Gyakran ismételt kérdések

  • Mikor lesznek az országgyűlési választások?

    • A szavazás napja 2022. április 3.
    • A szavazás napját a köztársasági elnök 2022. január 11-én tűzte ki.

     

    Változtak-e a jogszabályok, vagy a 2018-as jogszabályok alapján választunk?

    • A választási jogszabályok néhány helyen változtak az elmúlt években.
    • Az átjelentkezési határidő a -9. napra módosult, vagyis a szavazás hetét megelőző hét péntekig, 2022. március 25. 16 óráig lehet átjelentkezni, ha valaki a lakóhelyétől eltérő helyen szeretne szavazni. Szintén eddig az időpontig lehet külképviseleti névjegyzékre jelentkezni, ha valaki külföldön akar szavazni.
    • A 2022-es országgyűlési választáson már csak azok a pártok állíthatnak országos listát, akik legalább tizennégy megyében, illetve Budapesten legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állítottak.
    • A szavazatszámláló bizottságok (SZSZB) tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője (jegyző) tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait nem konkrét SZSZB-be választják, hanem települési szinten kell őket megválasztani. A képviselő-testület szavazatszámláló bizottsági tagokról hozott döntése az önkormányzat honlapján található meg. A HVI vezetője a szavazást megelőzően osztja be a tagokat adott SZSZB-be.

     

    Ki rendelkezik választójoggal?

    • Magyarország Alaptörvénye szerint minden nagykorú (vagyis 18. évet betöltött, vagy annak betöltése előtt házasságot kötött) magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.  
    • Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága/ hiánya miatt a bíróság a választójogból kizárt.

     

    Kik azok a nemzetközi megfigyelők?

    • Egy másik állam vagy nemzetközi szervezet megfigyelője, akit a Nemzeti Választási Iroda – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett.
    • A megfigyelő a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, jelen lehet a választási szervek munkájánál, a választási bizottságok irataiba betekinthet, kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre.
     

    Mennyibe kerül a választás megszervezése? 

    • A 2022-ben esedékes, népszavazással együttesen lebonyolításra kerülő választások teljes költsége a tervszámok alapján összesen közel 20,72 milliárd forint lehet. 

  • Mikor kapok értesítőt, hogy hol tudok szavazni?

    • A Nemzeti Választási Iroda 2022. január 27-től kezdve kiküldi az értesítést, hogy a választópolgár szerepel a névjegyzékben, melyik választókerületben, szavazókörben voksolhat. Az értesítő azt is tartalmazza, hogy a választópolgár nemzetiségi szavazónak minősül-e. Az értesítőt legkésőbb 2022. február 11-ig meg kell kapni.
     

    Mit kell tenni, ha valaki nem kapta meg az értesítőt?

    • A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától (a jegyzőtől) új értesítőt igényelhet. Az igényt személyesen, levélben vagy elektronikusan (akár sima e-mail útján is) be lehet nyújtani. Az értesítőt a helyi választási iroda nyomtatja ki, valamint adja át illetve küldi ki a választópolgárnak.
     

    Mikor kezdődik a választási kampány?

    • A kampányidőszak 2022. február 12-én kezdődik, és a szavazás napján, 2022. április 3-án 19:00 óráig tart.
     

    Hogyan működik a jelöltajánlás?

    • Jelöltajánlásra 2022. február 12. és 2022. február 25. 16:00 óra között van lehetőség.
    • Minden választópolgár a lakcíme szerinti választókerületben, az ajánlóívet kitöltve és aláírva ajánlhat egyéni választókerületi jelöltet. 
    • Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, egy jelölt viszont csak egy ajánlással támogatható. Az ajánlás nem vonható vissza.
    • A sikeres jelöltállításhoz 500 érvényes ajánlás szükséges.
    • A választópolgárok a jelöltállítási időszak alatt a lakcímük szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától (jegyzőtől) érdeklődhetnek, hogy a leellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely az ő adataikat tartalmazza. Fontos, hogy a jelölt által leadott ajánlásokat addig ellenőrzik, amíg 500 érvényes ajánlást találnak. 
     

    Hol nem lehet gyűjteni az ajánlást?

    • Nem gyűjthető ajánlás munkahelyen, államigazgatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, tömegközlekedési eszközön, iskolákban, óvodákban, kórházakban, rendelőkben, a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.
     

    Saját kezűleg kell kitölteni az ajánlóívet?

    • Nem, más személy is beírhatja az ajánló választópolgár adatait.
    • Ugyanakkor az ajánlóív csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár azt saját kezűleg írja alá. 
     

    Milyen szervezetek állíthatnak országos listát az országgyűlési választásokon?

    • Országos listát a következő szervezetek állíthatnak:
      • a pártok, amennyiben legalább tizennégy megyében, illetve Budapesten legalább 71 egyéni választókerületben egyéni jelöltet állítottak,
      • az országos nemzetiségi önkormányzatok. 

  • Mi az a nemzetiségi regisztráció?

    • Aki valamely nemzetiségi közösséghez tartozik, kérheti, hogy az országgyűlési választáson nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzéken. A választópolgár a nemzetiségi önkormányzati választásokon is szavazhat majd.
    • A nemzetiségiként regisztrált választópolgár az országgyűlési választásokon
      • ha nem kérte a nemzetiségi regisztráció benyújtásakor, hogy az országgyűlési választásra is terjedjen ki nemzetiségi regisztrációjának hatálya akkor ugyanúgy szavaz, mint a nem nemzetiségi választópolgárok, tehát egy egyéni jelöltre és az országos pártlistára vagy
      • ha a nemzetiségi regisztráció benyújtásakor kifejezetten kéri, hogy az országgyűlési választásra is terjedjen ki nemzetiségi regisztrációjának hatálya, pártlista helyett nemzetiségi listára, valamint mellette egyéni jelöltre szavazhat.
      • A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.
    • Az elismert 13 nemzetiség: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
    • Aki korábban (például a 2014-es vagy 2018-as választásokat megelőzően) már kérte nemzetiségi regisztrációját, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia. Az erre vonatkozó információ az értesítőben is meg fog jelenni.
    • Ha Ön nemzetiségi választópolgárként regisztrál az országgyűlési választásokra, nemzetiségének országos önkormányzata mindenképpen megkapja az Ön nevét és lakcímét az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében. A nemzetiségi önkormányzat az Ön adatait csak az ajánlásgyűjtés céljából használhatja.
    • Ha Ön a nemzetiségi önkormányzattól nem szeretne névre szóló kampányanyagot kapni, akkor adatainak ilyen célú kiadását megtilthatja.
     

    Hogyan működik a nemzetiségi ajánlás?

    • Az országgyűlési választáson a nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi önkormányzatoknak is ajánlásokat kell összegyűjteniük. 
    • Nemzetiségi lista akkor állítható, ha az ajánlások száma eléri a névjegyzékben nemzetiségiként szereplő választópolgárok számának egy százalékát, de legfeljebb 1500-at.
    • Az ajánlásgyűjtés elősegítése érdekében nemzetiségének országos önkormányzata mindenképpen megkapja az Ön nevét és lakcímét.
     

    Ha valaki az országgyűlési választásokon nemzetiségi listára akar szavazni, és kérte a nemzetiségi regisztrációját, de az adott nemzetiségnek nincs nemzetiségi listája, akkor a választópolgár hogyan szavazhat?

    • Ebben az esetben a választópolgár az adott nemzetiségi lista helyett automatikusan pártlistára szavazhat (az egyéni képviselőjelölt mellett).

  • Van-e kampánycsend a szavazás napján?

    • A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig, azaz április 3. 19 óráig tart.
    • Nincs kampánycsend, de a szavazás napján:
      • nem lehet választási gyűlést tartani, 
      • a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni,
      • mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez autóbuszos személyszállítás nem végezhető,
      • televízióban és rádióban politikai reklámot nem lehet közzétenni,
      • nem kell alkalmazni a közterület-használatról szóló jogszabályokat olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.
    • A korábban kihelyezett kampányeszközöket (pl. plakát) nem kell eltávolítani, csak a választást követő 30 napban.
     

    Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás a szavazás napján?

    • A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. 
    • A szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményét csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.
     

    Milyen feltételekkel lehet szavazni?

    • A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. 
    • A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával). 
    • A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja. 
     

    Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

    • A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani. 
    • A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. 
    • Ezért fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.
    • A veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozás az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
      • ÉRVÉNYES a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje:
        • 2020. március 11. és 2022. május 31. közötti (ideértve a március 11-én és május 31-én lejárt okmányokat is)
      • ÉRVÉNYTELEN a személyazonosító igazolvány, a vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje:
        • 2020. március 11. előtti

     

    Hány órától hány óráig lehet szavazni?

    • Szavazni április 3-án reggel 6 és este 19 óra között lehet.
     

    Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig sorban állok? Nem tudok szavazni?

    • A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak.
    • 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.
     

    Hogyan kell leadnom a szavazatomat?

    • Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
    • A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választás esetén a szavazat érvénytelen lesz.
    • Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).
    • A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni. A szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező. 
    • Átjelentkezéssel és külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapot a kitöltést követően zöld borítékba helyezi és lezárja, s ezt követően az urnába dobja. Csak a lezárt borítékban elhelyezett szavazólap érvényes.
    • A választópolgár átjelentkezés esetén zöld színű borítékot kap.
     

    Van-e lehetőség rontás esetén a szavazólap kicserélésére?

    • Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. 
    • Egy választópolgár rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot.
     

    Érvényes-e a szavazólap, ha nincs lepecsételve a szavazólap?

    • Nem, az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, érvénytelen.
     

    Érvényes-e a szavazat, ha nincs borítékban?

    • Igen. A belföldi szavazókörben történő szavazás során – az átjelentkezés kivételével – a boríték használata nem kötelező. 
     

    Melyik szavazókörben szavazhatok?

    • A postán megküldött választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, továbbá a szavazókörök jegyzéke, valamint a választási térkép megtalálható itt.

  • Megváltozott a nevem, hogyan szavazhatok?

    • A névváltoztatás – az ügyintézés során – automatikusan átvezetődik a központi névjegyzékben. Az új névre szóló személyi okmányainak kiállítását a kormányablakban kérheti.
    • A választáson történő részvételhez szükséges, hogy a személyi okmányain (személyi igazolvány, jogosítvány és lakcímkártya) a központi névjegyzékben szereplő adatok szerepeljenek, ezért javasoljuk, hogy – amennyiben még nem tette meg – a választás előtt igényeljen új okmányokat.
    • Abban az esetben, ha az ügyintézés elhúzódása miatt a szavazás napján okmányainak egyikén (pl. lakcímkártyáján) már az új neve szerepel, míg a másik még a régi adatát tartalmazza, akkor személyazonosságát a szavazatszámláló bizottság az okmányokon szereplő egyéb adatok alapján állapítja meg.
    • A szavazatszámláló bizottság ugyanígy jár el, ha Ön a választás napjáig nem igényel új okmányokat és régi okmányaival igazolja személyazonosságát. Megkönnyíti az azonosítást, ha a névviselés megváltozását igazoló házassági anyakönyvi kivonatát magával viszi a szavazásra.
     

    Fogyatékossággal élek. Milyen segítséget kaphatok?

    • A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében a választási irodától:
      • Braille-írással készült értesítő megküldése, melyet a választópolgár 2022. január 25. 16:00 óráig igényelhet;
      • könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, amely a választást megelőző 68. napig, 2022. január 25-ig igényelhető;
      • Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során, melyet 2022. március 25-ig tudnak a szavazópolgárok kérni;
      • akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása, melyre vonatkozóan kérelem 2022. március 30-ig nyújtható be.
    • A választás kitűzése után, 2022. január 27-től a szavazás napján 12 óráig kérhet mozgóurnát.
    • A szavazáskor, a szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.
     

    A hajléktalanok hogyan szavazhatnak?

    • Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel rendelkezik, akkor az adott település kijelölt szavazókörében adhatja le a szavazatát. Erről bővebben a települési önkormányzatban található helyi választási irodánál tud érdeklődni. 
    • Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel sem rendelkezik, vagy a lakcímnyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepel a lakcíme, akkor – a Nemzeti Választási Irodától vagy bármely helyi választási irodától – kérnie kell a központi névjegyzékbe történő felvételét. (A  Nemzeti Választási Irodától levélben vagy on-line, a helyi választási irodáktól személyesen vagy levélben lehet kérni.) Ebben az esetben a hajléktalan levélben és csak listára szavazhat.

     

    Hogyan és mikor tudok átjelentkezni egy másik szavazókörbe az országgyűlési választások idején?

    • Az átjelentkezési kérelmet azok nyújthatják be, akik a szavazás napján Magyarországon, de a lakóhelyüktől eltérő helyen kívánnak szavazni, és szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben.
    • A kérelmet a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási irodában (de személyes ügyintézés esetén a bejelentett tartózkodási hely szerinti helyi választási irodában is), vagy elektronikusan lehet intézni. Az átjelentkezésre irányuló kérelem 2022. január 27-től nyújtható be és legkésőbb a szavazást megelőző 9. napon, 2022. március 25-én 16 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához. A helyi választási iroda vezetője (vagyis a jegyző) közvetlenül felveszi a választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékébe. 
    • Fontos, hogy átjelentkezéskor is a lakóhely szerinti jelöltekre lehet szavazni!
     

    Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan?

    • Azok a választópolgárok igényelhetnek mozgóurnát, akik nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe: 
      • egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt,
      • vagy fogva tartásuk miatt, azonban a szavazóköri névjegyzékben szerepelnek.
    • Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok, vagy munkavégzés miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.
    • Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen (pl. kórházban). 
    • A mozgóurna iránti kérelmet
      • a helyi választási irodához (jegyzőhöz)
        • levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül interneten legkésőbb a szavazást megelőző 4. nap, március 30-án 16 óráig,
        • személyesen a szavazást megelőző 2. nap, április 1-jén 16 óráig, vagy
        • ügyfélkapus azonosítással interneten a szavazás napján 12 óráig,
      • az illetékes SZSZB-hez meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel a szavazás napján legkésőbb 12 óráig

    kell benyújtani.

    • Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, erre a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben – ha korábban még nem kérte az átjelentkezést – a mozgóurna kérelem egyben átjelentkezési kérelem is.
    • Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
    • Azt a választópolgárt, aki átjelentkezési és mozgóurna iránti kérelmet is benyújtott, a mozgóurna iránti kérelmének visszavonása esetén – eltérő nyilatkozata hiányában – az átjelentkezés helye szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni. 
    • A mozgóurna iránti kérelem visszavonása esetén a választópolgárt – eltérő nyilatkozata hiányában – a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni.
     
     

    Kiadják a pártoknak a személyes adataimat?

    • A jelöltek és a pártok közvetlen politikai kampány céljából, pénzért megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. Lehetőség van azonban arra, hogy a választópolgár megtiltsa az adatai kampánycélú kiadását. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelmet a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának nyújthatja be személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
    • Aki korábban (például a 2014-es vagy 2018-as választásokat megelőzően) már kérte az adatletiltást, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.
    • A pártok, jelöltek legkorábban akkor kaphatják meg az adatokat, ha a jogerős nyilvántartásban szerepelnek, mely 2022. február 16.
    • A pártoknak az adatszolgáltatáskor kapott adatokat legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisíteni.
    • A választási iroda nem gyűjti a telefonszámokat, így azokat nem is adjuk át a jelölő szervezeteknek.

  • Hogyan lesz a szavazatból mandátum?

    • Az egyfordulós választás során az Országgyűlés 199 tagját választjuk meg. Közülük 106-an egyéni választókerületben, míg 93-an országos listán (vagyis pártlistán vagy nemzetiségi listán) szerezhetnek mandátumot.
    • Az alábbi folyamatábra bemutatja, hogy az egyéni jelöltekre, a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokból hogyan lesz mandátum. (Megjegyzés: ha két párt közös listát állít, akkor a bejutási küszöb 10%, ha három vagy több párt állít közös listát, akkor a bejutási küszöb 15%.)

     

     

     

    Mi az a d’Hondt-mátrix?

    • A d’Hondt-mátrix egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják.
    • Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják, és a táblázatban annyi számot keresnek meg (mindig a következő legnagyobb számot keresve), ahány mandátumot el akarnak osztani.
    • A következő példában 100 szavazatot váltunk át 12 mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)

     

     

    A párt

    40 szavazat

    B párt

    30 szavazat

    C párt

    20 szavazat

    D párt

    10 szavazat

    1

     40/1 = 40,00   

    30/1 = 30,00   

    20/1 = 20,00   

    10/1 = 10,00   

    2

    40/2 = 20,00   

    30/2 = 15,00   

    20/2 = 10,00   

    10/2 = 5,00   

    3

    40/3 = 13,33   

    30/3 = 10,00   

    20/3 = 6,67   

    10/3 = 3,33   

    4

    40/4 = 10,00   

    30/4 = 7,50   

    20/4 = 5,00   

    10/4 = 2,50   

    5

    40/5 = 8,00   

    30/5 = 6,00   

    20/5 = 4,00   

    10/5 = 2,00   

    6

    40/6 = 6,67   

    30/6 = 5,00   

    20/6 = 3,33   

    10/6 = 1,67   

  • Milyen választási szervek vannak?

    • Kétféle választási szerv létezik: a választási iroda és a választási bizottság.
    • A választási irodák feladatai:
      • a választások előkészítése,
      • szervezése,
      • lebonyolítása,
      • tájékoztatás,
      • adatkezelés.
    • A választási bizottságok feladatai:
      • a választási eredmény megállapítása,
      • választások tisztaságának, törvényességének biztosítása,
      • pártatlanság érvényesítése,
      • szükség esetén a törvényes rend helyreállítása.
     

    Az országgyűlési választások során milyen választási szervek működnek?

    • Az országgyűlési választásokon a következő választási irodák működnek:
      • helyi választási iroda
      • országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
      • területi választási iroda
      • külképviseleti választási iroda
      • Nemzeti Választási Iroda 
    • Az országgyűlési választásokon a következő választási bizottságok működnek:
      • szavazatszámláló bizottság (az egyszavazókörös településeken a helyi választási bizottság működik helyette)
      • országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
      • területi választási bizottság,
      • Nemzeti Választási Bizottság.
     

    Mi a Nemzeti Választási Iroda, és mi a feladata?

    • A Nemzeti Választási Iroda (NVI) autonóm államigazgatási szerv. Független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
    • A Nemzeti Választási Iroda fő feladata a választások előkészítése, lebonyolítása, a választópolgárok és a jelöltek tájékoztatása. 
     

    Mi a Nemzeti Választási Bizottság, és mi a feladata?

    • A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
    • Emellett dönt a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, az arra jogosultak politikai reklámjainak a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában való közzététele időtartamának meghatározásáról, a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg. Dönt – kivéve az egyéni jelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos döntések és a le nem adott ajánlóív miatt kiszabott bírságok elleni fellebbezéseket – az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról. A tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. 
    • A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
    • Felügyeli a levélben leadott szavazatok NVI által történő megszámlálását, megállapítja annak eredményét, emellett megállapítja az országos listás választás eredményét.
    • Közleményt tesz közzé a választás országosan összesített eredményéről.
    • Az országgyűlési választásokkal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazással kapcsolatban felügyeli a levélben leadott szavazatok és külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását, megállapítja a népszavazás eredményét, majd közleményt tesz közzé a népszavazás eredményéről.
     

    Kik a tagjai a Nemzeti Választási Bizottságnak?

    • A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés (a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmadával) választja kilenc évre. Az NVB jelenlegi tagjait 2013. szeptember 30-án választották.
    • Továbbá a pártok és a nemzetiségi önkormányzatok is delegálhatnak tagokat a Nemzeti Választási Bizottságba a következőképpen:
      • az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától az Országgyűlés alakuló üléséig az országos listát állító pártok egy-egy tagot delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy főt a Nemzeti Választási Bizottságba, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségek ügyeivel kapcsolatos ügyekben szavazhatnak.
      • az országos népszavazás alapján – mivel az egy időpontban kerül megrendezésre az országgyűlési választásokkal – nincs lehetőség delegálásra.
     

    Szabálytalanságot tapasztaltam a választás során. Mit tehetek?

    • Ebben az esetben kifogást lehet benyújtani az illetékes választási bizottsághoz:
      • az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz
        • az egyetlen választókerülethez kötődő ügyben,
        • a szavazóhelyiségben történtekkel kapcsolatos ügyben,
        • a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatás vagy nem országosan terjesztett sajtótermék által elkövetett szabálytalanság esetén (a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes bizottsághoz)
      • a Nemzeti Választási Bizottsághoz minden egyéb ügyben.
    • A kifogásnak tartalmaznia kell (különben elutasításra kerül)
      • a jogszabálysértés megjelölését;
      • a jogszabálysértés bizonyítékait (kivéve médiaügyben);
      • a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;
      • a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
     

    Hány napon belül lehet kifogással élni?

    • A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon belül megérkezzen az illetékes választási bizottsághoz.

  • Milyen tennivalójuk van azoknak a választópolgároknak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de Magyarországon kívül szeretnének szavazni?

    • Aki a szavazás napján előreláthatólag külföldön szeretne élni a választójogával, annak a választás kitűzését követően, 2022. január 27-től, legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon, 2022. március 25-én 16 óráig kérnie kell felvételét a külképviseleti névjegyzékbe a magyarországi lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (jegyzőtől). A kérelem benyújtható személyesen, levélben, online a www.valasztas.hu honlapon. 
     

    A külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok levélben is szavazhatnak, vagy csak a külképviseleteken?

    • A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak személyesen, levélben nem.
     

    Lehet-e módosítani a külképviseleti névjegyzékben a külföldi szavazás helyét?

    • A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon, 2022. március 25-én 16 óráig módosíthatja annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol szavazni kíván.
     

    Lehet-e kérni a külképviseleti névjegyzékből való törlést, ha a választópolgár mégis belföldön akar szavazni?

    • A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző 4. napig, 2022. március 30-án 16 óráig kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.
     

    A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban milyen jogorvoslattal élhetek?

    • A helyi választási irodához legkésőbb az értesítés kézhezvételét (elektronikus úton vagy az értesítés megküldését) követő harmadik napon, de legkésőbb 2022. április 1-jén 16 óráig lehet fellebbezést benyújtani.
     

    Honnan tudom, hogy külföldön hol lehet szavazni?

    • Magyarország külképviseleteinek (nagykövetségeinek, főkonzulátusainak) elérhetőségei megtalálhatók itt.
     

    Mikor van a külképviseleti szavazás?

    • A külképviseleti szavazás idejét az alábbi táblázat foglalja össze:
     

    földrajzi hely

    az amerikai kontinensen

    a közép-európai (magyar) időzónához képest -1 vagy -2 időeltolódással rendelkező nyugat-európai, illetve nyugat-afrikai országok

    a közép-európai (magyar) időzónát használó, vagy az attól keletre fekvő országok

    néhány ország (példák)

    pl. Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Kanada

    pl. Írország, Marokkó, Nagy-Britannia, Portugália

    pl. Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dél-Afrika, Kína, Németország, Románia, Svájc, Szerbia

    szavazás napja

    2022. április 2.

    2022. április 3.

    2022. április 3.

    szavazás kezdőideje

    helyi idő szerinti 6 óra

    helyi idő szerinti 6 óra

    helyi idő szerinti 6 óra

    szavazás záróideje

    helyi idő szerinti 19 óra

    a közép-európai (magyar) idő szerinti 19 óra

    helyi idő szerinti 19 óra
     

    Milyen sajátosságai vannak a külképviseleti szavazásnak?

    • A külképviseleti szavazás előtt, a szavazóhelyiségben a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, magyar útlevéllel vagy magyar vezetői engedéllyel, azonban a lakcímkártya bemutatása – a belföldi szavazással ellentétben – nem feltétele a szavazásnak.
    • A külképviseleten történő szavazás során a szavazólapokat zöld borítékba kell helyezni és a borítékot le kell zárni; ennek elmulasztása esetén a szavazat érvénytelen. A borítékon feltüntetésre kerül az OEVK száma, melynek egyéni jelöltjére szavazott.
    • Külképviseleten mozgóurnás szavazás nem lehetséges.

  • Részt vehetnek-e a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok (külföldön élő magyarok) az országgyűlési választásokon?

    • Igen. Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikke alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési választásokon részt vegyen.
    • Itt megnézheti, hány magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepel a központi névjegyzékben. 
     

    Ezzel a lehetőséggel csak a kárpát-medencei, külföldön élő magyarok élhetnek, vagy mások is?

    • Bármely magyar választópolgár kérheti névjegyzékbe vételét (azaz regisztrálhat), ha nincs magyarországi lakcíme.
    • Vagyis ez független attól, hogy a magyar választópolgár melyik külföldi országban él, és független attól is, hogy a magyaron kívül van-e más állampolgársága.
     

    Meddig kérheti a választási regisztrációt az, aki még nem regisztrált?

    • A választási regisztráció folyamatosan zajlik.
    • Ugyanakkor a soron következő választásokon csak az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező (külföldön élő vagy Magyarországon élő, érvényes lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgár vehet részt, akinek a választási regisztrációs kérelme a választást megelőző huszonötödik napig, 2022. március 9-én 16 óráig eljut a Nemzeti Választási Irodába.
     

    A választási eljárásban magyarországi lakcímmel rendelkezőnek minősülök-e, azáltal, hogy van érvényes magyarországi tartózkodási helyem, viszont a lakóhelyem külföldi cím?

    • Nem. Abban az esetben, ha a lakcímkártyáján a lakóhelyén „Külföldi cím” van feltüntetve, akkor függetlenül attól, hogy van-e magyarországi tartózkodási helye is, a választási eljárás szempontjából magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak minősül.
     

    Hogyan lehet kérni a választási regisztrációt?

    • A kérelem benyújtható levélben, vagy online a www.valasztas.hu honlapon vagy ügyfélkapus regisztráció esetén elektronikus azonosítást követően a www.magyarorszag.hu honlapon.
    • A kérelem levélben történő benyújtásához a választási regisztrációs kérelem letölthető innen. 
    • A választások hivatalos honlapján megtalálható a regisztrációval kapcsolatos magyar nyelvű tájékoztató ("TÁJÉKOZTATÓ a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókról"). A honlapon angol és német nyelvű tájékoztatók is segítenek.
    • A kérelem színesben és a fekete-fehérben egyaránt kinyomtatható, szabadon fénymásolható.
    • A levélben benyújtott kérelmet a következő címre kell eljuttatni: Nemzeti Választási Iroda, 1397 Budapest, Pf.: 547, Magyarország.

     

    Milyen esetben lehet kérni a választási regisztrációt?

    • A választási regisztráció feltétele a magyar állampolgárság megléte. 
    • A névjegyzékbe való felvételt akkor lehet kérni, ha a kérelmező
      • magyar állampolgár és rendelkezik
        • magyar személyi azonosítóval (a magyar lakcímkártya hátoldalán található), vagy
        • érvényes magyar útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal vagy vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal)
      • vagy betöltötte a 17. életévét vagy betöltötte a 16. életévét és házasságot kötött, és házasságkötésének magyarországi anyakönyvezése megtörtént
      • a magyar lakcímnyilvántartás szerint
        • külföldön van a lakóhelye,
        • nincs sem lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye Magyarországon,
        • nem szerepel a lakcímnyilvántartásban,
      • és a magyar bíróság nem zárta ki a választójogból.
    • Ahhoz, hogy a választópolgár a soron következő választásokon szavazhasson, a regisztrációs kérelemnek 2022. március 9-én 16 óráig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodába. Bár a regisztrációt a 17. életévet betöltött magyar állampolgárok is kérhetik, a szavazáson kizárólag a nagykorú választópolgárok vehetnek részt.
    • Az, hogy a választópolgár regisztráció útján vagy automatikusan kerül felvételre a névjegyzékbe, attól függ, hogy a magyar lakcímnyilvántartás szerint rendelkezik-e magyarországi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel. E kérdésben az alábbi táblázat nyújt eligazítást:

     

     

    lakóhely

    tartózkodási hely

    névjegyzékbe vétel módja

    1.

    magyarországi cím

    magyarországi cím

    automatikus

    2.

    magyarországi cím

    nincs

    automatikus

    3.

    külföldi cím

    magyarországi cím

    regisztráció

    4.

    külföldi cím

    nincs

    regisztráció

    5.

    nincs (Magyarországon élő)

    magyarországi cím

    automatikus

    6.

    nincs

    nincs

    regisztráció

    7.

    ha nem szerepel a lakcímnyilvántartásban

    regisztráció
     
    • Például, ha a választópolgárnak külföldi cím van bejegyezve lakóhelyként a nyilvántartásba (a lakcímkártyán szerepel), akkor regisztrálnia kell a választójoga gyakorlásához, akkor is, ha van magyarországi tartózkodási helye (3. sor), és akkor is, ha nincs (4. sor).
    • Ugyancsak regisztrálással kerülhet be a névjegyzékbe, ha a nyilvántartás szerint a választópolgárnak sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon (6. sor), vagy ha a magyar lakcímnyilvántartásban nem szerepel (7. sor).
    • Nincs szükség regisztrációra, ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik (1. és 2. sor), vagy ha nincs sem magyarországi, sem külföldi lakcím bejegyezve a lakcímnyilvántartásba, de a lakcímkártyája szerint van érvényes magyarországi tartózkodási helye (5. sor). Ezekben az esetekben automatikusan vesszük fel a névjegyzékbe, ezzel nincs teendője.
    • Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt – vagy azóta – már regisztrált, annak 10 évig nem kell újra kérnie a regisztrációt.

     

    Kell-e újra regisztrálnia annak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt (vagy azóta) ezt már megtette?

    • Nem. Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel központi névjegyzéken, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt.
    • Ugyanakkor, ha a regisztráció óta megváltozott az értesítési címe vagy a szavazási levélcsomagot más helyre kéri, akkor módosítási kérelmet kell benyújtania.
    • A névváltozást a magyar hatóságok felé szükséges bejelenteni. A viselt név változásának bejegyzését külön eljárásban kell kezdeményezni, amelyhez a külföldön élő magyarok a legközelebbi magyar külképviseleteken kérhetnek segítséget.
     

    Családtagom a regisztráció után elhalálozott, mit kell tennem?

    • Amennyiben magyar állampolgárságú hozzátartozója elhalálozik, azt be kell jelentenie a legközelebbi magyar konzulátuson, hogy a szükséges halotti anyakönyvezést elvégezzék.
    • A haláleset hazai anyakönyvezését követően a központi névjegyzékből automatikusan törlődnek az elhunyt választópolgárok, külön törlést nem kell kérni a választási irodától.
    • A halotti anyakönyvezés illetékmentes.
     

    Hányan regisztráltak már a választásokra, és mit lehet róluk tudni?

    • A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján napi frissítéssel teszi közzé a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok számát.
    • Aki olyan országból regisztrál, ahol tiltják a kettős állampolgárságot (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna), ott az értesítési címnél a „Kettős állampolgárságot tiltó országok összesen” jelölés olvasható.
     

    Jelenleg külföldön élek, nincs magyarországi lakcímem, de a választások előtt Magyarországra költözöm. Kell-e most regisztrálnom vagy automatikusan felkerülök a névjegyzékbe?

    • Ha legkésőbb a szavazást megelőző 2. nap, 2022. április 1-jén 16 óráig magyarországi lakcímet létesít, nem kell regisztrálnia, automatikusan felkerül a központi, illetve a szavazóköri névjegyzékbe. Amennyiben regisztrált és a választást megelőző 7. napig, 2022. március 27-én 16.00 óráig létesíti a magyarországi lakcímét, akkor két szavazólapot kap és a levélszavazata (amennyiben leadta) érvénytelenítésre kerül. Ha a 7. és a 2. nap (március 27. és április 1.) között létesített magyarországi lakcímet, akkor egy egyéni választókerületi szavazólapot kap és a listára levélben tud szavazni.
     

    Korábban regisztráltam, de már Magyarországon élek, hogyan tudok szavazni?

    • Amennyiben legkésőbb a szavazást megelőző hetedik napon, 2022. március 27-ig magyarországi lakóhelyet létesített – és a lakcímváltozást hivatalosan bejelentette –, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Ebben az esetben a szavazás napján a lakóhelye szerinti szavazókörben személyesen szavazhat. 
    • Akinek korábbi regisztrációja alapján szavazási levélcsomag került kiküldésre, az a személyes szavazás alkalmával csak egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. Ebben az esetben listás szavazatát a számára kézbesített szavazólap visszaküldésével, levélben adhatja le.   
     

    Hogyan kapja meg a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?

    • A Nemzeti Választási Iroda a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, regisztrált magyar választópolgárnak arra a (magyarországi vagy külföldi) címre küldi meg postai úton a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt. 
    • A választópolgár a postai helyett a szavazási levélcsomag személyes átvételét is kérheti a regisztrációs kérelemben, ebben az esetben a szavazást megelőző tizenötödik naptól, 2022. március 19-től április 2-ig munkanapokon 9.00 órától 16.00 óráig az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településein és a miniszter által kijelölt magyarországi határmenti településeken, továbbá munkanapokon 8.00 órától 16.30 óráig a miniszter által kijelölt magyarországi külképviseleteken, illetve a fenti időszakban az Ungvári, a Beregszászi, a Kolozsvári, a Csíkszeredai, a Bukaresti és a Szabadkai Külképviseleti Választási Irodában minden nap 6.00 órától 22.00 óráig.
    • a szavazás napján a szavazás ideje alatt veheti át a választási irodában az általa megjelölt  
      • országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,
      • Magyarország kijelölt, határmenti településein vagy 
      • Magyarország kijelölt külképviseletein.
     

    Máshol szeretném megkapni a levélcsomagot, mint 2018-ban, mit tegyek?

    • A választópolgár módosíthatja a szavazólap átvételének címét vagy értesítési címét.
    • Ez a kérelem – a regisztrációs kérelemhez hasonlóan – szintén kitölthető és beadható levélben vagy itt. A módosításra irányuló kérelmet célszerű a választást megelőző 31. napig benyújtani, hogy biztosan határidőben megérkezzen.
     

    Mit tartalmaz a szavazási levélcsomag?

    • A választópolgárnak megküldött szavazási levélcsomag az alábbiakat tartalmazza:
      • a levélben szavazás szavazólapját (mely bélyegzőlenyomat nélkül érvényes),
      • a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
      • a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot (belső, kis boríték),
      • a válaszborítékot, amelynek címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza, és díjmentesen postára adható (külföldről is),
      • a szavazás módjáról szóló tájékoztatást a közös eljárásban lebonyolított további választás szavazólapját.
      • a ragasztócsíkot, amely a válaszboríték leragasztására szolgál.
     

    Milyen szavazólapot kapnak a levélben szavazók?

    • A levélben szavazók kizárólag országos pártlistára szavazhatnak.
    • Nem szavazhatnak sem nemzetiségi listára, sem egyéni választókerületi jelöltre. 
     

    Mi a levélszavazás menete?

    • A levélszavazás menete a következő:
      • a választópolgár a szavazólapot kitölti,
      • a kitöltött szavazólapot a belső, kis borítékba helyezi,
      • a belső borítékot lezárja,
      • hiánytalanul kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot,
      • a belső borítékot és a kitöltött és aláírt azonosító nyilatkozatot a külső, nagy válaszborítékba vagy bármely más borítékba zárja, s ezt juttatja el a Nemzeti választási Irodához.
    • Érvénytelen a szavazási irat, ha
      • a válaszboríték nincs lezárva,
      • a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,
      • a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,
      • a belső boríték nincs lezárva,
      • a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,
      • a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,
      • a választópolgár már leadott szavazási iratot,
      • a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a nyilvántartásban szereplő adataitól,
      • a válaszborítékban több azonosító nyilatkozat van, amely eltérő választópolgártól származik,
      • a belső borítékban több szavazólap van,
      • a szavazási irat elkésett, 
      • a szavazólap nincs kitöltve,
      • a szavazólapon nem + vagy X jellel szavazott a választópolgár,
      • a szavazólapon a választópolgár több pártra is szavazott.
     

    Hogyan juttathatja vissza a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?

    • A szavazási levélcsomag 
      • feladható postán (ingyenesen); ebben az esetben legkésőbb április 3-án 19:00 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irodához,
      • leadható bármelyik külképviseleten a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, 9-16 óra között (a beregszászi, a csíkszeredai, a kolozsvári, a szabadkai és az ungvári főkonzulátus meghosszabbított ügyfélfogadással tart nyitva) vagy a szavazás napján, 
      • leadható Magyarországon, bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában április 3-án (a szavazás napján) 6-19 óra között.
     

    Meddig érvényes a választási regisztráció?

    • A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a regisztrációtól számított 10 évig szerepelnek a választási névjegyzékben. 
    • A 10 év számítása a névjegyzékben szereplő adatok módosításának kérésével, a névjegyzékbe vétel meghosszabbításának kérésével vagy a választáson (szavazáson) való részvétellel automatikusan újrakezdődik.

     

    Ha regisztráltként vagyok fent a központi névjegyzéken, akkor szavazhatok személyesen is Magyarország külképviseletein?

    • Nem. Regisztrált választópolgárként kizárólag levélben szavazhat. Személyes szavazásra, csak a Magyarországon élő, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkező, névjegyzéken szereplő választópolgárok szavazhatnak, akik kérelmükre szerepelnek a külképviseleti névjegyzéken (lásd VIII. pont).
     

    Aki nem kíván részt venni a választásokon, annak törölnie kell a regisztrációját?

    • Annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak, aki a választásokon nem kíván részt venni, nincs teendője: nem kötelező visszaküldeni a postán megkapott szavazási levélcsomagot, illetve nem kötelező elmenni a külképviseletre felvenni a szavazási levélcsomagot.
    • A kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár bármikor kérheti törlését a névjegyzékből. Ebben az esetben a választópolgár nem kap szavazási levélcsomagot és nem szavazhat (de lehetősége van bármikor ismételten regisztrálni).

  • Kapok-e külön értesítőt a népszavazásról?

    • Nem. Az országgyűlési választásra és a népszavazásra vonatkozóan közös értesítő kerül kiküldésre, mely minden szükséges információt tartalmaz.
     

    Külön névjegyzéken leszek-e népszavazáson?

    • Nem. Egy névjegyzék lesz, azonban azt két helyen kell aláírni. Külön rubrika van a népszavazásra és külön rubrika szolgál az országgyűlési választásra.
     

    Kötelező mindkét választáson részt vennem?

    • Nem. Aki csak az egyik választáson akar részt venni, annak lehetősége van erre. Ebben az esetben csak a választott szavazólapokat kapja meg, és a névjegyzéket is csak egy helyen kell aláírnia.
     

    Több borítékba kell a szavazólapokat helyezni?

    • Nem, az országgyűlési és a népszavazási szavazólapot is egy borítékba kell tenni.
     

    Hány szavazólapot kapok a négy népszavazási kérdéssel. 

    • A négy kérdés egy szavazólapon fog szerepelni.
     

    Kell-e duplán beadnom a kérelmeket, hogy az mindkét választásra vonatkozzon?

    • Nem. A beadott kérelmeket a választási szervek mindkét választásra figyelembe veszik.

  • Mi az a Captcha, mi szükség van rá az oldalon?

    A szó eredete az angol „Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart” azaz egy „teljesen automata nyilvános Turing-teszt az ember és a számítógép megkülönböztetésére”. A Captcha tehát egy olyan automatikus számítógépes teszt, amelynek célja, hogy megkülönböztesse a valós felhasználókat a robotoktól. A teszt során egy olyan feladatot kell elvégezni, amit ember képes megoldani, gép feltehetően nem (torz szöveg begépelése, jelölő négyzet bepipálása, összedarabolt kép kockáin jelölni kell, hogy melyeken található egy adott tárgy). A honlapokat pásztázó jóindulatú robotok mellett vannak kártékony robotok is, amelyek károkozási, adatlopási célból járják be a weblapokat – az ezek elleni védekezésre lett kifejlesztve a Captcha.

     

    Milyen böngészővel lehet kitölteni a kérelmeket?

    Javasoljuk a Google Chrome, a Mozilla Firefox, vagy a Microsoft Edge legfrissebb verziójának használatát.

    Böngészők frissítése:

    • Google Chrome frissítése
      1. Nyissa meg számítógépén a Chrome-ot.
      2. Kattintson a jobb felső sarokban lévő Továbbiak  elemre.
      3. Kattintson a Súgó  A Google Chrome névjegye elemre.
      4. Kattintson A Google Chrome frissítése elemre. (Fontos: Ha nem találja ezt a gombot, akkor a legújabb verziót használja.)
      5. Kattintson az Újraindítás gombra.

     

    • Firefox frissítése
      1. Kattintson a menüben a , majd a Súgó menüből válassza ki a A Firefox névjegye menüpontot.
      2. Megnyílik A Mozilla Firefox névjegye ablak. A Firefox ellenőrzi a frissítéseket, és ha rendelkezésre áll frissítés, akkor azt alapértelmezés szerint automatikusan letölti.
      3. Ha a letöltés befejeződött, kattintson az Újraindítás a Firefox frissítéséhez gombra

     

    • Microsoft Edge frissítése
      1. A Windows-I billentyűparancs segítségével nyissa meg a Beállítások alkalmazást
      2. Válassza a Frissítés és biztonság lehetőséget.
      3. Győződjön meg arról, hogy a Windows Update van kiválasztva.
      4. Kattintson a "Frissítések keresése" elemre a frissítések kézi ellenőrzéséhez.
      5. Töltse le az összes felkínált összesített frissítést.
      6. Tipp: Letöltheti a legfrissebb Adobe Flash Player verziót is, hogy megbizonyosodjon arról, hogy naprakész-e.
     

    Informatikai hibába ütköztem. Hogyan tudok képernyő képet készíteni?

    • Asztali számítógépen, laptopon: nyomja meg a „Print Screen” nevű gombot a billentyűzeten (ez a gomb általában a felső billentyűsor jobb felében található, egyes billentyűzeteken PrtScr, PrtScn, Prnt Scr, Prt Scrn, Print Scrn stb. néven található). A laptopokon, ha eltérő színnel szerepel, le kell hozzá nyomnunk az Fn billentyűt is.
    • Android-eszközön: nyomja meg egyszerre a bekapcsológombot és a hangerő csökkentése gombot.
    • iPhone-on:
      • Face ID-t támogató iPhone 13-on és más modelleken: nyomja meg egyszerre az oldalsó gombot és a hangerőnövelő gombot
      • Touch ID-t támogató, oldalsó gombos iPhone-okon: nyomja meg egyszerre az oldalsó gombot és a Főgombot
      • Touch ID-t támogató, felső gombos iPhone-okon: nyomja meg egyszerre a felső gombot és a Főgombot.
    Az így kimásolt képet illessze be a kívánt helyre (például Word dokumentum a Ctrl+V billentyűkombinációval.
     

    Informatikai hibát észleltem, miket kell leírnom, hogy bejelentésemet ki tudják vizsgálni?

    Minden esetben adja meg a hiba jelentkezésének pontos helyét (elérési útvonallal és ha szükséges, akkor oldalon belüli megnevezéssel), vázolja a keletkezés körülményeit (hova kattintott, mielőtt érzékelte volna a hibát), és készítsen képernyőképet.
     

    Biztonságos-e a valasztas.hu oldal?

    Igen, a valasztas.hu oldal biztonságos. (Hogyan dönthetem el, hogy biztonságos kapcsolatot használ-e az adott webhely? Google Chrome, Mozilla Firefox, Microsoft Edge)
     

    Biztonságos-e a kérelemkezelő?

    Igen, a kérelemkezelő biztonságos. (Hogyan dönthetem el, hogy biztonságos kapcsolatot használ-e az adott webhely? Google Chrome, Mozilla Firefox, Microsoft Edge)
     

    Ki tudom-e tölteni a kérelmet mobilon vagy tableten?

    Igen, a kérelmeket mobiltelefonon és tableten is ki lehet tölteni és be lehet küldeni.
     

    Kapok-e visszajelzést az online elküldött kérelmemről?

    Az alábbi kérelmek benyújtásáról kap visszajelzést a felhasználó:
    • Mozgóurna igénylése
    • Átjelentkezés választókerületen belül
    • Külképviseleti névjegyzékbe vétel
    A beérkező kérelmeket az illetékes választási iroda elbírálja és a kérelemben megjelölt módon értesíti a kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról a választópolgárt. Email-ben kért értesítés esetén előfordul, hogy az értesítést a SPAM mappába helyezi a rendszer.
     

    Nincs magyar billentyűzetem, mit tegyek?

    A Választási Ügysegéd biztosít virtuális magyar billentyűzetet, amelynek használatával be tud gépelni magyar szöveget. A virtuális billentyűzet a  ikonra kattintva jelenik meg.
     

    Ha joganyagot nyitok meg, a valasztas.hu oldal más oldalra vált. Ez is biztonságos?

    A valasztas.hu oldal jogszabályokra mutató linkjei a Nemzeti Jogszabálytárra navigálnak, amely kiadója az Igazságügyi Minisztérium, az oldal biztonságos.