406/2019. NVB határozat - Nagykőrös Város Önkormányzatának fellebbezése tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

406/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Nagykőrös Város Önkormányzatának (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5., képviseli: dr. Czira Szabolcs polgármester, a továbbiakban: Beadványozó) fellebbezése tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 141/2019. (IX. 18.) számú határozatát részben megváltoztatja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy Nagykőrös Város Önkormányzata az Önkormányzati Hírek című sajtótermék XIV. évfolyam 37. szám 3. oldalán a kifogásban megjelölt cikkel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.  

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme tekintetében elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság Nagykőrös Város Önkormányzatának a bírság megfizetésére való kötelezését mellőzi.

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 141/2019. (IX. 18.) számú határozatát egyebekben helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]          Kustár Tamás Balázs jelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. szeptember 16-án 16.00 órát megelőzően kifogást nyújtott be a Nagykőrösi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), amelyet a HVB elnöke a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. §-a alapján áttett a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Kifogását a „Nagykőrös Önkormányzati Hírek” elnevezésű ingyenes információs lap (a továbbiakban: Sajtótermék) 2019. szeptember 13-án XIV. évfolyam 37. lapszáma 3. oldalán megjelent "ELLENZÉKI: KUSTÁR TAMÁS BALÁZS, FÜGGETLEN, FIDESZT ELÁRULÓ” cikk miatt nyújtotta be, mivel az abban foglaltak álláspontja szerint sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.

[2]          Kifogástevő részletesen előadta, hogy a Sajtótermék a kifogásolt lapszámban valótlanul állította róla, hogy ellenzéki polgármesterjelölt, Fideszt eláruló, továbbá, hogy teljes politikai pálfordulást hajtott végre, és ezzel elárulta a választóit és a Fideszt. Kifogástevő álláspontja szerint a Sajtótermék ezzel megsértette a választás tisztaságát. Hozzátette, hogy a Kúria következetes joggyakorlata szerint a választás tisztaságának megőrzése érdekében minden jelöltet egyenlő feltételek mellett kell bemutatni.

[3]          Továbbá kifejtette, hogy a Sajtótermék megsértette az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet is, hiszen a Kúria következetes joggyakorlata szerint a helyi közhatalom, jelen esetben Nagykőrös Város Önkormányzata, mint a Sajtótermék kiadója a választási kampányban sem adhatja fel semleges pozícióját, nem tűnhet fel egyik jelölt mellett sem. Ennek tudatában nem illetheti egyik jelöltet a másikhoz képest különböző nem objektív, a kialakult társadalmi megítélés szerinti negatív kifejezésekkel. Kifogástevő álláspontja szerint az esélyegyenlőség érdekében a helyi közhatalom képviseletében a Sajtóterméknek minden jelöltnek bemutatkozási lehetőséget kell biztosítania azonos terjedelemben, azonos helyen, amely bemutatkozó anyagot a jelöltek bocsátanak a Sajtótermék rendelkezésére.

[4]          Kifogástevő eladta, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is sérült, hiszen a Sajtótermék kifogásolt lapszámának 3. oldalán megjelentek megsértették Nagykőrös Város Önkormányzat 24/2013. rendeletének 2. § (1) bekezdését, mivel az abban közölt tartalom nem hiteles, nem pontos, nem pártatlan, nem részrehajlás nélküli. Kifogástevő álláspontja szerint a Sajtóterméknek „nincs joga minősíteni: ellenzékinek nevezni, árulózni, politikai pálfordulónak, bukottnak jellemezni.”

[5]          A fentiek alapján Kifogástevő kérte a kifogást elbíráló választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a jogsértést, továbbá tiltsa el a Sajtóterméket a további jogsértéstől és kötelezze a bizottság határozata rendelkező részének közzétételére a legközelebbi lapszámban a jogsértő közléshez hasonló módon a 3. oldalon, azonos betűméretekkel. Továbbá az Önkormányzat korábbi jogsértésére hivatkozva azt is kérte, hogy a választási bizottság visszaesőként pénzbírságot is szabjon ki az írás szerzőjére és tiltsa el attól, hogy a polgármester választással kapcsolatban a választási kampány idején cikkeket jelentessen meg a Sajtótermékben.

[6]          A TVB a 141/2019. (IX.18.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Nagykőrös Önkormányzati Hírek kiadója, Nagykőrös Város Önkormányzata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, amikor a kifogásolt Sajtótermék XIV. évfolyam 37. lapszámában a polgármesterjelöltekről szóló tájékoztatóban Kifogástevő személyével kapcsolatban negatív tartalmú megállapításokat tett, amelyek alkalmasak a választópolgárok befolyásolására. A TVB emellett eltiltotta a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezte arra, hogy a határozata rendelkező részét a lap legközelebbi számában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A jogsértés súlyára tekintettel pedig a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján 500.000 Ft pénzbírságot szabott ki a jogsértővel szemben.

[7]          Indoklásában kifejtette, hogy a kifogásolt Sajtótermékben a Kifogástevő polgármesterjelölt személyével kapcsolatban megjelent negatív tartalmú megállapítások alkalmasak a választópolgárok befolyásolására, ezért ezen tevékenység a TVB álláspontja szerint kampánytevékenységnek minősül. Hivatkozott még a Nemzeti Választási Bizottság 107/2019. számú határozatára is, továbbá hozzáfűzte, hogy a kifogásolt írás szerzőjével kapcsolatban bírság kiszabására a Ve. alapján nincs lehetősége, ugyanakkor álláspontja szerint az elkövetett jogsértés súlya, annak személyiségi jogokat is érintő jellege, illetve azon tény alapján, hogy a tényállítás a helyi polgárok pártatlan tájékoztatására hivatott helyi önkormányzat sajtótermékében jelent meg, indokolta a lap kiadója elleni bírság kiszabását.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[8]          Beadványozó Nagykőrös Város Önkormányzat képviseletében 2019. szeptember 21-én 15 óra 34 perckor fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 141/2019. (IX.18.) TVB határozata ellen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába, a Ve. 151. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésébe, a Ve. 152. § (1), (2) és (4) bekezdésébe, valamint a Ve. 209. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozással.

[9]          Beadványozó érintettsége igazolására előadta, hogy a „Nagykőrös Önkormányzati Hírek” elnevezésű ingyenes információs lap Nagykőrös Város Önkormányzata által kiadott ingyenes tájékoztató kiadvány, amelyet önkormányzati rendelet alapított és szabályoz.

[10]       Beadványozó kifejtette, hogy a 24/2013. (V.31.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése szabályozza, hogy az önkormányzati lap tájékoztatást nyújt Nagykőrös város társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális és sport életéről, valamint a város lakosságát érintő regionális, országos és egyéb hírekről. Álláspontja szerint a kifogásolt Sajtótermék 2019. szeptember 13-án XIV. évfolyam 37. lapszámában megjelent cikk is a fent megjelölt önkormányzati rendeletben foglalt célok teljesítését szolgálja. A kifogásolt Sajtótermék Nagykőrösön jelenik meg, postai úton kerül terjesztésre, kizárólag a város lakosai számára.

[11]       Előadta, hogy a Kifogástevő személyét illetően használt megállapítások korábban is megjelentek az Önkormányzati Hírek kiadványban, illetve internetes oldalakon, köztük a Facebook közösségi oldalon és a nagykorosma.hu oldalon.

[12]       Kifejtette, hogy Kifogástevő azt kifogásolta, hogy a Sajtótermékben ellenzéki polgármesterjelöltként került feltüntetésre, holott független jelölt. Álláspontja szerint a két fogalom nem zárja ki egymást, hiszen a független jelölt is lehet ellenzéki, amennyiben a városvezetés jelenlegi többségét alkotókkal szemben határozza meg magát, ahogy tette ezt Kifogástevő is egy általa még 2015-ben kiadott szórólapon.

[13]       Hivatkozott a Sajtótermék XIII. évfolyam 11. lapszámára, valamint a XIV. évfolyam 8., 15. és 23. számként kiadott példányaira, és részletesen előadta, hogy ezekben a korábbi lapszámokban is jelentek meg a Kifogástevő személyével kapcsolatban negatív tartalmú megállapítások, azonban ő csupán a XIII. évfolyam 11. lapszámában megjelent cikk esetében kért sajtó helyreigazítást. Hozzáfűzte, hogy a Kúria ítélete azonban jogerősen megállapította, hogy a cikk tartalma helytálló és sajtó helyreigazításnak nincsen helye. A másik három kiadvány tartalmát Kifogástevő azonban nem vitatta.

[14]       Hivatkozott továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 532/2018. számú határozatára és az abban idézett kúriai döntésekre: a Kúria Kvk.IV.37.488/2014/3. számú, valamint a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzéseiben tett megállapításokra.

[15]       Beadványozó álláspontja szerint „a kérelem tárgyává tett kijelentés a közéleti vita körébe tartozik, és az önkormányzati választásokat érintő véleménynyilvánítás; az a választópolgárok választói akaratának befolyásolását, döntési lehetőségei elősegítését célozza. A politikai vélemény vitatására és cáfolatára a választási kampány során minden lehetősége adott a jelölteknek, azonban a kijelentés, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincsen törvényes lehetőség. Hozzáfűzte, hogy a kijelentés cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.”

[16]       Rögzítette, hogy a Sajtótermék esetében a médiaszolgáltató az Önkormányzat, aki ezen tevékenységét rendelet alapján mindössze Nagykőrös területén végzi. A Sajtótermék ingyenesen kerül kiadásra, eladásából bevétel nem keletkezik, a hirdetési bevételek összege is jelképes, a kiadvány célja a hirdetések útján a helyi gazdaság erősítése, helyi vállalkozók segítése.

[17]       Beadványozó a továbbiakban a bírság kiszabását vitatta. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a TVB-nek világosan meg kellett volna határoznia, hogy mit tekint a bírság kiszabását megalapozó körülménynek: mi a súlyosbító és mi az enyhítő ok a mérlegelése során, hiszen mint ahogy a Nemzeti Választási Bizottság is világossá tette 96/2019. számú határozatában, a bírság kiszabása mérlegelésen alapul, azt kiszabni kifogástevői kérelem alapján sem kötelező.

[18]       Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésnek adjon helyt és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében a sérelmezett határozatot változtassa meg és elsődlegesen a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el, másodlagosan a kifogást érdemi vizsgálat alapján utasítsa el, harmadlagosan a jogsértéssel érintett tartalmakat a fellebbezésben foglaltak szerint korlátozza szűkebb körre, negyedlegesen a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdése alapján a kiszabott pénzbírságot, annak túlzó nagysága miatt mellőzze, illetve ha ez nem lehetséges, a bírságot a minimumösszegre mérsékelje.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[19]       A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.

[20]       A választási eljárás kampányidőszakában a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtón számon kérhető a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelvek megsértése.

[21]       A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatában foglaltakra, amely kifejtette, hogy „a választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is. A Kúria döntésében érvényesített követelmények ezt a célt szolgálják.”

[22]       Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy ez az értelmezés összhangban áll az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1999-ben elfogadott ajánlással, amely iránymutatást adott a választási kampány sajtóbeli megjelenítésével kapcsolatban. Az ajánlás értelmében bár a nyomtatott sajtó esetében – szemben a médiaszolgáltatásokkal – a tájékoztatás terén általában nem róható kötelezettség a szerkesztési gyakorlat alakítására, a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok kivételt jelentenek ez alól. E sajtótermékeknek a választási kampányidőszakban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás kötelezettsége alapján kell eljárniuk, és egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem támogathatják vagy diszkriminálhatják.

[23]       A Kúria következetes, többek között a Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzésben is kifejtett álláspontja, hogy az önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A Ve. rendelkezéseiből az következik, hogy a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetés a Ve. 148. §-ában meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet helyi önkormányzat sajtóterméke nem folytathat. Választási kampánytevékenység a Ve. 141. §-a alapján kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[24]       A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezést a Polgármester Nagykőrös Város Önkormányzat nevében és képviseletében a „Nagykőrös Önkormányzati Hírek” elnevezésű ingyenes információs lap kiadójaként nyújtotta be. Mivel a jogsértés tárgya a fent megjelölt sajtótermék szerkesztési gyakorlata, a Bizottság megállapítja, hogy Nagykőrös Város Önkormányzata, mint médiatartalom-szolgáltatóval szemben is érvényesülő követelmény, hogy a választási eljárásban az általa kiadott sajtótermék tudósításai objektívek, semlegesek és pártatlanok legyenek, azaz egyik jelölt mellett, illetve ellen se foglaljanak állást, azaz a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységet ne folytasson.

[25]       A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az alapelvnek. A választás tisztasága nemcsak választási eljárási alapelvekkel, hanem az anyagi alapelvekkel is összefüggésben van. Ahogyan azt a Kúria választási ügyeket vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye is rögzíti, a joggyakorlatból az tűnik ki, hogy a választások tisztasága elvének megsértése többnyire nem önmagában kerül felhívásra, hanem más alapelvvel is összefüggésben, ahogyan az például a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésében is történt.

[26]       A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjával kapcsolatban a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, amely szerint a sajtótermék felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat. A következetes bírósági gyakorlat értelmében az a tény, hogy a helyi sajtótermék médiatartalom-szolgáltatójának magatartása  – a közölt tartalomért való felelősségének tudatában – akkor minősülhet rendeltetésellenes joggyakorlásnak, ha abban felismerhetően megnyilvánul az a szándék, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, és  ennek valamilyen hátrányos jogkövetkezménye van (mások jogainak korlátozása, csorbítása).

[27]       A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó a fellebbezésében maga is elismerte, hogy a Sajtótermék kifogásolt lapszámában megjelent jelölttel kapcsolatos sérelmezett kijelentések a választási kampány körében értékelhetők, azok alkalmasak a választópolgári akarat befolyásolására.  

[28]       Beadványozó által idézett és a politikai véleménynyilvánításra vonatkozó kúriai és alkotmánybírósági döntések kapcsán a Bizottság megállapítja, hogy azok kizárólag a jelöltek egymás közötti kommunikációjában értékelhetőek, így azok figyelembe vételére nem volt mód. Teljesen téves ezért Beadványozó azon álláspontja, amikor a fellebbezésében ezekre az önkormányzati lap és a megjelölt jelölt egymás közti kontextusára vonatkoztatva hivatkozik.

[29]       A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelveknek az önkormányzat által választási kampányidőszakban kiadott sajtótermék szerkesztése akkor felel meg, ha a helyi közhatalom a választási kampányban semlegesen és objektíven tájékoztat, abban még utalásszerűen sem fedezhető fel az egyik jelölt vagy jelölő szervezet melletti vagy szembeni állásfoglalás.

[30]       A Bizottság hangsúlyozza, hogy a szerkesztői szabadság a választási kampány idején is megilleti az újságírókat a közölt tartalom tekintetében, választási kampány idején azonban, ahogyan az már rögzítésre került, amennyiben azok a helyi közhatalom, az önkormányzat sajtótermékében jelennek meg, azoknak egyfajta korlátját jelenti a Ve. 2. § (1) bekezdésének alapelvei. Ezek formai érvényesülését jelenti, hogy az önkormányzat kiadványában nem adhat kiemelten csak egy jelöltnek vagy jelölő szervezetnek megjelenési lehetőséget, tartalmi megvalósulása pedig azt jelenti, hogy a közölt cikkek sem bírhatnak olyan hatással, amely alapján akár csak úgy tűnhet, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek mandátumért folytatott küzdelmében a helyi közhatalom valamely jelölt mellett, illetve valamely jelölt ellenében tűnik fel.

[31]       A Bizottság álláspontja szerint a kifogásolt tartalom hangvétele, az abban a jelölttel szemben megfogalmazott véleményként, értékítéletként felfogható megnyilvánulások a fellebbezés által is elismerten alkalmasak a választópolgári akarat befolyásolására, ebből kifolyólag a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként értékelhetők. A helyi közhatalmat megtestesítő önkormányzati lap azonban nem folytathat választási kampánytevékenységet. A fellebbezésben is hivatkozott 24/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdésében rögzített tájékoztató tevékenység akkor felel meg a Ve. szabályainak, ha annak során a helyi közösség tagjait kiegyensúlyozottan és elfogulatlanul tájékoztatja a folyó választási eseményekről az önkormányzati lap. A kifogással érintett lapszám 3. oldalán Kustár Tamás Balázs független jelöltről szóló cikkben szereplő, a jelölt személyét érintő minősítések olyan szubjektív, politikai álláspontot tükröző véleményt tartalmaznak, ami túlmutat a rendeletben előírt objektív tájékoztatási feladaton.

[32]       A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján, a Bizottság egyezően a TVB határozatában foglaltakkal, úgy foglalt állást, hogy a kifogásban megjelölt cikkel az Önkormányzat megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket.

[33]       Mindezek alapján a Bizottság a jelen határozatában foglalt részletes indokolás mellett helytállónak találta a TVB-nek azon megállapítását, amelyben a kifogás alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelmét megállapította. A Bizottság egyetértett továbbá a TVB-nek a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pont alapján alkalmazni rendelt jogkövetkezménnyel is, így ebben a részben a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

[34]       A Bizottság helytállónak találta Beadványozónak a bírság kiszabásával kapcsolatos érvelését. Egyetértett abban, hogy a TVB határozata nem elégséges mértékben indokolta erre vonatkozó döntését. A TVB határozata általánosságban, részletes jogi okfejtés nélkül hivatkozott a jogsértés súlyára, a mérlegelés konkrét szempontjaként pedig választójogi szempontból egy értékelhető megállapítást tartalmazott, nevezetesen, hogy helyi önkormányzat által kiadott lap követte el a jogsértést. Annak megítélése, hogy a kifogás tárgyává tett cikk alkalmas-e Kifogástevő személyiségi jogainak megsértésére, nem a választási eljárás keretében értékelendő, így ez a szempont a bírság kiszabásánál nem játszhat szerepet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a TVB határozatában foglaltak nem tartalmaznak érdemi érvelést a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása körében, így abból nem lehet a bírság alkalmazásának okszerűségére következtetni. A határozat egyezően a fellebbezésben írtakkal nem tartalmazza a kiszabás során figyelembe vett súlyosító, vagy enyhítő körülményeket sem. Ezen túl a Bizottság figyelemmel van arra is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. választási eljárásának kampányidőszakából jelen döntés meghozatalakor még közel három hét van hátra, amely időszak elegendő lehet a fentiekben megállapított jogsértés orvoslására bírság kiszabásának hiányában is. Ezen indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében indokoltnak tartotta a TVB határozatának részbeni megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését.

[35]       A Nemzeti Választási Bizottság az első fokú eljárás felülvizsgálata során figyelemmel volt arra is, hogy a kifogás tartalmazott kérelmet a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási alapelv sérelme kapcsán is. Ezzel kapcsolatban azonban a TVB határozatában nem foglalt állást. E körben a Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. Mivel a jogsértés tárgya a kifogásolt sajtótermék csupán egyetlen lapszáma, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése nem állapítható meg. Mivel erre vonatkozó megállapítás hiányzott a TVB határozatának rendelkező részéből és indokolásából is, így a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján ebben a tekintetben is megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a kifogást ezen alapelv sérelme megállapítása tárgyában a Ve. 220. § alapján elutasította.

[36]       A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[37]       A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, 151-152. §-ain, a 220. §-án, a 221. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) és b) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 24.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke