Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában és 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a mozgóurnás szavazás egyes kérdéseiről az alábbi

 állásfoglalást

adja ki.

A mozgóurnás szavazásról a Ve. a következők szerint rendelkezik:

„61. § (3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi és amennyiben igazolással kíván szavazni, a névjegyzékbe felveszi. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság, igazolással szavazó választópolgár esetében — a település egészére kiterjedő illetékességgel – a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság illetékes. A mozgásában gátolt és igazolással szavazó választópolgár névjegyzékbe vételét a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság utólag ellenőrzi."

A Ve. az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös szabályok között a következők szerint rendelkezik:

„89. § (8) Ha az igazolás mindkét választási fordulóra szól, a választás első fordulójában a helyi választási iroda vezetője, illetőleg az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazoláson feltünteti a választópolgár névjegyzékbe vételének tényét, és az igazolást lebélyegzi. A mindkét választási fordulóra szóló igazolást az első fordulóban a választópolgár részére vissza kell adni."

a) A mozgóurna iránti igénylés alapján csak a szavazatszámláló bizottság rendelheti el a mozgóurnás szavazást, az eljáró két tag erre nem jogosult. A mozgóurnás szavazás során a szavazás igazolásához a mozgóurnát kérő választópolgárok nyilvántartását kell alkalmazni.

b) A választópolgár írásbeli kérelmének eljuttatásához segítséget vehet igénybe, de az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint sérti a Ve. 3. § a) és d) pontjaiban foglalt, a választás tisztaságának megóvása, választási csalás megakadályozása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét az, ha a mozgóurnás szavazásra bárki felhívást tesz közzé, közreműködői szolgáltatást, közvetítői tevékenységet kínál, vagy a szavazás megszervezése érdekében bármely más módon mozgósító tevékenységet fejt ki, illetőleg ha valaki más részére – annak tudta és beleegyezése nélkül – igényel mozgóurnát.

c) Az Országos Választási Bizottság megítélése szerint a mozgóurnás szavazásnál is érvényesülnie kell a szavazásra vonatkozó garanciális szabályoknak. Így a mozgóurnás szavazás esetén is csak olyan választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság képviseletében eljáró tagok átadják a mozgásában gátolt választópolgárnak a szavazólapot. Az eljáró tagok a mozgóurnás szavazáshoz legfeljebb kétszer annyi előzetesen lebélyegzett szavazólapot vihetnek magukkal, mint ahány választópolgár a mozgóurnát kérők nyilvántartásában szerepel. A szavazólap átvételét a választópolgár a nyilvántartáson saját kezű aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a mozgóurnás nyilvántartást.

A mozgóurnás szavazás során a titkosság helyi körülményekhez igazodó biztosításának kötelezettsége nem követeli meg szavazófülke felállítását. Így a szavazófülke hiánya önmagában nem jelenti a választás szabályainak, különösen a titkos szavazás elvének megsértését. A törvényi rendelkezések szerint ugyanis a szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhető, továbbá a titkosság szavazófülke igénybevétele nélkül is biztosítható.

d) Az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, valamint az országos népszavazáson a Ve. különleges garanciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha olyan személy kér mozgóurnát, aki igazolással rendelkezik, de a szavazást megelőzően nem kérte a helyi választási iroda vezetőjétől a névjegyzékbe vételét. Ebben az esetben a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának képviseletében eljáró tagok előzetes döntést hoznak arról, hogy a bemutatott igazolás alapján fennállnak-e a névjegyzékbe vétel jogszabályi feltételei; ha igen, sor kerülhet a mozgóurnás szavazásra, az igazolás bevonásával egyidejűleg. A szavazóhelyiségbe visszatérve az igazolás alapján a szavazatszámláló bizottság is ellenőrzi a névjegyzékbe vétel jogszabályi feltételeinek fennállását, és dönt a névjegyzékbe vételről. Ha a szavazatszámláló bizottság úgy dönt, hogy az igazolás alapján a polgárt mégsem lehet névjegyzékbe venni, a Ve. 72. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az országgyűlési képviselők választásának első fordulójában azonban az általánostól eltérő rendelkezések az irányadók: a mindkét fordulóra szóló igazolást nem lehet bevonni, azon a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának képviseletében eljáró tagok feltüntetik a névjegyzékbe vétel tényét, és azt lebélyegzik. A szavazatszámláló bizottság ebben az esetben – mivel az igazolás nem áll rendelkezésére – automatikusan névjegyzékbe veszi a választópolgárt. 

Az Országos Választási Bizottság ezen állásfoglalás megjelenésével egyidejűleg a 12/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalást, valamint a 13/2006. (IV. 13.) OVB állásfoglalást hatályon kívül helyezi.

Budapest, 2008. február 25.

Dr. Halmai Gábor
az Országos Választási Bizottság
elnökhelyettese