Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 3. §-a értelmében a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 12. §-a alapján a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

A Ve. 13. §-a a következők szerint rendelkezik:

(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.

(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:

a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) lakcímét,

d) névjegyzékbeli sorszámát,

e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

A Ve. 61. § (3) bekezdése szerint mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi és amennyiben igazolással kíván szavazni, a névjegyzékbe felveszi. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság, igazolással szavazó választópolgár esetében - a település egészére kiterjedő illetékességgel - a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság illetékes. A mozgásában gátolt és igazolással szavazó választópolgár névjegyzékbe vételét a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság utólag ellenőrzi.

A Ve. 66. §-a alapján:

(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.

(3) A névjegyzékbe a szavazatszámláló bizottság nem vehet fel választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a településre szóló igazolással rendelkezik.

(4) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni,

b) nem szerepel a névjegyzékben és

ba) nem rendelkezik igazolással,

bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét.

(5) Azokról a választópolgárokról, akiknek a névjegyzékbe vételét visszautasították a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

A Ve. 89. § (1)-(10) bekezdései az alábbiakat rendeli:

(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik. Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása.

(2) Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napig lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt magyarországi címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(3) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

(4) A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, a választókerület megjelölését, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt szavazóhelyiség címét.

(5) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi, egyidejűleg törli a névjegyzékből, továbbá feltünteti a névjegyzéken - ha az igazolás csak az első fordulóra szól, a második forduló névjegyzékén is - annak a településnek és választókerületnek a megjelölését, ahova az igazolás szól, és a külön névjegyzéket a (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően megküldi az Országos Választási Iroda részére. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(6) A választás első fordulóját megelőző harmadik napig a helyi választási iroda vezetője - a kiadott igazolás bevonásával egyidejűleg - kérelmére visszaveszi a névjegyzékbe azt, akit igazolás kiadása miatt törölt onnan. A választópolgár a lakóhelye szerinti névjegyzékbe történő visszavételét egy alkalommal kérheti.

(7) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság a választópolgárt felveszi a névjegyzékbe, továbbá külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választópolgártól - a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével - be kell vonni, és azt, valamint a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.

(8) Ha az igazolás mindkét választási fordulóra szól, a választás első fordulójában a helyi választási iroda vezetője, illetőleg az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazoláson feltünteti a választópolgár névjegyzékbe vételének tényét, és az igazolást lebélyegzi. A mindkét választási fordulóra szóló igazolást az első fordulóban a választópolgár részére vissza kell adni.

(9) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki az első (vagy mindkét) fordulóra igazolást kapott, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt abban a választókerületben, ahova az igazolás szólt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

(10) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki kizárólag a választás második fordulójára kapott igazolást, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a lakóhelye szerinti választókerületben a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 36-37. §-ai szerint a szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni. Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a értelmében:

(1) A fogva tartottról a fogva tartó bv. szerv helyi, az Országos Parancsnokság központi nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás kiterjed

a) a fogva tartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;

b) lakcímére;

c) a választójoggal nem rendelkező fogva tartott személyi azonosítójára;

d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogva tartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;

e) a büntetőeljárásban, illetve a fogva tartottal kapcsolatos egyéb - bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási - eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 77. § (1) bekezdése szerint a rendőrség feladatai ellátása során

a) bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait

kezeli.

Az Rtv. 81. §-a szerint a rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -, lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választójoggal rendelkező fogva tartottak akkor gyakorolhatják a választásra vonatkozó jogukat, ha - amennyiben szükséges - rendelkeznek a Ve. 89. §-ában meghatározott igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló, a Ve. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolvány a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll, illetőleg a szavazni kívánó személyazonossága a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrség által a fentiekben hivatkozott jogszabályok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható.

Dr. Ficzere Lajos

az Országos Választási Bizottság
elnöke

* Szövegét megállapította az 5/2010. OVB állásfoglalás