411/2022. NVB határozat - a Seres Mária magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

411/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Seres Mária (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért Ön azzal, hogy a vállalkozás szabadságához fűződő alkotmányos jog alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójánál (KATA) az értékesítést igénybevevők körében ne legyenek kizáró vagy megkülönböztető korlátozások?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2022. július 22 -én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 26 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül 25 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. Figyelemmel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak, a kérdést a Nemzeti Választási Iroda vezetője az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[Központi adónemről szóló törvény tartalmába ütközés mint tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. A jelen népszavazási eljárás tárgyát, a kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény vezette be a magyar adórendszerbe, a jelenleg hatályos szabályait pedig a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.) tartalmazza. Az adónem azt hivatott biztosítani, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó lehetőséget kapjon arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher-fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse (Lásd a KATA tv. javaslatához fűzött általános indokolás). Ennek keretében a kisadózó vállalkozók tételes adójának mértéke főszabály szerint havonta 50 ezer forint, amelynek megfizetésével a kisadózó adóalany számos, közterhekkel kapcsolatos kötelezettség alól mentesül, így vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése, a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése, valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
  2. A Bizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a jelen népszavazási kezdeményezés tárgyát adó kisadózó vállalkozók tételes adójának szabályozása átfogó átalakításon esett át 2022. nyarán, a KATA tv. elfogadásával.
  3. Az új szabályozás többek között jelentősen csökkentette a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyi körét: míg korábban ezen adóalanyiságot választhatta egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság, addig az új rendelkezések értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adójának adóalanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. További lényeges változás, hogy a különadó megfizetésétől mentes bevételi éves keretösszeg korábban 12 millió forint volt, a KATA tv. 7. § (5) bekezdése szerint ezen összeg immáron 18 millió forint.
  4. A KATA tv. emellett a kisadózói adóalanyiság megszűnésének okait is bővítette: ennek alapján, a kisadózói adóalanyiság megszűnik a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, ide nem értve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pontja értelmében kifizetőnek minősülnek az alábbiak:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást.

  1. A KATA tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében tehát kizárólag az lehet kisadózó adóalany – a taxis személyszállítást nyújtó vállalkozó kivételével – aki természetes személyek részére értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást, ellenkező esetben a vállalkozó kisadózói adóalanyisága megszűnik, így megállapítható, hogy a KATA tv. hatályba lépésével a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen korlátozásra került az, hogy egy kisadózó vállalkozó kinek értékesítheti termékét, vagy nyújthatja szolgáltatását.
  2. A Bizottság mindezekre figyelemmel megállapítja, hogy a jelen népszavazási eljárás tárgyát adó kezdeményezés ezen korlátozó, szűkítő rendelkezés hatályon kívül helyezését kívánja megvalósítani országos népszavazás útján.
  3. A KATA tv. 1. § (5) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adója a központi költségvetés bevétele.
  4. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése tartalmazza az úgynevezett tiltott tárgyköröket, azaz, hogy mely kérdésekben nem lehet országos népszavazást tartani. A (3) bekezdés b) pontja alapján a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról nem tartható országos népszavazás.
  5. A Kúria a Knk.IV.37.951/2018/2. számú határozatában kifejtette, hogy „az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének felsorolása, amennyiben nem alaptörvényi törvényhozásról szól, minden elemében jogalkotási tárgyakat és nem cím szerint jegyzett törvényeket tartalmaz. A b) pont például a „központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról” szóló tárgyköröket jelöli kizártként. Ebben a felsorolásban is egyértelműen a tartalmakról van szó, mert például „a helyi adók központi feltételeiről” címmel törvény nincsen, csak helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.), amelyik a helyi adóknak a törvényi szabályait tartalmazza. Központi adónemről szóló törvény alatt pedig nyilvánvalóan az egyes központi adónemekről szóló, egyenként megalkotott törvényeket kell érteni.”
  6. A Knk.VII.37.950/2018/2. számú határozatában a Kúria rámutatott arra is, hogy logikátlan lenne, ha a tiltott tárgykörök között konkrét törvények és nem jogalkotási tárgykörök lennének nevesítve, hiszen a törvények, azok címe nem állandó, szemben a védett tárgykörökkel.
  7. Ahogyan már kifejtésre került, az Alaptörvény tiltott tárgykörként határozza meg a központi adónemről szóló törvény tartalmáról szóló népszavazást. A Bizottság álláspontja alapján – a Kúria joggyakorlatát is figyelembe véve – az Alaptörvény szabályozásának lényege, hogy a központi adónem mint védett tárgykör jelenik meg, így nem konkrétan nevesített törvények, hanem az Alaptörvényben meghatározott tárgykörök – így a központi adónemek – azok, amelyekről nem tartható népszavazás.
  8. Figyelemmel arra, hogy a KATA tv. központi adónemről szóló törvény, hiszen ezen adónem a központi költségvetés bevétele, ezért e törvény módosítása kívül esik a választópolgárok által a közvetlen hatalomgyakorlás útján módosítható kérdések körén az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján, így a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés nem bocsájtható népszavazásra.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, amelynek okán az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadja.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontján, a KATA tv. 1. § (5) bekezdésén, az 5. § (1) bekezdés g) pontján, a 7. § (5) bekezdésén, az Art. 7. § 31. pontján, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén és 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. szeptember 1.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke