Keresett kifejezés
Keresett intervallum
1-10 / 1274
Ajánlás ellenőrzés tájékoztató
2025. december 20.(szombat)
Főoldal Választópolgároknak Információk választópolgároknak Ajánlás ellenőrzés tájékoztató Ajánlás ellenőrzés tájékoztató Az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választására vonatkozóan tájékoztatás iránti kérelmet a szavazást megelőző 50. naptól lehet benyújtani Tisztelt Érdeklődő! Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás iránti kérelmet kíván benyújtani arra vonatkozóan, hogy Ön az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán mely egyéni választókerületi jelöltek, illetve nemzetiségi listák ajánlóívein szerepel ajánlóként, az alábbiak szerint szíveskedjék eljárni. A tájékoztatás iránti kérelmet a következő választási szervekhez nyújthatja be: Választás típus Benyújtás módja Választási szerv Országgyűlési képviselők választásán egyéni választókerületi jelöltre adott ajánlás személyesen helyi választási iroda kézbesítési meghatalmazott útján elektronikus úton a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) keresztül, azonosítással Nemzeti Választási Iroda Országgyűlési képviselők választásán nemzetiségi listára leadott ajánlás személyesen helyi választási iroda kézbesítési meghatalmazott útján elektronikus úton a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) keresztül, azonosítással Nemzeti Választási Iroda A tájékoztatás iránti kérelem személyes vagy kézbesítési meghatalmazott útján történő benyújtásához a választási irodák elérhetőségeit itt találja . 1. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása A kérelem benyújtása a személyre szabott ügyintézési felületen ( magyarorszag.hu/szuf ) Választás/Adatvédelem ügycsoporton belül a „Tájékoztatás ajánlásról (Kit ajánlottam?)” c. tájékoztatási szolgáltatás igénybevételével lehetséges. A Nemzeti Választási Iroda a tájékoztatási szolgáltatást az alábbiak szerint nyújtja: A tájékoztatás iránti kérelem kitöltése elektronikus azonosítást követően lehetséges. Az azonosítás a KAÜ – Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatáshoz csatlakozva történik. Az azonosítás a következő azonosítási módokon lehetséges: DÁP mobilalkalmazással Ügyfélkapu+ hitelesítő alkalmazással Ügyfélkapu+ e-mailes kóddal A választópolgár – hozzájárulásával – kérelme a személyi azonosítójának vagy a személyiazonosításra alkalmas igazolvány okmányszámának a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól átvett adatokkal automatikusan kitöltésre, majd továbbításra kerül a Nemzeti Választási Irodának. A Nemzeti Választási Iroda a Nemzeti Választási Rendszerben (NVR) ellenőrzi, hogy a választópolgár kérelemben megadott azonosítói szerepelnek-e a kérelem szerinti választáshoz ellenőrzés céljából a választási irodákhoz benyújtott, és ezek közül a választási irodák által a kérelem benyújtását megelőző nap 24. órájáig ellenőrzött ajánlóívek adatállományában. Az ellenőrzés online módon történik, melynek eredménye a választópolgár számára megjelenítésre kerül a SZÜF felületén, az alábbiak szerinti adattartalommal: személyi azonosító(k) megjelölése, amely(ek)re az ellenőrzés történt; választás megnevezése, amely(ek) ajánlás ellenőrzési adataira az ellenőrzés történt; ha a személyi azonosító(k) nem szerepel(nek) az ellenőrzött ajánlások között, e tény közlése; ha a személyi azonosító(k) szerepel(nek) az ellenőrzött ajánlások között: ajánlóív sorszáma, egyedi azonosítója, ajánlás alánlóíven szereplő sorszáma, választás megnevezése, egyéni választókerületi jelölt, nemzetisgi lista megnevezése, ajánlás alánlóíven szereplő sorszáma, ajánlás állapota: elfogadott, elutasított (elutasítás esetében az elutasítás oka). Az ellenőrzés eredményéről pdf. dokumentum készül, amely letölthető. 2. A kérelem kézbesítési meghatalmazott útján vagy személyes megjelenéssel történő benyújtása A kérelemhez a következő adatok megadása szükséges: kérelmező családi és utóneve (a családi és utónév kitöltése a személyazonosító okmányában megegyező módon szükséges), kérelmező személyi azonosítója (a lakcímkártyán található 11 jegyű szám) A kérelem kézbesítési meghatalmazott útján történő benyújtása esetén a kézbesítési meghatalmazottnak igazolnia kell személyazonosságát, továbbá – az ügyintézési rendelkezésben foglalt meghatalmazás kivételével – a képviseleti jogosultságát. A Ve. 2. § (4) bekezdése alapján a választási irodák a választási irodához ellenőrzésre benyújtott ajánlóívek közül az érintett kérelmére csak azon ajánlóíveken szereplő személyek személyes adatairól adnak tájékoztatást, amely ajánlóíveken szereplő személyek vonatkozásában a Ve. 125. § (3) bekezdése alapján a tételes ellenőrzést a kérelem benyújtását megelőző nap 24. órájáig elvégezték [1] . Tájékoztatjuk, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelet (a továbbiakban: Általános Adatvédelmi Rendelet) 12. cikk (3) bekezdésében foglaltak alapján az érintett által benyújtott, saját személyes adatához való hozzáférési jog (15. cikk) érvényesítésére irányuló kérelme tekintetében indokolatlan késedelem nélkül, de annak benyújtásától számított legfeljebb egy hónapon belül írásban tájékoztatást ad. A jelöltre, listára leadott ajánlás politikai véleményt tükröz, emiatt az Általános Adatvédelmi Rendelet 9. cikke szerint a személyes adatok különleges kategóriájába tartozik, ezért a választási iroda – kivéve, ha a választópolgár rendelkezik a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 46. § (5) bekezdése szerinti tárhellyel – a személyes adatokkal való visszaélés elkerülése érdekében kizárólag a választópolgár központi névjegyzékben szereplő lakcímére címezve, postai úton ad tájékoztatást az ajánlásról . [1] A Ve. 127. § (2) és (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlások ellenőrzését mellőzi a választási iroda, ha a leadott ajánlóíveken szereplő ajánlások száma nem éri el a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.Tovább olvasok
Európai parlamenti választások
2025. december 20.(szombat)
Főoldal Választópolgároknak Információk választópolgároknak Tudnivalók a választásokról Európai parlamenti választások Európai parlamenti választások Az európai parlamenti választásokon az uniós tagállamok polgárai képviselőket választanak az Európai Unió egyik fő intézményébe, az Európai Parlamentbe, az uniós polgárok érdekeinek európai szinten történő képviselete céljából. Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg, Európán belül mindenütt egy meghatározott időtartamon belül. Magyarországon a választás pontos dátumát a köztársasági elnök tűzi ki. A választások lebonyolítása az egyes országok feladata azzal, hogy a közös alapelveket az országoknak alkalmazniuk kell: a választások négy napon át, csütörtöktől vasárnapig tartanak, az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával, az európai állampolgárság egyik részjogosultsága alapján a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak (aktív választójog) és indulhatnak (passzív választójog) a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek, minden polgár csak egyszer szavazhat. Magyarországon a választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza, amely meghatározza a választási rendszer elemeit, a listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait. Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere Választójog Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán az jogosult választójogát gyakorolni, aki a választás napjáig betölti a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot köt, Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós állampolgár (uniós állampolgár esetében akkor, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja; az ehhez szükséges kérelmet itt lehet benyújtani) , magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel (ehhez előzetes regisztráció szükséges) , a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától. Az Európai Parlament tagjainak választásán való részvételre vonatkozó további szabályokról itt olvashat bővebben. EP képviselők száma Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője. Az EP képviselők számát azzal határozzák meg, hogy számuk nem haladhatja meg a 750 + 1 (elnök) főt . A soron következő 2024. évi választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson. Magyarországon a 2024. évi választáson 21 európai parlamenti képviselőt választanak, ugyanannyit, mint a 2019-es választások során. Képviselők megválasztása a képviselőcsoport Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós jog alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott képviselők száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választása arányos rendszerben , listás szavazással történik, amely során a választópolgárok egy listára szavazhatnak . Azokra a pártokra lehet szavazni, amelyek a törvényben meghatározott időpontig megszerzik a megfelelő számú érvényes ajánlást. Miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. Az EP-képviselők tehát – nem nemzeti hovatartozáson – , hanem közös eszméken alapuló politikai csoportokba tömörülnek , míg a képviselőcsoportokhoz nem csatlakozók független képviselők . A képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4 -ét kell képviselniük. Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni . Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van. Választókerület Magyarország területe egy választókerületet alkot , ami azt jelenti, hogy mindenki ugyanarra a listára adhatja le voksát. Listaállítás Listát azok a Magyarországon bejegyzett pártok állíthatnak, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelnek. A választáson listát állítani szándékozó pártot a választás kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottságnál vagy bármely területi választási bizottságnál jelölő szervezetként be kell jelenteni. Listát az a párt állíthat, amely legalább 20 000 ajánlást összegyűjt. Listát a pártok önállóan vagy közösen állíthatnak. Egy választópolgár több listát is ajánlhat , de egy listát csak egyszer . Egy személy csak egy listán fogadhat el jelölést. A jelölő szervezet bejelentésével kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat. A listaállítással kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat. Az eredmény megállapítása A mandátumszerzési küszöb A magyar választási rendszer 5%-os küszöböt alkalmaz. A küszöb mértékét nem befolyásolja, hogy a lista állításában hány párt vesz részt. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5%-át. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot. A mandátumkiosztás A mandátumokat a mandátumszerzési küszöböt elérő listák között kell kiosztani az ún. d’Hondt módszerrel: össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát az egyes listákra leadott szavazatok számai képezik, minden lista szavazatai alatt képezni kell egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, a negyede stb., meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot; ezt az eljárást folytatjuk, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül. Ha az utolsó kiosztandó mandátum – a következő legnagyobb szám azonossága következtében – több listát is megilletne, az Nemzeti Választási Bizottság által előzetesen elvégzett sorsolásnak megfelelő sorrendben kell kiosztani a mandátumokat. A listáról a jelöltek a jelölő szervezet által előzetesen meghatározott sorrendben szereznek mandátumot, azt a választópolgár a szavazatával nem befolyásolja (zárt lista). Az európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat. A magyarországi európai választásokkal kapcsolatos további tudnivalókról itt tájékozódhat.Tovább olvasok
Országgyűlési választások - Nyomtatványok
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Jelölteknek Nyomtatványok a választási eljárásban Országgyűlési választások Nyomtatványok jelöltek, jelölő szervezetek részére az országgyűlési választási eljárásban Az alábbi listából letöltheti a jelöltek, jelölő szervezetek és pártok által az országgyűlési képviselők választásán és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazáson használandó nyomtatványokat. Javasoljuk, hogy a nyomtatványokat kitöltés előtt mentse le számítógépére, okostelefonjára. Jogszabály által meghatározott nyomtatványok Egyéb nyomtatványok (használatuk nem kötelező)Tovább olvasok
Országos népszavazások
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási adattár Népszavazások és egyéb kezdeményezések Országos népszavazások Országos népszavazások A közvetlen demokrácia egyik eszköze az országos népszavazás, mellyel a választópolgárok közvetlenül dönthetnek az egész országot érintő, fontos kérdésekben. Oldalainkon megtekintheti az 1989 óta megtartott országos népszavazásokhoz kapcsolódóan közzétett információkat. Hasznos linkek Országgyűlési választások Önkormányzati választások Európai parlamenti választások Területi és helyi népszavazások Időközi önkormányzati választások Időközi országgyűlési választásokTovább olvasok
Időközi helyi önkormányzati választások
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási adattár Választások Időközi választások Időközi helyi önkormányzati választások Időközi helyi önkormányzati választásokTovább olvasok
Nemzetiségi önkormányzati választások
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási adattár Választások Nemzetiségi önkormányzati választások Nemzetiségi önkormányzati választásokTovább olvasok
27_20251105
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási adattár Népszavazások és egyéb kezdeményezések Népszavazási kezdeményezések Országos népszavazási kezdeményezések 2025 27_20251105 A népszavazási kezdeményezés részletei Az országos népszavazásra javasolt kérdés: „Egyetért Ön azzal, hogy a védőoltások ne legyenek kötelezőek?” Az országos népszavazásra javasolt kérdés benyújtásának időpontja: 2025. november 5. Szervező: Normális Élet Pártja A választópolgári kezdeményezés szervezőjének típusa: Párt A népszavazásra javasolt kérdés visszavonásának időpontja: Az Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapján: A kezdeményezést az NVI elnöke nem utasította el. Az országos népszavazási kérdés ismételt benyújtásának időpontja az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján: A Nemzeti Választási Bizottság határozata: 53/2025. NVB határozat A Nemzeti Választási Bizottság határozatának tartalma: Hitelesítést megtagadó A határozat/közlemény közzététele a Magyar Közlönyben/Hivatalos Értesítőben: Hivatalos Értesítő 56. szám, 2025. XII. 11. A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: Az Alkotmánybíróság határozata: Az Alkotmánybíróság határozatának tartalma: Az aláírásgyűjtés időtartama: Az aláírásgyűjtő ívek leadásának időpontja: A Nemzeti Választási Bizottság döntése az aláírásgyűjtő ívek visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírságról: A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: A Nemzeti Választási Bizottság határozata az aláírások ellenőrzésének eredményéről: Az érvényes aláírások száma: A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: Az Országgyűlés határozata az országos népszavazás elrendeléséről: Az Országgyűlés határozatának tartalma: Az Alkotmánybíróság döntése az Országgyűlés határozata ellen benyújtott indítvány tárgyában: Az Alkotmánybíróság határozatának tartalma: A köztársasági elnök határozata az országos népszavazás időpontjának kitűzéséről: Az országos népszavazás időpontja: A Nemzeti Választási Bizottság határozata az országos népszavazás eredményének megállapításáról: A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: Az országos népszavazás eredménye: Tovább olvasok
Jogorvoslati kérelmek - a fellebbezés szabályai
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választópolgároknak Információk választópolgároknak Jogorvoslat Fellebbezés Jogorvoslati kérelmek - a fellebbezés szabályai A fellebbezés szabályai Fellebbezést a helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) és országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban: OEVB), valamint az első fokon eljáró területi választási bizottság (a továbbiakban: TVB) határozata ellen lehet benyújtani. A jogorvoslati fórumrendszer az egyes választásokon az alábbiak szerint alakul: Választástípus 1. fok 2. fok 3. fok Országgyűlési képviselők választása [Ve. 151. § (1) bek., 297. §] OEVB TVB Kúria OEVB Nemzeti Választási Bizottság Kúria Nemzeti Választási Bizottság Kúria - Európai Parlament tagjainak választása (közös eljárásban) [Ve. 151. § (1) bek., 345. §] HVB TVB Kúria TVB Nemzeti Választási Bizottság Kúria Nemzeti Választási Bizottság Kúria - Önkormányzati és nemzetiségi választás [Ve. 151. § (1) bek., 307/P. §, 330. §] HVB TVB Kúria TVB Nemzeti Választási Bizottság Kúria Nemzeti Választási Bizottság Kúria - országos népszavazás [Ve. 297. §, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 79. § (2) bek.] OEVB Nemzeti Választási Bizottság Kúria Nemzeti Választási Bizottság Kúria - A Ve. 221. § (2) bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek - a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, - a másodfokon eljáró választási bizottság határozata és - a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen. [Utóbbi kettővel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye a Ve. 222. § (1) bekezdése szerint.] A fellebbezés benyújtására vonatkozó szabályokat a Ve. 221. §-a és 223-232. §-a tartalmazza. A törvény hatályos szövege a valasztas.hu oldalról a Választópolgároknak/Információk választópolgároknak/Jogszabályok/Törvények menüpont alatt érhető el. 1. A fellebbezés benyújtója [Ve. 221. § (1) bek., 223. § (2) bek.] Az első fokon eljáró választási bizottság (kivéve a Nemzeti Választási Bizottságot) határozatával szemben az ügyben érintett - természetes személy, - jogi személy, - jogi személyiség nélküli szervezet élhet fellebbezéssel. A Ve. kizárja a fellebbezésre jogosultak köréből az elsőfokú ügyben eljárt választási bizottságot, illetve annak tagját. A fellebbezések elbírálása során a másodfokon eljáró választási bizottságoknak kérelmezői oldalon minden esetben vizsgálniuk kell a fellebbező érintettségét. Mindez azt jelenti, hogy már a másodfokú eljárásban is igazolnia kell a jogorvoslati kérelem benyújtójának a fellebbezés benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát. Az eddigi joggyakorlat alapján az alábbi megállapítások fogalmazhatók meg az érintettség igazolása kapcsán a fellebbezés benyújtása során: A Ve. nem határozza meg az érintettség fogalmát. Emiatt azt, hogy a jogorvoslati kérelemben előadottak szerint a kérelmező jogát, jogos érdekét, kötelezettségét az adott ügy közvetlenül érinti, az eljáró szervnek esetről esetre kell vizsgálnia. A jogorvoslati kérelem benyújtójának azt kell igazolnia, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihat saját jogaira és kötelezettségeire. Ehhez nem elegendő alap a választópolgári minőség megjelölése, vagy az, hogy a támadott döntés alapjául szolgáló kifogást a beadványozó nyújtotta be. Ezek ugyanis olyan elvi jellegű és eljárási összefüggések, amelyek a konkrét jogsérelmet nem valószínűsítik. Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, annak igazolása minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtójának kötelezettsége. [Néhány, az érintettség kérdésével foglalkozó kúriai döntés: Kvk.VI.38.006/2019/2. , Kvk.II.38.216/2019/2. , Kvk.VI.37.639/2019/3 . , Kvk.I.38.318/2019/2. , Kvk.III.38.295/2019/2 , Kvk.VI.37.688/2019/5 . , Kvk.I.37.640/2019/4 . , Kvk.I.37.513/2019/2 . , Kvk.I.37.510/2019/2 . számú végzések.] 2. A fellebbezés benyújtásának módja és helye [Ve. 223. § (1) bek., 224. § (1) bek., 231. § (3) bek.] A fellebbezést – hasonlóan a kifogáshoz – kizárólag írásban lehet előterjeszteni a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál, a bizottság mellett működő választási iroda elérhetőségére eljuttatva. A helyi, országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok mellett működő választási irodák elérhetőségeit itt találja. A Ve. a benyújtás helyére vonatkozó fentiekben rögzített főszabály alól egy kivételt tesz, mely alapján a fellebbezés – határidőben – előterjeszthető az elbírálására jogosult bizottságnál is. Fontos, hogy a fellebbezés esetében nem ismert az áttétel jogintézménye, vagyis, ha a fellebbezést nem az első fokon eljárt vagy az elbírálására jogosult másodfokú választási bizottsághoz nyújtják be, azt nem lehet megküldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Annak a választási szervnek, ahová a fellebbezést benyújtották, a jogorvoslati kérelem kapcsán eljárási kötelezettsége keletkezik, és a nem a jogszabály által meghatározott helyre benyújtott fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Az írásbeli fellebbezés benyújtható személyesen, postai úton, és elektronikusan (pl. e-mailen vagy a választási bizottság mellett működő választási iroda hivatali kapujára). A joggyakorlat szerint – egyezően a kifogással – ugyanazon tényállás mellett a fellebbezés benyújtására is egy alkalommal van lehetőség, a benyújtást követően azt már nem lehet módosítani, illetve kiegészíteni. A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban a fellebbezési eljárást hivatalból folytathatja. 3. A fellebbezés jogalapja [Ve. 223. § (3) bek.] Az első fokon eljáró választási bizottság határozata ellen két okból lehet fellebbezést benyújtani: a) az első fokon meghozott határozat sérti valamely választásra irányadó jogszabály rendelkezését, b) a határozat meghozatala során figyelembe vett szempontokat nem megfelelően mérlegelte az első fokon eljáró bizottság. Ha a fellebbezés az a) pontban megjelölt ok miatt kerül benyújtásra, ebben az esetben is irányadó az a joggyakorlat, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ha a fellebbezés jogalapja a b) pontban megjelölt ok, annak alapja többek között a tényállás hiányos, nem kellő alapossággal való feltárása, a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok nem megfelelő értékelése lehet vagy, hogy a mérlegelési jogkörben meghozott határozatból a mérlegelés szempontjai (pl. súlyosító és enyhítő körülmények) nem állapíthatók meg. 4. A fellebbezés benyújtásának határideje [Ve. 10. §, 224. § (2) bek.] A fellebbezés akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. naptári napon 16.00 óráig megérkezik az elsőfokú határozatot hozó vagy az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz. Fontos, hogy a jogorvoslat benyújtásának határideje az elsőfokú döntés meghozatalától és nem annak elektronikus vagy postai úton való kézbesítésétől számít. A határidő ebben az esetben is jogvesztő, annak elmulasztása a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A sérelmezett határozat elleni fellebbezést azért kell a döntést hozó választási bizottságnál előterjeszteni, mert a bizottság mellett működő választási iroda a fellebbezés beérkezését követően az előzményiratokkal (pl. kifogás, elsőfokú határozat, jegyzőkönyv) együtt továbbítja a másodfokon eljárni jogosult választási bizottsághoz a jogorvoslati kérelmet. Így a fellebbviteli választási bizottságnak egyszerre áll rendelkezésére minden, a fellebbezés elbírálása érdekében szükséges adat és irat. 5. A fellebbezés kötelező tartalmi elemei [Ve. 224. § (3) bek.] 5.1. A fellebbezés jogalapja Lásd a 3. pontban leírtakat. 5.2. A fellebbező adatai A fellebbezés benyújtójának – a kifogás benyújtójával egyezően – akár természetes személy, akár szervezet, meg kell adnia néhány olyan adatot, amely alapján azonosítása elvégezhető. Fontos, hogy amennyiben ugyanaz a személy/szervezet a kifogás és a fellebbezés benyújtója, a fellebbezésben újra meg kell adni a Ve. által előírt adatokat, függetlenül attól, hogy azokat a kifogásban már feltüntette. A természetes személyek és szervezetek kötelező adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Természetes személy Szervezet név a szervezet hivatalos neve és a szervezet képviseletében eljáró személy neve lakcím székhely személyi azonosító (11 jegyű szám) bírósági nyilvántartásba-vételi szám/törzskönyvi szám a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetén – ha nem rendelkezik személyi azonosítóval – a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma Civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási szám a 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában rögzített szám, gazdasági társaságok esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti cégjegyzékszám. Szervezetek esetében ezen túl a benyújtásra jogosultság megállapításához szükséges rögzíteni a fellebbezést a szervezet nevében előterjesztő törvényes képviselő(k) nevét is. A fellebbezés a fenti kötelező elemeken kívül tartalmazhatja a benyújtó elektronikus levélcímét és postai értesítési címét. A rövid utas elérhetőségeknek azért van jelentőségük, mert a választási iroda a bizottsági határozat postai úton való tértivevényes kézbesítésen túl ezeken a csatornákon is megküldi a beadványozó számára a választási bizottság döntését, így arról hamar értesülhet. A fellebbezés meghatalmazott útján történő benyújtása esetén természetesen a meghatalmazott nevét is tartalmaznia kell a fellebbezésnek és ahhoz csatolni kell a megfelelő okirati formába (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) foglalt meghatalmazást is. A fellebbezés benyújtása során fontos figyelemmel lenni arra a joggyakorlat által kimunkált és a választási szervek, illetve a Kúria által következetesen alkalmazott álláspontra, amely szerint a kifogás hiányosságai a fellebbezésben nem pótolhatók. Abban az esetben tehát, ha pl. a személyes adatok, a jogszabálysértés megjelölésének vagy a bizonyítékok csatolásának hiánya miatt az első fokon eljáró választási bizottság a kifogást elutasította, a fellebbezésben hiába kerülnek pótlásra ezek a hiányosságok, az nem eredményezheti az elsőfokú döntés megváltoztatását és a kifogás érdemi elbírálását. A választási bizottság ugyanis a fellebbezés alapján megindított másodfokú eljárásban a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást, annak jogszerűségét vizsgálja. Ezért a kötelező elemek hiánya miatt jogszerűen meghozott érdemi vizsgálat nélküli elutasító döntést nem teheti jogellenessé az, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtója az elsőfokú határozat alapján felismerve kérelme hiányosságait, azt a másodfokú eljárásban pótolja. ( Kvk.II.37.271/2014/2. , Kvk.II.37.325/2014/3. , Kvk.II.37.326/2014/3. számú kúriai végzések, 39/2015. NVB határozat , 1440/2014. NVB határozat ) További lényeges információ, hogy a választási szervek számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették, amelyre nézve fennállt a választási bizottság döntési kötelezettsége. Mindezek alapján a fellebbezés kizárólag olyan jogszabálysértés megállapítására irányulhat, amelynek megállapítását a kifogás is kérte, vagyis a fellebbezés nem terjeszthető ki olyan jogsértésre, amit a kifogás nem tartalmazott. A Ve. nem teszi ugyanis lehetővé, hogy a fellebbezés benyújtója a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg. ( Kvk.I.37.394/2014/2. , Kvk.I.37.494/2014/2. , Kvk.II.37.606/2019/4 . számú kúriai végzések) 6. Új tények és bizonyítékok [Ve. 225. §] A Ve. 225. §-ának tartalmát és a bizonyítás terjedelmét a Kúria BH 2014/12/377. számú elvi döntésében értelmezte, melyben foglalt megállapításokra a Kúria több, 2018-ban született döntésében is hivatkozott. ( Kvk.III.37.309/2018/2. , Kvk.III.37.310/2018/2. , Kvk.III.37.333/2018/2. , Kvk.III.37.334/2018/2. , Kvk.IV.37.335/2018/2. , Kvk.III.37.421/2018/8. számú kúriai végzések) A Kúria hivatkozott elvi döntésében rögzíti, hogy a „A Ve. 225. §-ában foglalt, a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal”. A Ve. hivatkozott rendelkezése kapcsán a fentieken túl fontos figyelemmel lenni a Kúriának a Kvk.III.37.443/2018/2 . számú döntésében is megerősített, a Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzésében kifejtett azon álláspontjára is, amely szerint új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben ugyanis az első fokon eljáró választási bizottság a bizonyíték mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást, ez a hiány a további eljárásokban, azaz másod- illetve harmadfokon már nem pótolható. Összegezve, a fellebbezés érdemi elbírálására akkor van lehetőség, ha - a benyújtás határidőben történt, - az arra jogosult nyújtotta be, - tartalmaz az érintettség fennállására vonatkozó indokolást, - a megtámadott határozatot hozó, vagy az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtották be, - tartalmazza a Ve. szerinti kötelező elemeket (lásd 5. pont) Tovább olvasok
Elérhetőségi adatok
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási szervek Nemzeti Választási Bizottság Közérdekű adatok Szervezeti, személyzeti adatok Elérhetőségi adatok Elérhetőségi adatok Hivatalos név: Nemzeti Választási Bizottság Székhely: 1054 Budapest, Alkotmány u.3. Postacím: Nemzeti Választási Bizottság, 1397 Budapest, Pf.:547. Telefonszám: +36 (1) 795-5614 Központi elektronikus levélcím : nvb[kukac]nvi.hu A honlap URL-je: http://www.nvi.hu Ügyfélszolgálat elérhetősége: Nemzeti Választási Bizottság Titkársága Telefonszám: +36 (1) 795-5614 E-mail: nvb[kukac]nvi.hu Ügyfélfogadás helye:1051 Budapest, Alkotmány u. 3. Postacím: Nemzeti Választási Bizottság, 1397 Budapest, Pf.:547. Ügyfélfogadás és telefonos ügyintézés rendje: hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16:00-ig pénteken 8:30-tól 13:30-ig. Munkaszüneti és ünnepnapokon nincs ügyfélfogadás.Tovább olvasok
1-20250718
2025. december 19.(péntek)
Főoldal Választási adattár Népszavazások és egyéb kezdeményezések Honos népcsoporttá nyilvánítás 1-20250718 A honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló választópolgári kezdeményezés részletei A honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezés: „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (3) bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi szkíta kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a nemzetiségi törvény alapján a szkíta népcsoportot ismerjék el nemzetiségként, és a hivatkozott törvény 1. számú mellékletében a Magyarországon honos nemzetiségek felsorolását a szkíta nemzetiséggel egészítse ki." A kezdeményezés benyújtásának időpontja: 2025. július 18. Szervező: Dr. Pócs Alfréd László (magánszemély) Az Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapján: A kezdeményezést az NVI elnöke nem utasította el. A kezdeményezés ismételt benyújtásának időpontja az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján: A Nemzeti Választási Bizottság határozata: 40/2025. NVB határozat A Nemzeti Választási Bizottság határozatának tartalma: Hitelesítő A határozat közzététele a Magyar Közlönyben: Magyar Közlöny 95. szám, 2025. VIII. 18. A Kúria döntése: Nem volt bírósági felülvizsgálat iránti kérelem. A Kúria döntésének tartalma: Az Alkotmánybíróság határozata: Az Alkotmánybíróság határozatának tartalma: Az aláírásgyűjtés időtartama: 2025. szeptember 4. - 2026. január 2. Az aláírásgyűjtő ívek leadásának időpontja: 2025. december 5. A Nemzeti Választási Bizottság döntése az aláírásgyűjtő ívek visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírságról: A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: A Nemzeti Választási Bizottság határozata az aláírások ellenőrzésének eredményéről: Az érvényes aláírások száma: A Kúria döntése: A Kúria döntésének tartalma: A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának tartalma: Az Országgyűlés határozata a honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezésről : Az Országgyűlés határozatának tartalma: Tovább olvasok
1-10 / 1274