Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. § (8) bekezdése a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva megvizsgálta a korábban elfogadott OVB-állásfoglalásokat.

A kampánycsend tárgyában kiadott eddigi állásfoglalásait - azokat az időközi törvényi változásokra tekintettel részben módosítva - egységes szerkezetben, az alábbi

állásfoglalásban

adja ki.

A Ve. 2. §-a szerint e törvényt kell alkalmazni:

„a) az országgyűlési képviselők választására,

b) az Európai Parlament tagjainak választására,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,

d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

e) az országos népszavazásra,

f) a helyi népszavazásra,

g) az országos népi kezdeményezésre, továbbá

h) a helyi népi kezdeményezésre,

i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].”

A választási kampányról, a kampánycsendről és annak megsértéséről - valamennyi, a 2. §-ban felsorolt választásra érvényes általános szabályai között - a Ve. az alábbiakban rendelkezik:

„40. § (1) A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart.(2) A szavazás napján 0 órától 19 óráig választási kampányt folytatni tilos.”

 41. § A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.”

1. A kampánycsend megsértésének minősül, ha a kampánycsend idejére bárki politikai gyűlést, tüntetést szervez, vezet, vagy abban részt vesz.

2. A kampánycsend időszakában pártjelvények, zászlók, szimbólumok, a jelölt vagy jelölő szervezet nevét, illetve fényképét tartalmazó tárgyak (a továbbiakban együtt: pártszimbólumok) osztogatása alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, ennek következtében bárki számára tilos.
Tekintettel arra, hogy a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok) és a választási irodák (a továbbiakban együtt: választási szervek) tagjainak kiemelt feladata és felelőssége a választások tisztaságának biztosítása, a választások törvényes lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése [Ve. 21. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése], a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.

A kampánycsend időszakában sem tilos azonban azoknak a jelképeknek, zászlóknak a kitűzése, használata a választási szervek hivatalos helyiségeiben (így különösen a szavazóhelyiségekben), amelyeket a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek középületeire állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni.

3. A kampánycsend ideje alatt a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A kampánycsend megsértése szempontjából a nyilvánosságra hozatal, a közzététel, a megjelenítés, valamint a tartalom frissítésének időpontja irányadó.
Ezért a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak kezdetét követően az írott vagy elektronikus médium a választással kapcsolatos, már nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredményt közzétesz, függetlenül attól, hogy az adott közvélemény-kutatást mikor végezték.

4. Nem valósul meg kampánycsendsértés, ha a kampánycsend beálltát megelőzően megjelent, a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat tartalmazó sajtótermékek a kampánycsend idején addigi terjesztési helyükön, a kampánycsend beálltát megelőző feltételekkel továbbra is megvásárolhatók.
A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha az ilyen írott sajtótermék terjesztésének kezdete a kampánycsend napja.

5. Nem minősül a kampánycsend megsértésének, ha a kampánycsend beálltát megelőzően közzétett, a jelöltekkel vagy jelölő szervezetekkel kapcsolatos információ elérhető az elektronikus tartalomszolgáltató oldalán, akár a kampánycsend ideje alatt is. A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha annak beállta után az elektronikus tartalomszolgáltató akár korábbi, akár a kampánycsend ideje alatt keletkezett ilyen információkat tesz közzé, vagy azokat frissíti.

6. A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy jelölő szervezetet említ vagy szerepeltet, így különösen a jelöltek számáról és összetételéről, az esetleges visszalépésekről információt szolgáltat, amennyiben ez a cselekmény alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. Ez a tilalom irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. A kampánycsend idején a kiesett jelöltről szóló tájékoztatásra a Ve. 67. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság jogosult.

7. A kampánycsend megsértésének minősül az olyan magatartás, amikor jelöltek, jelölő szervezetek vagy mások szervezetten - a kampánycsend időszaka alatt - a választópolgárok részére azok külön kérése vagy előzetes felhatalmazása nélkül a választáson történő részvételre, egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek támogatására buzdító SMS-t, e-mailt vagy automatizált hívásmódú üzeneteket küldenek.

8. A közszereplő jelöltek vagy jelölő szervezetek listáin szereplő személyek által írt internetes napló, és a jelöltek vagy jelölő szervezetek honlapjai a kampánycsend alatt nem frissíthetők, azok adattartalma nem változtatható meg. E korlátozás független attól, hogy a honlapot tartalmazó adathordozó eszközt hol helyezték el, ha annak adattartalma Magyarországról elektronikus úton elérhető. Kampánycsendsértést azonban csak a magyar joghatóság alá tartozó személy vagy szervezet követhet el.

9. A választópolgárok külön, előzetes megrendelése alapján, az általuk megadott e-mail címre elektronikus úton eljuttatott tájékoztatás vagy egyéb információ megküldése - annak konkrét tartalmától függetlenül - az önkéntesség következtében nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, így a kampánycsend megsértését sem valósítja meg.

10. Az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció - tartalmától és formájától [a többi között levél, SMS, e-mail, internetes napló (blog/)] függetlenül - nem valósítja meg a kampánycsend megsértését.

11. A műsorszolgáltatóknak a választási kampányban való közreműködéséről az általános szabályok között a Ve. 44-44/A. §-ai, míg az egyes választásokra vonatkozó különleges rendelkezések között a 93. § (az országgyűlési képviselők választása) és a 106. § (a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása) szólnak. Ezek nem állapítanak meg speciális szabályokat a műsorszolgáltatóknak a kampánycsend alatti magatartására. Ebből következően valamennyi választás tekintetében, mind az országos, mind a regionális, mind a helyi műsorszolgáltatók kampánycsend alatti működésére a Ve. 41. §-ában foglaltak az irányadók, figyelemmel a 6. pontban foglaltakra is.
A műsornak, illetőleg az információszolgáltatásnak a választással való összefüggését, továbbá a választópolgárok választói akaratának befolyásolásra való alkalmasságát azonban minden esetben az adott választásra vonatkoztatva kell vizsgálni. Kampánycsendsértés csak akkor állapítható meg, ha a műsor (információszolgáltatás) az adott választással közvetlen összefüggésben áll, és tartalma az adott választás tekintetében - objektíve - alkalmas a választói akarat befolyásolására.

12. Jelen állásfoglalás közzétételével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1994. (V. 5.) OVB állásfoglalás, a 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalás, a 13/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás, a 14/2002. (IV. 4.) OVB állásfoglalás, a 6/2006. (III. 9.) OVB állásfoglalás és a 14/2006. (IV. 18.) OVB állásfoglalás.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke

* Szövegét megállapította az 5/2010. OVB állásfoglalás