A Nemzeti Választási Bizottság
422/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vitézy Dávid László mint főpolgármester-jelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által 2024. június 12-én 15 óra 52 perckor benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 203/2024. (VI. 10.) FVB határozatát – a Nemzeti Választási Bizottság 391/2024. NVB határozatának a Kúria Kvk.VI.39.204/2024/2. számú végzésével helybenhagyott rendelkezéseinek alapulvételével – helybenhagyja, és a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a jelen határozat mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. július 15. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A határozat alapjául szolgáló ügy előzményei]
[1] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a 203/2024. (VI. 10.) számú határozatának (a továbbiakban: FVB határozat) mellékletét képező külön jegyzőkönyvében foglaltak szerint állapította meg, amely szerint főpolgármesterré Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd- a Zöldek Pártja – Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt jelölő szervezetek közös jelöltjét választották.
[2] A főpolgármester-választás eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint dr. Grundtner Andrásra leadott szavazatok száma 38.942, Beadványozóra 371.142, Karácsony Gergelyre pedig 371.466 szavazat került leadásra. Megállapítást nyert továbbá, hogy az urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma 806.142, az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 24.592, az érvényes szavazólapok száma pedig 781.550 volt.
[3] A Beadványozó az FVB határozattal szemben előterjesztett fellebbezése szerint az FVB a főpolgármester-választás eredményét jogszabálysértően állapította meg. Állította, hogy 202 szavazatszámláló bizottság a leadott szavazatok érvénytelenségének meghatározása során megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek a Ve. felhívott rendelkezésének helyes értelmezése alapján érvényesnek minősülnek. Kérte a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított, összesen 24.592 darab főpolgármesteri szavazólap újraszámlálását, valamint az FVB határozat megváltoztatását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti megállapítását. Beadványozó 2024. június 13. napján 15 óra 53 perckor újabb fellebbezést (a továbbiakban: Fellebbezés2) nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy az FVB a fővárosi főpolgármester-választás eredményét Budapest IV. és VII. kerületeiben, ezáltal a főpolgármester-választás végeredményét illetően is jogszabálysértően állapította meg. Érvelése szerint Budapest IV. és VII. kerületek szavazóköreiben olyan szavazólapokat alkalmaztak, amelyeken a kiesett jelölt nem vagy alig észlelhető módon került törlésre a szavazólapokról, ezzel sérült a Ve. 137. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a választások tisztaságának megóvása, c) pontjában előírt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szerveztek között, valamint e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2024. június 14. napján meghozott 391/2024. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az FVB határozatot helybenhagyta, a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a határozat mellékletében foglaltak szerint állapította meg, egyben a Fellebbezés2-t elutasította. Az NVB 2024. június 14-én elvégezte a főváros 23 kerületének 1367 szavazókörében leadott mindösszesen 24.592 darab érvénytelen szavazólap ismételt megszámlálását. Az újraszámlálás eredményeként megállapította, hogy a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított szavazólapokból az érvényes szavazólapok száma összesen 560, az érvénytelen szavazólapok száma összesen 24.032. Az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma Karácsony Gergelyre 371.578, Beadványozóra 371.537, dr. Grundtner Andrásra főpolgármester-jelöltre 38.995. Az NVB a Fellebbezés2-ben előadott tényállítások kapcsán arra a megállapításra jutott, a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való – általa kifogásolt – törlése okozta és mindez befolyásolta a választás eredményét is.
[5] Beadványozó az NVB határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely két kérelmi elemet tartalmazott. Egyrészt kérte az NVB határozatnak az FVB határozatot helybenhagyó rendelkezésének megváltoztatását, a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítását. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármesteri szavazáshoz használt nem egyértelmű és nem jól értelmezhető szavazólapok használata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített alapelveket, erre figyelemmel az NVB határozat Fellebbezés2-t elutasító rendelkezésének megváltoztatását, a Budapest IV. és VII. kerülete összes szavazókörében a választási eredmény megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte. Előadta, hogy az NVB által elrendelt újraszámlálás során egyértelmű bizonyítékok keletkeztek arra vonatkozóan, hogy a főváros egész területén – az összes szavazatszámláló bizottságot érintően – nemcsak az érvénytelen szavazatok, hanem az érvényes szavazatok megszámlálása is jogszabálysértő volt. Ez pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott alapelveket, valamint a számlálási szabályokat tételesen előíró 194. § és 195. § rendelkezését.
[6] Az NVB határozattal szemben Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltként (a továbbiakban: II. rendű kérelmező) szintén felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben az NVB határozat megváltoztatását, a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és Budapest főváros valamennyi szavazóköre vonatkozásában a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését kérte. A Ve. 194., 195. és 198. §-ának a megsértésére hivatkozással előadta, a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által megosztott jegyzőkönyvek szerint a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva. Kifejtette továbbá, hogy az NVI székházában készült jegyzőkönyvek szerint a szavazólap-kötegek nem minősültek megbontatlanul kötegeltnek, minden kerületet és azon belül számos kerületi szavazókört érintően nem feleltek meg a Ve. 198. §-ában foglalt követelményeknek. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és a jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottság újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e.
[7] A Kúria az ügyek tárgyi azonosságára tekintettel II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálata folytán indult ügyet Beadványozó bírósági felülvizsgálata folytán indult ügyhöz egyesítette.
[8] A Kúria a Kvk.VI.39.141/2024/11. számú végzésével (a továbbiakban: alapügyben hozott végzés) az NVB határozatát helybenhagyta. Indokolása szerint mind Beadványozó, mind II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan, az NVB a szükséges mértékben feltárta az ügy alapjául szolgáló tényállást, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezte és alkalmazta, a felhozott bizonyítékokat megfelelően értékelte, döntése törvényes és megalapozott. A döntés elvi tartalma szerint a Kúria felülvizsgálata olyan magatartásra és olyan jogszabálysértésre nem terjedhet ki, amelyre nem hivatkoztak az NVB előtti eljárásban, ezért az nem is volt a másodfokú eljárás tárgya.
[9] Beadványozó alkotmányjogi panasza folytán az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a IV/2641/2024. számú ügyben hozott határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy a Kúria alapügyben hozott végzése alaptörvény-ellenes, azért azt megsemmisítette. Az AB szerint egyértelműen rögzíthető, Beadványozó által – az NVB határozata nyomán – állított új tények megerősítették, hogy a fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Ebből következően megállapítható, hogy az állított jogsértésekre Beadványozó a fellebbezésben már hivatkozott és a felhozott új bizonyítékok és a jogsértések között oksági kapcsolat is fennáll. Az AB határozat megállapította, hogy a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó kérelmet új jogsértésnek. Az AB felülbírálva és értékelve a Kúria alapügyben hozott végzésbeli ténymegállapításait és jogi érvrendszerét, azokkal ellenétben azt állapította meg, Beadványozó a fellebbezésében – az érvényes és az érvénytelen szavazatok közötti megkülönböztetés nélkül – állította, hogy a szavazóköri eredmények a főváros összes (vagy nagyszámú) szavazókörében jogszabálysértők és az összes szavazókör és szavazat tekintetében kérte az újraszámlálást. Az AB hangsúlyozta, hogy Beadványozó a bírósági felülvizsgálati kérelmében a fellebbezésben állított jogsértésre hivatkozva, ugyanazt az intézkedést (a szavazatok újraszámlálását az összes fővárosi szavazókörben) kérte.
[10] A Kúria Kpk.IV.39.202/2024/3. számú végzésében az AB határozat alapján a Kúriát – mint a választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, az AB határozatban foglaltakra figyelemmel döntött ismételten a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmeiről. Az új eljárásra a Kúria – az AB határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adta, hogy Beadványozó bírósági felülvizsgálati kérelmében foglalt azon kérelmi elem érdemi vizsgálata is szükséges, amely a fővárosi összes szavazókör érvényes szavazatainak újraszámlálására irányul.
[11] A Kúria Kvk.VI.39.204/2024/2. számú végzésének (a továbbiakban: új eljárásban hozott végzés) elvi tartalma szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem új jogszabálysértésre hivatkozásnak, hanem a Ve. 225. §-a szerinti új ténynek és bizonyítéknak minősül az, ha a kérelmező a felülvizsgálni kért határozatból levont feltételezései és következtetései alapján az érvénytelen szavazatokkal összefüggésben már korábban, a fellebbezésében állított jogsértést az érvényes szavazatokra is kiterjeszti. A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt terheli mind a választási bizottság, mind a Kúria előtti eljárásban, a sikertelen bizonyítás következményeit a kérelmezőnek kell viselnie. A bírósági felülvizsgálati kérelemben kétség szintjén megfogalmazott felvetések nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére.
[12] A Kúria megállapította, hogy Beadványozó bírósági felülvizsgálati kérelmének első kérelmi eleme alapos, a második kérelmi eleme alaptalan, II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos. Az AB határozata szerint Beadványozó által – az NVB határozata nyomán – állított új tények megerősítették, hogy a fellebbezésben állított jogsértések az összes budapesti szavazókörben előfordulhattak. Az állított jogsértésekre Beadványozó már a fellebbezésben is hivatkozott, a felhozott bizonyítékok és a jogsértés között oksági kapcsolat is fennáll. Az AB megállapította, hogy a Kúria megsértette Beadványozó indokolt bírói döntéshez való jogát, mert érdemben nem tért ki arra, miért nem tekinti ugyanazon jogsértés fennállását erősítő, a teljes újraszámlálást indokolttá tévő tényeket új bizonyítéknak. Az NVB által elrendelt újraszámlálás során derült ki, nagy számú olyan szavazat volt, amelyet jogsértően nyilvánítottak érvénytelennek. Ebből következően feltételezhető – ahogyan arra az AB rámutatott –, hogy az érvényes szavazatok jogi minősítése is nagy számban jogsértő lehet. A Kúria álláspontja szerint tévedett az NVB akkor, amikor az újraszámlálás eredménye alapján nem észlelte azt, hogy az érvényes szavazatok megszámlálása is jogsértő lehet, ezért ezt nem vizsgálta, erről nem döntött. Bár Beadványozó ugyanazt az intézkedést, a szavazatok újraszámlálását kérte az összes fővárosi szavazókörben, ezt nem rendelte el.
[13] A Kúria megvizsgálva és értékelve a felmerült bizonyítékokat, különösen az NVB határozata szerinti újraszámlálás eredményét, megállapította, hogy azok alátámasztják azt a feltételezést és következtetést, miszerint az összes budapesti szavazókörben előfordulhat emberi tévedés, hibázás lehetősége okán: tévesen minősítettek és összesítettek érvényes szavazatokat, figyelemmel arra is, hogy az érvényessé nyilvánított szavazatok (kb. harmincszorosa az eddig újraszámolt szavazatoknak) között is nagy számban fordulhatnak elő érvénytelen szavazatok, különös tekintettel a szavazatszámláló bizottságok eltérő értékelési gyakorlatára. A demokratikus választás tisztaságának megóvása, az aggálytalan szavazatszámlálás, a főpolgármester-választás eredményének jogszerű és végleges lezárása érdekében, a jelöltek közötti alacsony szavazatkülönbség (0,005 ezrelék) miatt is a Kúria megítélése szerint szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott – esetleges módosított eredmény szerinti tartalommal történő – megállapítása.
[14] Beadványozó bírósági felülvizsgálati kérelme második elemével kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok azt alátámasztják, hogy a fővárosi kerületek szavazóköreiben a kiesett jelölt törlését nem egységesen hajtották végre. Mivel a Ve. a törlés pontos végrehajtását nem szabályozza, ezért Beadványozó által kifogásolt áthúzás nem sérti a Ve. 137. § (1) bekezdését. Az új eljárásban hozott végzés szerint azt, hogy a kiesett jelöltet a szavazólapokon az érintett kerületekben, több szavazókörben is vékony vonallal húzták át, a csatolt bizonyítékok alátámasztották. Azt azonban, hogy ezzel sérültek volna a Ve. alapelvei, illetve, hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére, Beadványozó nem bizonyította, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítékokkal nem igazolta.
[15] A Kúria szerint ahhoz, hogy II. rendű kérelmezőnek a főpolgármester-választás eredményének a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő megsemmisítése, valamint a Budapest főváros valamennyi szavazókörére kiterjedő főpolgármester-választás megismételtetése iránti kérelme teljesíthető legyen, részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket, továbbá azt is bizonyítania kellett volna, hogy e jogsértések érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás eredményét.
[16] A Kúria tehát az NVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, elrendelte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat NVB általi átvizsgálását, valamint újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását, ezt meghaladóan az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] Az NVB a fentiek alapján rögzíti, hogy az NVB határozatban az érvénytelen szavazatok újraszámlálását követően – helybenhagyva az FVB határozatot – az NVB határozat mellékletében foglaltak szerint állapította meg a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét.
[18] A Kúria az új eljárásban hozott végzésével részben megváltoztatta az NVB határozatot és elrendelte „a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat Nemzeti Választási Bizottság általi átvizsgálását, valamint újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását”. A Kúria ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyta.
[19] Mindezekre figyelemmel az NVB-nek mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kúria végzéséből milyen következtetés vonható le az NVB határozat jogerejére nézve, ugyanis a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Ve. alapján tehát a Kúria reformatorius jogkörrel rendelkezik a jogorvoslat során, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a Kúria által felülvizsgált döntés jogerőre emelkedik. (A joggyakorlatban ismertek olyan döntések, amelyek a megváltoztatás jogkövetkezményébe beleértik a megsemmisítés jogkövetkezményét is, azaz kasszációs jellegű jogkövetkezményként is alkalmazzák a megváltoztatás jogkövetkezményét, ugyanakkor ezt a tényt minden esetben a határozat rendelkező része is tartalmazza ilyen esetben (lásd például 165/2022. NVB határozat, 12/2023. NVB határozat). A Kúria szóban forgó döntése a rendelkező részében nem tesz utalást arra, hogy akár részben megsemmisítené az NVB határozatot, ugyanakkor azzal, hogy elrendelte az érvényes szavazatok NVB általi újraszámlálását, majd ezt követően az eredmény megállapítását, valójában – részben legalábbis – új eljárás lefolytatására kötelezte az NVB-t, amely viszont kasszációs jellegű jogkövetkezmény. Ezt támasztja alá a Kúria azon érvelése is, amely szerint „[t]évedett az NVB akkor, amikor az újraszámlálás eredménye alapján nem észlelte – már csak az AB által hivatkozott formál logika alapján is – azt, hogy az érvényes szavazatok megszámlálása is jogsértő lehet, ezért ezt nem vizsgálta, erről nem döntött. Bár az I. rendű kérelmező ugyanazt az intézkedést, a szavazatok újraszámlálását kérte az összes fővárosi szavazókörben, ezt nem rendelte el. (…) [A] Kúria megítélése szerint szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott – esetleges módosított eredmény szerinti tartalommal történő – megállapítása.” {Lásd: Kvk.VI.39.204/2024/2. végzés, Indokolás [61] és [63]}
[20] A fentiekben kifejtettek szerint az NVB megállapítja, hogy a kúriai végzés alapján az NVB-t nem köti az NVB határozat eredményt megállapító rendelkezése, annak ellenére, hogy annak megsemmisítéséről a Kúria nem rendelkezett, így tehát az érvényes szavazatok újraszámlálását követően, annak eredményeként szükséges az NVB-nek döntést hoznia. Ennek során ugyanakkor az esetlegesen szükséges módosításokat a 2024. június 12. napján hozott jegyzőkönyvi döntéssel elrendelt, az érvénytelen szavazatokat érintő és az NVB által 2024. június 14. napján elvégzett újraszámlálás – az NVB határozat mellékletében közzétett – eredményének alapul vételével szükséges rögzíteni, ugyanis a Kúria a szóban forgó végzésével kizárólag az érvényes szavazatok újraszámlálását rendelte el. Figyelemmel továbbá arra, hogy az érvénytelen szavazatok NVB általi, 2024. június 14. napján végrehajtott újraszámlálása eredményeként érvényesnek nyilvánított szavazatok a korábbi újraszámlálás következtében váltak érvényessé, ezért e szavazatok NVB általi ismételt újraszámlálásának kötelezettsége szintén nem következik a kúriai végzésből.
[21] Az NVB megállapítja továbbá, hogy a fentiekben nem említett, minden más rendelkezés tekintetében – tekintettel arra, hogy a Kúria a szóban forgó végzésében egyebekben helybenhagyó döntést hozott – az NVB határozat a kúriai döntéssel jogerőssé vált, így jogerőssé vált a Fellebbezés2-t elutasító rendelkezése is.
[22] A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[23] A Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[24] A Ve. 241. § (3) és (4) bekezdése szerint, ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti. Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.
[25] Az NVB a Kúria új eljárásban hozott végzése alapján, a fentiekben írt jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a 2024. július 8-ai ülésén elfogadott jegyzőkönyvi döntéssel úgy határozott, hogy a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán a főpolgármester-választás eredményének megállapítása érdekében elrendeli a Budapest főváros közigazgatási területén lévő összes szavazókör a főpolgármester-választás szavazólapjait tartalmazó lezárt szavazóköri urnáinak – a jegyzőkönyvi döntés mellékletét képező jegyzőkönyv minta használatával történő – felbontását, továbbá a főpolgármester-választására szolgáló szavazólapokon leadott érvényes szavazatok NVB általi átvizsgálásához, valamint azok újraszámláláshoz a fővárosi kerületi helyi választási irodák – a jegyzőkönyvi döntés mellékletét képező útmutató alapján történő – közreműködését igénybe veszi. Felkérte a fővárosi kerületi helyi választási irodákat arra, intézkedjenek az egyes szavazókörök tekintetében arról, hogy az érvényes szavazatok átvizsgálása és újraszámlálása települési (kerületi) szinten – a helyi választási iroda tagjai közreműködésével – az NVB egy vagy több tagja jelenlétében, a fővárosi kerületi helyi választási iroda székhelyén, egy helyiségben, 2024. július 9., 10., és 11. napján, a döntés melléklete szerinti beosztás alapján és a döntés melléklete szerinti feldolgozó lap, illetve jegyzőkönyv minta használatával megvalósuljon. Az NVB felkérte továbbá a helyi választási irodákat, hogy intézkedjenek az újraszámlálás során feltalált mindazon szavazólapoknak külön csomagolásáról, szállítóborítékba zárásáról és az NVI székházába (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.) történő szállíttatásáról, amelyek érvényessége kétséges.
[26] Az NVB az említett jegyzőkönyvi döntésében felkérte a Fővárosi Választási Irodát, hogy szükség szerint – a fővárosi kerületi helyi választási irodák jelzése alapján – működjön közre a szavazatok NVB általi újraszámlálásában a Ve. 241. § (3) bekezdés utolsó fordulata alapján, valamint felkérte az NVI-t, hogy az érvénytelen szavazatok beszállítása során a helyi választási irodák által tévesen megküldött érvényes szavazatokat külön kötegelve, szállítóborítékban, dokumentálva juttassa vissza az érintett helyi választási irodának az újraszámlálás megkezdése előtt, illetve intézkedjen a fővárosi kerületi helyi választási irodák által az NVI székházába szállított szavazólapok őrzéséről, abból a célból, hogy azokat az NVB újraszámolhassa. Felkérte továbbá az NVI-t arra is, hogy az NVB által lefolytatott újraszámlálás során végezze el a szavazás részletes eredményeinek rögzítését.
[27] Az NVB lehetővé tette, hogy az újraszámlálás folyamatát a nemzetközi megfigyelők figyelemmel kísérhessék, valamint azt is, hogy a főpolgármester választás 2024. június 9. napján versenyben volt jelöltjei megfigyelőket küldjenek az újraszámlálás folyamatának figyelemmel kísérésére.
[28] Végül az NVB lehetővé tette, hogy az újraszámlálás folyamatát a sajtó is figyelemmel kísérhesse, valamint a Kúriát is értesítette az újraszámlálás helyszíneiről és időpontjairól, továbbá biztosította a jelenlét lehetőségét.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy Beadványozó fellebbezésében az érvénytelen szavazatok újraszámlálására irányuló kérelem kapcsán kifejtett, a jogsértés mibenlétére vonatkozó érvelés a formál logika szabályai alapján sincs okszerű kapcsolatban az érvényes szavazatok újraszámlálását előíró rendelkezés a kúriai határozatban az Alkotmánybíróság határozatából idézett indokával, ugyanis az érvénytelen szavazatok kapcsán állított jogsértés kifejezetten a Ve. 193. § (3) bekezdésének a sérelmére hivatkozott, amely értelemszerűen semmilyen összefügésben nincs azzal, hogy adott esetben egy valójában érvénytelen szavazatot tévesen érvényesnek tekintettek. Ugyanakkor az NVB Ve. 14.§ szerinti feladatával összhangban az újraszámlálás elvégzésével összefüggésben messzemenőkig figyelemmel van a választással kapcsolatos demokratikus közbizalom erősítésére.
[30] Az NVB 2024. július 9., 10. és 11. napján – a főpolgármester jelöltek által megbízott megfigyelők jelenlétében – elvégezte a főváros 23 kerületének 1367 szavazókörében fellelhető összes érvényes szavazólap ismételt megszámlálását, majd a 2024. július 12. napján tartott ülésén az újraszámlálás során kétségesnek ítélt szavazólapok, valamint az újraszámlálás során keletkezett jegyzőkönyvek mindegyikének áttekintését és megvizsgálását követően megállapította, hogy az érvényes szavazólapok száma összesen 781.767, az érvénytelen szavazólapok száma összesen 24.548. Az érvényesen leadott szavazatok száma így a következőképpen alakultak:
Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma: 371.538,
Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma: 371.245,
Dr. Grundtner Andrásra főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma pedig 38.984.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 44. §-án, 186. § (2) bekezdésén, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. július 12.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke