1/2021. NVB iránymutatás[1]
a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014., 3/2014., 8/2014. és 13/2014., NVB iránymutatásának módosításáról,
továbbá
a 4/2014., 5/2014., 6/2014., 9/2014., 10/2014., 14/2014., 15/2014., 16/2014., 1/2018., 2/2018. és a 3/2018. NVB iránymutatások hatályon kívül helyezéséről
A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 13 igen és 0 nem szavazattal az alábbi
iránymutatást
adja ki:
1.1. Az iránymutatás 3. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„3. Az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlóívre.
A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlóívet a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja – figyelemmel a Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott követelményekre - , valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.”
1.2. Az iránymutatás 4. pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. A Ve. 124. § (1) bekezdése alapján a jelölt bejelentése a megfelelő számú ajánlást tartalmazó ajánlóívek és a miniszteri rendeletben megjelölt formanyomtatvány átadásával történik a nyilvántartásba vételre illetékes választási bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, azonban legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Ve. 124. § (2) bekezdésének megfelelően a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a Ve. 124. § (4) bekezdésében megállapított határidőben bírságot szab ki. E szabály alól kivételt képeznek az ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek, melyek a bejelentésre nyitva álló határidőt követő napon is visszaszolgáltathatók bírságfizetési kötelezettség nélkül. Az ezt követően leadott ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek után viszont bírságot kell kiszabni.”
1.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 120. § (2) bekezdés; a 121. § (2) bekezdés; a 122. § (2) és (6) bekezdései; a 124. § (2) és (4) bekezdései; a 126. § (1)-(2) bekezdései, a 127. § (3) bekezdései, 252. § (1) bekezdései 253. § (1) bekezdés; 307/G. § (3) bekezdés; 338. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„120. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.”
„121. § (2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el.”
„122. § (2) Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
(6) Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását.”
„124. § (2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint.
(4) A választási bizottság a bírság kiszabásáról a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő nyolc napon belül dönt.”
„126. § (1) Az ajánlás érvényes, ha
a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,
b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai - az aláírás kivételével - a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,
c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
(2) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár
a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a központi útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható:
aa) ékezethiba,
ab) írásmódbeli eltérés,
ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
ad) adat más nyelven történő megadása,
ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése,
b) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,
c) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.”
„127. § (3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és - kérelmére - a jelöltet.”
„252. § (1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.”
„253. § (1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchatodik napon kell bejelenteni.”
„338. § (1) A listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.”
1.4. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések kiegészítésre kerülnek a Ve. 123. § (2) bekezdés d) pontjával.
„(2) Nem gyűjthető ajánlás:
(..)
d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,”
1.5. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül elhagyásra kerül a Ve. 128. §-a, tekintettel arra, hogy az 2021. január 21. napjától hatálytalan, valamint a Ve. 307/G. § (3) bekezdése, mivel annak tartalma nem releváns az iránymutatásban foglalt jogértelmezés szempontjából.
2. A szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről szóló 3/2014. NVB iránymutatás módosítása
2.1. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 143/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.”
2.2. Az iránymutatás indokolása második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Tekintettel arra, hogy ugyanezen cím alatt helyezkedik el a Ve. 142. §-a, mely szerint „[n]em minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége” szükséges annak értelmezése, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalom kiterjed-e a választási szervekre.”
2.3. Az iránymutatás indokolása harmadik bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A Ve. 3. § 15. pontja szerint választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.”
3. A szavazás befejezésének és lezárásának időpontjáról szóló 8/2014. NVB iránymutatás módosítása
3.1. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül az 5. § (4) bekezdés első mondata is hivatkozásra kerül:
„5. § (4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál.
3.2. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések a következő 69. § (6) bekezdéssel egészül ki:
„69. § (6) Ha a helyi választási iroda illetékességi területén található bármely, a 78. § szerint kijelölt szavazókörben a szavazás lezárására legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül nem került sor, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében.”
3.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 139. §, 272. § és 344. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.”
„272. § (1) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.
(2) A szavazást az annak lezárására a 269. § (2) bekezdésben előírt időpont előtt le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.”
„344. § A szavazáson megjelent választópolgárok számának kivételével a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.”
3.4. Az iránymutatás indokolás utolsó bekezdésének helyébe az alábbi bekezdés lép:
„A Ve. a fentiekkel összhangban rendelkezik úgy, hogy az exit poll közvélemény-kutatások eredményét már 19.00 órától nyilvánosságra lehet hozni, míg a választási irodák csak azt követően tehetik közzé a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatait, hogy a szavazás valamennyi szavazóhelyiségben lezárult, így a választás befejezését követően még szavazó választópolgárok választói akaratát nem befolyásolják a túl korán közzétett hivatalos adatok.”
4. A választási plakát eltávolítása szabályainak értelmezéséről szóló 13/2014. NVB iránymutatás módosítása
4.1. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések közül a 139. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.”
4.2. Az Indokolás harmadik bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint választási kampány a szavazást megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a hivatkozott törvényi rendelkezések alapján ezen időszakon kívül választási kampány fogalmilag nem folytatható: a választási kampányidőszakban kampányeszköznek minősülő eszközök igénybevétele a kampányidőszakon kívül nem minősül kampánytevékenységnek”
5. Hatályát veszti
5.1. a jelölő szervezetek névváltozásáról szóló 4/2014. NVB iránymutatás,
5.2. az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás,
5.3. a levélben szavazás szavazólapjának és azonosító nyilatkozatának a külképviseleten való leadásáról szóló 6/2014. NVB iránymutatás,
5.4. a szavazási iratok érvényességéről és a központi névjegyzékből való törlésre vonatkozó határidő megszakadásáról szóló 9/2014. NVB iránymutatás,
5.5. a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos átjelentkezési kérelmek intézésére vonatkozó egyes kérdésekről szóló 10/2014. NVB iránymutatás,
5.6. a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kitűzésére irányadó egyes szabályok értelmezéséről szóló 14/2014. NVB iránymutatás,
5.7. az eltérő településen, fővárosi kerületben vagy megyében történő jelölés, illetve az ugyanazon jelölési fajtán belül többes jelölés elfogadása esetén követendő eljárásrendről szóló 15/2014. NVB iránymutatás,
5.8. a Ve. 323. § (4) bekezdése alapján leadott területi és országos listás nemzetiségi szavazólapok érvényességéről szóló 16/2014. NVB iránymutatás,
5.9. az országos listaállításhoz szükséges egyéni választókerületi jelöltek törvényi minimum alá csökkenésének hatása az országos listára tárgyban hozott 1/2018. NVB iránymutatás,
5.10. a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014., 4/2014., 5/2014., 6/2014., 7/2014., 10/2014. és 11/2014. NVB iránymutatásának módosításáról szóló 2/2018. NVB iránymutatás és
5.11. a Nemzeti Választási Bizottságnak az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatásának módosításáról szóló 3/2018. NVB iránymutatás.
6. Az iránymutatás a meghozatalát követő napon lép hatályba.
7. Jelen NVB iránymutatás az egyes módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezések hatálybalépésével végrehajtottá válik, így a végrehajtottá válást követő napon jelen iránymutatás további NVB döntés nélkül hatályát veszti.
8. A Nemzeti Választási Iroda a módosítással érintett iránymutatások egységes szövegét a hatálybalépés napján közzéteszi a választások hivatalos honlapján.
Indokolás
Általános indokolás
A Nemzeti Választási Bizottság által 2014 óta meghozott iránymutatások 2018. január 30-i felülvizsgálatát követően a Ve. több alkalommal is módosult. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladata alapján ismételten áttekintette az iránymutatásokat és a szükséges esetekben javaslatot tett azok módosítására, illetve ahol a jogszabály egyértelműen rendezi az értelmezett kérdést, a hatályon kívül helyezésre.
Részletes indokolás
Az 1. ponthoz
Az iránymutatás rendelkező része 3. és 4. pontjának kiegészítése pontosító rendelkezést tartalmaz. A 3. pont szövegszerűen is rögzíti, hogy az aláírásnak a választási iroda vezetője általi hitelesítése sem teremt alkalmat a választási iroda - amely jellemzően a helyi önkormányzat, valamint a polgármesteri hivatal székhelye is - hivatali helyiségében való aláírásgyűjtésre. Ez azonban nem nóvum, az állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében való aláírásgyűjtést a Ve. hatályba lépése óta tiltja. A 4. pont a 2018. szeptember 1-jén hatályba lépett, a határozat meghozatalának időpontjára vonatkozó szabályt hívja fel.
Ezen túl a módosítás az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett Ve.-beli rendelkezések hatályosítását végzi el.
A 2. ponthoz
2018. szeptember 1-jétől az iránymutatásban értelmezett 143/A. § egy új (3) bekezdéssel egészült ki, amelynek az iránymutatásban való szerepeltetése indokolt. Ezen kívül az indokolás második bekezdésében idézett Ve. 142. § 2018. december 28-i hatályú módosítása került átvezetésre, továbbá hatályosításra került a Ve. választási szerv fogalmát meghatározó rendelkezése is.
A 3. ponthoz
A Ve. 5. § (4) bekezdése idézésének pontosítása, a 2018. szeptember 1-jei hatállyal beiktatott 69. § (6) bekezdés szerepeltetése, valamint az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett egyéb Ve.-beli rendelkezések hatályosítása történt meg.
Az iránymutatás indokolásának kiegészítése tartalmi változást nem eredményező, pontosítás.
A 4. ponthoz
A Ve. 139. § 2018. szeptember 1-jei változásának az átvezetése az iránymutatáson.
Az 5. ponthoz
5.1 A Ve. 159. §-ának 2018. december 28-től hatályos rendelkezése alapján, a választópolgárok megfelelő tájékoztatása érdekében a választási eljárás folyamán a jelölő szervezetek végig ugyanazon néven jelennek meg (az ajánlóíven, a szavazólapon és a jegyzőkönyvben egyaránt). Így ha a jelölő szervezet neve a választási eljárás közben megváltozik, a névváltozás a jelölő szervezet, illetve az általa állított jelölt és lista jogállását nem érinti, ugyanakkor az első olyan ajánlóív kiadását követően, amelyen a jelölő szervezet neve megjelenik, az esetleges névváltozást nem lehet átvezetni, a jelölő szervezet a korábbi nevén szerepel a választási eljárás befejezéséig.
Mivel a jogalkotó a Ve. módosításával egyértelműen szabályozta a jelölő szervezet névváltozásának kérdését, az iránymutatás hatályon kívül helyezése indokolt.
5.2 A Ve. 126. § (2)-(3) bekezdéseinek és a 127. § (3) bekezdésének 2018-ban módosult rendelkezéseivel az iránymutatásban foglaltak beépültek a Ve.-be, illetve 79. § (2) bekezdésének módosítása kizárja kitűzés után a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás (ún. KCR-es címváltozás) végrehajtását. A kitűzést megelőzően végrehajtott KCR-es címváltozás esetében pedig a kitűzés és az ajánlásgyűjtés megkezdése közötti időtartam általában elegendő az új lakcímkártyák kézbesítésére. Mindezek alapján az iránymutatás hatályon kívül helyezése indokolt.
5.3 A Ve. 278. § (5) bekezdésének 2021. január 21-től hatályos szövege az iránymutatás tartalmával ellentétben lehetővé teszi, hogy a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a Ve. 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten levél útján szavazzon. Mindezek alapján az iránymutatás hatályon kívül helyezése indokolt.
5.4 A Ve. 289. § (3) bekezdésének g) pontját a jogalkotó az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 67. § k) pontjával módosította, így az iránymutatásban foglaltakkal egyezően, ha a választópolgár már adott le szavazási iratot, függetlenül attól, hogy az érvényes vagy érvénytelen, az újfent leadott szavazási irata már érvénytelen lesz. A Ve. 97. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 289. § (7)-(8) bekezdései alapján – szintén az iránymutatásban írtakkal egyezően - az érvényességtől függetlenül megszakítja a központi névjegyzékből való törlésre vonatkozó tíz éves határidőt az olyan szavazási irat leadása, amelyben lévő azonosító nyilatkozat alapján a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.
Mindezek alapján az iránymutatás hatályon kívül helyezése indokolt.
5.5 Az országgyűlési képviselők választásán a jogalkotó a Ve. 252. § (2) bekezdésének 2021. január 21-én hatályba lépett módosításával az átjelentkezés jogszabályi határidejét a –2. napról a szavazást megelőző -9. napra változtatta. Mindezek alapján már elegendő idő áll rendelkezésre a választási irodák számára, hogy az átjelentkezés iránti kérelmeket elbíráló döntésüket kézbesítsék az érintett választópolgárok részére, ezért az iránymutatás hatályon kívül helyezése indokolt.
5.6 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. §-ának 2020.07.01-től hatályos rendelkezése jelentősen átalakította a nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének szabályait és egy többlépcsős rendszert állított fel, amely csak részben épül a népszámlálás adataira.
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 9/C. §-a alapján a 2018. évi CI. törvényben foglaltaktól eltérően a 2021. évi népszámlálásra 2022. évben kerül sor. A 2021. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 362/2020. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.7. pontja tartalmazza a nemzetiségi adatkör tartalmára vonatkozó tájékoztatást, ott azonban a személyi kérdőíven szereplő kérdés nem szerepel. A személyi kérdőíven szereplő konkrét kérdések ismeretének hiányában az iránymutatásnak a 2024. évi nemzetiségi önkormányzati választás szabályaira való adaptálása nem végezhető el. Amennyiben a 2022-es népszámlálás személyi kérdőívének kérdései megegyeznek a 2011-es népszámlálás kérdőívén szereplőkkel, úgy a kitűzéskor a Kúria Kvk.II.37.823/2014/3. számú határozata hívható fel, amely egyezően az iránymutatásban foglaltakkal, a közvetlen identitásazonosítást lehetővé tevő kérdések figyelembevételéről rendelkezik.
5.7 A Mód. tv. 1. §-a az iránymutatásban foglaltakkal egyezően módosította a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdését. A törvény végső előterjesztői indokolása szerint a korábbi törvényi szabályozás szövegét pusztán nyelvtani, szó szerinti értelmezéssel úgy is lehetett magyarázni, hogy annak alapján egy jelölt több megyében is indulhatott párhuzamosan. Ez azonban többes megválasztása esetén azt eredményezte volna, hogy akár érdekellentétben álló választópolgárokat is képviselhetett volna egyszerre, illetve úgy lett volna két helyen képviselő, hogy a földrajzi távolságból adódóan nem tudta volna feladatait mindkét helyen megfelelően ellátni. A módosítás révén - a korábbi joggyakorlatnak és az iránymutatásban foglaltaknak is megfelelő, helyes, a rendszertani értelmezést is figyelembe vevő jelentés (csak egy megyében lehet képviselőjelölt valaki) - immár nyelvtani értelmezéssel is egyértelműen kitűnik a jogszabály szövegéből.
A Mód. tv. 26. § a Ve.-t egy új 121/A. §-al egészítette ki, amely alapján a választási irodának összeférhetetlen jelölés esetén határozattal kell megtagadnia az ajánlóívek kiadását, így az iránymutatásnak a tájékoztató kiadására vonatkozó része már nem felel meg a hatályos szabályozásnak. Mivel az iránymutatásban értelmezett jogszabály, az Övjt. 8. § (1) bekezdése, az iránymutatás tartalmával összhangban módosult, így az iránymutatás elvesztette az egységes jogértelmezést segítő szerepét, ezért hatályon kívül helyezése indokolt.
5.8 A Ve. 2018. szeptember 1-től hatályos 326. § (2) bekezdése az iránymutatásban foglaltakkal ellentétben érvénytelennek minősíti azokat a területi és országos nemzetiségi listás szavazólapokat, amelyek lezáratlan borítékban vagy borítékon kívül vannak. Ezen kívül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 25. melléklete azt is rögzíti, hogy a szavazatszámláló bizottság nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárja a nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapját tartalmazó borítékokat és a borítékon kívüli szavazólapokat is. Mivel a jogalkotó szabályozta az iránymutatásban értelmezett kérdést, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.
5.9 A lista kiesését és az ehhez fűzött jogkövetkezmények általános szabályait a Ve. 138. §-a határozza meg. Főszabály szerint a lista jogerős nyilvántartásba vételét követően a jelölt kiesése csak akkor van hatással a listára, ha az összes jelölt kiesik. Ehhez képest speciális, csak az országgyűlési képviselők választásán alkalmazandó szabályt állapít meg a Ve. 254. § (3) bekezdése. E rendelkezést beiktató, az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 86. §-a kapcsán a törvényjavaslathoz fűzött előterjesztői indokolás szerint a jogalkotó a Ve. 254. § (3) bekezdésében a Nemzeti Választási Bizottság 1/2018. számú NVB iránymutatásának megfelelően rendelkezik a jelölő szervezet listájának törléséről arra az esetre, ha a listaállítást követően a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot a párt jelöltjeinek száma vagy megoszlása egy vagy több egyéni jelölt kiesése miatt nem éri el. Ezen speciális esetben is alkalmazni kell a Ve. általános részi rendelkezések között meghatározott jogkövetkezményeket, így a nyilvántartásból és a szavazólapról való törlést. Mivel a jogalkotó szabályozta az iránymutatásban értelmezett kérdést, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.
5.10. és 5.11. A módosító iránymutatások beépültek a módosított iránymutatásokba, azok egységes szövege a választások hivatalos oldalán megtalálhatók, így hatályon kívül helyezésük indokolt.
Budapest, 2021. november 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke
[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2021. iránymutatás 7. pontja, hatálytalan 2021. november 5. napjától