A Nemzeti Választási Bizottság
403/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Roma Integrációért Országos Szövetség jelölő szervezet (nyilvántartási szám: 01-02-0016337; képviseli: L. O.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság 46/2024 (VI.13.) számú TVB határozata ellen benyújtott fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] A Heves Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 329. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva 46/2024. (VI. 13.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) megállapította az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának Heves vármegyei eredményét. A TVB határozatának mellékletét képző jegyzőkönyv szerint a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán megszerezhető 7 mandátumból A Magyarországi Cigány Közösségek Fóruma jelölő szervezet 1 mandátumot, a Roma Integrációért Országos Szövetség jelölő szervezet (a továbbiakban: RIOSZ) 1 mandátumot, valamint a Cigány Közösségek Szövetsége jelölő szervezet (a továbbiakban: CIKÖSZ) 5 mandátumot szerzett.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[2] Beadványozó a TVB határozattal szemben 2024. június 15-én 09 óra 56 perckor személyesen nyújtott be fellebbezést (a továbbiakban: Fellebezés1) a TVB-hez. Ezt követően Beadványozó 2024. június 16-án 10 óra 20 perckor elektronikusan ismételten fellebbezést (a továbbiakban: Fellebbezés2) nyújtott be a TVB határozattal szemben.
[3] A Fellebbezés1-ben Beadványozó előadta, hogy törvénysértőnek és diszkriminatívnak tartja a TVB határozat szerinti mandátum elosztást, tekintettel arra, hogy a szavazatok alapján kiosztott mandátumok száma nem tükrözi a bizottság által meghatározott mandátumok kiosztását. A CIKÖSZ esetében az egy főre jutó szavazatok szám átlaga 745 leadott szavazat/mandátum. A RIOSZ esetében 755 leadott szavazati arány, ennek ellenére 1314 leadott érvényes szavazatra a RIOSZ csak egy mandátumot kapott.
[4] Beadványozó elsődlegesen azt kérte, hogy az eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére tekintettel vonjanak vissza a CIKÖSZ-től egy mandátumot, másodsorban – amennyiben nem adnak helyt kérésének – kérte az érvénytelennek nyilvánított 1258 darab szavazólap újbóli átvizsgálását.
[5] Beadványozó a Fellebbezés1-hez csatolta meghatalmazását arról, hogy jogosult a RIOSZ nevében és képviseletében országos illetékességgel eljárni a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, a Fővárosi Törvényszék 125.Pk.60.566/2016/22. számú, a RIOSZ törvényes képviselőjének képviseleti jogosultsága megszűnési időpontját megállapító végzését, továbbá a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 1/2024. (III.22.) számú határozatát a RIOSZ – az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételéről.
[6] A Fellebbezés2-ben Beadványozó – a Fellebbezés1-ben felhozottak alapján, azokat megismételve, továbbra is az eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére tekintettel – kérte a Heves vármegyei területi választás érvénytelen és érvényes szavazólapjainak újbóli átvizsgálását, a roma területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választása Heves vármegyei eredményének újraszámolását. A Fellebbezés1 tartalmát kiegészítve annyit jegyzett meg, hogy a kiosztható mandátumok száma 7, az átlagos 1 mandátum szerzésére jogosító szavazat szám pedig 799.714 szavazat volt.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A Bizottság megállapítja, hogy a Fellebbezés1 és Fellebbezés2 – azonos okokból – érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[9] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
[10] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
a) a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
b) a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye);
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy szervezet, vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[11] A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,
d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[12] A 241. § (1) és (2) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a RIOSZ-t a Veszprém Vármegyei Területi Választási Bizottság 2024. március 22-én vette jelölő szervezetként nyilvántartásba a roma nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán. Beadványozó a jelölő szervezetnek a Nemzeti Választási Rendszerben is rögzített meghatalmazottja, aki jogosult a szervezet nevében és képviseletében országos illetékességgel eljárni. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezéseit a RIOSZ képviseletében eljárva nyújtotta be, azonban a szervezet adatai közül csak a bírósági nyilvántartásba-vételi számát adta meg, a szervezet székhelyét nem, ami a fellebbezés kötelező tartalmi eleme.
[14] A Bizottság – hivatkozva az 1039/2014. és 1040/2014. NVB határozataiban foglaltakra, valamint e döntéseit jóváhagyó a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. és Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzéseiben foglaltakra – a fellebbezésekkel kapcsolatos jogi álláspontját az alábbiakban rögzíti.
[15] A Kúria a választási eredményt megállapító bizottsági határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem alapján hozott, Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésében (amelyre a Kvk.I.37.551/2018/9. számú végzésében is utalt) az alábbiakat rögzítette. „A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről.”
[16] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezései semmilyen érdemben igazolható állítást nem tartalmaznak az általa sérelmezett eredmény-megállapítással kapcsolatban. A fellebbező által általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés nem teremt alapot a TVB határozat felülvizsgálatára és a szavazatok újraszámlálására. A közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalás ugyanis nem elegendő arra, hogy a választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni.
[17] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2., Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések].
[18] Tekintettel arra, hogy, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésére utaló tényállítást a fellebbezések nem tartalmaznak, a Beadványozónak „az eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére” utalása a jogszabálysértésre való hivatkozásként nem értékelhető.
[19] Mivel a fellebbezések sem a jogszabálysértésre való hivatkozást, sem a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi számát nem tartalmazzák – melyek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei – a jogorvoslati kérelmeket a Bizottság a Ve. 231. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján, 241. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. június 17.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke