2/2024. NVB iránymutatás

a Nemzeti Választási Bizottság 1/2014., 7/2014., 4/2018., és az 1/2019. NVB iránymutatásának módosításáról

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezése alapján – 15 igen és 0 nem szavazattal az alábbi

iránymutatást

adja ki:

1. Az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról szóló 1/2014. NVB iránymutatás módosítása

1.1. Az iránymutatás 4. pontja az alábbiak szerint módosul:

4. A Ve. 124. § (1) bekezdése alapján a jelölt bejelentése a megfelelő számú ajánlást tartalmazó ajánlóívek [és a miniszteri rendeletben megjelölt formanyomtatvány ]átadásával történik a nyilvántartásba vételre illetékes választási bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, azonban legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Ve. 124. § (2) bekezdésének megfelelően a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a Ve. 124. § (4) bekezdésében megállapított határidőben bírságot szab ki. E szabály alól kivételt képeznek az ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek, melyek a bejelentésre nyitva álló határidőt követő napon is visszaszolgáltathatók bírságfizetési kötelezettség nélkül. Az ezt követően leadott ajánlást nem tartalmazó ajánlóívek után viszont bírságot kell kiszabni.

1.2. Az iránymutatás rendelkező része új 5., 6. és 7. ponttal egészül ki, azzal, hogy egyidejűleg az iránymutatás rendelkező részében található sorszámozás is megfelelően módosul.

„5. A jelölt bejelentését követően az ajánlóíveken található ajánlásokat a választási iroda a Ve. 127. § (2) bekezdésére figyelemmel először megszámlálja, feltéve, hogy az ívek száma és az íveken szereplő sorok számának szorzata eléri a jelöltséghez szükséges ajánlásszámot. Amennyiben az ajánlások száma a jelöltséghez szükséges számot nem éri el, a választási iroda erről a tényről a megszámlálást követően azonnal tájékoztatja email útján a jelöltet és az ajánlóívek benyújtóját.

6. Amennyiben az ajánlások száma a bejelentéskor nem állapítható meg, a választási iroda az 5. pont szerinti tájékoztatást az ajánlások számának megállapítását követően teszi meg.

7. Amennyiben a jelölt bejelentése a rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően történik, és az illetékes választási bizottság a Ve. 127. § (2) bekezdésére figyelemmel a megfelelő számú ajánlás hiánya okán visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ugyanazon jelölt határidőben történő ismételt bejelentése esetén további ajánlóívek leadása lehetséges, mely esetben az ajánlásoknak azok ellenőrzését megelőző megszámlálása során a korábban leadott ajánlásgyűjtő íveken szereplő összes ajánlás számát is bele kell számolni.”

1.3. A módosított sorszámozásnak megfelelően az iránymutatás rendelkező részének 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„8. Amennyiben a jelölt bejelentése a rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően történik, és az illetékes választási bizottság a megfelelő számú érvényes ajánlás – az ellenőrzést követően megállapított – hiánya okán visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ugyanazon jelölt határidőben történő ismételt bejelentése esetén további ajánlóívek leadása lehetséges, mely esetben az érvényes ajánlások számába a korábban leadott összes érvényes ajánlást is bele kell számolni.”

1.4. Az iránymutatás rendelkező része új 9. ponttal egészül ki, azzal, hogy egyidejűleg az iránymutatás rendelkező részében található sorszámozás is megfelelően módosul:

„9. Amennyiben bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma a jelöltséghez szükséges számot eléri, új ajánlásgyűjtő ív ellenőrzését már nem kell megkezdeni. Ha valamely ajánlásgyűjtő íven a választási iroda az ajánlásgyűjtő személy adatait, akár ezen felül bármely ajánlást adó választópolgár adatait már ellenőrizte, az ellenőrzést egészen addig kell folytatni, amíg a választási iroda az ajánlásgyűjtő íven szereplő összes ajánlást nem ellenőrizte.”

1.5. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 126. § (2) bekezdése, valamint a 127. § helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„126. § (1) Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai - az aláírás kivételével - a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

(2) Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az[a központi] útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható:

aa) ékezethiba,

ab) írásmódbeli eltérés,

ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

ad) adat más nyelven történő megadása,

ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése,

b) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható,

c) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.”

„127. § (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) [Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.]Az ajánlások ellenőrzését mellőzi a választási iroda, ha a leadott ajánlóíveken szereplő ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot.

(3) [Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és - kérelmére - a jelöltet.]Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(4) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és - kérelmére - a jelöltet.”

„307/I. § (1) A kompenzációs listát, a fővárosi [kompenzációs ]listát és a vármegyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.”

1.4. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) szó szerint idézett 9. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény

„9. § (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

(2) A vármegyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.

(3) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,

c) a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár

jelöltnek ajánlott.

(4) Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.”

2. A levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicseréléséről szóló 7/2014. NVB iránymutatás módosítása

2.1. A rendelkező rész bevezető rész az alábbiak szerint módosul:

„A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a külképviseleten nem kérheti a levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicserélését.”

2.2. Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésével egészül ki:

„122. A szavazási levélcsomag kézbesítése

277. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda.

(2) Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, aki a 92. § (3) bekezdés b) pontja szerint a szavazást megelőző huszonötödik napig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a szavazást megelőző tizenötödik naptól, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által megállapított időben, valamint a szavazás napján a szavazás ideje alatt veheti át a szavazási levélcsomagot a választási irodában az általa megjelölt

a) országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,

(…)

c) a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

(…)

(4) Az a választópolgár, aki az (1) bekezdés szerint megküldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a szavazási levélcsomag pótlását. A választási iroda a szavazási levélcsomag átadása előtt ellenőrzi, hogy a választópolgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte-e.”

„123. Szavazás levél útján

278. § (…)

(5) A 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten a választópolgár levél útján szavazhat. A szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja – különösen a 173. § (3) bekezdése, a 178. § (2) bekezdése, a 180. §, a 181. § (1) bekezdése és a 269. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával – azzal, hogy szavazatszámláló bizottság alatt a külképviseleti választási irodát kell érteni.”

„124. A levélben leadott szavazási irat eljuttatása a választási irodához

279. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszborítékot

(…)

c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés b) pontja szerinti válaszborítékot személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével

(…)

b) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.”

„281. § (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni. A külképviseletre levél útján is eljuttatható a válaszboríték.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.”

2.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 331. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az Európa[p]i Parlament tagjainak választása

331. § (1) A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására[n] az I-XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését[e], a 245. § (2)-(5) bekezdését[e], a 247. § (1) és (3) bekezdését[e], a 250. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdését, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését[e], a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését[e], a 259-263. §-t, a 266-270. §-t, a 271. § (2) bekezdését[e], a 272-281. §-t, a 283-285. §-t, a 288-291. §-t, a 293. §-t, [a 295. §, ]valamint a 29[8]5. §-t [rendelkezéseit ]az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2.4 Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 65. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[,]65. § (1) Az országos népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a Ve. 244. § (2) bekezdésének, 245. § (1) bekezdés a), [e]c) és d) pontjának, valamint (2)-(5) bekezdésének, 247. § (1) és (3) bekezdésének, 250. §-ának, 251. §-ának, 256. § (2) bekezdésének, 257. § (3) bekezdésének, 257/A. §-ának, 257/B. §-ának, 258. § (1) bekezdésének, 259-263. §-ának, 266-270. §-ának, 271. § (2) bekezdésének, 272-274. § -ának, 275. §-ának, 277-281. §-ának, 283-285. §-ának, 288-291. §-ának, 293. §-ának, 295. §-ának, 297. § (1) és (3) bekezdésének, 298. §-ának, valamint 341/A. §-ának rendelkezéseit is.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartott országos népszavazási eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) a köztársasági elnök, a Kormány által kezdeményezett népszavazás esetén a 68. §-t és a 70. § (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”

2.5. Az iránymutatás indokolásának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Ve. 182. § (2) bekezdése előírja, hogy a magyarországi szavazóhelyiségben a szavazólap kitöltésének elrontása esetén a szavazatszámláló bizottság – a rontott szavazólap bevonásával – új szavazólapot adjon a választópolgárnak. E rendelkezést a Ve. 269. § (3) bekezdése alapján a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok külképviseleti személyes szavazása során is alkalmazni kell azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság helyett a külképviseleti választási iroda jár el. Mindezen felül a Ve. 277. § (4) bekezdése értelmében az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, és a megküldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a szavazási levélcsomag pótlását. A választási iroda a szavazási levélcsomag átadása előtt ellenőrzi, hogy a választópolgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte-e.”

2.6. Az iránymutatás indokolásának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak választási eljárása, az országos népszavazási eljárás, valamint az Nsztv. 65. § (2) bekezdése szerinti közös eljárás során a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően postai úton megküldi a szavazási levélcsomagot, vagy azt eljuttatja a választópolgár által megjelölt külképviseletre vagy településre. A Nemzeti Választási Iroda – a választás tisztaságának megóvása érdekében – minden külképviseletre annyi szavazási levélcsomagot küld, ahány választópolgár annak átvételét kérte, valamint a Ve. 277. § (4) bekezdése szerint a szavazási levélcsomag pótlásához szükséges számban további szavazási levélcsomagokat juttat el. A Ve. 277. § (4) bekezdése szerinti pótlás céljára biztosított szavazási levélcsomag azonban olyan választópolgár részére adható át, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte. Az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag átvételének helyszíneként a külképviseletet jelölte meg, nem jogosult a szavazási levélcsomag pótlását kérni, így a levélben szavazás rontott vagy sérült szavazólapjának kicserélése érdekében ilyen módon sem juthat új szavazási levélcsomaghoz, ezáltal pedig új szavazólaphoz[így a külképviseleti választási irodának nem áll rendelkezésére a cseréhez szükséges tartalék szavazólap].”

2.7. Az iránymutatás indokolása egy új negyedik bekezdéssel egészül ki:

„A Ve. 277. § (4) bekezdésének nyelvtani értelmezése szerint a szavazási levélcsomag pótlása egyszeri cselekmény, ezért ennek bekövetkeztét követően a jogosult választópolgár helyzete már megegyezik azon választópolgár jogi helyzetével, aki a szavazási levélcsomag átvételének helyszíneként külképviseletet jelölte meg. Ennek következményeként pedig a szavazási levélcsomag pótlásának megtörténtével a választópolgár, bár a Ve. 278. § (5) bekezdése szerint a külképviseleten levél útján szavazhat, de új szavazólaphoz a fentiek szerint már sem a Ve. 269. § (3) bekezdése, sem pedig a szavazási levélcsomag pótlása útján nem juthat. A külképviseleti választási irodának nincs hatásköre arra, hogy a cseréhez szükséges tartalék szavazólapot bármilyen módon biztosítsa.”

3. A szavazás megkezdésének időpontja tárgyában kiadott 4/2018. NVB iránymutatás módosítása

3.1. A rendelkező rész 1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„1. Az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament [képviselőinek]tagjainak választásán a szavazás megkezdésének időpontja a szavazást legkorábban kezdő, az amerikai kontinensen létesített külképviseleten a szavazás megkezdésének a Ve. 269. § (2) bekezdés utolsó mondata szerinti kezdő időpontja, azaz – Magyarország külképviseleteinek jelenlegi elhelyezkedésére tekintettel – a szavazást megelőző nap nyári időszámítás idején közép-európai idő szerint 11 óra. A magyarországi szavazás megkezdésének időpontja a szavazás napján 6 óra.”

3.2. A rendelkező rész 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

„2. Amennyiben az országgyűlési képviselők vagy az Európai Parlament tagjainak választásán nyilvántartásba vett országgyűlési egyéni választókerületi, illetve listás jelölt a Ve. 137. § (1) bekezdés második mondata szerint kíván lemondani jelöltségéről, azt [a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter által kiadott rendelet szerinti nyomtatványon]teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalva teheti meg. A lemondásról szóló nyilatkozatnak[nyilatkozatát] (a továbbiakban: lemondó nyilatkozat) tartalmaznia kell a jelölt nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és lakcímét, továbbá azon választókerület megjelölését vagy jelöléstípust, amely vonatkozásában a jelölt a jelölésről lemondani kíván. A lemondó nyilatkozatot [tartalmazó nyomtatványt ]a jelölt személyesen adhatja át, [vagy ]illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt meghatalmazás eredeti példányával rendelkező, továbbá ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás által jogosított meghatalmazottja útján juttathatja el[adhatja át] az egyéni jelölt vagy az országos lista nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére. A lemondó nyilatkozat benyújtható elektronikusan is, ha azt a jelölt általános célú elektronikus kérelem űrlap (e-Papír) szolgáltatáson keresztül – az e-Papír mellékletet is -– hitelesítve küldi meg a választási irodának, vagy minősített elektronikus aláírással, fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesíti (AVDH) és így küldi meg a választási iroda e-mail címére.”

3.3. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 137. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„66. A jelölt kiesése

[„]137. § (1) A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a szavazás megkezdése előtt törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást [legkorábban kezdő amerikai kontinensen létesített külképviseleten történő szavazás 269. § (2) bekezdése szerinti kezdő időpontjáig] megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelöltet[jelölt nevé]t a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.”

3.4. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett, a Ve. 3. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„3. § (1) E törvény alkalmazásában:

(…)

7. meghatalmazott: ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazással, illetve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,”

3.5. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a Ve. 120. § (3) bekezdésével egészülnek ki:

„120. § (3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, (…).”

3.6. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a Ve. 135. § (1) bekezdésével egészülnek ki:

„129. § (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját – ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát –, lakcímét (…).”

3.7. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 135. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„135. § (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át[nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson].”

3.8. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 162. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„162. § (2) Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a választási bizottságot, valamint az érintett jelölő szervezeteket és a független jelölteket.”

3.9. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 331. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„331. § (1) A közös eljárásban az Európai Parlament tagjainak választására[n] az I-XII. Fejezetet, a XIV. Fejezetet, a XV. Fejezetet, továbbá a 244. § (2) bekezdését[e], a 245. § (2)-(5) bekezdését[e], a 247. § (1) és (3) bekezdését[e], a 250. § (1), (3), (4) és (6)–(8) bekezdését, a 251. §-t, a 257. § (3) bekezdését[e], a 257/A. §-t, a 257/B. §-t, a 258. § (1) bekezdését[e], a 259-263. §-t, a 266-270. §-t, a 271. § (2) bekezdését[e], a 272-281. §-t, a 283-285. §-t, a 288-291. §-t, a 293. §-t, [a 295. §, ]valamint a 29[8]5. §-t [rendelkezéseit ]az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

3.10. Az iránymutatás indokolásának [1] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[1]       A Nemzeti Választási Iroda elnöke 2018. március 16-án kérte iránymutatás kiadását a Nemzeti Választási Bizottságtól három, a szavazás megkezdésének időpontjával összefüggő kérdésben. Elsőként a szavazás megkezdésének időpontját kérte értelmezni, [amely egyúttal a képviselőjelölt kiesésének határidejét is kijelöli. Másrészt]másrészt arra a kérdésre várt választ, hogy mikor állnak be a jelölt kiesésének jogkövetkezményei, végül arra vonatkozóan kért iránymutatást, hogy miként kell eljárni a szavazást közvetlenül megelőző haláleset esetén.”

3.11. Az iránymutatás indokolásának [3] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[3]       A Ve. 169. §-a szerint a szavazás ideje a szavazás napján 6-tól 19 óráig tart. Amennyiben valamely jelölt a szavazás napját megelőzően, tehát a szavazás napját megelőző nap 24 óráig a központi névjegyzékből törlésre kerül, vagy a választhatóság jogát elveszíti, a jelölt kiesésének a jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A szavazás napjának kezdete és a szavazás megkezdésének időpontja között kiesett jelölt esetén nem lehet a Ve. 178. § (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni. Mivel az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán a Ve. biztosítja a külképviseleti szavazás lehetőségét, ezért a szavazás napja a külképviseleti szavazás esetében nem minden esetben jelenti a köztársasági elnök által az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdésének e) pontja és a Ve. 6. §-a alapján kitűzött napot.”

3.12. Az iránymutatás indokolásának [3] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[4]       A Ve. 269. § (2) bekezdése alapján –, amely rendelkezés a Ve. 331. §-a okán az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazandó – az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a közép-európai időhöz képesti időeltolódás miatt a szavazás az amerikai kontinensen nyári időszámítás idején, közép-európai idő szerint a szavazást megelőző napon, szombaton 11.00 órakor megkezdődik. Téli időszámítás, tehát minden év október utolsó vasárnapja és a következő év márciusának utolsó vasárnapja között tartott választás esetén – mivel az amerikai kontinens legkeletibb részén található országokban nincs nyári időszámítás – az időeltolódás négy órára csökken, ebben az esetben a szavazás közép-európai idő szerint a szavazást megelőző napon, szombaton 10:00 órakor kezdődik. Amennyiben valamely jelöltet állító jelölő szervezetet, illetve a közös jelölt állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezetet a magyarországi szavazás napját megelőző második nap 24 óráig törölték a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, ugyancsak a jelölt kiesésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A magyarországi szavazás napját megelőző nap kezdete a szavazás megkezdésének időpontja között ez okból kiesett jelölt vonatkozásában a jelölt kiesésének Ve. 178. § (3) bekezdése szerinti következményei nem alkalmazhatók.”

3.13. Az iránymutatás indokolásának [5] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[5]       A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján ez az időpont tekinthető a szavazás megkezdése időpontjának.

A Ve. 137. § (1) bekezdés második mondatában nevesített jelölt kiesési okok közül a jelölt lemondása az adott személy egyéni, személyes akaratán alapuló döntés. A hivatkozott jogszabályhely mindösszesen arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, hogy a lemondás joghatályosan mely időpontig (szavazást megelőző második nap 16 óráig) tehető meg, [egyéb ]a lemondás megtételének eljárási szabályai[szabályairól] között rögzíti továbbá[– azaz], hogy melyik választási szervhez (a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére), milyen módon (személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban) kell benyújtani a lemondást[, milyen módon, az mikor hatályosul – nem szól]. A választási szerveknek a lemondásokat kezelő egységes joggyakorlata érdekében, valamint azért, hogy a jelöltek számára se álljon fenn jogbizonytalanság a lemondás megtételekor követendő eljárásrend tekintetében, szükséges, hogy a fenti témakörökön kívül eső kérdésekben a Nemzeti Választási Bizottság [a Ve. és rendeleti szabályok értelmezésével ]segítse az érintettek eljárását.”

3.14. Az iránymutatás indokolásának [6] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[6]       A Bizottság álláspontja szerint a jelöltségről lemondó jognyilatkozat kiemelt jelentősége és az esetleges visszaélések elkerülése miatt indokolt szigorú formai feltételekhez kötni a lemondást. A jelöltségről való lemondás céljára [csak ]a Ve. végrehajtási[választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter által kiadott rendeletben] rendelete nem [meghatározott]határoz meg külön nyomtatványt, ezért lemondó nyilatkozatnak azt az okiratot kell tekinteni, amely teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója a jelöltségről lemondott, illetve az okiratban foglalt nyilatkozatot elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ennek a feltételnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. §-a szerinti közokiratba, vagy a Pp. 325. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lemondó nyilatkozat felel meg. A jelölt azonosítása megköveteli emellett, hogy a lemondó nyilatkozat tartalmazza a jelölt egyértelmű beazonosításához szükséges adatokat, vagyis azokat az adatokat, amelyekkel jelöltként nyilvántartásba vették. Tekintettel arra, hogy a lemondó nyilatkozat megtételekor ugyanaz a választópolgár több jelölés vonatkozásában is jogosult nyilatkozatot tenni, szükséges megjelölni azt a választókerületet vagy jelöléstípust is, amely vonatkozásában lemondó nyilatkozatát megteszi[nyomtatványon történhet meg]. A lemondó nyilatkozatot személyesen a jelöltnek, vagy az általa - a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint -– meghatalmazott személynek kell átadnia a jelölt vagy a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodának.

Amennyiben a jelölt nyilatkozatát személyes megjelenés és más személy igénybevétele nélkül kívánja megtenni,[Napjainkban] az elektronikus ügyintézés körében biztosított[több] olyan szolgáltatás igénybevételével is eljárhat[elérhető], amely a saját kezű aláírással egyenértékűen bizonyítja, hogy az adott jognyilatkozatot a dokumentumban megnevezett személy tette meg, ennél fogva bizonyítja a jognyilatkozat érvényességét. Ebből kifolyólag[ javasolt, hogy] a [választási szervek a ]lemondó nyilatkozat elektronikus benyújtása[benyújtását] is lehetséges[tegyék lehetővé] azokban az esetekben, ahol az elektronikus okirat a [polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)]Pp. 325. § (1) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

Az e-Papír szolgáltatáson keresztül benyújtott lemondás, ha a csatolmányként megküldött lemondó nyilatkozat hitelesítve lett, megfelel a Pp. által előírt követelménynek. E szolgáltatás igénybevételéhez felhasználói oldalon Ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján a helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintés lehetőségét, köztük az e-Papír szolgáltatást, így a választási irodák számára rendelkezésre állnak az ilyen módon benyújtott nyilatkozatok fogadásához szükséges feltételek.

Az Eüsztv. 25. § (3) bekezdés f) és g) pontjai alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (így minden helyi önkormányzat) köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok feldolgozását, valamint az Eüsztv. szerint hitelesített dokumentumok előállítását. Az Eüsztv. a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírást különbözteti meg, valamint nevesíti az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH). Az első kettő esetében olyan elektronikus aláírásról van szó, amely alkalmas az aláíró azonosítására és biztosítja a dokumentum hitelességét és sértetlenségét. Az AVDH esetében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja. Ez a megoldás az elektronikus aláírással nem rendelkező személyek számára biztosítja a dokumentumok elektronikus hitelesítését. A Pp. 325. § (1) bekezdés f)-h) pontjai alapján az előzőekben rögzített elektronikus okiratok teljes bizonyító erejű magánokiratoknak minősülnek, így az ilyen módon benyújtott lemondó nyilatkozatok választási szervek által befogadása mindenképp javasolt.”

3.15. Az iránymutatás indokolásának [9] pontja az alábbiak szerint módosul:

„[9]       Amennyiben az egyéni jelölt lemondó jognyilatkozatát a Ve. 137. § (1) bekezdésében meghatározott időponton túl juttatja el a választási irodához, úgy az a (2) bekezdésben foglaltak szerint joghatás kiváltására már nem lesz alkalmas, vagyis a kiesését már nem eredményezi. A [külképviseleti és a magyarországi szavazóköri egyéni szavazólap azonos adattartalmának biztosítása érdekében a ]határidőn túl benyújtott lemondás a jogszabályváltozás okán már nem vehető figyelembe. Erről a választási iroda a jognyilatkozatot benyújtót email útján tájékoztatja.”

4. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a szavazatszámlálást végző választási bizottság eljárása az azonos napon megtartott másik választás szavazólapjának minősítése tárgyában kiadott 1/2019. NVB iránymutatás módosítása

4.1. Az iránymutatás rendelkező részének 1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„1. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán alkalmazott borítékban lévő szavazólapok közül a több szavazókörös településen működő helyi [nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán szavazatszámlálásra jogosult ]választási bizottság és a területi választási bizottság csak a nemzetiségi szavazás hivatalos szavazólapját jogosult érvényes vagy érvénytelen szavazólapnak minősíteni.”

4.2. Az iránymutatás rendelkező részének 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

„2. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán alkalmazott borítékban lévő, az Európai Parlament tagjai választásának, vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazólapja nem a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának hivatalos szavazólapja, annak érvényes vagy érvénytelen szavazólapként való minősítéséről a [nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán szavazatszámlálásra jogosult ]több szavazókörös településen működő helyi választási bizottság és a területi választási bizottság nem jogosult döntést hozni. Az ilyen szavazólapok számát az eljáró választási bizottság külön jegyzőkönyvben rögzíti, valamint az ilyen szavazólapokat[és azokat] választástípusonként és választókerületenként külön kötegeli az esetleges jogorvoslati eljárásban való azonosíthatóság és felhasználhatóság érdekében.”

4.3. Az iránymutatás rendelkező részének 3. pontja az alábbiak szerint módosul:

„3. A több szavazókörös településen működő helyi választási bizottság és a területi választási bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán alkalmazott borítékban lévő, az Európai Parlament tagjai választásának, vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazólapját[szavazólapja] a Ve. ilyen irányú felhatalmazása hiányában más választási bizottság részére – ideértve a szavazólapot kiadó szavazatszámláló bizottságot – nem [továbbítható]továbbíthatja, illetve az ilyen szavazólapot az Európai Parlament tagjainak választása, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása szavazóköri eredményének, valamint a választás eredményének megállapításánál nem [vehető]veheti figyelembe.”

4.4. Az iránymutatás rendelkező részének 4. pontja az alábbiak szerint módosul:

„4. Az egy szavazókörös településen működő helyi választási bizottság elvégzi az általa megszámlálandó nemzetiségi szavazatokat tartalmazó lezárt és le nem zárt borítékokban lévő, az Európai Parlament tagjainak választása, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása szavazólapjainak értékelését is, és azt figyelembe veszi a szavazóköri eredmény megállapításakor.[A választás tisztaságának alapelve érvényesülése érdekében a szavazóhelyiség kialakítására és a szavazóhelyiségben történő szavazásra vonatkozó egyes rendelkezések alkalmazása során a közreműködő választási szerveknek úgy kell eljárniuk, hogy az azonos időben és térben zajló helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása fizikailag is a lehető legjobban elkülönüljön, ezzel csökkentve a helyhatósági szavazólapok nemzetiségi szavazólapok közé kerülésének lehetőségét.]”

4.5. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 307/O. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„307/O. § (1) A vármegyei közgyűlési[önkormányzati], a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja.

(2) A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei közgyűlési[önkormányzati], a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás eredményét.”

4.6. Az iránymutatásban értelmezett és szó szerint idézett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 323/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„323/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság a borítékokat - azok felbontása nélkül - nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási irodához szállítja.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 327. § (1) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat

a) az egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörében eljáró helyi választási bizottság nem zárja szállítóborítékba és nem szállítja a helyi választási irodához,

b) a helyi választási iroda székhelyétől eltérő településen működő szavazatszámláló bizottság közvetlenül a helyi választási bizottsághoz szállítja.

(3) A helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja a 327. § (2) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat.”

4.7. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 179. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„179. § (1) A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén saját kezű aláírásával igazolja.”

4.8. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 202. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a választási[szavazatösszesítő] informatikai rendszerben rögzíti.”

4.9. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 203. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

203. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a választási[szavazatösszesítő] informatikai rendszerben rögzíti.

4.10. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 301. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„301. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) és (7) bekezdését az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

4.11. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 307/M. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„307/M. § A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a vármegyei közgyűlési[önkormányzati], a fővárosi közgyűlési és a főpolgármester-választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.”

4.12. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 307/M. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„308. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I-XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/[F]E. §, a 307/[G]F. § (3) és (4) bekezdése és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

4.13. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 309. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„309. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti [hetvenötödik]hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.”

4.14. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a Ve. 329. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„329. § (1) A 327. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő harmadik napon [10 óráig ]eljuttatja a területi választási irodához.”

4.15. Az iránymutatásban az értelmezés során figyelembe vett jogszabályi rendelkezések közül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet rendelkezései helyébe az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet alábbi rendelkezései lépnek:

„Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet

„8. § (1) A HVI - a Ve.-ben foglalt feladatain túl –

(...)

f) a szavazóköri jegyzőkönyvek adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, eltérés esetén - saját hatáskörben - gondoskodik az informatikai rendszerben tárolt adatok javításáról.

35. melléklet a 2/2024. (III. 11.) IM rendelethez - Általános szavazóköri jegyzőkönyv az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán”

4.16. Az iránymutatás indokolása új [2]-[3] bekezdéssel egészül ki, és az indokolás későbbi pontjainak a számozása megfelelően módosul:

„[2]       Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása az Alaptörvény 35. cikkét akként módosította, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

[3]        A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény a Ve. rendelkezéseit – Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításának megfelelően akként módosította, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választása közös eljárásban legyen megtartható.”

4.17. Az iránymutatás indokolásának a 4-8. pontjai az alábbiak szerint módosulnak:

„[[2]][4]           A [két]három választás szavazásának azonos helyen és időben való megszervezése és lebonyolítása az érintett választási szervektől kiemelt körültekintést igényel. A szervezés szempontjából rendkívül fontos az, hogy a szavazóköri szavazás olyan módon kerüljön lebonyolításra, hogy a nemzetiségi választópolgár úgy gyakorolja a három[két] választáshoz fűződő alkotmányos jogát, hogy kívánt választói akarata mindhárom[két] választáson érvényesüljön. Ehhez szükséges a szavazás olyan megszervezése, amely biztosítja azt, hogy egyrészt minden nemzetiségi választópolgár számára átadásra kerüljenek az európai parlamenti, a helyhatósági és a nemzetiségi választás szavazólapjai is, másrészt, hogy a választópolgár az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választás [szavazólapját]szavazólapjait (a továbbiakban: fehér szavazólap) borítékkal (a továbbiakban: fehér boríték) vagy anélkül helyezze az urnába, míg a nemzetiségi választás szavazólapjait az arra szolgáló, a nemzetisége megjelölését tartalmazó borítékba helyezze, zárja le és így dobja az urnába. Előbbi választások tekintetében ugyanis a boríték használata nem kötelező, annak elmaradásához semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik, az utóbbi választás esetében azonban a szavazólap érvényességének feltétele a nemzetiség megjelölését tartalmazó borítékba helyezés és a boríték lezárása.

[[3]][5] A jogkérdés, amelyre a Ve. szabályainak értelmezésével jelen iránymutatás választ kíván adni az, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán hogyan járjanak el a szavazatszámlálásra jogosult választási szervek, ha a szavazatszámlálás során a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán alkalmazott borítékban (a továbbiakban: zöld boríték) az európai parlamenti vagy a helyhatósági választás szavazólapját találják.

[[4]][6] Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján a köztársasági elnök feladat- és hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának, valamint az európai parlamenti választás kitűzése. A nemzetiségi önkormányzati választások tekintetében ugyanez a jogkör a Nemzeti Választási Bizottságot illeti meg a Ve. 309. §-a alapján azzal a megkötéssel, hogy azt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára kell kitűznie. A három[két] választásra vonatkozó speciális eljárási szabályokat – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: N[ek]jtv.), illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény és az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény által rögzített anyagi szabályokon túl – a jogalkotó a Ve. különös részi rendelkezései között is külön fejezetben szabályozza, illetve a háromból két választás eredményeképpen különböző alaptörvényi alapon álló közjogi testületek jönnek létre, az Európai Parlament tagjainak választásán megválasztott képviselők pedig Magyarország az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreinek az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti, az Európai Unió többi tagállamával közös gyakorlására hivatott testület tagjaivá válnak. Nem vitásan tehát közös eljárásban[egy napon] megtartott, [de két]három különböző általános választás megtartására kerül sor, amikor is a szavazatszámlálásban részt vevő szavazatszámláló, helyi és területi választási bizottságoknak szigorúan az adott választáshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket kell végrehajtaniuk.

[[5]][7] A Ve. 188. §-a szerint a szavazóhelyiségben leadott és a mozgóurnában lévő szavazatokat a szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottságnak haladéktalanul meg kell számolnia. Az SZSZB-nek a szavazatszámlálásra csak az Európai Parlament tagjainak és a helyi önkormányzati képviselők választása tekintetében áll fenn a jogköre.

[[6]][8] A Ve. 323/A. § (1) bekezdése[-a] alapján az SZSZB a nemzetiségi szavazólapok elhelyezésére szolgáló zöld borítékokat – függetlenül attól, hogy le vannak-e zárva –, valamint a zöld szavazólapokat szétválogatja a fehér színű szavazólapoktól és borítékoktól, megvizsgálva a lezárt és a lezáratlan fehér borítékokat is.[ Az SZSZB a zöld borítékokat és borítékon kívüli zöld szavazólapokat nemzetiségenként csoportosítja és szállítóborítékba zárja. Az SZSZB a Vhr. 25. melléklete szerinti általános szavazóköri jegyzőkönyvben rögzíti a szállítóborítékba helyezett zöld borítékok és a szállítóborítékba helyezett borítékon kívüli zöld szavazólapok számát. Mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy a szétválogatást és szállítóborítékba helyezést követően az SZSZB-nél nem marad sem zöld boríték, sem zöld szavazólap, kizárólag a helyhatósági választás szavazólapjai.]”

4.18. Az iránymutatás indokolása új [9]-[12] bekezdéssel egészül ki, és az indokolás későbbi pontjainak a számozása megfelelően módosul:

„[9]       Az SZSZB a lezárt zöld borítékokat és borítékon kívüli zöld szavazólapokat nemzetiségenként csoportosítja és szállítóborítékba zárja, továbbá a szállítóborítékon feltünteti a nemzetiség, a település és a szavazókör adatait, valamint a lezárt zöld borítékok, a lezáratlan zöld borítékok és a borítékon kívüli zöld szavazólapok számát. Az SZSZB a Vhr. [2]35. melléklete szerinti általános szavazóköri jegyzőkönyvben rögzíti a szállítóborítékba helyezett lezárt zöld borítékok számát. Mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy a szétválogatást és szállítóborítékba helyezést követően az SZSZB-nél nem marad sem zöld boríték, sem zöld szavazólap, kizárólag a helyhatósági választás szavazólapjai.

[10]      Azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait tartalmazó szállítóborítékokat, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen, az SZSZB a helyi választási irodához, a HVI székhelyétől eltérő településen működő SZSZB közvetlenül a HVB-hez szállítja.

[11]      A Ve. 323/A. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az egy szavazókörös településen az SZSZB hatáskörében eljáró HVB nem zárja szállítóborítékba azon nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait tartalmazó lezárt borítékokat, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására sor kerül a településen. Ebből következően az egy szavazókörös településen az SZSZB hatáskörében eljáró HVB szállítóborítékba zárja azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait tartalmazó lezárt borítékokat, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, és azt a helyi választási irodához szállítja.

[12]      Mindez azt jelenti, hogy a szétválogatást, valamint a szállítóborítékba, illetve borítékba helyezést követően az SZSZB-nél nem marad sem zöld boríték, sem zöld szavazólap, kizárólag az európai parlamenti választás és a helyhatósági választás szavazólapjai. Nem marad továbbá azon nemzetiség zöld borítékja és zöld szavazólapja az egy szavazókörös településen az SZSZB hatáskörében eljáró HVB-nél, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen. A HVI, amennyiben az adott nemzetiség települési választására nem került sor, a szavazatszámlálás érdekében a TVI-hez szállítja a nemzetiségi szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat.”

4.19. Az iránymutatás indokolásának [13]-[15] bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„[[8]][13]         A több szavazókörös településen működő HVB – nemzetiségenként és szavazókörönként – egy szállítóborítékot kap. A szállítóboríték tartalmazza a lezárt és nyitott zöld borítékokat, valamint a borítékon kívüli zöld szavazólapokat. A több szavazókörös településen működő HVB az adott nemzetiség szállítóborítékjainak tartalmát a szavazás titkosságának biztosítása érdekében összekeveri. Ennek az eljárási cselekménynek az indokoltságát az Alkotmánybíróság 32/2004. (IX. 14.) AB határozatában a szavazás titkossága kapcsán kifejtett érvelése is adja. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában az alábbiakat rögzítette: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szavazás titkossága a választásokkal szemben támasztott feltétlen érvényesülést kívánó követelmény. A szavazás titkosságát az államnak minden körülmények között biztosítania kell. A szavazás titkosságát sérti az is, ha a szavazatok számlálása során rekonstruálható a választópolgár által leadott szavazat tartalma, a szavazatszámláló bizottság meg tudja állapítani, hogy a választópolgár milyen szavazatot adott le.”

[[9]][14]           A különböző szavazókörökből érkezett szavazási iratok összekeverése után már nem állapítható meg, hogy az egyes zöld borítékok melyik szavazókörből érkeztek. A következő mozzanat a szavazási iratok szétválogatás aszerint, hogy a zöld boríték zárt, nyitott, illetve a szavazólap nem volt borítékba helyezve. Ez utóbbi szavazólapokkal kapcsolatban (lezáratlan borítékban lévő, borítékon kívüli) a Ve. 326. § (2) bekezdése rögzíti, hogy azok érvénytelenek. Mindezek után a több szavazókörös településen működő HVB megszámolja a lezárt zöld borítékokat és annak eredményét rögzíti a Vhr. 47., 4[3]8. és 60. melléklete szerinti jegyzőkönyvek megfelelő rovatában.

[[10]][15]         Ezek után következik a lezárt zöld borítékban lévő szavazólapok megszámlálása. A borítékban lévő szavazólapok minősítését a szavazatszámlálást végző HVB két lépcsőben végzi el. A boríték kibontását követően meg kell állapítani, hogy az abban lévő dokumentum a nemzetiségi választás hivatalos szavazólapja-e. Amennyiben igen, a bizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a szavazólap érvényes-e. A Ve. 193. § (1) bekezdése rögzíti, hogy mely esetekben érvénytelen a szavazólap. Ha a szavazólap érvényes, a szavazat minősítése következik a Ve. 193. § (2)-(3) bekezdései alapján.

4.20. Az iránymutatás indokolásának [16]-[23] bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„[[11]][16]       [A [8]-[9] bekezdésekben]A [13]-[14] bekezdésekben írt eljárás értelemszerűen alkalmazandó a TVB által végzett szavazatszámlálásra is.

[[12]][17]         A települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a Ve. 186. § (1) bekezdése szerinti „hivatalos szavazólap” adattartalmát a [Nektv.]Njtv. és a Ve. – 156 -159. §-ai, a 160-162. §-ai, a 308. §-a, a 321. §-a továbbá az 5. és 6. melléklete – alapján az egyéni jelöltek, a területi lista és az országos lista nyilvántartásba vételére illetékes HVB, TVB és az NVB határozta meg. A bizottsági döntéseknek megfelelő szavazólapok elkészítéséről a Ve. 163. § (1) bekezdése alapján az NVI gondoskodott.

[[13]][18]         A több szavazókörös településen működő HVB számára a települési nemzetiségi önkormányzati választás hivatalos szavazólapja azon nemzetiségek HVB által jóváhagyott szavazólapja, amelyek települési választására sor került. A területi nemzetiségi önkormányzati választás hivatalos szavazólapja a HVB illetékességi területét magába foglaló vármegyében működő TVB által jóváhagyott azon nemzetiségek szavazólapja, amelyek területi választását az NVB kitűzte. Az országos nemzetiségi önkormányzati választás hivatalos szavazólapja az NVB által az adott nemzetiség vonatkozásában jóváhagyott szavazólap. Kizárólag e szavazólapok tekintetében állapítható meg az érvényesség vagy a Ve. 193. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenség.

[[14]][19]         Egyéb dokumentum, így a (fő)polgármester-, az egyéni választókerületi, az egyéni listás, fővárosi közgyűlési, vagy a vármegyei közgyűlési[listás] választás szavazólapja nem az adott választókerület települési nemzetiségi önkormányzati választásának hivatalos szavazólapja, illetve nem a Ve. 327. § (2) bekezdése szerinti nemzetiségi területi listás vagy országos listás szavazólap. Ennél fogva a nemzetiségi önkormányzati választás tekintetében a vele egy időben zajló helyi önkormányzati választás bármely választástípusának szavazólapja nem minősül a Ve. 186. § (1) bekezdése szerinti hivatalos szavazólapnak, ezért azt sem a Ve. 193. § (1) bekezdése, sem a 326. § (2) bekezdése alapján érvénytelennek minősíteni nem lehet.

[[15]][20]         A Ve. nem szabályozza a közös eljárásban lefolytatott más választáshoz[más választási eljárásba] tartozó választási iratokkal kapcsolatos eljárást, az eljáró több szavazókörös településen működő HVB-nek és TVB-nek azokkal kapcsolatos intézkedésre nincs jogköre, így azokat meg kell számolni, külön kell kötegelni és az eseményről rendkívüli jegyzőkönyvet kell felvenni. A más választási eljáráshoz tartozó szavazólapokat jogszabályi rendelkezés hiányában a több szavazókörös településen működő HVB-től vagy a TVB-től elszállítani és esetlegesen a[ már megszámlált] (fő)polgármester-, egyéni listás, egyéni választókerületi, fővárosi közgyűlési, illetve vármegyei közgyűlési[listás] választás már megállapított eredménye kapcsán figyelembe venni nem lehet.

[[16]][21]         A Ve. 323/A. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi a szavazási iratok szállításának rendje és iránya. A zöld borítékok és borítékon kívüli zöld szavazólapok kerülnek szállítóborítékba, és azokat az SZSZB a HVI-hez (illetve a Ve. 323/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint esetben közvetlenül a HVB-hez) szállítja annak érdekében, hogy a több szavazókörös településen működő HVB, illetve a TVB elvégezze a szavazatszámlálást. E szavazólapok megszámlálása tehát alapvetően térben és időben is elválik az európai parlamenti és a helyhatósági választás szavazólapjainak megszámlálásától. Sem az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, sem a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eljárási szabályai között nincs olyan tételes rendelkezés, továbbá[és] a Ve. 323/A. §-ából sem vezethető le az, hogy a több szavazókörös településen működő HVB-nek, illetve a [/]TVB-nek feladata lenne a szavazatszámlálása során fellelt európai parlamenti, illetve helyhatósági szavazólapok bármilyen irányú szállítása. Ez a gyakorlatban sem lenne kivitelezhető, mivel a több szavazókörös településen működő HVB, illetve a [/]TVB nemzetiségenként összekeveri az egyes szavazókörökből érkező nemzetiségi szavazási iratokat, amelyek után azok származási helye már nem azonosítható.

[[17]][22]         Ezen túl arra sincs jogszabályi rendelkezés, hogy a zöld borítékban fellelt helyhatósági szavazólapokat hogyan lehetne érvényesíteni az Európai Parlament tagjainak, választása, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazatszámlálása során, milyen eljárásrendben lenne lehetőség a már kitöltött szavazóköri jegyzőkönyvek újranyitására. A Ve. 188. §-ának tételes rendelkezésével lenne ellentétes az, ha az SZSZB azért nem végezné el a szavazás lezárását követően haladéktalanul a szavazatszámlálást, mert annak bizonyosságára vár, hogy a [másnap elvégzett ]nemzetiségi szavazatszámlálás során nem kerül elő olyan szavazólap, amelyet figyelembe kell vennie. Az európai parlamenti és a helyhatósági szavazatoknak a jogszabályban meg nem határozott eljárásrendben, ismeretlen körülmények között való szállítása esetében a szavazatok titkossága törvényi garanciák hiányában nem biztosítható, illetve nem zárható ki a szavazólapokkal való visszaélés lehetősége sem, ami a választás tisztaságát sérti. A választás tisztasága, a Kúria választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatban kiadott jelentésében foglaltak szerint is, az egész választási folyamatot áthatja, a választások egészének meg kell felelnie ennek az alapelvnek. Mindezek alapján a jelen iránymutatásban foglalt jogértelmezéssel szembeni, törvényi rendelkezés hiányában kialakított bármilyen nemű eljárásrend egyrészt a Ve. tételes rendelkezéseinek, másrészt a választás titkosságának és tisztaságának sérelmét okozhatja.

[[18]][23]         A jelen iránymutatásban foglalt értelmezés biztosítja továbbá a jogorvoslati jog rendeltetésszerű gyakorlását is. A több szavazókörös településen működő HVB és a TVB a szavazatokat nyilvános ülésén számlálja meg, az eltérő szavazólapokról külön rendkívüli jegyzőkönyvet vesz fel. Ez a dokumentum egyrészt a Ve. 2. § (2) bekezdése alapján nyilvános adat, másrészt mivel ez is egy szavazatszámlálás keretében született jegyzőkönyv, szükséges, hogy annak másolati példányát a Ve. 202. § (4) bekezdésében írt módon az azt kiállító több szavazókörös településen működő HVB, illetve a [/]TVB minden megbízott tagja másolatban megkapja, elősegítve a választási eljárásban az eredmény-megállapítás kapcsán elsődlegesen érintett európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek jogorvoslathoz való jogának gyakorlását. Az ilyen módon kiállított rendkívüli jegyzőkönyv felhasználható a HVB 307/N. § (1) bekezdése alapján megállapított polgármester-választás, egyéni listás választás vagy egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozata elleni, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára alapított fellebbezési eljárásban. Ugyanez alkalmazandó a TVB-nek a Ve. 307/O. § (2) bekezdése alapján meghozott vármegyei közgyűlési[önkormányzati] és az FVB-nek a főpolgármester-választás és a fővárosi közgyűlési választás eredménye tekintetében meghozott határozatával szembeni jogorvoslati eljárásban.”

5. Az iránymutatás a meghozatalát követő napon lép hatályba.

6. Jelen NVB iránymutatás az egyes módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezések hatálybalépésével végrehajtottá válik, így a végrehajtottá válást követő napon jelen iránymutatás további NVB döntés nélkül hatályát veszti.

7. A Nemzeti Választási Iroda a módosítással érintett iránymutatások egységes szövegét a hatálybalépés napján közzéteszi a választások hivatalos honlapján.

Indokolás

Általános indokolás

A Nemzeti Választási Bizottság által 2014 óta meghozott iránymutatások 2021. december 14-i felülvizsgálatát követően a Ve. több alkalommal is módosult. Ebből kifolyólag a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladata alapján ismételten áttekintette az iránymutatásokat és a szükséges esetekben javaslatot tett azok módosítására.

Az iránymutatások formai módosítását és egyes iránymutatások hatályon kívül helyezését az 1/2024. NVB iránymutatás végezte el, míg a tartalmi jellegű módosítások átvezetése, illetve ezen iránymutatások esetében az értelmezett, valamint figyelembe vett jogszabályok hatályosítása jelen iránymutatásban történik meg.

Részletes indokolás

Az 1. ponthoz

Az Iránymutatás az ajánlások ellenőrzésére vonatkozó, a Ve. által meghatározott eljárásrendhez igazítja az 1/2014. NVB iránymutatás rendelkezéseit. A választási irodák tehercsökkentése érdekében a jogalkotó akként módosította a Ve. 127. §-át, hogy nem kell elvégezni az ajánlásellenőrzést, amennyiben a benyújtott íveken szereplő ajánlások száma nem éri el a jelöltállításhoz szükséges ajánlásszámot. Az Európai Parlament tagjainak választásán az országos lista állításakor, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a főpolgármester-választáson, valamint egyes vármegyei közgyűlési választások tekintetében a listaállításkor, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egyes nemzetiségek országos listájának bejelentésekor azonban az ajánlások a jelölt, illetve a lista bejelentésével egyidejű megszámlálása nehézséget okozhat, ezért célszerű, ha a jogalkalmazás során a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek jogai a választási eljárásban ebben a szélső esetben is megfelelően érvényesülnek.

A 2. ponthoz

A levélben szavazásra vonatkozó szabályok több alkalommal módosultak, ennek köszönhetően a külképviseleteken már nemcsak kifejezetten megengedett a levélben történő szavazás, hanem a külképviselet a biztosítja a szavazási levélcsomag pótlásának lehetőségét azon választópolgárok számára, akik a levélcsomagot postai úton valamely okból nem vehették kézhez. A levélcsomag pótlása azonban továbbra sem teszi lehetővé a külképviseleten kézhez vett szavazási levélcsomag cseréjét, ezért a 7/2014. NVB iránymutatást akként kell módosítani, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel harmonizáló értelmezést tartalmazzon.

A 3. ponthoz

A 4/2018. NVB iránymutatás által értelmezett jogszabályhelyet a jogalkotó akként módosította, hogy a jelöltségről való lemondás csak a szavazást megelőző második napig lehetséges olyan módon, hogy az alkalmas legyen joghatás kiváltására. Az iránymutatás ugyanakkor nem vált szükségtelenné, mert a különböző kiesési okok hatályosulását a jogalkotó különböző időpontokhoz kötötte, és lemondás formai feltételeiben beállt változás miatt is szükséges a továbbiakban az iránymutatás fenntartása.

A 4. ponthoz

Az 1/2019. NVB iránymutatás által értelmezett egyes jogszabályi rendelkezések változása miatt, de különösen is azért szükséges az iránymutatás módosítása, mivel a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása mellett 2024. június 9. napján már egyidejűleg kell az Európai Parlament tagjainak a választását is megtartani a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával.

Budapest, 2024. április 8.

Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke