Nemzetiségi választások
Nemzetiségi választások
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A jogaikat – beleértve az önkormányzatok megválasztásának módját – sarkalatos törvény szabályozza. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározza a választási rendszer elemeit, a jelölt- és listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait.
Nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
Magyarországon jelenleg tizenhárom elismert honos népcsoport van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
Forrás: Dr. Vajda Adrienn: Magyarországi nemzetiségek 2024 – Képviselői Információs Szolgálat, 2024/1. Infotabló, https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infotablo_2024_1_magyarorszagi-nemzetisegek_2024
Forrás: Dr. Vajda Adrienn: Magyarországi nemzetiségek 2024 – Képviselői Információs Szolgálat, 2024/1. Infotabló, https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infotablo_2024_1_magyarorszagi-nemzetisegek_2024
Forrás: Dr. Vajda Adrienn: Magyarországi nemzetiségek 2024 – Képviselői Információs Szolgálat, 2024/1. Infotabló, https://www.parlament.hu/documents/d/guest/infotablo_2024_1_magyarorszagi-nemzetisegek_2024
Választójog
Az aktív (szavazás) és passzív (választhatóság) választójog feltételei a nemzetiségi önkormányzati választáson a következők:
Szavazás joga:
- a választópolgár regisztrált az adott nemzetiség névjegyzékébe,
- a 13 honos nemzetiség valamelyikéhez tartozik, és
- e nemzetiséghez tartozását törvényben meghatározottak szerint megvallja.
Választhatóság joga:
- rendelkezik szavazati joggal,
- a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható,
- a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség jelöltje, továbbá
- nyilatkozik arról, hogy vállalja a nemzetiség képviseletét, valamint arról, hogy beszéli a nemzetiség nyelvét, ismeri annak hagyományait és kultúráját.
A jelöltek nemzetiségi önkormányzati választáson való részvételével kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.
Egy választópolgár mind az aktív, mind a passzív választójog esetében is kizárólag egy nemzetiséghez tartozhat.
A nemzetiségi önkormányzati választáson való részvételre vonatkozó további szabályokról itt olvashat bővebben.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának rendszere A nemzetiségi önkormányzatok három szinten – települési, területi, valamint országos – látják el a nemzetiségi választópolgárok érdekképviseletét. A nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésére, a jelölés, valamint a képviselők számára vonatkozó szabályok a három szinten egymástól eltérnek. A nemzetiségi önkormányzati választás a helyi önkormányzati választással egy napon kerül lebonyolításra.
Települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
A települési (községi, városi, illetve fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzat választására azokon a településeken és nemzetiségekre vonatkozóan kerül sor, ahol
- a legutolsó, 2022. évi népszámlálás adatai alapján legalább 25 személy vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak [a személyi kérdőívének a nemzetiségi identitást közvetlenül kifejező kérdéseit (12.1. Melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát?, 12.2. Az előző nemzetiségen kívül tartozik másik nemzetiséghez?) kell figyelembe venni],
- a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a 2022. évi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 20 főt eléri; vagy
- nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy választókerületet alkot. A települési nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 3 vagy 5 fő. A képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a nemzetiségi választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, illetve öt, ha a választópolgárok száma legalább száz fő.
A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg. Ha nincs annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma (azaz legalább 3 vagy 5), a választás elmarad.
A választás az „egyéni listás” választás szabályai szerint történik, egy választópolgár annyi – vagy kevesebb – jelöltre szavazhat, mint a megválasztható képviselők száma (azaz legfeljebb 3 vagy 5).
Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
Ha a megválasztható képviselők számánál kevesebb jelölt kap legalább egy érvényes szavazatot, akkor a választás eredménytelen.
Területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
A területi (vármegyei és fővárosi) nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását akkor kell kitűzni, ha a fővárosban, illetve vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz. A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros, a vármegyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a vármegye egy választókerületet alkot.
A területi nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7. A területi nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés.
A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet a megyében, illetve a fővárosban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet, és a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse. A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg.
A területi listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.
Nem szerezhet mandátumot:
a) a nemzetiségi jelölő szervezet területi listája, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy
b) a közös területi lista, ha a területi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös területi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.
Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.
A választás eredménytelen, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a képviselői helyek számának több mint felét.
Országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választása
Az országos választást kötelező kitűzni, nincs feltételhez kötve. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.
A megválasztható képviselők száma a (névjegyzékben szereplő) nemzetiségi választópolgárok száma alapján eltérő, mégpedig
- tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,
- huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,
- harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
- harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,
- negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.
A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet az országban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án állítson legalább 1-1 jelöltet, valamint, hogy a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse. A listaállításhoz szükséges ajánlások számát az NVB állapítja meg.
Az országos listákra külön szavazólapon lehet szavazni úgy, hogy a nemzetiségi választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választ. A listák a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz.
Nem szerezhet mandátumot:
a) a nemzetiségi jelölő szervezet országos listája, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy
b) a közös országos lista, ha az országos listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi jelölő szervezet által állított közös országos lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.
Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.