45/2023. NVB határozat - a Normális Élet Pártja által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

45/2023. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Normális Élet Pártja (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért Ön azzal, hogy ne legyen kötelező semmilyen kamarai tagság?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. június 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

[1]     A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. április 11-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

[2]     A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 25 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek mindegyike megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.

[3]     A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

[4]     Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

[5]     Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

[6]     Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

[7]     A Bizottság mindenekelőtt fontosnak tartja áttekinteni, hogy Magyarországon mely szakmai kamarák működnek és mely szakmai tevékenységek gyakorlásához elengedhetetlen az adott hivatásrendhez tartozó kamarai tagság.

[8]     A hivatásrendi kamarák szerte a világon a demokratikus államok fontos intézményei, köztestületként, illetve civil szervezetként jelentős állami feladatokat látnak el. A következő hivatásrendi kamarák találhatók Magyarországon: Magyar Állatorvosi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Magyar Építész Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Országos Magyar Vadászkamara, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, valamint Magyar Szabadalmi és Ügyvivői Kamara.

[9]     A szakmai kamarák önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó szervezetek, amelyek szakmai támogatást nyújtanak az adott hivatást gyakorlók számára.

[10]  A szakmai kamarák által képviselt tevékenységek között megkülönböztetünk kötelező kamarai tagsághoz kötötteket, önkéntes részvételen alapulókat, valamint olyan tevékenységeket, amelyeknél a kamarába történő felvétel automatikus a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén.

[11]  Kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenység többek között az ügyvédi tevékenység [az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdése, a továbbiakban: Ügyvédi tv.] , a könyvvizsgálói tevékenység [a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 10. § (1) bekezdése], a növényvédelmi diplomához kötött tevékenység folytatása [a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 16. § (1) bekezdése], az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá törvényben vagy kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) [a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdése], valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység [szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdése]. Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határozza meg többek között az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályokat, amely bizonyos szakterületek vonatkozásában a névjegyzékbe vételhez megköveteli az adott szakterülethez tartozó kamara által történő nyilvántartásba vételt, illetve az adott szakterülethez tartozó kamarai tagságot.

[12]  A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (1) bekezdése a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezeteknek az illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését írja elő (kötelező kamarai regisztráció).

[13]   A közjegyzők, valamint a bírósági végrehajtók tekintetében a kötelező kamarai tagság nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a kinevezéssel, külön belépés nélkül, automatikusan a Közjegyzői Kamara (a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 38. §), valamint a Végrehajtói Kar [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 249. § (3) bekezdése] tagjaivá válnak.

[14]  Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 2023. évi I. törvény szüntette meg az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók kötelező kamarai tagságát. A törvénymódosítás tehát e személyi kör tekintetében bevezette az önkéntes kamarai tagságot. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14/A. § (1) bekezdése azonban az egészségügyi tevékenységet végzőkkel szemben továbbra is megköveteli a szakképesítésük szerint illetékes kamarai tagságot (például gyógyszerészek esetén Magyar Gyógyszerészi Kamarai tagság). Az önkéntes részvétel elvén működik továbbá a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara [a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdése].

IV.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

[15]  A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.

[16]  A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.

[17]  A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.VII.38.391/2018/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.

[18]  A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.

[19]  A Bizottság megállapítja, hogy nincs egy, az összes szakmai kamarára vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt jogszabály, az egyes szakmákhoz, hivatásrendekhez tartozó kamarákra vonatkozó szabályok specifikusan, az adott hivatásrendet szabályozó, külön törvényben kerültek rögzítésre.

[20]  A kamaráknak alapvetően három fő feladatuk van: az adott szakmákhoz tartozók érdekképviselete, a saját önigazgatás fenntartása, valamint a közfeladatok ellátása. Ezeken kívül a szakmai kamarák elfogadják saját alapszabályukat, megalkotják etikai és fegyelmi eljárásrendjüket, névjegyzéket, valamint nyilvántartást vezetnek tagjaikról, továbbá szakmai iránymutatásokat adnak ki.

[21]  Az egyes szakterületek közül az ügyvédi kamara kialakulása és fennállása tekinthető az egyik legrégebbinek és egyedi módon jogfolytonosnak. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. törvénycikket iktatták be először a szakmai kamarák történetében, ez tartalmazott először rendelkezéseket a kamarák felállításáról és a kötelező kamarai tagságról.

[22]  Egyes hivatásrendekhez tartozó kamarák szakmai ellenőrző, kontrollfunkciót is betöltenek az adott szakma gyakorlói felett.

[23]  Az Ügyvédi tv. szerint a kamara hatósági feladatai közé tartozik az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljáráson kívüli felfüggesztése, valamint annak a megszüntetése [Ügyvédi tv. 170. § (1) bekezdés g) pontja]. A mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében a területi kamara engedélyezi a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, ellenőrzi azt, hogy a tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez, valamint közreműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység minőség-ellenőrzési rendszerének kialakításában [a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. §-a].

[24]  A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az egyértelműség követelményének az alábbiak miatt nem felel meg.

[25]  A Bizottság rávilágít arra, hogy a népszavazási egyértelműség két eleme, a választópolgári és jogalkotói egyértelműség nem azonos, szinonim fogalmak, közéjük nem lehet egyenlőségjelet tenni. Egy kérdés esetében a választópolgári egyértelműség ugyanis nem azonosítható a jogalkotói egyértelműséggel. Nem lehet kiindulni ugyanis abból a feltevésből, hogy amennyiben a jogalkotó számára egyértelmű, hogy a kérdés törvényalkotási kötelezettséget tartalmaz, az automatikusan egyértelmű a választópolgár számára is. Míg a népszavazási eljárás eredményeképp keletkező törvényalkotási kötelezettség előkészítéséért a jogszabályalkotásban jártas, erre vonatkozó szakértelemmel bíró szakemberek tesznek eleget, addig a kérdésben döntési lehetősége – a kérdés támogatása és a kérdésben való szavazás alkalmával – az átlagos tudással és ismeretekkel bíró, a hatályos jogi szabályozások körében átlagosan jártas ismeretekkel rendelkező választópolgárnak van. Éppen ezért szükséges elhatárolni és külön-külön megvizsgálni a népszavazási egyértelműség két elemét és emiatt elsődleges szempont a népszavazási kérdés megfogalmazása során az, hogy a kérdést a választópolgár valóban értse. Tisztában legyen a kérdésben szereplő fogalmak hétköznapi jelentésével és ezáltal azokat a következményeket, amelyek a kérdésre adott válasza alapján lehetségesek felmérhetők, előre láthatók legyenek. Csak így tudja valóban meghatározni és felelősen eldönteni az Országgyűlés jogalkotói munkájának tartalmát. {Lásd: 9/2016. NVB határozat}

[26]  A Kúria a Knk.IV.37.458/2015/3. számú végzésében rámutatott továbbá arra, hogy a választói egyértelműség követelménye szükségképpen magában foglalja azt, hogy a kérdés feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, de pusztán azzal nem azonosítható: lényege, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, érdemét és jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudják leadott szavazataikkal az Országgyűlés jogalkotói munkáját meghatározni.

[27]  Szervező kezdeményezése arra irányul, hogy ne legyen kötelező semmilyen kamarai tagság. A Bizottság meglátása szerint a kérdésegyértelműség sérelme abban áll, hogy a választópolgár nem látja pontosan és konkrétan, hogy mely kötelező kamarai tagság megszüntetése kapcsán fejti ki a véleményét. A választópolgári tudatos döntés hiánya jelen esetben a „kamarai tagság” gyűjtőfogalom szerepeltetéséből ered. A Bizottság álláspontja szerint a kérdésben található „semmilyen kamarai tagság” kifejezés használata a választópolgár számára - tekintettel arra, hogy Magyarországon több, egymástól lényegesen különböző szakmai kamara működik - értelemzavaró lehet, ugyanis az értelmezhető úgy, hogy több, egyenként is megválaszolható alkérdésből áll.

[28]  A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az […] egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is. [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405]

[29]  A Bizottság rávilágít arra, hogy előfordulhat az az eset, hogy a választópolgár egyetért azzal, hogy például ne legyen kamarai tagsághoz kötött a növényvédelmi diplomát megkövetelő tevékenység gyakorlása, azonban egyetértését a kötelező ügyvédi kamarai tagság kapcsán már nem tudja megadni, holott ezek mindegyike kötelező kamarai tagsághoz kötött tevékenységnek minősül.

[30]  A Bizottság mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Szervező népszavazási kezdeményezése annyi részkérdést foglalhat magában, ahány kötelező kamarai tagsághoz kötött szakmai tevékenység létezik, ugyanis nem szükségszerű az, hogy a választópolgár az összes kötelező kamarai tagság vonatkozásában egyezően fejezi ki véleményét, így az egyes kamarai tagságok kapcsán (értsd alatta részkérdések) érdekellentét állhat fen, figyelemmel arra, hogy az egyes szakmai kamarák jelentőségének, fontosságának választópolgárok általi megítélése eltérő lehet. Figyelemmel azonban arra, hogy a választópolgároknak nincs lehetőségük részkérdésenként véleményt nyilvánítani, a népszavazási kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének.

[31]  Az egyértelműség ellen ható körülmény továbbá az is, hogy egy átlagosan tájékozott választópolgártól – figyelemmel arra, hogy a kamarákra vonatkozó eltérő szabályok kamaránkként külön-külön törvényben kerültek rögzítésre – nem elvárható, hogy ismerje a Magyarországon működő összes szakmai kamarára vonatkozó szabályozást, ennélfogva az sem, hogy tisztában legyen azzal, hogy mely szakmai tevékenység gyakorlása kötött kamarai tagsághoz. Ezt az érvelést erősíti Szervező által használt „semmilyen” kifejezés, amely arra enged következtetni, hogy Szervező a kérdés megfogalmazásakor maga is figyelembe vette az adott kérdéskör komplexitását, ezért szándéka általánosan, az összes kötelező kamarai tagság megszüntetésére irányul.

[32]  A Kúria a Knk.II.37.371/2017/2. számú határozatában rögzítette azon elvi tételét, amely szerint a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az esetlegesen eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.

[33]   Ezen túl a Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdés egyértelműségének a követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai, információbeli ismeretek kellenének, ami nem várható el.

[34]  Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

[35]  A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely ok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36]  A határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 249. § (3) bekezdésén; a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (1) bekezdésén, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14/A. § (1) bekezdésén; az IM rendeleten; közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 38. §-án; a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 10. § (1) bekezdésén; a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 16. § (1) bekezdésén; a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésén; az Nsztv. 2-4. §-án, 6. §-án, 8. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, a 10. § (1) bekezdésén, a 11. §-án; a Szaktv. 5. §-án és 64. §-án; a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésén; a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésén és a 3. §-án; az Ügyvédi tv. 57. § (2) bekezdésén és a 170. § (1) bekezdés g) pontján; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. június 6.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke