A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva – a Nemzeti Választási Iroda elnökének kezdeményezésére – az alábbi

iránymutatást

adja ki:

1.         Az országgyűlési képviselők választásán a helyi választási bizottság által a Ve. 32. § (2) bekezdése alapján hozott határozattal szemben, valamint a többszavazókörös településen működő helyi választási bizottságnak a helyi választási iroda vezetője által a Ve. 32. § (3) bekezdése alapján hozott határozattal összefüggésben a helyi választási iroda tevékenységével szemben előterjesztett kifogás tárgyában hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésnek az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által történő elbírálása esetén több országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság közül az rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a helyi választási bizottság székhelye található.

2.         A Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontját és a Ve. 18. § (3) bekezdését olyan módon kell értelmezni, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagja nem vehet részt olyan helyi választási bizottság határozatával szemben benyújtott fellebbezés elbírálásában, amelynek meghozatalában maga is részt vett.

3.         A helyi választási bizottság által a Ve. 34. § (2) bekezdése alapján, valamint – a többszavazókörös településen működő helyi választási bizottságnak a helyi választási iroda vezetője által a Ve. 32. § (3) bekezdése alapján hozott határozattal összefüggésben a helyi választási iroda tevékenységével szemben előterjesztett kifogás tárgyában hozott határozata kivételével – a helyi választási bizottságnak a Ve. 210. § (1) bekezdése alapján meghozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a területi választási bizottság bírálja el.

4.         Országgyűlési képviselők általános választásán a többszavazókörös helyi választási bizottság a Ve. 28. § (3) bekezdése szerint kizárólag választott tagokkal működik. Amennyiben az országgyűlési képviselők általános választásával párhuzamosan más választás is megtartásra kerül, úgy ez utóbbi választás tekintetében a tag megbízására vonatkozó jog az adott választástípusra irányadó szabályok szerint alakul.

5.         Országgyűlési képviselők általános választásán a Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelőre vonatkozó szabályozást – a Ve. 2026. január 1. napjától hatályos 241. § (4) bekezdése és 258/A. §-a szerinti újraszámlálás tekintetében is – a következőképpen kell értelmezni:

5.1.           Megfigyelő megbízására többszavazókörös településen működő helyi választási bizottságba (amennyiben korábban nem bízott meg tagot az országgyűlési képviselők általános választásával párhuzamosan tartott másik választásra irányadó szabályok alapján):

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén

            aa) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            ab) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

b) az országos listás választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén az országos listát állító jelölő szervezet (ideértve a pártot és az országos nemzetiségi önkormányzatot is)

jogosult. Közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő megbízására.

5.2.           Megfigyelő megbízására az egyszavazókörös településen működő helyi választási bizottságba (amennyiben korábban nem bízott meg tagot az országgyűlési képviselők általános választására irányadó szabályok alapján):

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén

            aa) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            ab) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

b) az országos listás választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén az országos listát állító jelölő szervezet (ideértve a pártot és az országos nemzetiségi önkormányzatot is)

jogosult. Közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő bejelentésére.

5.3.           Megfigyelő megbízására az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba (amennyiben korábban nem bízott meg tagot az országgyűlési képviselők általános választásán irányadó szabályok alapján):

            a) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            b) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

jogosult. Közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő megbízására.

5.4.           A megfigyelőt a szavazatok újraszámlálását végző választási bizottság mellett működő választási irodánál kell bejelenteni, legkésőbb a szavazatok újraszámlálásának befejezéséig. A Ve. 30. § (3) bekezdését a megbízás vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell.

5.5.           A Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő:

                        a) figyelemmel kísérheti a választási bizottság által végzett újraszámlálást,

b) az újraszámlálás folyamatát, valamint a választási bizottság munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja és nem zavarhatja,

                        c) az újraszámlálás alatt regisztrációs kártyát köteles viselni.

6.         Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a Ve. 258/A. § (1) bekezdése alapján határidőben érkezett és jogosulttól származó kérelem alapján a szavazatok újraszámlálását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel, legkésőbb a kérelem beérkezésének napján 16 óráig elrendeli. E döntést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a döntéshozatalt követően haladéktalanul közli az érintett helyi választási bizottsággal, az e bizottság mellett működő választási irodával, továbbá az újraszámlálással érintett választás szavazólapján szereplő független jelöltekkel, a Ve. 187. § (2) bekezdése szerint megfigyelő megbízására jogosult jelölő szervezetekkel; továbbá a jegyzőkönyvbe foglalt döntést a választási iroda honlapján haladéktalanul közzéteszi.

7.         A szavazatok újraszámlálását végző választási bizottság mellett működő választási iroda (helyi választási iroda vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda) a szavazatok tényleges újraszámlálásának helyét és idejét a honlapján haladéktalanul közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesíti a megfigyelő megbízására jogosultakat.

8.         Az újraszámlálásnál az újraszámlálást végző választási bizottság, valamint a mellette működő választási iroda tagjain kívül jelen lehet a Ve. 187. § (2) bekezdése szerint bejelentett megfigyelő, a sajtó, valamint a nemzetközi megfigyelők. A sajtó és a megfigyelők számára biztosítani kell a folyamat figyelemmel kísérésének lehetőségét. A sajtó számára ehhez az újraszámlálás helyiségében megfelelő helyet kell kialakítani oly módon, hogy a munkát a sajtó tevékenysége ne zavarja.

9.         A helyi választási bizottság az újraszámlálás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az újraszámlálást elrendelő választási bizottságot, bíróságot.

Az iránymutatás a Ve. alábbi, 2026. január 1-jétől hatályos rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

Ve.:

„2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

(…)

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

(…)

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

(…)”

„187. § (…)

(2) A helyi választási bizottságban megbízott taggal nem rendelkező jelölő szervezetek és független jelöltek egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg a szavazatok újraszámlálásának megfigyelésére.”

„258/A. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendeli az egyéni választókerületi választáson leadott szavazatok újraszámlálását, ha a 203. § (1) bekezdése szerint az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján,

a) a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság által megszámlálandó szavazatokat figyelmen kívül hagyva, a legtöbb szavazatot megszerző jelölt és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb, és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt kéri az újraszámlálást,

b) beleértve a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság által megszámlált szavazatokat is, a legtöbb szavazatot megszerző jelölt és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb, az a) pont szerinti újraszámlálásra nem került sor, és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt kéri az újraszámlálást,

c) beleértve a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság által megszámlált szavazatokat is, a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el, és az a) pont szerinti újraszámlálásra nem került sor.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság újraszámolja a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság által megszámlált egyéni választókerületi szavazatokat, ha a szavazatok újraszámlálására az (1) bekezdés a) pontja alapján sor került, és az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján az egyéni választókerületben

a) a legtöbb szavazatot megszerző jelölt és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb, és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt kéri az újraszámlálást, vagy

b) a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti újraszámlálásra irányuló kérelmet a szavazás napját követő napon 10 óráig, az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti újraszámlálásra irányuló kérelmet a szavazás napját követő hetedik napon 10 óráig írásban kell benyújtani az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz.

(4) A szavazatok újraszámlálását

a) a helyi választási bizottság

aa) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazás napját követő három napon belül,

ab) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a szavazás napját követő hetedik napon,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a (2) bekezdés szerinti esetben a szavazás napját követő hetedik napon

végzi el.

(5) A szavazatok újraszámlálásához a választási bizottság igénybe veheti a helyi választási iroda tagjainak közreműködését.”

Az iránymutatás kiadása során figyelembe vett további jogszabályi rendelkezések:

Ve.:

„5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3) A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

(…)”

„14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(…)”

„17. § (…)

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.”

„18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök,

b) a háznagy,

c) képviselő,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,

g) a Magyar Honvédséggel szolgálati viszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, továbbá a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint

h) jelölt.

(…)

(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjára, ha az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjává választják, valamint

b) az egy szavazókörrel rendelkező településen működő helyi választási bizottság kivételével az országgyűlési egyéni választókerület területén fekvő településen működő helyi választási bizottság tagjára, ha az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjává választják.

(…)”

„28. § (…)

(3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg.

(…)”

„34. § (…)

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(…)”

„40. § (…)

(3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

(…)”

„44. § (1) A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(…)”

„210. § (1) A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.

(2) Ha a választáson az (1) bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik.”

„241. § (1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság három napon belül elrendeli a szavazatok újraszámlálását.

(4) A szavazatok újraszámlálását az elrendelésétől számított három napon belül, de nem később, mint a jogorvoslati kérelem beérkezését követő hatodik napon 12 óráig a helyi választási bizottság végzi el, amely az újraszámláláshoz igénybe veheti a helyi választási iroda tagjainak közreműködését.

(5) A helyi választási bizottság az újraszámlálás eredményét jegyzőkönyvi döntésbe foglalva haladéktalanul továbbítja az újraszámlálást elrendelő választási bizottság, illetve bíróság részére. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat nap.”

„243. § Az országgyűlési képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

„245. § (1) Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(…)”

„297. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik,

c) a helyi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, valamint a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről.

(2) A területi választási bizottság dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, a 124. § (2)–(3) bekezdése, valamint a 252. § (2) bekezdése alapján meghozott döntése elleni fellebbezésről.

(2a) A 294. § (3) bekezdése szerinti részeredményt és a levélben szavazás 295. § szerinti eredményét megállapító döntés elleni jogorvoslatnak csak a Nemzeti Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelem keretében van helye.

(…)

(4) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.

(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen

a) a 294. § (2) bekezdése szerinti választáson keletkezett töredékszavazatok összesítésének,

b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények megállapításának vagy összesítésének, vagy

c) a 295. § szerinti szavazás eredménye megállapításának vagy az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének

törvénysértő voltára, vagy a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani.”

„346. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

(…)

b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat,

(…).”

Indokolás

I.1. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a Ve. 51. § (1) bekezdése alapján iránymutatás kiadását kezdeményezte, figyelemmel arra, hogy a Ve. 245. § (1) bekezdés d) pontjának 2026. január 1-jétől hatályos szövegezése szerint már a többszavazókörös települések helyi választási bizottsága (a továbbiakban: HVB) is működik az országgyűlési képviselők választásán. A többszavazókörös HVB nevesítését, „aktívvá tételét” alapvetően a Ve. 258/A. §-ával bevezetett újraszámlálás indokolja.

Eltekintve attól, hogy a HVB-t az újraszámlálás során határozathozatali kötelezettség nem terheli, e választásibizottság-típus nevesítésével a Ve. általános részében megfogalmazott – elsősorban a bizottság testületi jellegét érintő - hatáskörök is feléledtek, amelyek a következők:

            megbízott tag visszautasítása [Ve. 32. § (2) bekezdés],

       szavazatszámláló bizottsági tag visszautasításáról szóló, a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője által meghozott döntés ellen benyújtott jogorvoslat elbírálása [lásd: Ve. 32. § (3) bekezdés],

            választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása [Ve. 210. § (1) bekezdés],

választási bizottsági tag összeférhetetlenségének megállapítása [Ve. 34. § (2) bekezdés].

Az elsőként említett kettő esetkör kapcsán a jogorvoslati rendet a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontja rendezi, eszerint az OEVB dönt a HVB-nek a Ve. 32. § (2) bekezdése, valamint a HVI vezetőjének a Ve. 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről. Ezzel ellentétben az utóbb említett két esetkör tekintetében hozott HVB határozatok elleni jogorvoslatok elbírálásának rendjét a Ve. nem szabályozza egyértelműen.

I.2. Az NVI rávilágított továbbá arra, hogy a Ve. 258/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az újraszámlálás elrendeléséért felelős választási bizottság (országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a továbbiakban: OEVB) és az újraszámlálást végző (HVB) bizottság elkülönül egymástól, és a Ve. csak a fizikai újraszámlálás elvégzésének véghatáridejét rendezi, szükséges az elrendelés egyes kérdéseinek, illetve az újraszámlálás elvégzéséről való tájékoztatás részletszabályainak tisztázása annak érdekében, hogy az eredmény megállapítására vonatkozó szoros határidők tarthatóak legyenek.

I.3. Az NVI harmadik elemként pedig a Ve. 187. § (2) bekezdésében foglalt – kifejezetten az újraszámláláshoz kötődő – megfigyelő megbízásával és az újraszámlálás megfigyelésével kapcsolatos részletszabályok tisztázását kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól.

I.4. Az I.1. szerinti felvetést a Nemzeti Választási Bizottság akként értelmezi, hogy a

a) a HVB megbízott tagjának visszautasítása [Ve. 32. § (2) bekezdés],

b) a HVB tagja összeférhetetlenségének megállapítása [Ve. 34. § (2) bekezdés],

c) a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) tevékenységével kapcsolatos kifogás [Ve. 210. § (1) bekezdés] elbírálása – függetlenül attól, hogy az a szavazatszámláló bizottsági tag visszautasításáról szóló, a HVI vezetője által meghozott döntéssel [Ve. 32. § (3) bekezdés] kapcsolatos-e –

vonatkozásában a HVB által hozott döntés tekintetében megállapításra szorul, hogy az e döntéssel szemben előterjesztett fellebbezés elbírálására melyik választási bizottság jogosult. A felsorolás a) pontja kapcsán a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontja szerint az OEVB dönt a HVB-nek a Ve. 32. § (2) bekezdése, valamint a HVI vezetőjének a Ve. 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről. A b) és – a szavazatszámláló bizottsági tag visszautasításáról szóló HVI vezetői döntéssel összefüggésben a választási iroda tevékenységével szemben benyújtott kifogást elbíráló határozat kivételével – a c) pont esetében hozott HVB határozatok elleni jogorvoslatok elbírálásának rendjét a Ve. nem szabályozza.

II.1. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a Ve. rendelkezéseiből következően az országgyűlési képviselők általános választásán a HVB elsőfokú választási bizottságként bizonyos döntések meghozatalára vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. A HVB döntéseivel kapcsolatos kérdések tisztázása körében a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint annak van jelentősége, hogy a Ve. milyen módon szabályozza az egyes választási bizottságok hatásköreit, és miként rendelkezik az egyes választási bizottsági döntések tekintetében a jogorvoslathoz való jog gyakorlása kérdésében.

II.2. A Ve. megkülönbözteti az összes választástípusra vonatkozó szabályokat, valamint az egyes választás típusok tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket. A Ve. 1-242. §-a az Általános részt, a 243. §-345/A. § pedig a Különös részt alkotja, ez utóbbi „Az országgyűlési képviselők választása”; „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása”; „A nemzetiségi önkormányzati képviselők választása”; végül „Az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott választása” című fejezetekre tagolódik.

II.3. A Ve. az összes választással kapcsolatos szabály között meghatározza a választási szervek körét és a választási szervtípusokra vonatkozó fő szabályokat. Az Általános rész felsorolja a választásibizottság-típusokat [14. § (2) bekezdés], ezt követően jeleníti meg típusonként az egyes választási bizottságok tagságára vonatkozó előírásokat (hány tag választható, és adott választástól függően mely személy vagy szervezet jogosult tag megbízására).

II.4. Az Általános rész választástól függetlenül biztosít hatásköröket a választási bizottságok számára, de e hatáskörök alapvetően mégis konkrét választásokkal összefüggésben gyakorolhatók. Az egyes választási bizottságok tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok - a Nemzeti Választási Bizottságra vonatkozó rendelkezés kivételével - ugyanis egy adott általános választáshoz kötődnek:

- a területi választási bizottságot (a továbbiakban: TVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között [Ve. 21. §];

- az OEVB-t az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon [Ve. 22. §];

- a HVB-t a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között [Ve. 23. §]; és

- a szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) tagjait az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon [Ve. 24. § (1) bekezdés]

kell megválasztani. A választási bizottság a tagok megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően alakuló ülést tart [Ve. 38. § (1) bekezdés], ahol megválasztják a bizottság elnökét és annak helyettesét [Ve. 39. § (1) bekezdés].

II.5. A választási bizottságok valamely általános választással összefüggésben történt megalakulásától kezdve a választási bizottságok vonatkozásában megkülönböztethető a bármely választástól függetlenül, illetve az adott választással összefüggésben gyakorolható hatáskörök csoportja. Az előbbiek köre szűk, a választási bizottsági tag összeférhetetlenségének megállapítása [Ve. 34. § (2) bekezdés], valamint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása [Ve. 210. § (1) bekezdés] értelmezhető főszabály szerint választási eseménytől független hatáskörként.

II.6. Az adott választással összefüggésben gyakorolható hatáskörök tekintetében kettős felosztás alkalmazható. Bizonyos, az Általános részben megjelenő hatáskörök, így a megbízott tag visszautasításáról [Ve. 32. § (2) bekezdés] szóló, vagy a HVI vezetőjének az SZSZB tagja esetében a megbízást visszautasító döntése [Ve. 32. § (3) bekezdés] miatt benyújtott (Ve. 210. § szerinti) kifogást elbíráló döntés az adott választás vonatkozásában értelmezhető. Ide tartozik a HVB Ve. 241. § (4) bekezdése szerinti, az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvény által bevezetett, a szavazatok újraszámlálásával kapcsolatos hatásköre is.

II.7. A Ve. Különös része határozza meg, hogy egyes választásokon mely választási bizottságok működnek, így az országgyűlési képviselők választása [245. § (1) bekezdés], a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása [304. §], a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása [311. §], vagy az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott választása [333. § (1) bekezdés] tekintetében csak az így felsorolt választási bizottságok rendelkeznek hatáskörrel. Az Általános részben megjelenített hatáskörök gyakorlása szempontjából elsődlegesen a Ve. Különös részében foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, amennyiben a Különös rész hivatkozott felsorolása nem tartalmazza valamelyik választási bizottságot, a Ve. Általános része az adott hatáskör telepítése érdekében főszabály szerint kisegítő rendelkezést tartalmaz [35. § (3) bekezdés, 210. § (2) bekezdés], amely a másik általános választáson működő választási bizottságot, vagy pedig nagyobb területi egységhez kötődően működő választási bizottságot teszi a hatáskör címzettjévé.

II.8. A Különös rész emellett további hatásköröket tartalmazhat a választás kitűzését megelőző időszakra, adott esetben a választás kitűzésére, a kitűzést követően jelölt- vagy listaállítással kapcsolatos hatáskörökre, a szavazás eredményének megállapítására és ezt követő további cselekményekre vonatkoztathatóan. Mindazonáltal az országgyűlési képviselők választásán a Ve. XIII. fejezete egyetlen kérdésben, a szavazatok újraszámlálása vonatkozásában biztosít hatáskört a HVB részére [258/A. §], amely az Általános részben meghatározott újraszámlálással kapcsolatos feladatkörtől [241. § (4)-(5) bekezdés] eltérő természetű.

II.9. A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel volt arra, hogy a Ve. Általános része főszabályként állapítja meg, hogy a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be [Ve. 221. § (1) bekezdés]. A Ve. Általános része azonban kizárja a jogorvoslatot egyes választási bizottsági döntések tekintetében. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen [Ve. 221. § (2) bekezdés].

II.10. A Különös rész az országgyűlési képviselők választása tekintetében egyfelől az országos listás szavazás területi részeredménye, valamint a levélszavazás tekintetében az eredménymegállapító döntés elleni jogorvoslatot kizárva úgy rendelkezik, hogy azt a Nemzeti Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe kell foglalni [Ve. 2025. február 1. napjától hatályos 297. § (2a) bekezdése]. Másrészt – ennek ellentmondva – az országos eredmény megállapítása tekintetében a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan tartalmi korlátozást is bevezet [Ve. 297. § (5) bekezdés]. Egyebekben a Ve. részletesen meghatározza, hogy mely hatáskörök tekintetében melyik választási bizottság köteles eljárni első vagy másodfokon.

II.11. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a Ve. egyértelműen szabályozza azt a kérdést, hogy a választási bizottság elsőfokú döntése ellen főszabály szerint jogorvoslatot kell biztosítani, melynek elsődleges formája a fellebbezés, a Nemzeti Választási Bizottság határozatai, valamint a Ve. által meghatározott esetekben pedig kizárólagosan a bírósági felülvizsgálat. Amennyiben nem biztosított a jogorvoslatok fenti rendje, vagy attól valamely okból részlegesen eltérni szükséges, arról a Ve. külön rendelkezik. Az országgyűlési képviselők választásán működő HVB bármely határozatával szemben benyújtható tehát fellebbezés.

II.12. Kiemelt jelentőséggel bír az is, hogy a jogorvoslatokkal kapcsolatos, a Különös részben található hatáskörmegállapító rendelkezések az alsóbb fokú választási bizottságok határozatai esetében melyik választási bizottsághoz telepítik a fellebbezés elbírálását. A Ve. 2018. augusztus 31. napjáig hatályos szövege a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán rendelte el az egyszavazókörös települések mellett a többszavazókörös települések tekintetében is a HVB működését. A TVB csak ugyanezeken a választásokon, az OEVB pedig az országgyűlési képviselők választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán működött. Ezt követően a TVB is hatásköröket kapott az országgyűlési képviselők választása tekintetében, ugyanakkor a Ve. 297. §-a egyértelműen meghatározta, hogy mely döntések vonatkozásában járhat el a TVB másodfokon, tehermentesítve ezzel a Nemzeti Választási Bizottságot egyes, az OEVB által meghozott döntések felülbírálatával járó feladatoktól. Bár a TVB elsőfokú döntései tekintetében a Nemzeti Választási Bizottságot a jogalkotó nem jelölte meg a fellebbezések elbírálására hatáskörrel rendelkező szervként, más választási bizottság hiányában a Nemzeti Választási Bizottság másodfokú hatásköre szubszumálható volt a fellebbezés lehetőségéből fakadóan.

II.13. Mivel a Ve. 2025. január 31. napjáig hatályos szövege alapján a 297. § (2a) bekezdéssel érintett választási (rész)eredmények vonatkozásában nem volt kizárva a jogorvoslati jog gyakorlása, önmagában nem tekinthető kérdésesnek a HVB egyes döntései tekintetében sem, hogy valamely felsőbb fokon eljáró választási bizottság rendelkezhet-e hatáskörrel az ezekkel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmek elbírálására.

II.14. A HVB-nek a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontjában nem nevesített döntéseivel szemben előterjesztett fellebbezések elbírálása tekintetében figyelembe kell venni a Nemzeti Választási Bizottság szerint olyan szempontokat is, amelyek a másodfokon eljáró választási bizottság kijelölése tekintetében a Ve. Különös részében foglaltaktól függetlenül irányadónak tekintendők.

II.15. Egyfelől, hogy a Ve. az országgyűlési képviselők választásán nem biztosít lehetőséget a többszavazókörös településeken tag megbízására a HVB-be [28. § (3) bekezdés]. Ennek oka az, hogy a Ve. nem minden választástípus esetében, vagy nem minden jelölt, jelölő szervezet tekintetében rendelkezik tag megbízásáról. Nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán például a választási bizottságba jelölő szervezet nem bízhat meg tagot [Ve. 311. § (2) bekezdés], és a szavazóhelyiségbe is csak egyetlen megfigyelőt bízhatnak meg [Ve. 311. § (2a) bekezdés]. A fentiekre tekintettel a többszavazókörös településen működő HVB az országgyűlési képviselők választásán bármely, tag megbízására irányuló jognyilatkozatra tekintettel a megbízott tag megbízásának visszautasításáról kell, hogy határozzon. Másrészt a többszavazókörös településen működő HVI vezetője által hozott, a Ve. 32. § (3) bekezdése szerinti határozattal összefüggésben esetlegesen előterjesztett, a Ve. 210. § (1) bekezdése szerinti kifogást – mivel a többszavazókörös településen működő HVB-t a Ve. 245. § (1) bekezdése nem sorolta fel – ezidáig az OEVB volt jogosult elbírálni a Ve. 210. § (2) bekezdése alapján.

II.16. A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pont szerinti fordulat, vagyis az, hogy „a helyi választási iroda vezetőjének a 32. § (3) bekezdés alapján hozott határozata elleni kifogás tárgyában hozott döntése elleni fellebbezésről” dönthet, a kifogásnak a Ve. 208. §-ában meghatározott jogintézménye vonatkozásában a jogszabályon belüli elhelyezkedése és egyértelmű megfogalmazásának hiánya miatt sem írhatja felül azt a Ve. 210. § (1) bekezdéséből és 221. § (1) bekezdéséből általánosan következő összefüggést, hogy a választási iroda tevékenységével szemben kifogás, illetve, hogy a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezés nyújtható be. A HVI vezetője által meghozott, Ve. 218. § (2) bekezdése alapján eljáró választási bizottság által esetlegesen jogsértőnek talált Ve. 32. § (2) bekezdés szerinti határozatot a választási iroda vezetőjének kell visszavonnia (megváltoztatnia), és a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról döntenie.

II.17. Mindezen megfontolásokra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság szerint a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat akként kell értelmezni, hogy az országgyűlési képviselők választásán a HVB által a Ve. 32. § (2) bekezdése alapján hozott határozattal szemben, valamint a többszavazókörös településen működő HVB-nek a HVI vezető által a Ve. 32. § (3) bekezdése alapján hozott határozattal összefüggésben a HVI tevékenységével szemben előterjesztett kifogás tárgyában hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést bírálja el az OEVB. További megfontolást igényelt a Nemzeti Választási Bizottságtól az eljáró OEVB illetékességének kérdése, valamint a HVB-nek a Ve. 34. § (2) bekezdése szerinti, illetve – a többszavazókörös településen működő HVB-nek a HVI vezető által a Ve. 32. § (3) bekezdése alapján hozott határozattal összefüggésben a HVI tevékenységével szemben előterjesztett kifogás tárgyában hozott határozata kivételével – a Ve. 210. § szerinti kifogással kapcsolatos jogorvoslati ügyek tekintetében a hatáskör megállapítása.

II.18. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az országgyűlési képviselők választásán kiemelt jelentősége van annak, hogy egyértelműen meghatározható-e minden esetben az a fórum, amelyhez a HVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezést címezni kell. Emellett különösen fontos annak garantálása, hogy olyan választási bizottság bírálja-e felül az elsőfokú választási bizottság által meghozott határozatot, amely összetételében független az elsőfokú döntést meghozó választási bizottságtól.

II.19. A másodfokú eljárásban kivételesen sem fogadható el a jogorvoslati fórumnak a beadványozó választása szerinti meghatározása, ugyanakkor a Ve. nem tartalmaz olyan szabályozást, mely egyértelművé tenné, hogy adott esetben a több illetékességgel bíró választási bizottság közül melyik járhat el. Márpedig éppen ez a helyzet alakul ki azon többszavazókörös településen működő HVB döntése esetén, amelynek székhelye szerinti település kettő vagy több országgyűlési egyéni választókerületre oszlik.

II.20. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 2. melléklete határozza meg az országgyűlési egyéni választókerületek területét és székhelyét. A választókerületek megállapításával kapcsolatos egyik fontos szabály az, hogy – a Budapest fővárosban található kerületek kivételével – egy település csak akkor tartozhat több választókerülethez, ha a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra jogosultjainak átlagos számát [Vjt. 4. § (3) bekezdés]. Ennek a szabályozásnak következtében több vármegyeszékhely (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár) esetében is olyan választókerületi beosztást fogadott el a jogalkotó, amely a települést legalább kettő részre osztja, úgy, hogy a választókerület székhelyeként a több részre osztott települést jelöli ki. Ebből a helyzetből következően számos HVB vonatkozásában nem lenne megállapítható, hogy melyik OEVB illetékességébe tartozik az adott ügyben hozott döntéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálása.

II.21. A Ve. úgy rendelkezik, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgároknak – települési szinten kijelölendő – szavazókörét abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, ahol a választási iroda székhelye is található [246. §], hiszen átjelentkezni csak települések között lehet, így pedig meg kell jelölni azt a kapcsolóelvet, amely a több országgyűlési egyéni választókerületre osztott település tekintetében az átjelentkezéssel érintett választókerületet egyértelműen meghatározza. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a Ve. rendszertani értelmezését követve az országgyűlési képviselők választásán valamely HVB döntései tekintetében másodfokon az az OEVB járhat el, amelynek a Vjt. 2. melléklete szerint meghatározott területére esik a HVI székhelye. A HVI székhelye, mint kapcsolóelv meghatározását azon indok is alátámasztja, hogy a Ve. 32. § (2) bekezdés és a Ve. 210. § szerinti hatáskörök gyakorlása minden esetben szorosan összefügg a HVI tevékenységével.

II.22. A HVB döntését felülbíráló másodfokú választási bizottság meghatározásakor jelentősége van annak a ténynek is a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, hogy a többszavazókörös településen működő HVB-k csak az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvény hatályba lépése óta működnek az országgyűlési képviselők választásán, így ezzel egyidejűleg indokoltan volt a korábbiakban alkalmazható az országgyűlési egyéni választókerület területén, többszavazókörös településen működő HVB és az OEVB tagságának egyidejű betöltését megengedő szabály [Ve. 18. § (3) bekezdés].

II.23. Az OEVB és az országgyűlési egyéni választókerület területén, több szavazókörös településen működő HVB tagságának egyidejű betöltését azon okból tette lehetővé az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény, hogy az OEVB nem működik olyan választások során, amelyek során a többszavazókörös település HVB-je működik, így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy a HVB által hozott valamely döntést egy vagy több, a HVB-ben is tagságot viselő választási bizottsági tagja részvételével bírálná el a másodfokon eljáró választási bizottság. A Ve. az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIII. törvénnyel történt módosításáig az OEVB-re nem telepített másodfokú hatáskört sem.

II.24. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontját és a Ve. 18. § (3) bekezdését olyan módon kell értelmezni, hogy semelyik HVB tekintetében se merülhessen fel annak lehetősége, hogy valamely határozatával szemben benyújtott fellebbezés elbírálásában olyan választási bizottsági tag is részt vegyen, amki részt vett a HVB döntésének meghozatalában, mivel az a jogorvoslathoz való jog lényegét sértené meg. OEVB tag tehát nem vehet részt olyan HVB határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálásában, amelynek meghozatalában maga is részes volt.

II.25. Tekintve, hogy a jogalkotó a HVB a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontjában fel nem sorolt hatásköreiben hozott határozatok vonatkozásában nem zárta ki a jogorvoslat lehetőségét, a HVB Ve. 34. § (2) bekezdés szerinti, illetve – a többszavazókörös településen működő HVB-nek a HVI vezetője által a Ve. 32. § (3) bekezdése alapján hozott határozattal összefüggésben a HVI tevékenységével szemben előterjesztett kifogás tárgyában hozott határozata kivételével – a Ve. 210. §-a szerinti döntésével szemben előterjesztett fellebbezés elbírálásakor a Ve. értelmezésével kell megállapítani, hogy a HVB fenti hatáskörökben hozott határozataival szemben melyik választási bizottsághoz nyújtható be fellebbezés.

II.26. Figyelemmel arra, hogy csak akkor biztosítható a jogorvoslati eljárások vonatkozásában a tisztességes eljáráshoz való jog, ha a hatáskörrel rendelkező jogorvoslati fórum egyértelműen meghatározható; a Nemzeti Választási Bizottságnak a Ve. értelmezésével kell megállapítani, hogy melyik választási bizottság járhat el másodfokon a HVB a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontjában fel nem sorolt hatásköreiben. Mindezen, a fentiekben részletezett összefüggések alapján, a Nemzeti Választási Bizottság szerint egyértelműen megállapítható, hogy a HVB-nek a Ve. 297. § (1) bekezdés c) pontjában nem nevesített, az országgyűlési képviselők választásán meghozott döntéseivel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket az OEVB-nél magasabb fokon álló, egyben az országgyűlési képviselők választásán is működő választási bizottságnak kell elbírálnia. Ilyen választási bizottság a Ve. szerinti hierarchiában közvetlenül a HVB és az OEVB felett elhelyezkedő TVB.

III.1. A Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelőre vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmezése kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. több típusú megfigyelőt is említ: nemzetközi megfigyelő [Ve. 4. §], külképviseleti megfigyelő [Ve. 5. §], nemzetiségi megfigyelő [Ve. 311. § (2a) bekezdés], Ve. 245. § (2)-(3) bekezdése szerinti megfigyelő, Ve. 281. § (3) bekezdése szerinti megfigyelő, továbbá a legutóbbi jogszabálymódosítással beiktatott Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő.

A Ve. szabályozási rendszeréből az is megállapítható, hogy míg a nemzetközi és külképviseleti megfigyelőre vonatkozó rendelkezések önállóan nyertek szabályozást, addig a Ve. 245. § (2)-(3) bekezdés, 281. § (3) bekezdés és 311. § (2a) bekezdés szerinti megfigyelők esetében a Ve. utaló szabályokat tartalmaz. Így a Ve. 245. § (3) bekezdése merev hivatkozást tartalmaz [„A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”], a Ve. 281. § (3) bekezdése szintén [„A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.”], ahogy a Ve. 311. (2a) bekezdése is [„Megfigyelő nem lehet a 18. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) és h) pontja szerinti személy, továbbá választási bizottság, választási iroda tagja. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29–31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A nemzetiségi megfigyelő jelen lehet a szavazatszámlálás során is.”].

Ezzel ellentétben a Ve. 187. § (2) bekezdése semmilyen utaló szabályt nem tartalmaz, ami a megfigyelőre vonatkozó szabályozási keretet kitöltené további tartalommal. A jogszabályi rendelkezés tartalmának meghatározásakor tehát a Nemzeti Választási Bizottságnak a jogalkotói cél szem előtt tartásából szükséges kiindulnia, ami a megbízott taggal nem rendelkező jelölő szervezet és független jelölt számára az újraszámlálási folyamat figyelemmel kísérésének biztosításában, ezen keresztül pedig az átláthatóság, a nyilvánosság és a választási eljárás alapelveinek minél szélesebb körű érvényesülésében ragadható meg.

III.2. A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít arra, hogy a szavazatszámlálás elvégzésekor a választási eljárás nyilvánossága és a szavazatszámlálás zavartalanságához fűződő érdek egymással konkurál. Mindezekre figyelemmel a Ve. 187. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a szavazatszámlálás során ki lehet jelen a szavazóhelyiségben: az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és szükség esetén a választási iroda más tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő. A szavazatok újraszámlálásának a HVB-k hatáskörébe kerülésével a jogalkotó arról is rendelkezett, hogy – az érdekelt felek jelenlétének lehetővé tétele érdekében – megfigyelő megbízására kerülhessen sor abban az esetben, ha a HVB-ben nincs megbízott tagja az érintett jelölő szervezetnek vagy független jelöltnek. Ennek alapján a Ve. 187. § (2) bekezdése kimondja, hogy a HVB-ben megbízott taggal nem rendelkező jelölő szervezetek és független jelöltek egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg a szavazatok újraszámlálásának megfigyelésére.

III.3. A Ve. 187. § (2) bekezdésének értelmezésekor a Nemzeti Választási Bizottság abban az előkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán a többszavazókörös HVB pontosan milyen összetétellel működik, kik és milyen feltételek mellett bízhatnak meg abba tagokat. A Ve. 28. § (3) bekezdése rendezi, hogy a HVB további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg. Ahogy a Nemzeti Választási Bizottság fentebb megállapította, az országgyűlési képviselők általános választásán a többszavazókörös HVB esetén a Ve. 28. § (3) bekezdése szerinti HVB tag megbízását nem tartja alkalmazhatónak.

Hangsúlyozza ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság, hogy amennyiben az országgyűlési képviselők általános választásával párhuzamosan más választás is megtartásra kerül (pl.: időközi polgármester-választás), úgy ez utóbbi választás alapján a tag megbízására vonatkozó jog, így a Ve. 28. § (3) bekezdésének alkalmazása változatlanul fennáll.

III.4. A fentiek mentén következő lépésben a Bizottságnak a megfigyelő megbízására jogosultak körét kellett meghatároznia. Hagyatkozva a Ve. alapelvekre, valamint az újraszámlálás jogintézményének természetére, a Nemzeti Választási Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy megfigyelő megbízására jogosult többszavazókörös településen működő helyi választási bizottságba

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén

            aa) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            ab) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

b) az országos listás választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén az országos listát állító jelölő szervezet

jogosult, amennyiben az országgyűlési képviselők általános választásával párhuzamosan tartott másik választásra irányadó szabályok alapján a többszavazókörös helyi választási bizottságba korábban nem bízott meg tagot.

Közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő bejelentésére.

Megfigyelő megbízására jogosult továbbá az egyszavazókörös településen működő helyi választási bizottságba (amennyiben az országgyűlési képviselők általános választásán vagy azzal párhuzamosan tartott másik választásra irányadó szabályok alapján az egyszavazókörös településen működő helyi választási bizottságba korábban nem bízott meg tagot):

a) az országgyűlési egyéni választókerületi választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén

            aa) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            ab) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

b) az országos listás választáson leadott szavazatok újraszámlálása esetén az országos listát állító jelölő szervezet

jogosult. Közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő bejelentésére.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba megfigyelő megbízására jogosult:

            a) az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet, és

            b) az országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelölt;

amennyiben az országgyűlési képviselők általános választásán irányadó szabályok alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba korábban nem bízott meg tagot.

Közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő bejelentésére.

A Ve. 187. § (2) bekezdésének célja, hogy a megbízott taggal nem rendelkező jelölő szervezet és független jelölt is a megbízott taggal rendelkező jelölő szervezethez és független jelölthöz közelítő jogosultsággal rendelkezzen az újraszámlálás kapcsán. A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a megfigyelők megbízására mutatis mutandis alkalmazandó Ve. 29. § (1) és (3) bekezdése is, azaz közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak megfigyelő megbízására, illetve a megfigyelő megbízására abban az esetben sem jogosult a jelölő szervezet, független jelölt, ha a többszavazókörös HVB-be más, a Ve. 1. § e) pontja szerinti választás joga alapján már tag megbízásáról intézkedett.

III.5. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő jogosultsága kapcsán – szintén a fent említett jogalkotói célból kiindulva – megállapítja, hogy a megfigyelőre megfelelően alkalmazni kell a Ve. 5. §-ának rendelkezéseit, erre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Ve. 187. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő:

a) figyelemmel kísérheti a választási iroda és választási bizottság munkáját,

b) az újraszámlálás folyamatát, valamint a választási bizottság és választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja és nem zavarhatja, és

c) az újraszámlálás alatt regisztrációs kártyát köteles viselni.

III.6. A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy a Ve. 187. § (2) bekezdése – eltérően az egyéb megfigyelőktől – nem tartalmaz rendelkezést az eljárásjogi kérdések tekintetében, azaz, hogy e megfigyelőt kinél, milyen tartalommal és milyen határidőben kell bejelenteni, megbízni. Tekintettel arra, hogy az újraszámlálást a HVB vagy az OEVB végzi, a Nemzeti Választási Bizottság azt tartja célravezetőnek, ha a Ve. 30. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó bejelentés e szervek felé kerül megküldésre az említett választási bizottságok mellett működő választási iroda útján. A Nemzeti Választási Bizottság nem látja jogszabályi akadályát annak, hogy a megfigyelő az újraszámlálás egésze helyett – az újraszámlálási folyamatok megzavarása nélkül – annak csak egy részébe kapcsolódjon be.

IV.1. A Nemzeti Választási Bizottság következő lépésként az újraszámlálás jogintézményét veszi górcső alá. A Ve. a 2026. január 1-jétől hatályos 258/A. §-ának beiktatásával a jogalkotó az újraszámlálás egy új, törvénysértés megjelölését nem igénylő esetét kodifikálta. A Ve. 258/A. §-ának a hatálybalépésével megkülönböztetjük egymástól a Ve. 258/A. §-a szerinti újraszámlálást a Ve. 241. §-ában szabályozott ún. jogorvoslati eljárás keretében lefolytatott újraszámlálástól.

IV.2. A Ve. 258/A. §-ban említett újraszámláláson belül is két altípus került szabályozásra: a kérelmen alapuló újraszámlálás és az ún. hivatalbóli újraszámlálás.

A kérelmen alapuló újraszámlálás (Ve. 258/A. §) esetében a jogalkotói cél az volt, hogy törvénysértés megjelölése nélkül, az előzetes tájékoztató adatok 100%-os feldolgozottsága alapján, azaz még az eredmény megállapítása előtt csupán a szavazatok kis különbségére alapított kérelemre megtörténhessen a szavazatok újraszámlálása, kiküszöbölve ezzel az SZSZB tagok fáradtságából adódó esetleges el- és félreszámlálási hibákat, és megelőzve ezzel az erre alapított jogorvoslati kérelmek benyújtását. Amennyiben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal szerzi meg, a Ve. kérelem benyújtását sem írja elő, ez esetben az újraszámlálást ex lege el kell rendelnie a választási bizottságnak még az eredmény megállapítása előtt.

Előzőekkel ellentétben, a Ve. 241. § (3)-(4) bekezdéseiben szabályozott újraszámlálás esetében az eredmény megállapítása tárgyában már született egy bizottsági határozat, amely ellen az SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással fellebbezés került benyújtásra, és az újraszámlálásra ezen eljárás keretei között kerül sor.

IV.3. Az újraszámlálás első lépése annak elrendelése, így e szempontból szükséges párhuzamot vonni az említett két jogintézmény között. A jogorvoslati eljárás keretében lefolytatott újraszámlálás bevett jogintézménye a Ve-nek, így ennek eljárásjogi lépései – mint például az újraszámlálás elrendelésének döntési formája – az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében átörökítendők a Ve. 258/A. §-a szerinti újraszámlálás esetére is. Mindezeken túlmenően hivatkozni szükséges a Ve. 44. § (1) bekezdésére, amely alapján a választási bizottság – az SZSZB kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A Ve. tételes rendelkezésének hiányában is megállapítható, hogy az újraszámlálás elrendeléséről való döntés még akkor sem tekinthető az ügy érdemének, ha azt kérelemre hozták, így e körben a bizottság döntésének formája nem lehet más, mint a jegyzőkönyvbe foglalt döntés.

IV.4. A választási eljárásra jellemző szűkös és egymásra épülő határidők miatt szükséges arról is rendelkezni, hogy az újraszámlálás elrendeléséről szóló jegyzőkönyvbe foglalt döntést az OEVB-nek mikor kell meghoznia. A Ve. 258/A. § (4) bekezdés szabályozza azt, hogy a HVB az újraszámlálást a Ve. 258/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazás napját követő három napon belül; a Ve. 258/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a szavazás napját követő hetedik napon, míg az OEVB szintúgy a szavazás napját követő hetedik napon végzi el.

IV.5. Fentiekből kirajzolódik, hogy a legkevesebb mozgástér – a határnapot, valamint az újraszámlálást elrendelő és az azt végző bizottság elkülönülését tekintve – a Ve. 258/A. § (4) bekezdés ab) pontja szerinti esetben van, hiszen ebben az esetben az újraszámlálás iránti kérelem a szavazás napját követő hetedik nap 10 óráig beérkezik, majd az elrendelésről még aznap dönt az OEVB és még aznap a HVB – a HVI tagjainak közreműködésével – elvégzi az újraszámlálást. Az újraszámlálás elvégzése tehát egy egészen feszített munkatempót és gyors szervezést igényel. Az újraszámlálás eredményességének és gördülékenységének pedig a záloga, előfeltétele a gyors döntéshozatal, mindezekre figyelemmel, ahhoz, hogy a határidő megtartott legyen, az újraszámlálás iránti kérelemről az OEVB-nek a kérelem beérkezésének napján döntenie kell.

IV.6. A Ve. 48. §-a rendelkezik arról, hogy a határozatot kivel kell közölni: a kérelmezővel, valamint azzal, akire az jogot vagy kötelezettséget tartalmaz. Bár az újraszámlálás elrendeléséről nem határozattal dönt az OEVB, mégis a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint az f) pont szerinti választási eljárás nyilvánossága alapelvből levezethető az követelmény, hogy az OEVB döntéséről minden érintett értesüljön. Mindebből következően az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntését a döntéshozatalt követően haladéktalanul közölni kell a szavazatok újraszámlálását végző HVB-vel, az e bizottság mellett működő HVI-vel, továbbá a szavazólapon szereplő jelöltekkel, a Ve. 187. § (2) bekezdése szerint megfigyelő megbízására jogosult jelölő szervezettel, független jelölttel; továbbá a jegyzőkönyvbe foglalt döntést vagy az arról készült kivonatot – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra kell hozni.

IV.7. A Ve. 187. § (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy az újraszámlálásnál – az újraszámlálást végző választási bizottság tagjain, és szükség esetén a választási iroda tagjain kívül – jelen lehet a bejelentett megfigyelő, a sajtó, valamint a nemzetközi megfigyelő. A sajtó és a megfigyelők számára biztosítani kell a folyamat figyelemmel kísérésének lehetőségét. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy az újraszámlálásban közreműködők számára kellő tér és a szükséges eszközök mindvégig rendelkezésre álljanak, ezért az újraszámlálás technikai feltételeit ennek figyelembe vételével kell biztosítani.

IV.8. Fentiek alapján megállapítható, hogy az újraszámlálás elrendelése és annak elvégzése – figyelemmel a részt vevő bizottságokra – egymástól időben és – a Ve. 258/A. § (4) bekezdés b) pontját leszámítva – térben is elkülönül. A választási eljárás alapelveinek [különösen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontok] minél szélesebb körű érvényesülése, valamint a jelöltek és a jelölő szervezetek joggyakorlásának elősegítése a HVB-k, OEVB-k, HVI-k és OEVI-k proaktív, joggyakorlást elősegítő magatartását kívánja meg, amely e szervek fokozott tájékoztatási kötelezettségében kell, hogy megnyilvánuljon. A Nemzeti Választási Bizottság ebből következően megállapítja, hogy ennek érdekében, a szavazatok újraszámlálását végző választási bizottságnak (HVB, OEVB) a szavazatok tényleges újraszámlálásának helyét és idejét a mellette működő választási iroda honlapján haladéktalanul közzé kell tennie.

IV.9. A HVB a Ve. 258/A. § szerinti újraszámlálás eredményét a Ve. 346. § b) pontja alapján született miniszteri rendeletben megállapított jegyzőkönyvben rögzíti, és erről haladéktalanul tájékoztatja az újraszámlálást elrendelő választási bizottságot.

Budapest, 2025. július 8.

Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke