Országgyűlési választások
Országgyűlési választások
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, illetve kivételesen közvetlenül (népszavazás során) gyakorolja.
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés, amelynek legfontosabb feladata a törvényalkotás. Az Országgyűlést képviselők alkotják, akiket a választópolgárok választanak meg az országgyűlési képviselők választásán négy évre.
Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll, akik közül 106 egyéni választókerületben, míg 93 listán kerül megválasztásra (a 2022. évben megalakult Országgyűlés összetétele megtekinthető itt).
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatják le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le.
Választójog
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A választójog általánossága azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgár rendelkezzen szavazati joggal az ún. természetes kizáró okokat (lásd aktív, passzív választójog) kivéve. A választójog egyenlőségének elve alapján valamennyi választójoggal rendelkező személy azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak. A szavazás titkosságának elve alapján a választópolgárok titkosan adhatják le a szavazataikat, anélkül, hogy azok nyilvánosságra kerülnének.
Az aktív (választáson való szavazás) és passzív (választhatóság) választójog feltételeiről itt, a jelöltet, listát állító pártoknak, jelölő szervezeteknek szóló fontos tudnivalókról itt tájékozódhat.
Választási rendszer
Magyarországon egyfordulós, vegyes választási rendszerben választjuk meg az országgyűlési képviselőket.
Egyéni választókerület: az ország területe 106 egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül képviselőként a parlamentbe.
Országos lista: listáról 93 mandátum kerül kiosztásra. Listát a pártok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. A mandátumok ez esetben a nemzetiségi- és pártlistákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
Jelölés
1. Egyéni választókerületben az lehet jelölt, aki legalább 500 választópolgár ajánlását összegyűjti.
2. Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
3. Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, amely a nemzetiségi választópolgárok legalább 1%-ának ajánlását, de legfeljebb 1500 ajánlást összegyűjt.
Egy személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben és egy országos listán lehet jelölt. Párt által állított egyéni jelölt csak ugyanazon párt listáján lehet listás jelölt (a több párt által állított egyéni jelölt pedig csak ugyanazon pártok által állított közös listán). Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt az országos listáról törölni kell.
Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
Mandátumkiosztás
Az egyéni választókerületek a relatív többségi elvre épülnek, amely szerint az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot kapja.
Az országos listán az a pártlista nem szerezhet mandátumot, amely a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott összes szavazat 5%-át nem érte el. (Közös lista esetén az érvényes szavazatok 10%-át, kettőnél több párt által indított lista esetén 15%-ot - választási küszöb.) Az országos listák közül először a nemzetiségek jutnak mandátumhoz, amennyiben megszerezték a kedvezményes kvóta szerinti szavazatszámot.
Az ezután megmaradt mandátumok kiosztása a d’Hondt módszerrel történik. A d’Hondt-mátrix egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják. Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják, és a táblázatban annyi számot keresnek meg (mindig a következő legnagyobb számot keresve), ahány mandátumot el akarnak osztani. A 2022. évi országgyűlési választásnál alkalmazott d’Hondt-mátrix megtekinthető itt.
A jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Az egyes pártlisták a rájuk leadott szavazatok, valamint az egyén választókerületi szavazás során keletkezett töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Nemzetiségek országgyűlési részvétele
A választási rendszer fontos eleme az országos nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása. Ennek érdekében az országos nemzetiségi önkormányzatok a pártlistáktól elkülönült nemzetiségi listát állíthatnak. A nemzetiségi listákra a nemzetiségi regisztrációval rendelkező választópolgárok szavazhatnak. A nemzetiségi listák kedvezményes kvóta (a listás mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám negyede) szerint szerezhetnek mandátumot. Ha a nemzetiségi listára leadott szavazatok száma eléri a kedvezményes kvóta értékét, az adott nemzetiség parlamenti képviselői mandátumot szerez. Az országos listán megszerezhető 93 mandátumot annyival kell csökkenteni, amennyi kedvezményes mandátum kiosztásra került.
Nemzetiségi szószóló: az országos nemzetiségi listát állító, de mandátumot nem szerző nemzetiséget a lista élén álló személy nemzetiségi szószólóként képviseli a parlamentben.
Megüresedett mandátum
Egyéni választókerületi képviselői mandátum megszűnése esetén időközi választás kerül kiírásra. Ha párt jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása szűnik meg és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a párt − közös pártlista esetén az érintett pártok − által az országos listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt (közös pártlista esetén az érintett pártok) vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg.
Ha az országos listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
A nemzetiségi szószóló megbízatásának megszűnése esetén szószóló az országos listán eredetileg is szereplő jelöltek közül az országos nemzetiségi önkormányzat által megnevezett, ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt lesz. Ha az országos listán nincs több jelölt, az adott nemzetiséget az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig nem képviseli nemzetiségi szószóló.