A Nemzeti Választási Bizottság
118/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 6/2019. (V. 13.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] 2019. május 10-én 14 óra 38 perckor Beadványozó a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) kifogást nyújtott be az Önkormányzati Hírek című nagykőrösi önkormányzati lap XIV. évfolyam 15-19. számaiként kiadott, 2019. április 12-én, 19-én, 26-án, május 3-án és május 10-én megjelent lapszámaival kapcsolatban, arra hivatkozással, hogy azok szerkesztési gyakorlata sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját.
[2] Előadta, hogy a Sajtótermék 2019. május 10. napján megjelent számának 2. oldalán az „Egyetértünk Salvinivel: Európa határait meg kell védeni a migránsinvázióval szemben” című cikke Orbán Viktor, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) jelölő szervezet elnöke és az európai parlamenti listájának jelöltje ismerteti jelölő szervezetének választási kampányüzeneteit. A 3. oldalon Novák Katalin, a FIDESZ európai parlamenti listáján szereplő jelöltjének arcképével található hirdetés. A 4. oldalon a „A voksolás igazi tétje, hogy lesz-e európai jövő” Kövér László, a FIDESZ emblematikus politikusa jeleníti meg jelölő szervezete migrációval kapcsolatos politikáját, és a saját pártja támogatására tesz utalást a 2019. május 26. napján tartandó európai parlamenti választáson. Ugyanezen az oldalon Szijjártó Péter, a FIDESZ európai parlamenti listáján szereplő jelöltjének arcképével látható hirdetés. A 7. oldalon Orbán Viktor, a FIDESZ európai parlamenti listáján szereplő jelöltjének arcképével közöl a lap hirdetést. Beadványozó rögzíti, hogy „a cikk ugyan kormányzati tájékoztatónak álcázva lát napvilágot, valójában azonban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti kampányának migrációval kapcsolatos üzenetét tartalmazza”.
[3] Előadta, hogy a fentieken túl más jelölő szervezetek politikusai kizárólag negatív kontextusban jelenhettek meg a kifogásolt lapszámban. Ennek alátámasztására a hivatkozott a lapszám 5. oldalán található „Kerítésmentes unióról beszélt az MSZP-s Ujhelyi István” című cikkre, a 6. oldalon található „A nagykőrösi gusztustalan jobbikos stílusról ír az országos sajtó” című cikkre, a 8. oldalon található „Nagyon vigyázzanak, kinek, hol és mit írnak alá” című cikkre, a 11. oldalon található „Az MSZP képviselője 3 millió embert” című cikkre.
[4] Álláspontja szerint az egész lap tartamát tekintve megbontotta a jelölő szervezetek közötti verseny egyensúlyát, így sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve, továbbá figyelmen kívül hagyta a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 5/2019. (V.8.) számú határozatát, amely a kifogásolt lapszámok korábbi számai tekintetében a jogsértést megállapította, attól a továbbiakban eltiltotta és bírság kiszabását is indokoltnak találta. Ezen túlmenően az egyoldalú, politikai célú szerkesztéssel megsértette Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.
[5] Beadványozó előadta, hogy a Sajtótermék április 26-i, május 3-ai és május 10-én megjelent számában a FIDESZ-en kívül nem kapott teret más jelölő szervezet képviselőjének közleménye, nyilatkozata vagy más jelölő szervezet álláspontja. Rögzítette, hogy azzal, hogy a kifogásolt lapszámokban szereplő cikkek a versengő politikai erőket bevándorlásellenes és bevándorláspárti kategóriákra osztja, majd a bevándorláspárti kategória képviselőit negatív, míg a bevándorlásellenes kategória képviselőit pozitív színben tünteti fel, úgy értékelhető, hogy egyes pártokat előnyösebb választásként tárja az olvasók elé, míg az ellenzéki pártokkal szemben többnyire kritikát fogalmaz meg.
[6] Hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.IV.37.423/2018/2., Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzésekben kialakított következetes joggyakorlatára az esélyegyenlőség tekintetében, valamint a helyi önkormányzati kiadványok választási kampányban történő szerepvállalása tekintetében a Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.IV.37.423/2018/2., Kvk.I. 37.435/2018/3. számú végzésékre, továbbá az Alkotmánybíróság IV/579/2018. AB határozatára.
[7] Beadványozó előadta továbbá, hogy a Sajtótermék 2019. április 12-én, április 19-én, április 26-án és 2019. május 3-án megjelent számát követően a május 10. napján megjelent lapszám is az esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sértő szerkesztési gyakorlatot folytat.
[8] Mindezek alapján kérte, hogy a TVB „a jogsértés tényét újból állapítsa meg, tiltsa el ismét a jogsértőt a további jogsértéstől”, valamint kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé határozatának rendelkező részét”, továbbá „a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján maximális összegű bírságot szabjon ki a jogsértő részére arra való tekintettel, hogy a jogsértés már ötödik lapszám vonatkozásában valósult meg, amely így öt héten keresztül befolyásolta hátrányosan a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget, azt hosszan és ezáltal nagymértékben megbontva. Bírság kiszabását azért is indokolt, mert súlyosbító körülményként értékelhető, hogy a Sajtótermék figyelmen kívül hagyja a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 5/2019. (V.8.) számú határozatát és jogsértő gyakorlatát ennek ellenére is tovább folytatja”.
[9] A TVB a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította. 6/2019. (V. 13.) számú határozatában rögzítette, hogy az 5/2019. (V. 8.) sz. határozatával már elbírálta a Nagykőrös Önkormányzati Hírek elnevezésű ingyenes információs lap 2019. április 12-i, 2019. április 19-i, 2019. április 26-i és 2019. május 3-i lapszámában megjelentekkel kapcsolatos kifogást, megállapítva, hogy a lap a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek, illetve a kormány EP választási kampányáról tájékoztató, illetve azok támogatására buzdító cikkeivel és reklámanyagaival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét. A TVB a lapot a további jogsértéstől eltiltotta, egyúttal kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé, valamint 200.000 Ft. bírságot szabott ki.
[10] A fentieken túl idézte a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú végzését, amelyben a legfőbb bírói fórum egy eseti döntés kapcsán a kétszeres értékelés tilalmának elvét rögzítette. Megállapította, hogy az Önkormányzati Hírek elnevezésű ingyenes információs lap 2019. április 12-én, 19-én, 26-án és május 3-án megjelent és a XIV. évfolyam 15.; 16; 17., 18. számaként kiadott példányai ellen benyújtott kifogás tekintetében már döntött, ezért azok ismételt vizsgálatára nincs módja.
[11] A május 10-én megjelent XIV. évfolyam 19. számával kapcsolatban megállapította, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján önmagában nem vizsgálható a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése, ezért a kifogás elutasításáról döntött.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó a TVB határozatával szemben 2019. május 16-án 15 óra 14 perckor fellebbezést nyújtott be. Jogorvoslati kérelmében teljes egészében megismételte a kifogásában írtakat, azon túl az alábbiakat adta elő.
[13] Megítélése szerint a TVB határozatában kifejtett érvelés téves, mivel a „kifogás érdemi része ugyanis nem arra vonatkozott, hogy a már korábban elbírált lapszámot a testület újból vizsgálja meg. Célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a Sajtótermék a választási bizottság 5/2019. (V.8.) számú határozatát semmibe véve, a lap egyoldalú politikai szerkesztésével folytatja a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sértő gyakorlatát.”
[14] Előadta, hogy „a kifogásban a korábbi lapszámok két ok miatt kerültek említésre. Egyrészt annak bemutatása céljából, hogy az eltiltó határozat ellenére a Sajtótermék jogsértése tovább folytatódott, másrészt pedig éppen annak elkerülése céljából, hogy a választási bizottság ne hivatkozhasson a Ve. 152. § (4) bekezdésére, miszerint egy lapszám önmagában nem vizsgálható”.
[15] A 2019. május 10-i lapszám jogsértő jellegének alátámasztására új bizonyítékként hivatkozott arra, hogy a kifogásában is említett, „kormányzati tájékoztatónak álcázott mondatok” egybeesnek a FIDESZ, mint jelölő szervezet bevándorlással, migrációval kapcsolatos kampányüzeneteivel. Ennek kapcsán hivatkozott a párt hivatalos közösségi oldalán található kampányfilmre, amelynek a linkjét adta meg, valamint az oldalról származó fényképeket csatolt fellebbezéséhez.
[16] A fellebbezés további részében a kérelemmel bezárólag megismételte a kifogásában írtakat.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[18] A Bizottságnak jelen eljárásban abban kellett állást foglalnia, hogy helyesen hivatkozott-e a TVB a kifogás elutasítása során arra, hogy részéről az Önkormányzati Hírek XIV. évfolyam 15., 16., 17. és 18. számainak vizsgálata a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú végzésére is tekintettel a kétszeres elbírálás tilalmának elvébe ütközne.
[19] A Kúria végzésében hivatkozott kétszeres értékelés tilalmának elve (ne bis in idem) az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdésében került megfogalmazásra a büntetőeljárások vonatkozásában, amelyet az Alkotmánybíróság a 8/2017. (IV. 18.) AB határozatában vizsgált és azzal összefüggésben az alábbiakat rögzítette: „Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt, egyes büntető anyagi jogi, illetve eljárásjogi gyökerű alkotmányos alapelvek érvényesülési körét nem szűkíti le a szorosan vett büntetőjog területére, hanem esetről esetre mérlegeli, hogy a konkrét ügyben vizsgált jogszabályok a széles értelemben vett jogi felelősségi rendszer olyan elemei-e, amelyek alkalmazásakor érvényesülnie kell az alapelveknek. Az Alkotmánybíróság az értékelés során tehát nem a formális természetű jogági besorolást tekinti döntőnek, hanem az érintett jogszabály tartalmából, funkciójából indul ki. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a büntetőjogi gyökerű alkotmányos alapelveknek érvényesülniük kell az olyan – más jogágba sorolt – eljárások tekintetében is, amelyek valamely jogellenes magatartás szankcionálására irányulnak és preventív, valamint represszív jellegű jogkövetkezmény alkalmazásával zárulnak”. [ABH 2017., 175., 181.,]
[20] Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával kapcsolatban megállapította, hogy az szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az „ugyanazon cselekmény” fogalma alatt a történeti tényállás azonosságát kell érteni, függetlenül a jogi minősítéstől és a védett jogi tárgytól {Van Esbroeck ügy, C-436/04., 2006. március 9., 42. pont}.[8/2017. (IV. 18.) AB határozat ABH 2017., 175., 181.,]
[21] A 33/2013. (XI. 22.) AB határozat szerint a ne bis in idem elve az állami büntetőhatalom korlátja, amely elejét veszi annak önkényes, visszaélésszerű gyakorlásának azáltal, hogy megakadályozza azon személyek ismételt büntetőeljárás alá vonását, illetve elítélését, akiket Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentettek vagy elítéltek. A ne bis in idem elv követelménye a döntés véglegességéhez kapcsolódik.
[22] Az Alkotmánybíróság által a fentiekben a kétszeres értékelés tilalmának elvével kapcsolatban megfogalmazott álláspontját figyelembe véve, értékelve a jogági különbözőségekből fakadó eltéréseket jelen ügy kapcsán az alábbiak állapíthatók meg.
[23] A TVB 5/2019. (V. 8.) számú határozatában az Önkormányzati Hírek című lap XIV. évfolyam 15., 16., 17. és 18. számát vizsgálta Beadványozó 2019. május 6-án 15 óra 5 perckor benyújtott kifogása alapján. Jogsértésként abban az ügyben Beadványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjára hivatkozott. A TVB 5/2019. (V. 8.) számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét állapította meg. A Médiatartalom-szolgáltató által benyújtott fellebbezés folytán a TVB-nek a hivatkozott négy lapszám jogszerűsége tekintetében lefolytatott eljárását és döntését a Nemzeti Választási Bizottság felülvizsgálta.
[24] Az Önkormányzati Hírek médiatartalom-szolgáltatója képviseletében eljáró dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös Város polgármestere a Ve. 225. §-a alapján fellebbezéséhez csatolta az Önkormányzati Hírek című lap XIV. évfolyam 19., 2019. május 10-én megjelent lapszámát is, amelyet erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárásban értékelt. Megállapította, hogy abban, szemben a XIV. évfolyam 15., 16., 17., 18. számaival több jelölő szervezet álláspontja is megjelenik, továbbá, hogy e lapszám kiegyensúlyozottságra törekvő szerkesztési gyakorlata nem alkalmas a megelőző négy lapszám esélyegyenlőséget sértő tájékoztatása kiegyenlítésére. ˙(Indokolás [46] bekezdése) A Bizottság a fellebbezés alapján indult eljárás keretében 2019. május 13-án meghozott 107/2019. számú határozatában a jogsértő személyének pontosítása mellett helybenhagyta a TVB-nek az Önkormányzati Hírek című lap XIV. évfolyam 15., 16., 17. és 18. számának Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértéséről rendelkező határozatát, amelyben a TVB a további jogsértéstől való eltiltásról, a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közzétételről, valamint 200.000 Ft bírság kiszabásáról is rendelkezett.
[25] Az NVB határozata a meghozatala napján a Ve. 232. § (1) bekezdése alapján 18 óra 19 perckor elektronikus úton megküldésre került Beadványozó kifogásában megjelölt elektronikus levelezési címére, valamint szintén elektronikus úton továbbításra került a TVB-nek 18 óra 11 perckor, és a fellebbezőnek 18 óra 9 perckor. Mindezen túl a meghozatal napján közzétételre került a valasztas.hu oldalon is.
[26] Beadványozó tudatában annak, hogy a kifogása nyomán hozott TVB 5/2019. (V. 8.) számú határozat még nem jogerős, párhuzamos jogorvoslati eljárást indítva, 2019. május 10-én ismét kifogást nyújtott be az Önkormányzati Hírek lapszámaival kapcsolatban, amelyet a TVB 6/2019. (V. 13.) számú határozatában bírált el.
[27] Ezt követően, az 5/2019. TVB határozatot felülvizsgáló 107/2019. számú NVB határozat ismeretében, a Nemzeti Választási Bizottság 107/2019. számú határozatában vizsgált lapszámok (XIV. évfolyam 15-19.) tekintetében, ugyanazon jogsértésekre hivatkozással kérte a 2019. május 16-án 15 óra 14 perckor benyújtott fellebbezésében a jogorvoslati eljárás lefolytatását, mint amit az – 5/2019. (V. 13.) TVB határozatban elbírált – 2019. május 6-i kifogásában is megjelölt.
[28] A Bizottságnak a fenti ténymegállapítások után abban kellett állást foglalnia, hogy a 107/2019. számú határozat, amely jogorvoslat hiányában 2019. május 16-án 16.00 órakor jogerőre emelkedett, értékelhető-e „végleges” döntésként, amelyhez a kettős értékelés tilalmának elve kapcsolódik.
[29] Az alaki jogerő intézménye a határozat rendes eljárásban való megváltoztathatatlanságát, vagyis azt jelenti, hogy rendes jogorvoslattal már nem támadható meg, módosítani már nem lehet. Az anyagi jogerő tartalma pedig abban nyilvánul meg, hogy a határozat végrehajthatóvá válik, a benne foglalt szankciót érvényesíteni kell. A jogerő intézménye a jogállamiság része, abban a jogorvoslathoz való jog és a jogbiztonság követelménye nyer egyensúlyt. Az Alkotmánybíróság 3342/2017. (XII. 20.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogbiztonság megkívánja, hogy belátható határidőn belül nyugvópontra jusson egy ügy. Alapvető alkotmányos érdek fűződik a jogerős döntések megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához, a jogorvoslati lehetőségek mellett beállt jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jogerő beálltától értelmezhető a ne bis in idem követelménye.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Önkormányzati Hírek című lap XIV. évfolyam 15-19. számainak jogszerűsége tekintetében Beadványozó 2019. május 10-i kifogásában nevesített jogsértések [Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai] tekintetében a 2019. május 16-án 16.00 órakor jogerőre emelkedett 107/2019. számú határozatával döntést hozott, ezért ezen lapszámoknak ugyanezen alapelvek szerinti ismételt vizsgálatára és a jogsértés megállapítására nincs mód.
[31] A Bizottság álláspontja szerint a jogerő és a kettős értékelés tilalma elvének fentiekben kifejtett tartalmára tekintettel minden alapot nélkülöz Beadványozó kifogásában és fellebbezésében foglalt azon érvelés, amely szerint az általa indított párhuzamos jogorvoslati eljárás alapján az Önkormányzati Hírek médiatartalom-szolgáltatójával szemben a választási szerveknek egy nem jogerős határozat végrehajtását kellene számon kérni és szankcionálni.
[32] Ezzel szemben a valóság az, hogy Médiatartalom-szolgáltatónak a 2019. május 16-án 16.00 órakor jogerőre emelkedett határozatot kell végrehajtania, az abban megfogalmazott elveket a jogerőre emelkedést követően kiadott lapszámok tekintetében kell érvényesítenie, ahogyan ezen időpont tekintetében áll fenn a további jogsértéstől való eltiltás, a következő lapszámban való közzétételi kötelezettség és a bírság megfizetése is.
[33] Jelen ügy kapcsán a választási szervek előtt indított újabb jogorvoslati eljárásban kizárólag az kérhető számon Médiatartalom-szolgáltató eljárásán, hogy a 107/2019. számú NVB határozat jogerőre emelkedését követően szerkesztett és kiadott lapszámaiban nem tett eleget a kiegyensúlyozottságot biztosító szerkesztési gyakorlatnak és a közzétételi kötelezettségnek. Olyan lapszámra azonban Beadványozó sem kifogásában, sem fellebbezésében nem hivatkozott, amely 2019. május 16-át követően jelent volna meg, mivel jogorvoslati kérelmeit még az általa indított korábbi jogorvoslati eljárás jogerős befejezésének bevárása előtt terjesztette elő.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján, osztva a TVB-nek a kettős értékelés tilalma kapcsán kifejtett érvelését, a TVB 6/2019. (V. 13.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 152. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 232. § (1) bekezdésén, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke