1001/2018. NVB határozat - M. J. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

1001/2018. számú határozata

                                                                                                                                                  

 

A Nemzeti Választási Bizottság a M. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

 

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Főváros Választási Bizottság 13/2018. (VII. 09.) FVB számú határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. az általa kiadott Józsefváros című lap 2018. július 4-i, XXVI. évfolyam 23. számával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontját. A Bizottság kötelezi a jogsértőt, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.

 

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. július 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

 

 

 

 

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. július 7-én 14 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a Budapest VIII. kerületében 2018. július 8-ra kitűzött időközi polgármester-választás kapcsán a Józsefváros című önkormányzati újság (a továbbiakban: Sajtótermék) 2018. július 4. napján megjelent 23. számának tartalma miatt. Előadása szerint a hivatkozott lapszám sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. A lapszám elektronikus elérhetőségét Beadványozó jogorvoslati kérelmében megjelölte, illetve csatolta is a kifogásolt lapszámot.
  2. A kifogás szerint a Sajtótermék az időközi polgármester-választáson induló jelöltek közül dr. Sára Botond jelölt nevét huszonkilenc, Győri Péter jelölt nevét pedig mindösszesen három esetben említette. Beadványozó kifogásában tételesen, a cikkek címére és oldalszámára hivatkozással jelölte meg, hogy a két jelölt hol jelenik meg a Sajtótermékben, illetve idézte a Kocsis Máté országgyűlési képviselővel és Tarlós István főpolgármesterrel készített interjúknak az időközi választáshoz kapcsolódó részleteit.
  3. Hangsúlyozta azt is, hogy míg dr. Sára Botond jelölt neve kizárólag méltató, elismerő környezetben jelenik meg a cikkekben, addig Győri Péter jelölt, amikor említésre kerül, kizárólag az idézett nyilatkozónak a jelölttel szembeni kritikáját, támogatásának hiányát tartalmazza.
  4. Beadványozó szerint a Sajtótermék a közölt cikkekben egyenként, és az egész Sajtótermék tartamát tekintve összességében is megbontotta a jelöltek közötti verseny egyensúlyát, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
  5. Előadta, hogy dr. Sára Botond jelölt közhivatali tisztsége (alpolgármestersége) valamint jelöltsége nem különül el egymástól. A jelölti tevékenységéről szóló, a személyét kiemelő, túlzott és a többi jelöltet háttérbe szorító híradás kampánytevékenységnek minősül, mivel alkalmas arra, hogy a választópolgárok akaratát befolyásolja, vagy arra kísérletet tegyen. Emellett álláspontja szerint szintén kampánytevékenységnek minősül a Győri Péter jelöltet erősen kritizáló interjú megjelentetése is. Idézte a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzését.
  6. Mindezek alapján kérte, hogy az FVB állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét, továbbá szabjon ki maximális összegű bírságot is. Ennek indokaként a kampányidőszakokon átívelő tendenciózus aránytalan megjelenítésre, az érintettek széles körére, és a kifejezetten az önkormányzati lapokkal kapcsolatos joggyakorlattal ellentétes magatartásra hivatkozott, valamint arra, hogy a megelőző kampányidőszakban kiszabott bírság nem bírt visszatartó erővel.
  7. Az FVB 13/2018. (VII. 9.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította. A lapszámban megjelenő cikkek tartalmi vizsgálata után arra a megállapításra jutott, hogy dr. Sára Botond kifogásolt lapszámban történő megjelenései – a volt polgármesterrel és a Főpolgármesterrel készült interjút kivéve – a kerület életében fontos, aktuális eseményekhez kapcsolódik, függetlenül a választási kampánytól.
  8. Az FVB álláspontja szerint a Főpolgármesterrel és Kocsis Máté országgyűlési képviselővel készült interjúk kapcsán sem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy azok alkalmasak a választói akarat befolyásolására. Az FVB szerint „[a]z újság az érintett lapszámban nem folytatott kampánytevékenységet, jóllehet az interjúalanyok személyes véleménye alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. Ugyanakkor az interjúalanyok személyes véleményüket mondták el az újságírónak, amire pedig az újságnak nincsen, nem lehet ráhatása. Következésképpen az önkormányzat, mint a lap tulajdonosa nem foglalt állást azzal, hogy az interjúkat közölte”.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. július 12-én 15 óra 27 perckor, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést az FVB határozata ellen. Beadványában az ügy előzményeinek ismertetését követően előadta, az FVB határozata nem alkotmányos rendeltetésével összhangban értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményét, ezért döntése jogellenes. Indokolása szerint téves az a következetés, hogy dr. Sára Botond jelöltnek a lapszámban való huszonkilenc alkalommal történő említése, amelyek mind pozitív színben tüntetik fel, nem valósít meg kampánytevékenységet. Véleménye szerint dr. Sára Botond közhivatali tisztsége és jelöltsége nem választható el egymástól az FVB határozatában sugallt módon, illetve a kampánytevékenység is tágabban értelmezendő.
  2.  Beadványozó szerint, hivatkozva a Ve. 140-141. §-ában foglaltakra, a kampányeszköz és kampánytevékenység fogalmát a Ve. a választópolgárok oldaláról közelíti meg, és az számít, hogy az adott eszköz, illetve tevékenység alkalmas-e a választópolgárok érzékelésére hatva azok választással összefüggő akaratának befolyásolására.
  3. Kifogásában foglaltakat megismételve előadta, megítélése szerint dr. Sára Botond közhivatali tisztsége (alpolgármestersége) valamint jelöltsége nem különül el egymástól, a választási kampányidőszakban mint jelölt jelent meg a plakátokon, kampányrendezvényeken, a személyét kiemelő, túlzott és a többi jelöltet háttérbe szorító híradás pedig kampánytevékenység.
  4. Beadványozó kiemelte a Sajtótermék 6-7. oldalain a Kocsis Máté országgyűlési képviselővel készült interjút, amelyben az interjúalany kifejezetten dr. Sára Botond jelölt mellett foglal állást, míg Győri Péter jelölttel „kapcsolatban pedig úgy fogalmaz, hogy nem szívesen látná a Közgyűlésben”. Az interjú megítélése szerint alkalmas arra, hogy „a hivatalban lévő alpolgármestert polgármesterjelölti minőségében is népszerűsítse”. Álláspontja szerint mindez, figyelemmel az NVB 602/2018. számú határozatának indokolására, “a jelöltség tényének konkrét említése nélkül is” megvalósult.
  5. Megítélése szerint kampánytevékenység Győri Péter jelölt negatív színben való feltüntetése is. Kiemelte, hogy az interjúalanyok nem tájékoztatási kötelezettségük körében nyilatkoztak a jelöltekről, illetve azt is, hogy az FVB határozata tévesen állapította meg, hogy a sajtótermék nem felel a szerkesztői szabadsága körében közölt, kampánytevékenységnek minősülő interjúk közzétételéért. Megítélése szerint a szerkesztőségnek, pl. Győri Péter, vagy az őt támogatók megszólaltatásával módja lett volna az esélyegyenlőség biztosítására. Idézte mindezzel kapcsolatban azokat a követelményeket és feltételeket, amelyeket a Kúria  Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseiben fogalmazott meg.
  6. Összegezve megállapította, hogy a sajtótermék eljárása „a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség követelményét sértette két magatartásával; azzal, hogy az egyik jelöltet aránytalanul nagy számban jelenítette meg, emellett pedig azzal, hogy egy másik jelöltet kizárólag negatív színben tünetet fel.”
  7. Kérte mindezek alapján a sérelmezett határozat megváltoztatását, a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint a megelőző jogsértés esetében kiszabott 138.000 forint összegű bírságnál magasabb, maximális összegű bírság kiszabását. Ennek indokaként a kifogásában írtakat ismételte meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[A fellebbezés részben alapos]

  1. . A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  2. A Fővárosi Választási Bizottság eljárása során a kifogásban foglalt tényállást megfelelő részletességgel állapította meg, azonban abból részben helytelen következtetésre jutott.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság több esetben, így pl. a 691/2018. számú határozatában összegezte a közhatalmat gyakorló állami, önkormányzati szereplők által kiadott sajtótermékeknek a választási kampány idején folytatott szerkesztési gyakorlatával kapcsolatos irányadó joggyakorlatot. Az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasító 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatán alapuló megközelítés szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.  Az AB álláspontja szerint bizonyos körben azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként” működnek. Az ő tevékenységük tehát mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények. Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú döntéséből az következik, hogy a Ve. követelményei a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási kampányidőszakban.
  4. A fenti érvelés alapján a sérelmezett önkormányzati lapszámmal kapcsolatban azt kellett vizsgálni, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő szerkesztési gyakorlatot követett-e, vagy  közhatalmi szerepét feladva valamely jelölt mellett elköteleződött, illetve ennek látszatát keltette. A vizsgálat során a választási kampányban versengő jelöltek, jelölő szervezetek megjelenésének száma és minősége is vizsgálható, összhangban a Ve. választási kampánytevékenységet szabályozó, Beadványozó részéről is felhívott 140-141. §-aira.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az FVB részben helyesen járt el, amikor önmagában dr. Sára Botond  említéseinek mennyiségét nem találta a jogsértést megalapozó körülménynek.  A jelölt alpolgármesteri tisztségéből fakadó feladatainak ellátásáról az önkormányzati lapnak még a választási kampány idején is tájékoztatási kötelezettsége van. A helyi közügyekkel kapcsolatos említések túlnyomó része tárgyilagos híradás, amely a választási kampánnyal kapcsolatban nem tartalmaz értékelhető tényt vagy állítást. Önmagában a közfeladat gyakorlása és az erről való tájékoztatás jogsértést nem alapoz meg. Ezzel kapcsolatban a Bizottság kiemeli a Kúria Kvk.II.37.714/2018/2. számú végzését, amelyben éppen a jelen eljárásban is érintett időközi választási eljárás és a Sajtótermék kapcsán elválasztotta egymástól az alpolgármesteri minőségben, a választásra történő utalás nélkül az Önkormányzat, illetve a kerület életében aktualitással bíró eseményekkel kapcsolatos megjelenéseket, a jelölti minőségben történő megjelenéstől.
  6. A Kúria döntésében megállapította, hogy „[s]em maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utalt jelölti minőségére, nem hozta összefüggésbe az eseményt a közelgő időközi választással. Azt, hogy a kifogásolt cikkek száma és az alpolgármester nevesítése kampánytevékenységnek minősíthető, a kérelmező csak állította, de tartalmát illetően nem bizonyította. A kérelmező a szám szerinti fényképes megjelenés és az időközi választásokra vonatkozó kampány között összefüggést vélt felfedezni, ezt azonban csak formálisan, a számbeli megjelenéssel próbálta igazolni, mely azonban önmagában elégtelen hivatkozás, mivel az önkormányzati munka és feladatok ellátása alpolgármesterként nem azonos a polgármesteri jelölti megjelenéssel.” Ennek alapján a Kúria rögzítette, hogy az alpolgármester lapban történő szerepeltetésére volt ésszerű indok, e megjelenés nem jelentett a többi polgármester jelölthöz képest privilegizált szerepet, hiszen a megjelent cikkek tekintetében az időközi polgármesteri választásra vonatkozóan konkrét összefüggés nem volt megállapítható, ezért az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelve sem sérült.
  7. Beadványozó állításával egyezően megállapítható, hogy az érintett lapszámban 29 alkalommal szerepel dr. Sára Botond neve, ugyanakkor ezen említések közül összesen négy cikkben 9 alkalommal kerül neve kifejezetten az időközi polgármester választással összefüggésben megjelenítésre. Az NVB eddigi gyakorlata és a Kúria fenti határozata értelmében a fellebbezésben sérelmezett jogsértés vizsgálata során csak a polgármester-jelöltként való megjelenéseket vette figyelembe, a hivatkozott további 20 említést nem vonhatta vizsgálata körébe.
  8. Megállapítható továbbá az is, hogy a további jelöltek közül egyedül Győri Péter neve került említésre három alkalommal, tartalmában azonban negatív kontextusban.
  9. A Bizottság álláspontja szerint azonban az FVB helytelen következtetésre jutott az általa is kiemelt, interjúelemeket tartalmazó, „Strand- és gyógyfürdő épülhet Józsefvárosban”(2-3. oldal), „Megújul az Orczy tér és környéke”(4-5. oldal), „Kocsis Máté: A feladatom nem változott, most is a kerületért dolgozom” (6-7. oldal) és „’Józsefvárost Budapest egyik legfontosabb városrészének tartom’ interjú Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével”(10-11. oldal) cikkekkel kapcsolatban. Az említett cikkek ugyanis kifejezetten az időközi választáshoz kapcsolódó tartalommal bírnak, a cikkekben megszólaló Országgyűlési Képviselő, illetve a Főpolgármester a választáson induló jelöltek személyét értékeli, és dr. Sára Botond megválasztása mellett mindketten állást foglalnak.
  10. Ezek a megszólalások a jelöltek közötti esélyegyenlőség megvalósulása vizsgálatakor kampányelemként figyelembe vehetők. A vizsgálhatóságot az FVB álláspontjával szemben nem zárja ki, hogy nem szerkesztett tartalomról, hanem idézett megszólalásról van szó. Egyfelől a kampányban értékelhető válaszok egy része kifejezetten a sajtótermék által feltett, a választásra vonatkozó kérdésre érkezett: „Most vasárnap, július 8-án választják meg utódját a kerületben. Mire, kinek a győzelmére számít?”(6. oldal utolsó kérdés), „Hamarosan időközi polgármester-választás lesz a kerületben, mennyire ismeri a jelölteket? Kivel tudna jobban együtt dolgozni a Fővárosi Közgyűlés tagjaként?” (11. oldal első kérdés). Másrészt kiemelendő, hogy a szerkesztett sajtótermék a szó szerinti idézetek ellenére sem élő tartalom, az egyes interjúkban adott konkrét válaszokra nem, de a lapszám egészének tartalmára a szerkesztő befolyással bír, így az ellenjelölt támogatóinak hasonló terjedelmű megszólaltatásával a választási kampányban releváns tartalmat kiegyensúlyozottá tehette volna. Minderre a megfelelő idő -  a sajtótermék időszaki kiadvány – mind a megfelelő terjedelem -  a lap húsz nyomtatott oldalon jelenik meg – rendelkezésre állt.
  11. Kizárható ugyanakkor Beadványozó állításával ellentétben a tendenciózus és súlyos jogsértés. A lap szerkesztőségi állásfoglalásban nem áll ki valamely jelölt mellett, az interjúkban feltett kérdések nem valamely konkrét jelölt támogatásának kimondatására irányulnak, az esélyegyenlőség sérelmét csak az interjúalanyok személyes véleményének ellensúlyozatlanul maradása okozza. Ismételten kiemelést érdemel e körben, hogy a dr. Sára Botondot alpolgármesteri szerepkörében bemutató cikkek a pártatlan és tárgyilagos tájékoztatás követelményének megfelelve jelentek meg, nincs kimutatható szándék az egyes cikkekben az alpolgármesteri szerep és a jelölti minőség összemosására.
  12. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezéssel támadott határozat részbeni megváltoztatásáról, és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek közötti esélyegyenlőség alapelve sérelmének megállapításáról döntött.
  13. Beadványozó a jogsértés megállapításán túl a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 152. § (1) bekezdés b) és (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását is kérte. Míg a jogsértés megállapítása esetén a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján a Bizottság számára határozata rendelkező részének közzétételére való kötelezés nem lehetőség, hanem kötelezettség, a bírság kiszabása esetén a jogalkotó széles teret adott a bizottsági mérlegelésnek.
  14. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az időközi-polgármesterválasztás eljárása során a Bizottság első alkalommal állapított meg jogsértést a Sajtótermékkel kapcsolatban, illetve a jogsértéssel összefüggésben mindösszesen négy cikk volt vizsgálat alá vonható, illetve dr. Sára Botond jelölt esetében, tekintettel közéleti funkciójára, nem volt megállapítható az indokolatlan, túlzott mértékű szerepeltetés, bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
  15. Beadványozó által hivatkozott, a „kampányidőszakon átívelő tendenciózus aránytalan megjelenítés” érvelés a Bizottság álláspontja szerint nem helytálló, mivel az egymástól független, elkülönült választási eljárások során tett megállapítások, illetve marasztalások nem vonhatók össze, illetve értékelhetők a jogalanyok hátrányára. A Ve. 152. § (2) bekezdése szerinti bírság kiszabása során a választási bizottság többek között a jogsértés súlyosságát értékeli, illetve azt, hogy az adott, konkrét választási eljárásban az elkövetett jogsértés ismétlődéséről van e szó. A Ve. által meghatározott mérlegelési szempontok között azonban nem szerepel a megelőző választási eljárásokban való cselekmények követése és értékelése. Az, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdésében nincs benne a Beadványozó által, a bírság kiszabása mellett felhozott szempont, a Bizottság megítélése szerint tudatos jogalkotói szándékra utal.
  16. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB határozatát részben megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 140-141. §-ain, a 151. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. július 13.

 

                                                                                                            

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke