Hatálytalan

16/2014. NVB iránymutatás
a Ve. 323. § (4) bekezdése alapján leadott területi és országos listás nemzetiségi szavazólapok érvényessége tárgyában [1]

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére az alábbi

iránymutatást

adja ki:

1. A nemzetiségi választópolgár nemzetiségi területi és országos listás szavazólapját, melyet olyan szavazókörben ad le, ahol nemzetisége települési önkormányzatának választására nem kerül sor, a szavazatszámláló bizottság, (vagy a szavazást bonyolító helyi választási bizottság) attól függetlenül szállítóborítékba zárja, hogy azt a választópolgár borítékba helyezte-e vagy sem, illetve a borítékot lezárta-e vagy sem.

1. A területi választási bizottság által a Ve. 327. §-a alapján végzett szavazatszámlálás során külön törvényi rendelkezés hiányában az 1) pontban írtak szerint leadott szavazat szavazólapja sem a boríték lezáratlansága, sem a boríték alkalmazásának hiánya miatt nem minősül érvénytelennek, hanem azt a szavazatszámlálás során figyelembe kell venni.

Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

„193. § (1) Érvénytelen a szavazólap, amely

a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy

c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le,

b) kiesett jelöltre, listára adtak le.

(3) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.”

„323. § (4) Azon nemzetiség területi, illetve országos listás szavazólapját, amelynek települési önkormányzatának választására nem kerül sor a településen, a választópolgár olyan borítékba helyezi, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve. A borítékot a választópolgár lezárja.”

„323/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság, illetve a helyi választási bizottság a nála a 323. § (4) bekezdése alapján leadott szavazatokat tartalmazó borítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) A helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékot.”

„327. § A 323. § (4) bekezdése szerinti szavazatokat a területi választási bizottság számlálja meg.”

Az iránymutatás kiadása során a Ve. figyelembe vett rendelkezései:

„178. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.”

„182. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.”

„308. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I-XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/F. § és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

Indokolás

Az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleten szavazó választópolgárok esetében a Ve. rögzíti [257. § (2) bek., 271. § (2) bek., 331. §], hogy a választópolgár a szavazólapokat borítékba helyezi, és a borítékot lezárja. Mindkét választás tekintetében a Ve. külön jogkövetkezményt fűz ahhoz, ha a borítékot a választópolgár nem zárja le. A Ve. 286. §-a és a 341. §-a a két választás tekintetében azonos taralommal szabályoz, mikor rögzíti, hogy amennyiben a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan boríték van, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

Fenti szabályozással ellentétben a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a Ve. rendelkezései abban az esetben, ha a nemzetiség települési önkormányzatának választására az adott településen nem kerül sor mindössze azt rögzítik, hogy a választópolgár a területi és az országos listás szavazólapot borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

A Ve.-nek a szavazólap és a szavazat érvénytelenségét megállapító általános szabálya, a 193. §, és a különös, a nemzetiségi önkormányzati választásra vonatkozó rendelkezései sem tartalmaznak szabályozást az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választása szabályaival ellentétben arra, hogy amennyiben a Ve. 323. § (4) bekezdése szerinti szavazólap nem kerül borítékba, vagy borítékba helyezi a választópolgár, de azt nem zárja le, az a szavazólap, illetve a szavazat érvénytelenségét jelentené.

A Ve. 323/A. § (1) bekezdése szerint, a szavazatszámláló bizottság, illetve a helyi választási bizottság a nála a 323. § (4) bekezdése alapján leadott szavazatokat tartalmazó borítékokat szállítóborítékba zárja.

A törvény nem tesz megkülönböztetést a lezárt és a lezáratlan borítékok között és nem szabja feladatául a választási bizottságnak sem az e szempont szerinti külön kötegelést.

Mindezek alapján a Ve. 323/A. § (1) bekezdése rendelkezésének helyes értelmezése az, hogy szavazatszámláló bizottság, illetve a helyi választási bizottság a boríték lezárása vagy annak hiánya miatt történő külön kötegelés nélkül, valamennyi, a Ve. 323. § (4) bekezdése alapján leadott szavazatot tartalmazó borítékot a szavazás napján szállítóborítékba zár, és azt a helyi választási irodának a területi választási irodához való szállítás érdekében átadja.

Külön általános vagy speciális törvényi rendelkezés hiányában nem eredményezheti sem a szavazólap, sem a szavazat érvénytelenségét az, ha a helyi választási iroda által a területi választási irodához megküldött szállítóborítékban található, a Ve. 323. § (4) bekezdése szerint leadott szavazat borítékja nincs lezárva.

Fentiekből következik, hogy a területi választási bizottságnak a Ve. 327. §-a szerinti szavazatszámlálás során a lezárt és a lezáratlan borítékban lévő, a 323. § (4) bekezdése szerint leadott szavazatokat egyaránt figyelembe kell vennie.

A Ve. 323. § (4) bekezdése és más szakasz sem tartalmaz arra vonatkozó külön kitételt, ezáltal jogkövetkezményt arra az esetre, ha a választópolgár azon nemzetiség területi, illetve országos listás szavazólapját, melynek települési önkormányzati választására nem kerül sor, a törvényi rendelkezés ellenére nem helyezi a nemzetiség megjelölését tartalmazó borítékba.

A Ve. 323/A. § (1) bekezdése a 323. § (4) bekezdése alapján leadott szavazatokat tartalmazó borítéknak a szállítóborítékba való helyezését írja elő a szavazatszámláló bizottság, illetve a helyi választási bizottság számára. A törvény arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy mi a teendője a szavazatszámláló bizottságnak, illetve a helyi választási bizottságnak a boríték nélkül urnába helyezett szavazólapokkal.

A szavazás alkalmával, amikor a Ve. 176. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a választópolgár szavazásának nincs akadálya, a 178. § (1) bekezdése és a 323. § (4) bekezdése alapján az a feladata, hogy a bélyegzőlenyomattal hitelesített szavazólapokkal együtt átadja a nemzetiség megnevezését tartalmazó borítékot. A boríték a választás titkosságát garantáló eszköz, melynek hiányához azonban a törvényalkotó a nemzetiségi önkormányzati képviselők választási eljárásában ellentétben az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán az átjelentkezés és külképviseleti szavazás esetében nem fűz semmilyen jogkövetkezményt.

A Ve. 182. § (1) bekezdésének általános szabálya, mely közvetlenül alkalmazandó azon nemzetiség önkormányzati választásán, amelynél települési választásra is sor kerül, akként rendelkezik, hogy „a választópolgár a szavazólapot a borítékba helyezheti”, ezzel szemben a 323. § (4) bekezdése a „borítékba helyezi” kifejezést használja. Bár a két szabályozás nyelvtanilag eltérő kifejezést használ, a jogalkotó egyik esetben sem rendelt jogkövetkezményt ahhoz, ha a nemzetiségi választópolgár a szavazólapot nem helyezi borítékba.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, ezáltal azon nemzetiségek tekintetében is, ahol települési önkormányzati választás hiányában a választópolgár csak a területi, illetve az országos listára szavaz, a boríték kizárólag a szavazás titkosságát, mint Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) foglalt választási alapelv érvényesülésének megvalósulását és biztosítását szolgálja, egyéb joghatása nincs.

Mivel a Ve. 323/A. § (1) bekezdése külön nem rendelkezik a boríték nélkül urnába dobott szavazólapokról, e szavazólapok vonatkozásában a minősítésre vagy a kötegelésre az általános rendelkezésektől eltérő szabályt a Ve. XV. fejezete sem rögzít, ezért a szavazatszámláló bizottságnak, illetve a helyi választási bizottságnak ezeket a szavazólapokat a borítékba zárt szavazólapokkal együtt, szállítóborítékba kell zárnia.

Ahogyan a boríték nyitott állapota, úgy a boríték hiánya sem eredményezheti külön törvényi rendelkezés hiányában a szavazólap és ebből kifolyólag a szavazat érvénytelenségét. Ezért a területi választási bizottságnak a Ve. 327. § alapján, a szavazatszámlálás során ezeket a szavazólapokat is figyelembe kell vennie.

A szavazás titkosságával kapcsolatos jogértelmezését az Alkotmánybíróság többek között 32/2004. (IX. 14.) AB határozatában fejtette ki. Az AB hivatkozott döntésében rögzítette, hogy a szavazás titkossága önmagában nem alapvető jog, hanem a választások egyik alapelve, a választójog, mint alkotmányos alapjog gyakorlásának, a választások demokratizmusának egyik eljárási garanciája.

Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése a korábbi Alkotmánnyal azonos tartalommal rögzíti a választási rendszer négy klasszikus alapelvét, melyek az általános és egyenlő választójog, valamint a közvetlen és titkos szavazás. A korábbi Alkotmányhoz hasonlóan az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése is a demokratikus választási rendszerrel szemben támasztott azon alkotmányos követelményeket fogalmazza meg, amelyek érvényesüléséhez szükséges garanciarendszert a jogi szabályozás által kell biztosítani.

Az AB hivatkozott határozata szerint a szavazás titkosságának követelménye azt jelenti, hogy az egyes választópolgárok által leadott szavazat tartalma semmilyen körülmények között nem kerülhet nyilvánosságra. Ez az alkotmányos alapelv azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy a szavazás rendjére és a szavazatok számlálására, összesítésére olyan szabályokat köteles alkotni, és a szavazáskor olyan feltételeket köteles biztosítani, amelyek garantálják, hogy a választópolgár által leadott szavazat tartalma mások számára ne legyen megismerhető, illetőleg megállapítható.

A Ve. általánosan, valamennyi választástípusban, a szavazás titkosságát biztosító garanciális elemként írja elő a szavazólap elhelyezésére szolgáló boríték használatát a szavazás során. Egyes esetekben a szavazólap mellé átadott boríték a titkosság érvényesülésének biztosításán túl a szavazólap és a szavazat érvényességének is garanciális eleme.

Az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók, az Európai Parlament tagjainak választásán pedig a külképviseleten szavazó választópolgárok számára az általános szabályoktól eltérően, a törvényalkotó kifejezett rendelkezése alapján, a boríték használata kettős funkciót tölt be. Nemcsak azt biztosítja, hogy a szavazatszámlálás során ne lehessen rekonstruálni a választópolgár által leadott szavazatot, hanem szavazásának érvényességi kelléke is. Vagyis megállapítható az, hogy ott, ahol a jogalkotó kifejezetten rendelkezni kívánt arról, hogy a szavazólap elhelyezésére szolgáló boríték nem csak lehetőség, hanem a szavazólap érvényességének feltétele is, kifejezetten rendelkezett is arról.

A jogalkotó azonban a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a boríték használatát abban az esetben sem kapcsolja össze a szavazólap érvényességének törvényi feltételeivel, amikor az adott nemzetiség esetében települési önkormányzat választására nem kerül sor, ezért a választópolgár csak a területi, illetve az országos listára szavazhat.

A fentiekben leírt jogi álláspontot támasztja alá a Ve. 193. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés is, vagyis az, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a jogalkotó a boríték lezáratlan állapotán, vagy annak hiányán túl még abban az esetben sem tekinti érvénytelennek a választópolgár szavazatát, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tett.

Budapest, 2014. szeptember 30.

Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke

[1] Hatályon kívül helyezte az 1/2021. NVB iránymutatás, Hatálytalan 2021. november 4. napjától