A Nemzeti Választási Bizottság
81/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Moldován László (a továbbiakban: Beadványozó1), Juhász Szabolcs Áron (a továbbiakban: Beadványozó2) és Devosa Gábor (a továbbiakban: Beadványozó3) Budapest Főváros VII. kerületi helyi önkormányzati képviselők által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 12/2019. (IV. 23.) FVB számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 2-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. április 20-án 23 óra 14 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala által kiadott Erzsébetváros elnevezésű sajtótermék 2019. áprilisi számának „Képviselői híradó” című mellékletében foglaltak miatt.
[2] Kifogásában rögzítette, hogy az Erzsébetváros nyomtatott sajtótermék 2019. áprilisi száma 2019. április 18-i dátummal jelent meg, amely mellékletével együtt a https://www.erzsebetvaros.hu/ujsag oldalon érhető el.
[3] Előadta, hogy az általa kifogásolt lapszám mellékletének „3. oldalán Devosa Gábor képviselő (…) a 6. oldalon dr. Kispál Tibor képviselő (…) a 10. oldalon Németh Gábor János képviselő (…) a 13. oldalon Szűcs Balázs képviselő neve alatt az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti listájának támogatására felhívó, politikai hirdetéshez hasonló tartalom található.” Hozzátette, hogy a 7. oldalon Moldován László képviselő neve alatt a Lehet Más a Politika logóját és európai parlamenti választási kampányának jelmondatát tartalmazó, politikai hirdetéshez hasonló tartalom található”. „A 11. oldalon Sólyom Bence képviselő (…) a 19. oldalon Benkő Tamás képviselő neve alatt a színvilága és a pártelnök neve alapján egyértelműen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatására buzdító, politikai hirdetéshez hasonló tartalom látható”. A 12. oldalon Juhász Szabolcs képviselő neve alatt egy kisebb méretű, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti listájának támogatására felhívó, politikai hirdetéshez hasonló tartalom található.”
[4] Álláspontja szerint „az Erzsébetváros nyomtatott sajtótermék 2019. áprilisi számának részét képező "Képviselői híradó" elnevezésű mellékletben számos helyi önkormányzati képviselő ebben a minőségében az ingyenes önkormányzati lapban rendelkezésére álló felületet arra használta, hogy az európai parlamenti választásokon egy vagy közös listát állító több jelölő szervezet támogatására buzdítson.”
[5] Kifogástevő hivatkozással a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú határozatban kifejtettekre rögzítette, hogy „sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget rögzítő alapelvet, ha a helyi önkormányzat lapja egyes jelölő szervezetek népszerűsítését szolgáló, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységhez egyébként nem kötődő tartalmakat ingyenesen közzétesz, míg más jelölő szervezetek számára ezt nem teszi lehetővé. Ezen túlmenően azok a helyi önkormányzat képviselők, akik a választópolgárok számára a helyi önkormányzati képviselői tevékenységükről való beszámolás lehetőségét arra használják fel, hogy (…) egy jelölő szervezetnek az európai parlamenti választásokon való népszerűsítését szolgálják, (…) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a rendeltetésszerű joggyakorlást előíró törvényi rendelkezést.”
[6] Mindezek alapján kérte, hogy a Fővárosi Választási Bizottság állapítsa meg, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala, mint az Erzsébetváros elnevezésű nyomtatott sajtótermék kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási alapelvet, valamint Devosa Gábor, dr. Kispál Tibor, Moldován László, Németh Gábor János, Sólyom Bence, Juhász Szabolcs, Szűcs Balázs, Benő Tamás helyi önkormányzati képviselők megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezést. Kérte továbbá, hogy a Választási Bizottság alkalmazza a jogsértőkkel szemben a Ve.-beli jogkövetkezményeket.
[7] A Fővárosi Választási Bizottság 12/2019. (IV. 23.) FVB számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala, valamint Devosa Gábor, dr. Kispál Tibor, Moldován László, Németh Gábor János, Sólyom Bence, Juhász Szabolcs, Szűcs Balázs, Benő Tamás helyi önkormányzati képviselők megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi rendelkezést. A jogsértőket a további jogsértéstől eltiltotta, a kifogást egyebekben elutasította.
[8] Indokolásában megállapította, a „Képviselői híradó” a Ve. politikai hirdetés fogalma több elemét tartalmazza. Ezen tartalom közzétételére csak ellenérték fejében, illetve a Ve. 148. §-ában meghatározott további feltételekkel kerülhetett volna sor, amelyek nyilvánvalóan nem teljesültek. A képviselők ezért visszaéltek azzal a lehetőséggel, hogy képviselői tevékenységüket bemutathatják.
[9] Rögzítette továbbá, az újság kiadója felelős azért a megjelentetett tartalomért is, amely megjelentetésének törvényi feltételei nem állnak fenn. Véleménye szerint a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés célja, hogy a kiadó a következő lapszámban helyreállíthatja az adott lapszámban esetlegesen megbomlott egyensúlyt a jelölő szervezetek között. Ebben az esetben azonban természetszerűleg nem kerülhet sor erre, mert az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetek közül nem mindegyik rendelkezik a kerületben önkormányzati képviselővel. Rögzíti ugyanakkor, hogy a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség kiadó általi megsértését a Ve. 152. § (4) bekezdése rendelkezése alapján nem vizsgálta.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[10] Beadványozó1 2019. április 25-én nyújtott be fellebbezést a határozat ellen. Beadványában előadta, az FVB a terhére megállapított jogsértést indokolni nem tudta. Véleménye szerint a megszólalása mellett egy „Európa zöld lesz, vagy nem lesz” szlogen található, amely az LMP „A jövő zöld lesz, vagy nem lesz” szlogen parafrázisa. Utalást nem tesz választásra, szavazásra nem buzdít. Számára problémát nem jeleztek megszólalásával kapcsolatban. Kéri a határozat megváltoztatását.
[11] Beadványozó2 2019. április 26-án 9.00 órakor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését. Indokolása szerint a határozat indokolása a joggal való visszaélést nem támasztja alá. A „határozat továbbá mindenfajta külön, konkrét indokolás nélkül prejudikál, hiszen a kiadó megkérdezése nélkül feltételezi, hogy a melléklete mire használatos, vélelmezte ugyanis azt, hogy az csupán az önkormányzati képviselői mindennapi tevékenység bemutatását foglalhatja magában.” Álláspontja szerint „nem jogsértő, ha a jelenlegi EP-kampány során fontosnak tartott gondolatok így jutnak el az érintettek, a választópolgárok felé.” Megjegyezte, hogy „semmi esetre sem minősül a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének az, hogy a határozat állítása szerint mások, akik nem képviselők, nem tehették közzé gondolataikat.” Véleménye szerint a határozatban „komoly tényállásbeli tévedés” is található. Továbbá nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan sem, hogy „miért lennének felelősek a lap által elkövetett jogsértésért a képviselők.” Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Fővárosi Választási Bizottság 12/2019. (IV. 23.) FVB számú határozatát változtassa meg és a kifogást utasítsa el.
[12] Beadványozó3 2019. április 26-án 14 óra 47 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését. Indokolása szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megvalósulása fogalmilag kizárt. A Ve. ugyanis „nem tartalmaz az önkormányzati képviselők önkormányzati lapban történő szereplésére vonatkozó, annak tartalmi korlátait képező szabályokat”. Az önkormányzati képviselők elsősorban nem a választási kampányidőszakban jelennek meg az önkormányzati lapban. A Ve. tartalmilag nem alkalmazható az önkormányzati képviselők önkormányzati lapban történő megjelenésére, a megjelenési lehetőség rendeltetésére vagy céljára. Hivatkozik a választási eljárásban jelöltként nem induló, de önkormányzati megbízatást ellátó személyek tevékenységének Ve. hatályán kívül álló jellegét megerősítő Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatra. felhívja a figyelmet, hogy a sérelmezett FVB döntés annak ellenére marasztalta el, hogy nem jelölt az európai parlament tagjainak 2019. évi választásán. álláspontja szerint a Ve. az önkormányzati lapok tartalmát csak és kizárólag a választási kampányidőszakban történő kampányolással összefüggésben vonja hatálya alá. A kúriára hivatkozva kijelenti, az önkormányzati lapnak „semlegességi kötelezettsége van”, „egyetlen párt, jelölt vagy jelölőszervezet irányában sem köteleződhet el”. Véleménye szerint csak akkor valósulna meg ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme, „ha az adott megjelenés kizárná egy másik jelölt vagy jelölőszervezet szerepeltetését az adott önkormányzati lapban kizárólag arra való tekintettel, hogy az adott jelölő szervezet nem rendelkezik önkormányzati képviselővel a kerületben”. Mindezen kötelezettség a szerkesztői szabadság korlátja, és megsértését nem lehet a lapban megjelenő személy terhére róni. Kéri ezért a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság előzetes eljárása]
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1, Beadványozó2, Beadványozó3 az elsőfokú határozatban marasztalt személyek, így a fellebbezés benyújtására jogosultak.
[14] A fellebbezések egységesen a 12/2019. (IV. 23.) FVB határozat megváltoztatására, a kifogás elutasítására irányulnak, ezért a Nemzeti Választási Bizottság előzetes jegyzőkönyvi döntésével az ügyek egyesítéséről döntött.
IV.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231.§ (4) bekezdése alapján a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta.
[16] Az FVB döntésével elbírált kifogásról megállapítható, hogy két különböző kérelmet tartalmazott. Egyrészt sérelmezte Erzsébetváros Önkormányzatának havonta megjelenő ingyenesen terjesztett 2019/4. lapszámával összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlősége biztosítására vonatkozó alapelvi követelmény megsértését. Ezen kérelem az önkormányzati időszaki lap marasztalására irányult és a Ve. 151-152. §-aira figyelemmel vizsgálható.
[17] A második kérelem a kifogásolt lapszám mellékletében megszólaló képviselők ellen irányult és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét vélelmezte a megszólalásokkal összefüggésben. Ez a kérelem a Ve. általános jogorvoslati szabályai alapján ítélhető meg.
[18] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a választási bizottság hivatalból bizonyítási eljárást nem folytathat le jogorvoslati eljárás keretében kizárólag a kérelmező által előtárt bizonyítékokat vizsgálhatja. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. A sajtótermék vizsgálatakor ezzel szemben a Ve. 151. § (3) bekezdése alapján elegendő a sérelmezett médiatartalom megjelölése. A választási bizottság ebben az esetben a sérelmezett tartalmat hivatalból szerzi be.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Kifogástevő egyetlen bizonyítékot nyújtott be, az „Erzsébetváros” időszaki lap 2019. április 18. napján megjelent lapszámát, annak „Képviselői Híradó” elnevezésű mellékletével. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az önkormányzati lappal szembeni kérelemben egyetlen lapszám képezi a kifogás bizonyítékát.
[20] A Ve. 152. § (4) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.
[21] Az FVB a fenti szabály alkalmazásával összefüggésben önellentmondóan fogalmaz. Rögzíti indokolásában, hogy a kifogásban a kiadóval szemben megállapítani kért Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelmét a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján nem vizsgálta, de indokolásában ez utóbbi rendelkezés alkalmazása ellen érvel, határozata rendelkező részében pedig nem hivatkozik a kérelem érdemi vizsgálatának hiányára.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 152. § (4) bekezdése alkalmazása alól felmentő egyedi körülmény az ügyben nem merült fel. A támadott sajtótermék időszaki kiadvány jellegét semmilyen adat nem cáfolta. A csatolt április 18-i lapszám szerint a lap „havonta megjelenő, ingyenes lap”. Az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (továbbiakban: IM. Rendelet) 30. § szerint a kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19 óráig tart. Ebből következően a lap kampányidőszakban történő további megjelenését sem lehet kizárni, amely már jelenleg egyértelműen megállapíthatóvá tenné, hogy objektív okok miatt a jelölő szervezetek esetleges aránytalan megjelenítése nem lesz orvosolható a kampány további részében.
[23] A Bizottság álláspontja szerint a helyrehozhatatlan jogsérelmet nem alapozza meg az a tény, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán érdekelt jelölő szervezetek nem mindegyike rendelkezik a kerületben önkormányzati képviselővel. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja érvényesülésénél valamennyi, a Ve. 141. §-ának hatálya alá tartozó tevékenységet figyelembe kel venni, így az önkormányzati képviselők megszólalásaival egyenértékű az esélyegyenlőség szempontjából a jelölő szervezethez köthető más személy választói akaratot megfelelően befolyásolni tudó kommunikációja.
[24] A fentiek alapján a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglalt tételes rendelkezés alkalmazásától nem lehet eltekinteni az önkormányzati lappal szembeni kérelem esetén, viszont a törvényi követelménynek megfelelően két egymást követő lapszám megjelölésére a kifogás benyújtásának időpontjában még nem volt mód. Mindezek miatt viszont ebben a részben a bizonyítékok elégtelen megjelölése miatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
[25] A kifogásban foglalt, Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmének megállapítására irányuló kérelemmel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az csak a kifogásban tételesen megjelölt önkormányzati képviselőkre vonatkozott, ezért az FVB a kérelmen túlterjeszkedve, jogalap nélkül marasztalta el az önkormányzati lapot. Kifogástevő annak tevékenységével szemben sem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, sem a Ve. 146. § és 148. §-ai rendelkezéseinek sérelmét nem vélelmezte.
[26] A kifogásban támadott önkormányzati képviselők tevékenységével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az alábbiakat állapította meg. A Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével kapcsolatban rámutatott, hogy a „rendeltetésszerű joggyakorlása joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért (…) a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.”
[27] Jelen ügyben Kifogástevő szerint a jogsértés alapja az volt, hogy „azok a helyi önkormányzati képviselők, akik a választópolgárok számára a helyi önkormányzati képviselői tevékenységükről való beszámolás lehetőségét arra használják fel, hogy a helyi önkormányzati képviselői tevékenységhez nem kapcsolódóan egy jelölő szervezetnek az európai parlamenti választásokon való népszerűsítését szolgálják, a rendelkezésükre álló jogosultsággal (a képviselői mellékletben való megjelenéssel) nem annak rendeltetése szerint (a választópolgárok tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselői tevékenységről)” éltek.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fenti érvelést hibásan fogadta el az FVB. Az Alaptörvény 33. cikke alapján a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, a képviselő-testületet a polgármester vezeti. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés e) pontja ugyan megbízás alapján lehetőséget ad a települési képviselőnek a képviselő-testület nevében nyilatkozni, de ezen kivételes esetet nem számítva nem minősül a helyi közhatalom megtestesítőjének. Kommunikációjával szemben ezért nem érvényesíthető a semlegesség joggyakorlatban megfogalmazott követelménye. (Kvk.IV.37.359/2014/2. sz. határozat)
[29] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja alapján a képviselő köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről. Ezt a kötelezettséget azonban tovább nem pontosítja a jogszabály, nem tehető olyan kijelentés, hogy csak az önkormányzati lap útján teljesíthető, vagy hogy a választói kapcsolattartás során minden megszólalásában csak saját tevékenységét vagy a helyi közügyeket értékelheti.
[30] A Bizottság véleménye szerint a települési képviselő nyilatkozata minősülhet kampánytevékenységnek, tartalma alapján akár a választási alapelvek szempontjából is értékelhető. Ugyanakkor annak a kérdése nem vonható a választási eljárás körébe, hogy a képviselő nem helyi közhatalmat képviselő megszólalása megfelel-e annak a célnak, elvárásnak, amelyre tekintettel az önkormányzati lap saját elhatározásából a képviselőnek megjelenési lehetőséget adott, különös tekintettel arra, hogy a megjelentetésről való érdemi döntés a kiadó önkormányzat kezében van.
[31] Mindezek alapján a helyi önkormányzati képviselőkkel kapcsolatos kérelem elbírálására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel, így a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság a fenti indokokra tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Megállapítja végezetül, hogy az FVB 12/2019. sz. határozatában elmarasztalt kérelmezettek közül három élt fellebbezési jogával, azonban az ügy alapját képező kifogás érdemi vizsgálatra való alkalmatlansága miatt megváltoztató döntésének hatálya valamennyi kérelmezettre kiterjed.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat Magyarország Alaptörvényének 33. cikkén, a Mötv. 32. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, 43. §-án, 141. §-án, 151. §-án, 152. §-ának (4) bekezdésén, 212. § (2) bekezdésének b) pontján, 215. §-ának c) és d) pontjain, 231. §-ának (4) bekezdésén és (5) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 29.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök