Hatályon kívül helyezte az 1/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva a kisebbségi kompenzációs lista és a kisebbségi szervezet kompenzációs listája tárgyában az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény XIII. fejezetében a választások alapelvei között, a 71. § (1) bekezdésében kimondja, hogy „az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.”

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 1. §-a megismétli az Alkotmányban foglalt alapelveket: „A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.”

Az Övjt. 29. §-ának (1) bekezdésének a) pontja szerint „a 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;…”

Az Övjt. 44. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza a kompenzációs listás mandátumkiosztásról: „Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.”

Az Övjt. 50. §-ának (1) és (3) bekezdése tartalmazza a kisebbségi kompenzációs lista állításának szabályait: „(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölő szervezetek, illetőleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is indíthatnak.”
„(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségről.”

A Ve. a választási eljárás alapelvei között a 3. § c) és d) pontjában kimondja, hogy „a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,…”

A választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvéből, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvéből az következik, hogy egy jelölt nem alapozhat meg két listát, és egy jelöltre leadott szavazat nem kerülhet két különböző kompenzációs listára (a kisebbségi szervezet által állított kompenzációs listára és a kisebbségi kompenzációs listára).

A kisebbségi jelölő szervezet ezért csak akkor indíthat „saját” kompenzációs listát az általa az egyéni választókerületekben megfelelő számban állított jelöltek alapján, ha azok lemondanak a kisebbségi kompenzációs listás jelöltségről. A mandátumkiosztás fent idézett szabályai csak a jelen értelmezés elfogadása esetén alkalmazhatók.


Budapest, 2002. augusztus 8.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke