429/2022. NVB határozat - dr. Hadházy Ákos Ányos országgyűlési képviselő és dr. H. P. F. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

429/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság dr. Hadházy Ákos Ányos országgyűlési képviselő és dr. H. P. F. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogás tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. december 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

1. Beadványozók 2022. november 23-án 10 óra 39 perckor elektronikus úton nyújtották be a kifogásukat a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság), amelyben előadták, hogy a Kormánynak a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül október közepe óta folytatott, és várhatóan december 9-ig tartó, „Nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciók ellen” elnevezésű kormányzati propagandakampánya (a továbbiakban: nemzeti konzultáció) és annak kampányeszközei – feliratok, óriásplakátok, plakátok, hirdetések, reklámfilm – súlyosan sértik több, a választásra irányadó jogszabályban meghatározott alapjogukat. Sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben foglalt alapjogaik politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogaikat, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő Jegyzőkönyvének 3. cikke szerinti szabad választásához való jogukat, 14. cikke szerinti politikai és más vélemény alapján való megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jogukat, továbbá az európai parlamenti választás tekintetében ugyanezen jogaikat az Európai Unió Alapjogi Chartája 39. cikk (2) bekezdése, valamint a Charta 21. cikk (1) bekezdése alapján, végül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelvek szerinti jogalkalmazáshoz való jogukat.
2. Beadványozók a kifogásukban kérték a Bizottságot, hogy a – a kifogásukban eredetileg megjelölt Ve. 90/A. § (4) bekezdés d) pontja, majd a kísérőlevelükben helyesbített – Ve. 207. § (3) bekezdés a) pontja, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontja és a 345. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozzon érdemi döntést és állapítsa meg a jogsértést és a Kormányt, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodát tiltsa el a további jogsértő tevékenységtől.
3. Beadványozók véleménye szerint a Kormány a nemzeti konzultációval országos politikai kampányt indított, amely keretében a Kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai hirdetmények és propagandaanyagok tömegével árasztotta el az országot. Előadták továbbá, hogy a kampány részeként politikai hirdetések jelentek meg óriásplakátok és hagyományos plakátok formájában, amelyeken a megfogalmazott politikai üzenetek véleményük szerint alkalmasak a soron következő választások, illetve a választók befolyásolására.
4. Előadták továbbá, hogy a plakátkampányhoz nemzeti konzultációra buzdító kampányfilm is társul.
5. Beadványozók beszámoltak arról is, hogy a nemzeti konzultáció kérdőívén minden kérdés előtt egy-egy, kizárólag a Kormány politikai álláspontját ismertető szöveg szerepel.
6. Álláspontjuk szerint a nemzeti konzultáció egy kormányzati propagandakampány átfogó, közel fél éve tartó, fizetett kormányzati reklámkampány második része. Annak célja, hogy az európai parlamenti választásra, a jogállamiság megsértése okán indult eljárások miatt az Európai Unióval rossz viszonyban lévő Kormányt támogató kormánypártok választási esélyeit növelje, és a magyar állammal szemben támasztott jogállami követelmények betartásának szükségességét követelő ellenzéki pártok esélyeit csökkentse a választók véleményalakításának befolyásolásán keresztül. Megítélésük szerint a kifogásolt cselekmény az önkormányzati választás eredményére, illetve a következő országgyűlési választás eredményére is hatást fog gyakorolni.
7. Beadványozók a kifogásukban három kérdés tisztázását kívánták; jogsértő-e az állami szervek választópolgárok véleményalakítását befolyásoló, így a következő választások eredményét befolyásoló fizetett politikai reklámtevékenysége, a jogsértés megtörténhet-e a Ve. szerinti kampányidőszakon kívül is, illetve kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti jogorvoslati fórumok rendelkeznek-e hatáskörrel a jogorvoslati kérelmek elbírálására. Véleményük szerint a kifogásukban feltett kérdésekre igenlő választ kell adni.
8. Beadványozók kifejtették, hogy a Kormány mint az állam végrehajtó hatalmának legfőbb szerve által közzétett politikai üzenetek a kormánypártok politikai üzenetei is egyben, amely véleményük szerint azt jelenti, hogy egy állami szerv végzi azt a politikai agitációs tevékenységet, amelyet az Alaptörvény a pártok feladatául határoz meg.
9. Beadványozók hivatkoztak a Kúria Kvk.III.37.421/2018 számú döntésére, amelyet véleményük szerint a Kúria 2019-től tévesen és indokolatlanul feladott. Idézték továbbá a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatát, amellyel kapcsolatban kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta a választásra irányadó jogszabályoknak az egyenlő bánásmód biztosítását előíró rendelkezéseit.
10. Beadványozók előadták a kifogásukban, hogy mind a választójogról több rendelkezést is tartalmazó Alaptörvény, mind a Charta európai parlamenti választásra vonatkozó előírásai, mind az EJEE szabad választáshoz való jogról szóló cikkelye, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásban idézett ítélete szerint elfogadhatatlan és emiatt felülvizsgálatra szorul a Kúria 2019-től folytatott joggyakorlata, amely feladta az állami szervek semlegességének doktrínáját.
11. Beadványozók álláspontja szerint a nemzeti konzultáció nem minősíthető az állam semlegességi kötelezettségével összhangban lévőnek, mivel olyan üzeneteket tartalmaz, amely egyértelműen a kormánypártok üzeneteivel megegyezőek és ellentétesek az ellenzék üzeneteivel.
12. Beadványozók továbbá ismertették a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatát, amelyre álláspontjuk szerint a Kúria a későbbi döntéseiben tévesen hivatkozott, tekintettel arra, hogy az állami szervek politikai semlegességének követelményét sértő tevékenységét kifogásoló jogorvoslati kérelmeket azzal az indokolással utasította el, hogy a kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, ezért nem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
13. Beadványozók álláspontja szerint a választási ügyekben eljáró jogorvoslati szervek jogértelmezése az utóbbi években nem volt megfelelő, amit véleményük szerint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziójának április 3-án kelt, „Előzetes jelentése” és július 29-i „Végleges jelentése” is alátámaszt.
14. Beadványozók szerint az állami szerveknek a választópolgárok véleményalakításába való törvénytelen beavatkozása egy ellenzéki képviselő vagy politikai aktivista számára jogellenesen korlátozza annak lehetőségét, hogy a választópolgárok véleményét hatékonyan befolyásolni tudja. Véleményük szerint az állami szervek magatartása sérti az esélyegyenlőség elvét, amely ellehetetleníti a választópolgárok szabad választáshoz való jogának gyakorlását.
15. Álláspontjuk szerint a nemzeti konzultáció sérti a szabad választáshoz, illetve az egyenlő bánásmódhoz való jogukat, ezért kérték a Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el a Kormányt, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodát a jogsértő tevékenységtől.
16. Beadványozók a kifogásukhoz bizonyítékként csatoltak hét darab fényképet, amelyen különböző feliratú óriásplakátok, hagyományos méretű plakátok, felülragasztott plakát, illetve ellenpéldaként a munkavállalók jogainak védelmére felhívó hirdetmény szerepel, valamint a nemzeti konzultáció kérdőívét.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

17. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
18. A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

19. A Ve. VIII. fejezetében foglalt választási kampányra vonatkozó szabályok kapcsán a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
20. A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
21. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

22. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
23. A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.
24. A Bizottság ennek kapcsán megállapítja, hogy az Európai Parlament tagjainak és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választása még kitűzésre sem került, s mivel a Ve. 139. §-a alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik, így egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak és helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választásának kampányidőszaka nem kezdődött el.
25. A Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése szerint a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.
26. A Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében a Kúria megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
27. A Kvk.IV.37.364/2019/2. számú határozatában a Kúria rögzítette, hogy „a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása minősül. A törvény ezen előírásából egyértelműen következik, hogy a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. (…) kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, pontosabban nem a Ve. szerinti kampánytevékenység, márpedig az NVB eljárása ehhez és csakis ehhez kötendő és köthető.”
28. A Kúria a Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatában továbbá megállapította, hogy kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, amely egyértelműen behatárolja a Bizottság eljárási jogkörét is. A kampányidőszakon kívül eső plakátolási tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra, hogy a plakát a Ve.140.§ a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.
29. Az előzőekben részletesen kifejtett jogszabályi és joggyakorlatbeli előzményekre hivatkozással a Bizottság megállapítja, hogy a Kormánynak és a Miniszterelnöki Kabinetirodának a kifogásban sérelmezett tevékenységének vizsgálatára kitűzött választás és ebből kifolyólag kampányidőszak hiányában egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. A kitűzött választási és a Ve. szerinti kampányidőszak mint kettős feltétel hiánya eleve kizárja azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Kormány és a Miniszterelnöki Kabinetiroda tevékenységét a Ve. alapján vizsgálata tárgyává tegye.
30. Hatáskör hiányában pedig a Bizottság nem végezhet értékelést abban a tekintetben sem, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenység alkalmas lehet-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagy sem, mivel ez a Ve. hatályos rendelkezései alapján nem értékelhető a Ve. szerinti kampánytevékenységként. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzések). Márpedig a választási szerveknek csak a Ve. és a választások anyagi jogi szabályai hatálya alá tartozó cselekmények jogszerűségének vizsgálatára van hatáskörük.
31. A Bizottság a hatáskörének hiányát megállapító érvelését erősítendő megjegyzi továbbá, hogy a Ve. 1. §-a tételesen meghatározza, hogy a törvényt mely eljárásokban kell alkalmazni. A nemzeti konzultáció intézménye nem feleltethető meg a Ve. 1. § a)-d) pontjainak és a Beadványozók sem jelöltek meg olyan jogszabályt, amely a Ve. alkalmazását a nemzeti konzultációra vonatkozó eljárásban megalapozná, így a Bizottság hatáskörének megállapítása ezen okból is kizárt.
32. Amennyiben a kifogás elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem, a jogalkotó a Ve. 215. § d) pontja alapján ahhoz az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogkövetkezményét fűzi.
33. Beadványozók a kifogásukban a Kúria 2019-től folytatott joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy a Kúria tévesen és indokolatlanul adta fel az állam semlegességére vonatkozó korábbi joggyakorlatot. A Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntése kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy az mindenkire nézve – így a Bizottságra is – kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható, így annak a Bizottság általi felülvizsgálatára nincs mód.
34. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

35. A határozat a Ve. 1. §-án, a 139. § (1) bekezdésén, a 140. §-án, a 141. §-án, a 214. § (3) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. december 5.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke