401/2022. NVB határozat - az Egészséges Magyarországért Választási Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Tisztelet és Szabadság Párt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

401/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság az Egészséges Magyarországért Választási Párt (EMVP) (4754 Géberjén, Béke utca 1.), a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt „felszámolás alatt” (FKgP „fa”) (1092 Budapest, Kinizsi utca 22.), valamint a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) (3300 Eger, Dobó István utca 16.) (a továbbiakban együtt: Szervezők) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„TÁMOGATJA-E ÖN, HOGY A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS SORON KÍVÜL TÜZZE NAPIRENDRE, TÁRGYALJA MEG ÉS DÖNTSÖN MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSÁRÓL AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ?” népszavazásra javasolt kérdés elbírálását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervezők – első alkalommal – 2022. július 12-én személyesen eljárva nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kezdeményezés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte annak előzetes formai vizsgálatát.
  3. Ennek során az Nsztv. 3. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján ellenőrizte a kezdeményezést benyújtó szervezetek létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában és megállapította, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint 2021. július 1-je óta felszámolás alatt áll és a szervezet törvényes képviselőjeként nem a kezdeményezésben feltüntetett magánszemély, hanem a Georg-Invest Holding Korlátolt Felelősségű Társaság mint felszámoló, illetve Csete Adorján Gábor mint felszámolóbiztos került bejegyzésre. Megállapította továbbá, hogy a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt esetén a civil szervezetek bírósági közhiteles nyilvántartásában tárgyi szervezet megnevezése Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt „felszámolás alatt” szerepel, ellentétben a kezdeményezésben megjelölt „Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt” megnevezéssel.
  4. Az összesen 24 támogató választópolgári aláírás tekintetében megállapította, hogy egy támogató polgár lakcíme helyett a tartózkodási helyét adta meg, további két támogató polgár lakcím adatai pedig hiányosak. Emellett három támogató polgár hibásan tüntette fel a személyi azonosítóját, további egy támogató polgár személyi azonosítója pedig nem olvasható. Mindezekre figyelemmel, a Nemzeti Választási Iroda az említett 7 támogató aláírás tekintetében az Nsztv. 4. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tudott eleget tenni és a kérdés feltevését támogató választópolgárok vonatkozásában a választójog ellenőrzését nem tudta elvégezni.
  5. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést a 4/2022. NSz. számú határozatával elutasította, mivel egyrészről a Szervezők egyike (a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt) tekintetében a közhiteles bírósági nyilvántartás adatai és a benyújtott kezdeményezésben szereplő adatok (a szervezet elnevezése és a képviseleti jogosultság tekintetében) eltérést mutatnak. Másrészről a kezdeményezés nem teljesítette az Nsztv. 4. § (1) bekezdésének azon előírását, hogy a kérdést legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtani.
  6. A népszavazásra javasolt kérdést Szervezők ismételten 2022. július 20-án – határidőben – személyesen eljárva nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Nsztv. 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez a Szervezőt is beleértve összesen 53 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 40 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek, ezért a népszavazásra javasolt kérdést az NVI elnöke – az Nsztv. 10. § (2) bekezdésére figyelemmel – a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

                                                                               

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A kezdeményezés formai követelményeinek vizsgálata]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben már rögzítette, hogy a kezdeményezés első alkalommal történt benyújtását követően az NVI elnöke – az érvényes választópolgári támogató aláírások minimális számának hiánya mellett – azért utasította el a kezdeményezést, mert a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában az egyik kezdeményező (a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt) törvényes képviselőjeként nem a kezdeményezésben feltüntetett magánszemély (B. K.), hanem az említett felszámoló szerepel, illetve a közhiteles bírósági nyilvántartás adattartalma a párt neve tekintetében is eltérést mutatott a kezdeményezésben szereplő adatokkal.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság az ismételten benyújtott kezdeményezés formai vizsgálata alapján megállapította, hogy abban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt – mint a Szervezők egyike – neve a közhiteles bírósági nyilvántartásban foglaltakkal egyezően a „felszámolás alatt” toldattal szerepel. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a kezdeményezést az említett párt részéről nem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában feltüntetett, a párt képviselőjeként eljárni jogosult személy, azaz Csete Adorján Gábor mint felszámolóbiztos látta el kézjegyével. Szervezők a kezdeményezés mellékleteként csatoltak egy „Felszámolóbiztosi nyilatkozat” elnevezésű dokumentumot, amelyben nevezett személy 2022. május 18. napján a Fővárosi Törvényszék 17. Fpk.1660/2020. szám alatt folyamatban lévő felszámolási eljárás felszámolóbiztosaként akként nyilatkozik, hogy „a Párt Elnöksége jogosult elnökségi ülést tartani, választmányt összehívni és az új Elnökséget megválasztani. Az Elnökség jogosultsága továbbá a felszámolási egyezség megkötésére felhatalmazott személyt kijelölni, aki a felszámolás alapján egyezséget köt az Adós Párt hitelezőivel.” A dokumentumban az is rögzítésre került, hogy a nyilatkozatot B. K. elnök kérésére adta ki a felszámolóbiztos.
  3. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak mindenekelőtt abban szükséges állást foglalnia, hogy a pártnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival nem egyező képviselője által benyújtott jognyilatkozat tekinthető-e a párt nevében tett, hatályos jognyilatkozatnak.
  4. A Kúria korábban választási ügyben leszögezte, hogy „a választási ügyekben eljáró NVI, NVB és az NVB határozatok felülvizsgálatának jogszerűségét végző Kúria közjogi szempontból kötelesek a választási ügyben releváns tények vizsgálatára és értékelésére, az eljárás során számukra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) rendelkezései irányadók. A civil szervezetek nyilvántartását végző bíróság ezzel szemben a Cnytv. és a Ptk. (és az egyéb irányadó jogszabályok) rendelkezéseinek figyelembe vételével jár el, és a változásbejegyzési kérelem elbírálása során polgári jogi szempontú vizsgálatot végez. Az eljárásaik során a Ve.-t alkalmazó, a választási ügyekben eljáró szervek és a választási döntések jogszerűségét vizsgáló Kúria nem vehetik át a civil szervezetek nyilvántartását végző bíróság hatáskörét, és a közhiteles nyilvántartás adataival szemben a változásbejegyzési kérelmet, annak mellékletéül szolgáló okiratokat maguk nem értékelhetik, polgári jogi kérdésekben megállapításokat nem tehetnek. A Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi, vagyis a választási ügyekben alapvetően és elsődlegesen e közhiteles nyilvántartás adataira kell támaszkodni.” {Kvk.II.37.677/2020/6. végzés, Indokolás [33]}
  5. A Kúria a döntésében nem zárta ki a közhiteles nyilvántartás adataival szemben az ellenbizonyítást, de az csak abban az esetben lehetséges, ha az ellenbizonyítás eszköze kétséget kizáróan alkalmas a közhiteles nyilvántartásban szereplő adat(ok) helyességének a cáfolatára. {Vesd össze: Kvk.II.37.677/2020/6. végzés, Indokolás [34]}
  6. A népszavazásra javasolt kérdés benyújtásával kapcsolatban az Nsztv. 3. § (5) bekezdése – a Ve. 133. § (1) bekezdésével megegyező módon – úgy rendelkezik, hogy a Nemzeti Választási Iroda a párt és az egyéb egyesület létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés elbírálása – az Nsztv. 3. § (5) bekezdésének alkalmazása – során is irányadó a fentiekben ismertetett kúriai joggyakorlat.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta, hogy a Szervezők által csatolt „Felszámolóbiztosi nyilatkozat” alkalmas-e a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyításra, vagy arra, hogy B. K. magánszemély képviseleti jogának fennállását más módon igazolja. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozat kifejezetten és kizárólag elnökségi ülés tartásáról, a választmány összehívásáról, új elnökség megválasztásáról a felszámolási eljárásban egyezség megkötésére felhatalmazott személy kijelöléséről szól, nyilvánvalóan nem alkalmas a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyításra, illetve arra, hogy B. K. képviseleti jogát igazolja a népszavazási kezdeményezés tárgyában.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy Szervezők által benyújtott népszavazási kezdeményezés formai hibában szenved, mert a kezdeményezést a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt „fa” képviseletében aláíró B. K. magánszemély a közhiteles bírósági nyilvántartás szerint nem tekinthető az említett párt képviselőjének és képviseleti jogát egyéb módon sem igazolta.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság mindezekre tekintettel megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés - figyelemmel arra, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése a népszavazási kérdés elbírálása során alkalmazni rendeli a Ve. Általános részében foglaltakat - a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, a Ve. 3. § (1) bekezdésének 7. pontja, a Ve. 133. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 215. § a) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés formai hibában szenved, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja, a Ve. 3. § (1) bekezdésének 7. pontja, a Ve. 133. § (1) bekezdése, valamint a Ve. 215. § a) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1) – (3) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 3. § (1) és (5) bekezdésén, a 4. § (1), (3) és (4) bekezdésén, a 10. § (1) és (2) bekezdésén és a 11. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 3. § (1) bekezdésének 7. pontja, 133. § (1) bekezdésén, valamint a 215. § a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. szeptember 1.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke