Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 21. § szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Választási bizottságok: a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) az Országos Választási Bizottság.

A 99/K. § (1) bekezdése alapján az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: a) szavazatszámláló bizottság, b) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, c) területi választási bizottság, d) Országos Választási Bizottság.

A 22. § (1) bekezdésének fő szabálya az, hogy a választási bizottságnak csak a választókerületben - a helyi választási bizottságnak csak a településen - lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.

A (2)-(3) bekezdések szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. Nem lehet továbbá a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

A (4) bekezdés alapján pedig az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

Az előző (2)-(4) bekezdésekben meghatározott egyes fogalmakat a Ve. 149. §-ának megfelelő pontjai határozzák meg.

A Ve. 3. § d) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek a többi között érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A Ve. a választási bizottsági póttagság intézményét az alábbiakban rögzíti:

A 23. § (1) bekezdésének első mondata alapján a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (2) bekezdés szerint a helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkező településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (3) bekezdés alapján az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. Végül a (4) bekezdés azt írja elő, az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter tesz indítványt.

 A 27. § (1) bekezdés szerint, ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A (4) bekezdés alapján pedig, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, illetőleg az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint hét, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.

A Ve. 26. §-a a választási bizottság tagja megbízatásának megszűnéséről tételesen és kimerítően rendelkezik, az alábbiak szerint:

„(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban meghatározott - következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.

(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,

b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

c) lemondással,

d) a megbízatás visszavonásával.”

A Ve.-nek a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezései [a 77-85. §-ai , a 99. § , a 99/P. § , a 130. §,131. § és a 146. §, 147. §] a többi között tartalmazzák a jogorvoslatok benyújtására és elbírálására nyitva álló, a jogorvoslat benyújtója, illetve az azt elbíráló választási bizottság és bíróság számára irányadó jogvesztő határidőket.

E körben, a 77. § (1) bekezdése szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3.§) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat.

A 79. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.

 A 73. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A 73. § (4) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

A Ve. fenti rendelkezései alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy

a) a választási bizottságok választott, illetőleg megbízott tagjainak, valamint póttagjainak (a továbbiakban mindhárom kör együttesen: tag) jogai és kötelezettségei megbízatásuk fennállása alatt mindvégig azonosak, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, ahol a Ve. kifejezetten eltérést állapít meg;

b) erre tekintettel, a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt mindvégig azonos módon és folyamatosan kell vizsgálni;

c) a tagok fennálló összeférhetetlenségét bárki jogosult, az arra jogszabályban kötelezett pedig köteles az illetékes választási szervnek jelezni; ez a kötelezettség különösen terheli az összeférhetetlenséggel érintett tagot [Ve. 3. § d)];

d) a tag fentiek szerint észlelt és fennálló összeférhetetlensége a megbízatás fennállása alatt mindvégig az összeférhetetlenség megállapításához [Ve. 26. § (4) b)] vezet;

e) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidőkön belül a tag észlelt és fennálló összeférhetetlenségére és annak jogkövetkezményeire a jogorvoslati eljárásban hivatkozni lehet;

f) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidők lejártát követően a tag észlelt olyan korábbi összeférhetetlenségének, amely az észlelés időpontjában már nem áll fenn, nincs a választási eljárásban megjelenő jogkövetkezménye.

Dr. Ficzere Lajos

az Országos Választási Bizottság
elnöke

* Szövegét megállapította az 5/2010. OVB állásfoglalás