A Nemzeti Választási Bizottság
427/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Akarja-e Ön, hogy Magyarország törvényben utasítsa el az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak az Egészségügyi Világszervezet 2024 májusi 77. Közgyűlése által elfogadott módosításainak kihirdetését?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. szeptember 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2024. július 12-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 27 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 23 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A népszavazási kérdés történelmi és jogi háttere]
[8] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy korábban bírált már el hasonló témakörben kezdeményezést, amelyben Szervező a következő kérdés hitelesítését kérte: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország aláírja az Egészségügyi Világszervezet keretében elfogadandó, a világjárványok megelőzéséről és a világjárványokra való felkészülésről szóló nemzetközi szerződést?” A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést elbíráló 1/2024. NVB határozatában az alábbi megállapításokat tette a népszavazási kérdés jogi hátterével kapcsolatban (lásd: Indokolás [9]-[12], illetve [15]-[16]).
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés kapcsán első körben szükségesnek tartja bemutatni Magyarország Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint az Egészségügyi Világszervezetben betöltött tagságának vonatkozó jogi hátterét, valamint annak főbb részleteit.
[10] Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát (a továbbiakban: ENSZ Alapokmány) 1945. június 26. napján írták alá a Szerződő Államok képviselői a nemzetközi béke és biztonság, a nemzetek közötti baráti kapcsolat fejlesztése és a társadalmi fejlődés, valamint a jobb életszínvonal és az emberi jogok elősegítése céljából. Az ENSZ Alapokmányát az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvénnyel ültette át a hazai jogrendbe. Az ENSZ Alapokmánya alapvetően hat fő szerv létrehozásáról rendelkezik, azonban annak 57. cikke lehetőséget biztosít olyan különböző szakosított intézmények létrehozására, amelyek kormányok közötti megállapodás útján jönnek létre és amelyek a szabályzatuk értelmében gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren, valamint ezekkel kapcsolatos területeken jelentős nemzetközi feladatokat látnak el. Az ENSZ Alapokmányának 57. cikke értelmében az Egészségügyi Világszervezetet (a továbbiakban: WHO) az Egyesült Nemzetek szakosított egészségügyi ügynökségeként hozták létre. Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya (a továbbiakban: WHO Alkotmány) – amely 1948. április 7-én lépett hatályba – meghatározza, hogy a szervezet fő célja, hogy „valamennyi ember az egészség lehető legmagasabb fokát érje el.”
[11] Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya (a továbbiakban: WHO Alkotmány), amelyet a New Yorkban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezleten 1946. július 22-én írtak alá, a magyar állam törvényei közé az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről szóló 1948. évi XII. törvénnyel (a továbbiakban: WHO törvény) került beiktatásra. A WHO törvény preambuluma úgy rendelkezik, hogy a Kormányok népeik egészségéért felelősséggel tartoznak, amelynek csak akkor tesznek eleget, ha megfelelő egészségügyi és szociális intézkedéseket foganatosítanak. Ezeknek az elveknek az elfogadásával, és abból a célból, hogy valamennyi nép egészségének megjavítására és védelmére egymással és másokkal együttműködjenek, fogadták el a WHO Alkotmányt és alakították meg a WHO-t.
[12] A WHO törvény 2. §-a tartalmazza a WHO Alkotmányának rendelkezéseit, amelyek értelmében a WHO elsődleges célkitűzése, hogy valamennyi nép a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el. A WHO Alkotmánya úgy rendelkezik, hogy a szervezet tagsága minden állam számára nyitva áll, annak 5. cikke pedig rögzíti, hogy „azok az államok, amelyeknek kormányait felkérték arra, hogy a New Yorkban 1946-ban tartott értekezletre megfigyelőket küldjenek, a szervezet tagjai lehetnek, ha a WHO Alkotmányt a XIX. Fejezet rendelkezéseinek és saját alkotmányos szabályaiknak megfelelően aláírják, vagy bármely egyéb módon elfogadják, feltéve hogy aláírásuk vagy elfogadásuk az Egészségügyi Közgyűlés első ülésszaka előtt véglegessé válik.” A WHO Alkotmány 6. cikke rendelkezik továbbá arról az esetkörről, ha valamely állam később kéri tagként való felvételét a szervezetbe.
[13] A XIX. Fejezet rendelkezései szerint az államok a WHO Alkotmánynak részesei lehetnek: aláírással jóváhagyás fenntartása nélkül, aláírással, jóváhagyás fenntartása mellett, ha az aláírást elfogadás követi, valamint egyszerű elfogadással.
[14] A WHO törvény számos kötelezettséget nevesít a Tagállamokkal szemben. Ilyen kötelezettség például a WHO Alkotmány 7. cikke szerinti pénzügyi kötelezettség teljesítése, valamint a 20. cikk rendelkezései alapján a Tagállamok azon kötelezettsége, hogy valamely egyezménynek vagy megállapodásnak az Egészségügyi Közgyűlés által történt elfogadása után tizennyolc hónap alatt az egyezmény vagy megállapodás elfogadásával összefüggő intézkedéseket tegye meg és a megtett intézkedésekről tegyen jelentést. A WHO Alkotmány 22. cikke azt is kimondja, hogy az Egészségügyi Közgyűlés által elfogadott szabályzatok az összes Tagállamra vonatkozóan hatályba lépnek, mihelyst azoknak az Egészségügyi Közgyűlés részéről történt elfogadását kellőképp közlik, kivéve azokat a Tagállamokat, amelyek a közlésben megszabott időben a Főigazgatónak tudomására hozzák, hogy azokat nem fogadják el, vagy velük kapcsolatban fenntartásokkal élnek.
[15] A WHO fő irányító szerve az Egészségügyi Világközgyűlés. A Világközgyűlést évente Genfben (Svájc) tartják. Az Egészségügyi Világközgyűlés fő feladatai a WHO politikáinak meghatározása, a főigazgató kinevezése, a pénzügyi politikák felügyelete, valamint a javasolt programköltségvetés felülvizsgálata és jóváhagyása.
[16] A WHO Alkotmányának 21. cikke értelmében az Egészségügyi Világközgyűlés jogosult szabályokat elfogadni többek között az egészségügyi- és karanténkövetelményekre, valamint a betegségek nemzetközi terjedésének megelőzését célzó egyéb eljárásokra vonatkozóan. (Lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52022PC0214)
[17] Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés alkosson egy olyan törvényt, amelyben elutasítja a WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak az Egészségügyi Világszervezet 77. Közgyűlése által elfogadott módosításainak a kihirdetését.
[18] A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat (International Health Regulations- IHR) 1969-ben fogadta el az Egészségügyi Világközgyűlés és az 1951-ben elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok előzték meg. Az 1969. évi rendszabályokat, amelyek többnyire hat betegség – kolera, pestis, visszaeső láz, himlő, tífusz és sárgaláz – kitörésére vonatkozó bejelentési és karanténrendelkezéseket tartalmaztak, 1973-ban és 1981-ben módosították, elsősorban azért, hogy hatról háromra csökkentsék az érintett betegségek számát (sárgaláz, pestis és kolera), valamint, hogy reflektáljanak a himlő globális felszámolására.
[19] A súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS-CoV) megjelenését követően konszenzus alakult ki a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok felülvizsgálatának szükségességéről. A felülvizsgált Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat (2005) az Egészségügyi Világközgyűlés ötvennyolcadik ülésszakán, 2005. május 23-án fogadták el. A módosított dokumentum 2007. június 15-én lépett hatályba, amely 196 országra - köztük a WHO 194 részes tagállamára - nézve jogilag kötelező erejű.
[20] Az elmúlt években a H1N1 influenzajárványt, a nyugat-afrikai Ebola-járványt, majd a Covid19-világjárványt követően számos független felülvizsgálati bizottság és testület rámutatott arra, hogy a világjárványok leküzdéséhez meg kell erősíteni a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) végrehajtását, betartását, valamint szükség van annak korszerűsítésére is.
[21] A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) 55. cikke értelmében a rendszabályok módosítását bármely részes állam vagy az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója javasolhatja, és azokat az Egészségügyi Világközgyűlés elé kell terjeszteni megfontolásra. Minden javasolt módosítás szövegét a főigazgató közli valamennyi részes állammal legalább négy hónappal azelőtt a Egészségügyi Világközgyűlés előtt, amelyen azt megfontolásra javasolják.
[22] A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 61. cikke azonban lehetőséget nyújt a részes államoknak a módosítás elutasítására is. Ennek értelmében ugyanis, ha egy részes állam értesíti a főigazgatót arról, hogy elutasítja ezt a szabályzatot vagy annak módosítását, akkor az 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, ez a szabályzat vagy az érintett módosítás nem lép hatályba az adott állam vonatkozásában. Bármely nemzetközi egészségügyi megállapodás vagy az 58. cikkben felsorolt olyan szabályzat, amelynek az adott állam már részes fele, továbbra is hatályban marad az ilyen állam vonatkozásában. (Lásd: https://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA77/A77_ACONF14-en.pdf)
[23] Az Egészségügyi Világközgyűlés - Szervező által a népszavazási kérdésben hivatkozott- hetvenhetedik ülésszakára 2024. május 27. és június 1. között került sor Genfben (lásd: https://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA77/A77_1-en.pdf). Ennek zárónapján, 2024. június 1-jén a Világközgyűlés határozatban fogadta el a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok módosításcsomagját.
[24] Ennek előzményéül az szolgált, hogy 2022 májusában a hetvenötödik Egészségügyi Világközgyűlés a WHA75.9 számú határozatával úgy döntött, hogy létrehozza a tagállamok által vezetett, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) módosításával foglalkozó munkacsoportot (WGIHR), amely megvizsgálja a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok lehetséges módosításait, és felkérte a tagállamokat, hogy 2022. szeptember 30-ig tegyenek javaslatot annak módosítására.
[25] A hetvenötödik Egészségügyi Világközgyűlés továbbá felkérte a főigazgatót, hogy hívjon össze egy felülvizsgálati bizottságot a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) módosításai tekintetében, hogy technikai ajánlásokat fogalmazzon meg a javasolt módosításokkal kapcsolatban. A felülvizsgálati bizottság 2023 januárjában nyújtotta be jelentését a főigazgatónak, aki azt megosztotta a WGIHR-rel.
[26] A WGIHR 2022. november 14-én kezdte meg és 2024. május 24-én fejezte be a munkáját. A WGIHR tárgyalásainak eredményét a hetvenhetedik Egészségügyi Világközgyűlés elé terjesztették megfontolásra (A77/9 dokumentum, lásd: https://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA77/A77_9-en.pdf).
[27] A tagállamok az Egészségügyi Világközgyűlés hetvenhetedik ülésén megállapodtak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok módosításcsomagjáról, amelyet a Világközgyűlés konszenzussal, azaz szavazás nélkül fogadott el.
[28] A (2022-ben módosított) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 59. cikkével összhangban a hetvenhetedik Egészségügyi Világközgyűlés által elfogadott módosítások 18 hónappal azután lépnek hatályba, hogy a főigazgató valamennyi részes államot értesítette róluk. A 2022-es módosításokat elutasító négy részes állam tekintetében a hetvenhetedik Egészségügyi Világközgyűlés által elfogadott módosítások 24 hónappal azután lépnek hatályba, hogy a főigazgató értesítette a részes államokat.
[29] A módosítások következtében a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 1. cikkében bevezetésre került a „nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet” (PHEIC) fogalma, amelyet "olyan rendkívüli eseményként határoz meg, amely a betegség nemzetközi terjedése révén közegészségügyi kockázatot jelent más részes államok számára, és amely potenciálisan összehangolt nemzetközi válaszlépéseket tesz szükségessé".
[30] A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban annak megállapításakor, hogy egy esemény PHEIC-nek minősül-e, a főigazgatónak a következőket kell figyelembe vennie:
- a részes állam(ok) által szolgáltatott információkat;
- a 2. mellékletben szereplő határozati eszközt;
- a Vészhelyzeti Bizottság szakvéleményét;
- a tudományos alapelveket, valamint a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat és egyéb releváns információkat; és
- az emberi egészségre jelentett kockázat, a betegség nemzetközi terjedésének és a nemzetközi forgalom zavarására vonatkozó kockázatok értékelését.
[31] A módosítások bevezették a "pandémiás vészhelyzet" fogalmát is, amely a főigazgató által kiadható legmagasabb szintű globális riasztást jelenti. Az elfogadott meghatározás szerint a "pandémiás vészhelyzet olyan nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelent, amelyet fertőző betegség okoz és:
1. több államban vagy több államon belül széleskörű földrajzi terjedéssel jár, vagy nagy a kockázata annak, hogy terjedni fog; és
2. meghaladja, vagy fennáll a veszélye annak, hogy meghaladja az egészségügyi rendszerek reagálási képességét ezekben az államokban; és
3. jelentős társadalmi és/vagy gazdasági zavarokat okoz, vagy nagy a kockázata annak, hogy okoz, beleértve a nemzetközi forgalom és kereskedelem zavarát; és
4. gyors, méltányos és fokozottan összehangolt nemzetközi fellépést igényel, az egész kormányzatot és az egész társadalmat átfogó megközelítéssel.”
[32] Egy esemény „pandémiás vészhelyzetként” való meghatározása a legmagasabb szintű globális riasztást jelenti, és ami a legfontosabb, a részes államoknak szóló ideiglenes ajánlások kibocsátásával jár - amelyek definíciójuknál fogva jogilag nem kötelező erejűek -, amelyek a PHEIC-re való felkészülés és az arra való reagálás során nyújtanak útmutatást.
[33] A WHO Titkársága a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) módosítására vonatkozó valamennyi javaslatot - az 55. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek eleget téve - 2022. november 16-án, azaz mintegy 17 hónappal a 2024. május 27-én kezdődő hetvenhetedik Egészségügyi Világközgyűlés kezdete előtt megfontolásra terjesztette elő a részes államoknak. Ez a közlési idő biztosította, hogy valamennyi részes államnak megfelelő idő álljon a rendelkezésére a javasolt módosítások megfontolására és koordinálására a közgyűlés kezdete előtt.
[34] Tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló 2009. évi XCI. törvény hirdette ki, így annak módosítását – mint törvényhozási tárgykörbe tartozó normát – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében ugyancsak törvényben szükséges majd kihirdetni.
IV.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[35] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvénynek, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Ennek megfelelően az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra.
[36] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alkotmánybíróság ezt értelmezve korábban több döntésében is rámutatott arra, hogy a tilalom a közvetlen hatalomgyakorlást kizárja a már hatályos nemzetközi kötelezettségek további alakításából, így olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozik. Az Alkotmánybíróság e körben azt is rögzítette, hogy attól függetlenül sem tartható alkotmányosan népszavazás a vállalt kötelezettségekről, hogy egyébként a népszavazás eredménye ellentmondana-e vagy éppen megerősítené-e ezeket a kötelezettségeket [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat].
[37] Az Alkotmánybíróság azt is rögzítette, hogy a nemzetközi jogi kötelezettség érintettségének vizsgálata során annak van döntő jelentősége, hogy a kezdeményezésben célzott jogalkotás a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget vagy annak teljesítését (végrehajtását) érinti-e, ugyanis fennáll a szóban forgó tilalom, ha a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás következtében megalkotandó szabályozás a vállalt nemzetközi jogi kötelezettség(ek) végrehajtása tekintetében arra közvetlenül kihatna. {Vesd össze: 10/2022. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [41], [59]}
[38] A Kúria korábban megállapította, hogy „[a] nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségvállalás érintettségek kimondásához elegendő az is, hogy az eredményes népszavazás alapján elfogadott szabályozás érintse a feleket terhelő jogokat és kötelezettségeket.” (Lásd: Knk.VII.37.371/2017/2. végzés, Indokolás [18])
[39] A kezdeményezésben célzott jogalkotás arra irányul, hogy Magyarország – mint a WHO egyik részes állama –, illetve az Országgyűlés alkosson egy olyan törvényt, amelyben elutasítja a WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak az Egészségügyi Világszervezet 77. Közgyűlése által elfogadott módosításainak a kihirdetését.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Magyarország a WHO Alkotmányának és a szervezettel kapcsolatos további dokumentumainak aláírásával egy nemzetközi szerződés részesévé vált és az abban meghatározott nemzetközi jogok és kötelezettségek alanya lett. A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok szóban forgó módosítása közvetlenül kihat a részes államok (így Magyarország) WHO-n belüli jogaira és kötelezettségeire is. A Nemzeti Választási Bizottság tehát megállapítja, hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségek terjedelmének módosítása is nemzetközi kötelezettségről való döntés, amelyet Magyarország esetén az Országgyűlés hozhat meg. E döntés pedig az érintett szerv szabad belátásán alapul, nincs lehetőség ennek népszavazás útján történő kikényszerítésére, ugyanis egy estleges érvényes és eredményes népszavazás, – amennyiben a kérdést támogató válaszok kerülnének többségbe – nyilvánvalóan befolyásolná a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését.
[41] A fentiekben kifejtettek értelmében tehát az Alaptörvényben foglalt tilalom kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából, így a Bizottság megállapítja, hogy jelen ügy tárgyát képező népszavazási kezdeményezés egy, már hatályos nemzetközi kötelezettség egyértelmű alakítására vonatkozik, amely a fentiekben kifejtett alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat értelmében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[42] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadja.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[43] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(2)-(3) bekezdésein, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 2-4. §-án, 4. § (3) bekezdésén, 6. §-án, 9. § (1) bekezdésén, 11. § (1) bekezdésén, az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről szóló 1948. évi XII. törvényen, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. szeptember 4.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke