A Nemzeti Választási Bizottság
48/2023. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Normális Élet Pártja (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy kettős állampolgár nem lehet miniszter?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. június 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. április 11-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 25 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül – Szervezőt is beleértve – 25 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdéssel kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] A kérdés arra irányul, hogy a miniszteri tisztség betöltésének a feltételeit az Országgyűlés a jövőre nézve megváltoztassa.
[8] Az Alkotmánybíróság korábban az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával tartalmilag megegyező – az Országgyűlés szervezetalakítással kapcsolatos hatáskörét magában foglaló rendelkezés értelmezése során megállapította, hogy a törvényen alapuló, valamely tisztség betöltésének a módjára (valamely személy megválasztásának a rendjére) vonatkozó szabályozás az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörébe tartozó kérdésnek minősül. „Ez a választási metódus tartalmát tekintve annyit jelenthet, hogy az Országgyűlés egy adott testület vezetőjének személyére vonatkozó döntést fenntartja magának, vagy rábízza (…)” más szervre, illetve testületre. „Bármelyik megoldásra kerüljön is sor, a tisztség betöltésének módjára vonatkozóan annak az Országgyűlés általi meghatározása mindenképp szervezeti döntésnek tekintendő. A népszavazást illető alkotmányi tilalom következésképp nem pusztán a konkrét személyi döntésre, hanem a döntés módját (szintjét) meghatározó törvényi rendelkezésre is vonatkozik.” [Lásd: 9/2010. (I. 28.) AB határozat, ABH 2010, 61, 64-65.; 163./2010. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2010, 797, 800] A Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett érvelését – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával összefüggésben is – irányadónak, követendőnek tekinti. {Lásd: Kúria Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzés, Indokolás [22]}
[9] A Kúria Knk.VII.38.257/2018/2. számú végzésében kifejtette, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában megfogalmazottak szerint személyi kérdésnek minősül, azaz nem lehet olyan kérdésben népszavazást tartani, amely valamely személy státuszát, jogállását, így a megbízatása keletkezése és megszűnését, valamint jogait és kötelezettségeit érinti, ha e kérdések bármelyikéről az Országgyűlés jogosult dönteni. {Knk.VII.38.257/2018/2. számú végzés, Indokolás [25] bekezdés}.
[10] A miniszterek jogállásával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az Alaptörvény foglalja magában. Eszerint a miniszterek – a miniszterelnök mellett – a Kormány tagjai. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével lép hivatalba [Alaptörvény 16. cikk (1) és (7) bekezdés]. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) tartalmazza miniszterre vonatkozó részletszabályokat, így a megbízatás feltételeit, annak keletkezésére, megszűnésére irányadó rendelkezéseket is. A Kit. értelmében minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető miniszterré [Kit. 196. § (1) bekezdés]. Az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú magyar állampolgár választható, akit a bíróság a választójog gyakorlásából – bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt – nem zárt ki, illetve nem tölt szabadságvesztés büntetést, illetve kényszergyógykezelés intézkedést [Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdés; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. § (3) bekezdés]. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja tehát, hogy a kettős állampolgárság (amennyiben az egyike magyar állampolgárság) jelenleg nem képezi akadályát annak, hogy egy meghatározott személyt miniszterré nevezzen ki a köztársasági elnök.
[11] A népszavazásra javasolt kérdés alapján tartandó eredményes népszavazás következményeként – amennyiben azon az „igen” válaszok kerülnének többségbe – az Országgyűlésnek ki kellene egészítenie a Kit. ismertetett, a miniszteri megbízatás betöltésének feltételeire (azaz a megbízatás keletkezésére) vonatkozó rendelkezéseit a kezdeményezésben szereplő – a kettős állampolgárságot magában foglaló – kifejezett tilalommal.
[12] A fentiek alapján rögzíthető, hogy a hatályos törvényi rendelkezések alapján a népszavazási kérdésben szereplő miniszteri megbízatásra irányuló döntés meghozatalára – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök jogosult. Mindez tehát azt jelenti, hogy az Országgyűlés a miniszteri megbízatásra történő kinevezést a fentiekben ismertetettek (lásd: jelen határozat, Indokolás [10]) alapján határozta meg. A népszavazásra javasolt kérdés tehát egyértelműen arra irányul, hogy az Országgyűlés a szóban forgó miniszteri kinevezés módját (keletkezésének feltételeit) változtassa meg, ami viszont a Kúria fentiekben hivatkozott – korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot megerősítő – joggyakorlata értelmében olyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetátalakítási döntésnek minősül, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.
[13] A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelen kezdeményezés – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó – személyi döntésnek tekinthető, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[14] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglalt követelményének, amely ok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(2) bekezdésein és a (3) bekezdés e) pontján, a 16. cikk (1) és (7) bekezdésein, a XXIII. cikk (6) bekezdésén; az Nsztv. 2. §-án, a 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (1) és (3) bekezdésein, a 6. §-án, a 8. § (1) és (3) bekezdésein, a 11. §-án; a Kit. 196. § (1) bekezdésén, a 2011. évi CCII. törvény 2. § (3) bekezdésén; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2023. június 6.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke