy vonalat, ha az illető jelöltre adott szavazatot találnak (2. csoport).
• Előfordulhat, hogy egy szavazólap érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmaz (pl. az egyik X vagy + jelet a körön kívülre tették vagy kiesett jelöltre adták). Az érvényes szavazatokat elkönyvelik a jelölt neve mellett, az érvénytelen szavazat a többi szavazat érvényességét nem befolyásolja. Az ilyen szavazólapokat a többi szavazólaptól külön kell gyűjteni (3. csoport).

Speciális érvényességi szabály, hogy ha a választópolgár a szavazólapon több kisebbség listájára is szavazott, valamennyi szavazata érvénytelen. A választópolgár itt csak egy kisebbség meghatározott számú jelöltjére szavazhat.

Ha a tagok a szavazólapok megvizsgálása során bármilyen szempontból vitatott vagy nem egyértelmű szavazólapot vagy szavazatot találnak, ezt külön helyezik, és a bizottság tagjai közösen határoznak a megítéléséről.

A jegyzőkönyvvezető ezt követően minden érvénytelen szavazólap és érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti az érvénytelenség okát, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják.

Az esetleges érvénytelenség okát jegyzőkönyvvezető a szavazólapok hátoldalára itt is felvezeti, és a tagok aláírják.

A bizottság előveszi az előzetes eredmény megállapítása során már szétválogatott és megszámolt szavazólapokat. A szavazólapokkal a soron következő teendő a vitatott szavazatok kivitatása. A bizottság az előzetes számlálásnál nem egyértelmű, vitatott szavazólapok és szavazatok érvényességéről szótöbbséggel dönt, majd gondoskodik az esetleges érvénytelenségnek a szavazólapok hátoldalára való felvezetéséről. A főpolgármesteri szavazatok esetében indokolt lehet a szavazatok ismételt megszámlálása is (ld. fent).

A szavazás szavazóköri eredményének megállapítása a jegyzőkönyvek kiállításával fejeződik be. A jegyzőkönyveket a bizottság belátása szerint a szavazatszámlálással párhuzamosan vagy annak befejezése után is ki lehet tölteni. A bizottság – amint már írtuk – kétféle jegyzőkönyvet állít ki. Az egyik a polgármester-, a képviselő- és a kisebbségi választás, a másik a főpolgármester- és a fővárosi közgyűlési választás szavazóköri eredményének rögzítésére szolgál.

A jegyzőkönyvvezető már korában kitöltötte a jegyzőkönyv A oldalát és a B oldalról az A-F rovatokat, valamint azt, hogy a jegyzőkönyv mely kisebbségi választás eredményét tartalmazza. A B oldal még hiányzó adatait a többi oldal kitöltése során kell pótolni.

A C oldal a polgármester-választás eredményét rögzíti. A bizottság a G1 és H1 rovatokat már korábban kitöltötte. Az I1 rovatba az érvénytelen szavazatok száma kerül, amit a bizottság már szintén megállapított.

Ezt követően a jegyzőkönyvvezető jelöltenként beírja az érvényes szavazatok számát. (Abban az esetben, ha 20-nál több jelölt indult, a C/.... betétlapot kell igénybe venni, és a B oldalon fel kell tüntetni azt, hogy hány betétlapot töltöttek ki.)

Ezután kell kiszámolni az első C lapon szereplő jelöltekre leadott szavazatok számát (1-20 jelölt), majd – ha van ilyen – a betétlap(ok)on az ott szereplő jelöltekre adott szavazatok számát – hozzáadva az első lap szavazatait (1-…). A jegyzőkönyvvezető az első C lapon tünteti fel a rontott (cserélt) szavazólapok számát is.

A bizottság ezután összeadja az egyes jelöltekre leadott összes érvényes szavazatot, és az összeadás eredményét a jegyzőkönyvvezető rögzíti a J1 rovatban. Ezzel teljesül az a követelmény, hogy a J1 rovatba beírt számnak egyenlőnek kell lennie a jelöltenkénti érvényes szavazatok száma összegével.

Ezt követően ellenőrizni kell, hogy az érvényes és érvénytelen szavazatok számának összege egyenlő legyen az urnában talált szavazólapok számával (G1=I1+J1).

Előfordulhat, hogy - különböző okok miatt - érvénytelenné kell nyilvánítani érvényes szavazatokat és módosítani kell a választás szavazóköri eredményén. Erről a 8. pontban szólunk részletesen.

A D oldal a képviselőválasztás eredményének rögzítésére szolgál. A D oldalt ugyanazzal a módszerrel és ugyanazon összefüggések alapján kell kitölteni, mint a polgármester-választás eredményét rögzítő C oldalt. A szavazatok érvénytelenítése során is ugyanúgy kell eljárni.

A jegyzőkönyv E oldala a helyi kisebbségi önkormányzat választásának eredményét rögzíti. A bizottság a G3 és H3 rovatokat már korábban kitöltötte. Az I3 rovatba az érvénytelen szavazólapok száma kerül, amit a bizottság már szintén megállapított. A J3 rovatba a csak érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapok, valamint az érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt tartalmazó szavazólapok összege kerül (érvényes szavazólapok). Ezeket a számokat a bizottság már megállapította.

.............SZLOVÉN.......... KISEBBSÉG

Ezt követően ellenőrizni kell, hogy az érvényes és érvénytelen szavazólapok számának összege egyenlő legyen az urnában talált szavazólapok számával (G3=I3+J3).

A választás eredményét kisebbségenként külön-külön kell rögzíteni; ha egynél több kisebbség választ önkormányzatot, akkor egy E lapot (melyen az első kisebbség választási eredményét kell felvezetni) és megfelelő számú E/… betétlapot kell igénybe venni a további kisebbségek választási eredményéhez.

Ha egy kisebbség esetén a jelöltek száma meghaladja a 20 főt, a soron következő betétlapon (E/...) folytatódik a jelöltek felsorolása. Ekkor a betétlapon a kisebbség nevét fel kell tüntetni, de az L... rovatot nem kell kitölteni.

Miután a jegyzőkönyvvezető kisebbségenként és jelöltenként beírta az érvényes szavazatok számát, három további számítást kell elvégezni;

• elsőként össze kell számolni az egyes kisebbségekre leadott érvényes szavazólapok számát, majd a kisebbségenkénti érvényes szavazólapok számát be kell írni a B oldal megfelelő rovatába;
• ezután kisebbségenként össze kell adni az ugyanazon kisebbség jelöltjeire leadott szavazatokat, s az összeadás eredményét be kell írni a megfelelő E oldal L rovatába (L1, L2, L… stb. rovat);
• amennyiben több kisebbség is önkormányzatot választ, az L rovatokban szereplő számok összeadásával megkapjuk a kisebbségi szavazólapon leadott szavazatok számát és beírjuk ezt a K3 rovatba. Egyébként L1 rovat egyenlő K3 rovattal.

A kisebbségi választás során is előfordulhat, hogy - különböző okok miatt - érvénytelenné kell nyilvánítani érvényes szavazatokat és módosítani kell a választás szavazóköri eredményeit. Erről a 8. pontban szólunk részletesen.

A bizottság a második jegyzőkönyvön a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés választásának eredményét rögzíti. A jegyzőkönyv A oldalán az A-F rovatokat ugyanazokkal az adatokkal kell kitölteni, mint a másik jegyzőkönyvön. A G1-J1, illetve a G2-J2 rovatok kitöltése és a szavazatok számának beírása és ellenőrzése ugyanazon összefüggések szerint történik, mint a polgármester- vagy a képviselő-választás jegyzőkönyvoldalán történt. A szavazatok érvénytelenné nyilvánítása során is ugyanúgy kell eljárni.

A szavazás során történhetnek olyan szabálytalanságok, amelynek következtében a szavazatszámláló bizottságnak érvényes szavazatokat érvénytelenné kell nyilvánítania. Erre két esetben kerülhet sor:

1. előfordulhat, hogy a bizottság azt állapítja meg, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben nem rendelkezik szavazati joggal (pl. nem a szavazókör területén lakik és nem volt igazolása). Őket nevezi a jogszabály jogosulatlan szavazóknak. A bizottságnak meg kell állapítania, hogy hány főről van szó. Jogosulatlan szavazás esetén minden választástípusban minden jelölttől le kell vonni szavazatokat.
2. az ún. többletszavazólapok esete. Többletszavazólapról akkor beszélünk, ha az urnában – választástípusonként külön-külön vizsgálva – több szavazólapot találunk, mint a szavazáson megjelentek száma (vagyis a H rovatban egy pozitív szám szerepel). A többletszavazólapok esetében azonban további vizsgálódást kell folytatni és meg kell nézni, hogy a J rovatban szereplő szám (az érvényes szavazatok száma) több vagy kevesebb mint a szavazáson megjelent választópolgárok száma (F rovat):

• ha a J rovatban szereplő szám kisebb vagy egyenlő, mint az F rovatban lévő szám (azaz az érvényes szavazólapok, illetve szavazatok száma nem több mint a szavazáson megjelentek száma), a szavazatszámláló bizottságnak további teendője nincs, szavazatok érvénytelenné nyilvánítására nem kerül sor (hiszen nem bizonyítható, hogy a többlet szavazólap azért került az urnába, mert valaki jogosulatlanul szavazott).
• ha a J rovatban szereplő szám nagyobb, mint az F rovatban lévő szám (azaz az érvényes szavazólapok, illetve szavazatok száma több mint a szavazáson megjelentek száma) a szavazatszámláló bizottságnak érvényes szavazatokat érvénytelenné kell nyilvánítania. Ennek az az oka, hogy csak úgy kerülhet több érvényes szavazólap az urnába, mint a szavazáson megjelent választópolgárok száma, ha valaki jogosulatlanul szavaz.

• az a) pont esetén ez a szám annyi lesz, ahányan jogosulatlanul szavaztak,
• a b) pont esetében pedig a J és az F rovat különbsége.

A szavazatszámláló bizottság kiválasztja a nagyobb számot és ez lesz az a szám, amellyel majd csökkenteni kell minden egyes jelölt, illetve lista esetén a leadott érvényes szavazatokat. Ha egy jelölt, illetve lista a levonandó számnál kevesebb szavazatot kapott (pl. kettő szavazatot kellene levonni, de csak egy szavazatot kapott), akkor csak annyit kell levonni tőle, ahány szavazattal rendelkezik, így szavazatszáma nulla lesz.

A levont szavazatokat különbözőképpen kell az egyes választástípusokban elkönyvelni a jegyzőkönyvben:

• a polgármester, az egyéni választókerületi, a főpolgármester, illetve a fővárosi közgyűlési választás esetén az érvényes szavazatok számát (J rovat) csökkenteni kell a jelöltektől, illetve listáktól ténylegesen levont összes szavazattal, az érvénytelen szavazatok számát (I rovat) pedig ugyanennyivel növelni kell. Ez esetben is érvényesül az a szabály, hogy G=I+J, illetve a J rovat egyenlő a jelöltenkénti szavazatok összegével;
• a kisebbségi önkormányzat választása esetén a J és az I rovatban szereplő számokat nem kell megváltoztatni. A szavazatok levonását mindegyik kisebbség valamennyi jelöltje esetén meg kell tenni és az L rovatokat ennek megfelelően módosítani. A K rovat tartalmát pedig az összes kisebbségtől ténylegesen levont szavazatok számával kell csökkenteni. Az L rovatokba kerülő szám továbbra is meg kell egyezzen az egyes kisebbségek jelöltjeire leadott szavazatok számával, és a K rovat egyenlő az L rovatok összegével. Az E oldalon, illetve az E/.... betétlapokon kisebbségenként külön-külön fel kell tüntetni az egyes kisebbségektől ténylegesen levont szavazatok számát a lap alján lévő "Jogosulatlan szavazás miatt érvénytelenné nyilvánított szavazatok száma összesen" rovatban.

A többletszavazólapok kezelését az alábbi egyszerűsített példán mutatjuk be:

Tételezzük fel, hogy a szavazatszámláló bizottság a következő adatokat állapította meg a szavazatok összeszámolása során:

A bizottság megállapítja, hogy többletszavazólap van az urnában, és azt is, hogy az érvényes szavazatok száma meghaladja a szavazáson megjelentek számát. Tehát szavazatok érvénytelenné nyilvánítására van szükség.

A J és F rovat különbsége 2 (J-F=2), tehát minden jelölttől 2-2 szavazatot kell levonni (illetve a DDD jelölttől csak egyet). A módosított szavazatokat a jobb oldali oszlopban tüntettük fel.

A kislistás, illetve a kisebbségi önkormányzatok választása során egy rovattal több szerepel, mint az előző példán (K rovat). A többletszavazólap kezelését egyetlen kisebbségi önkormányzat választásán mutatjuk be, amelyet – természetesen – minden kisebbség, illetve a kislistás választás során hasonlóképpen kell elvégezni.

Az előző példa számait felhasználva a jegyzőkönyv rovatai eredetileg a következőképpen néznek ki:

A Z   É R V É N Y E S   S Z A V A Z A T O K   S Z Á M A   J E L Ö L T E N K É N T

........Szlovén........ KISEBBSÉG