A Nemzeti Választási Bizottság
391/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vitézy Dávid László mint főpolgármester-jelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 203/2024. (VI. 10.) FVB határozatát helybenhagyja, és a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a jelen határozat mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó által 2024. június 13. napján 15 óra 53 perckor benyújtott fellebbezést elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 17. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A Fővárosi Választási Bizottság 203/2024. (VI. 10.) számú határozatának tartalma]
[1] A Fővárosi Választási Bizottság a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán a főpolgármester-választás eredményét a 203/2024. (VI. 10.) számú határozatának mellékletét képező külön jegyzőkönyvében foglaltak szerint állapította meg, amely szerint főpolgármesterré Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd- a Zöldek Pártja – Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt jelölő szervezetek közös jelöltjét választották.
[2] A főpolgármester-választás eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint dr. Grundtner Andrásra leadott szavazatok száma 38.942, Vitézy Dávidra 371.142, Karácsony Gergelyre pedig 371.466 szavazat került leadásra. Megállapítást nyert továbbá, hogy az urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma 806.142, az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 24.592, az érvényes szavazólapok száma pedig 781.550 volt.
[A fellebbezések tartalma]
[3] Beadványozó a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 203/2024. (VI. 10.) számú határozatával szemben 2024. június 12-én 15 óra 52 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését a (továbbiakban: fellebbezés 1) az FVB-nél. Az FVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. június 12-én 16 órakor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság). Ezt követően Beadványozó 2024. június 13-án 15 óra 53 perckor ismételten fellebbezést (a továbbiakban: fellebbezés 2) nyújtott be az FVB ugyanezen határozatával szemben.
[4] A fellebbezés 1 jogalapjaként előadta, hogy az FVB határozata a fővárosi főpolgármester-választás eredményét jogszabálysértő tartalommal állapította meg, mert a főpolgármester-választáson leadott szavazatok számlálása során a fellebbezésben hivatkozott szavazatszámláló bizottságok (összesen 202 szavazatszámláló bizottság) a csatolt bizonyítékok alapján az érvénytelen szavazatok meghatározása során megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193. § (3) bekezdésében foglaltakat, és ezen jogszabálysértés eredményeképpen olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek a Ve. 193. § (3) bekezdésének rendelkezései szempontjából érvényesnek minősülnek.
[5] Álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntései a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alapján törvénysértőek. Ezért a fellebbezés 1 a főváros szavazatszámláló bizottságainak a főpolgármester-választás szavazóköri eredményére vonatkozó döntései elleni fellebbezésnek is tekintendő. Véleménye szerint a szavazóköri eredménymegállapító döntések nem kizárólag a fellebbezés 1-ben konkrétan meghatározott szavazókörök, hanem feltehetően a főváros összes vagy nagyszámú szavazókörére kiterjedően jogszabálysértőek, amely érdemben befolyásolta a választási eredmény meghatározását. Állítása szerint ezért az FVB határozata jogszabálysértő szavazóköri eredménymegállapító döntéseken alapult, ezért az FVB határozata is szükségképpen jogszabálysértő.
[6] Kérte, hogy a Bizottság a csatolt bizonyítékok alapján a Ve. 241. § (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelje el a fővárosi főpolgármester-választáson a főváros egész területén érvénytelennek nyilvánított összesen 24.592 darab bélyegzővel ellátott, érvénytelennek nyilvánított szavazólap újraszámlálását, valamint az FVB 203/2024. (VI. 10.) számú határozatát változtassa meg és a főpolgármester-választás eredményét a szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott módosított eredmény szerinti tartalommal állapítsa meg.
[7] Az érintettségének alátámasztása körében előadta, hogy az FVB a 46/2024. (V. 6.) számú határozatával főpolgármester-jelöltként 2024. május 9-én jogerősen nyilvántartásba vette, valamint az FVB a 203/2024. (VI. 10.) számú határozata alapján pedig a második legtöbb szavazatot kapott főpolgármester-jelölt, ezért a támadott határozat a jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat.
[8] Kifejtette, hogy Szentkirályi Alexandra a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt fővárosi főpolgármester-jelöltként nyilvántartásba vett jelöltje 2024. június 7-én a választáson való részvételtől visszalépett, így főpolgármester-jelöltként a szavazásból a Ve. 137. § (1) bekezdése alapján kiesett. Figyelemmel a kiesés időpontjára, új szavazólapok előállítására már nem volt mód, ezért a Ve. 178. § (3) bekezdése alapján a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) intézkedett a kiesett jelölt nevének a szavazólapról történő, vízszintes vonallal történő áthúzásáról, ezt azonban a fővárosi kerületekben működő helyi választási irodák végezték el, azonban nem azonos módszerrel. Rámutatott arra, hogy számos olyan szavazókör volt, ahol a szavazólapokon nem kellően egyértelmű, vékony, a szavazópolgárok számára nem jól észlelhető és könnyen összetéveszthető vonal jelezte csupán a jelölt kiesését, ennek szemléltetésére szolgál az 1. számú melléklet.
[9] Véleménye szerint ezáltal nagyszámú olyan szavazat leadására került sor, amikor a szavazópolgár a kiesett jelöltre adott le szavazatot, majd ennek észlelése után a szavazólapon szereplő másik jelöltre is leadott szavazatot.
[10] Hivatkozott a Ve. 186. § (2), valamint a 193. §-ára, amely kapcsán kifejtette, hogy annak (3) bekezdése kifejezett rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a szavazólapon a választópolgár úgy helyezett el két szavazatot, hogy ezek közül az egyik kiesett jelöltre, míg a másik nem kiesett jelöltre leadott szavazatnak számít. Rámutatott arra, hogy ilyenkor a kiesett jelöltre leadott szavazatot érvénytelennek, míg a nem kiesett jelöltre leadottat érvényesnek kell tekinteni, kivéve ha egyéb okból érvénytelen.
[11] A becsatolt bizonyítékok alapján a 20 kerületben összesen 202 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok véleménye szerint a Ve. hivatkozott szabályozásával ellentétben az ilyen szavazólapokat mégis érvénytelennek minősítették, a szavazóköri eredményt megállapító döntéseiket pedig így hozták meg. Ennek alátámasztására csatolta a 2. számú mellékletet, amely a szavazatszámláló bizottsági tagok nyilatkozatait tartalmazza.
[12] Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésére, amely kapcsán kijelentette, hogy a bizonyítékok a Kúria által meghatározott követelményeknek megfelelnek, illetve azok nem az általa delegált SZSZB tagoktól származó nyilatkozatokon alapulnak.
[13] Véleménye szerint a jogszabálysértés a főváros bármely szavazókörében előfordulhatott, ugyanakkor a fellebbezési határidő rövidségére, valamint a fővárosi szavazókörök nagy számára figyelemmel nem tudott minden szavazókörből bizonyítékot szolgáltatni, azonban indokoltnak tartja és kérte a Bizottságot, hogy a főváros összes szavazókörében leadott összes érvénytelennek minősített szavazat tekintetében rendelje el az újraszámlálást.
[14] Ennek alátámasztására hivatkozott a Nemzeti Választási Iroda által kiadott „Választási füzetek 219/4. Kézikönyv szavazatszámláló bizottságok részére – Budapest” címet viselő kézikönyvének 69. oldalán található tartalmára, amely álláspontja szerint a szavazatszámláló bizottságok (nem szándékos) jogszabálysértés elkövetését kiváltó tartalmú tájékoztatásnak minősültek.
[15] Előadta, hogy az NVI által kiadott iránymutatás nem említi azt a specifikus esetet, melyre a fellebbezés irányul és amelyre a Ve. 193. § (3) bekezdése vonatkozik. Ilyen esetben ugyanis a „Több körben is van „x” vagy „+” jel” hivatkozás akkor, ha ezekből az egyik a kiesett, a másik egy más, a választáson induló jelölt neve mellett szerepel, önmagában a szavazatszámláló bizottságok téves jogszabályértelmezéséhez, így ennek eredményeként törvénysértő szavazatszámláláshoz vezetett. Álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok alapján összesen 202 szavazókör esetében biztosan előfordult ilyen helyi jogértelmezési, jogalkalmazási hiba.
[16] Rámutatott arra, hogy az FVI észlelte a Kézkönyvben lévő tájékoztatás félreérhető tartalmát, ezért a választás napján, 19 óra 2 perckor kiküldött egy tájékoztatást, ami a szavazatoknak a Ve. 193. § (3) bekezdése szerinti érvényessé nyilvánításával kapcsolatosan a jogszabályoknak és a főpolgármesteri szavazólapok konkrét tartalmának megfelelő, jogszabályszerű tájékoztatását tartalmazta, amelyet a 4. számú mellékletként csatolt.
[17] Véleménye szerint a tájékoztatás már későn, a szavazatszámlálás megkezdésekor érkezett és nem valószínűsíthető, hogy a szavazatszámláló bizottságok ezt egyáltalán kézhez vették. Megítélése szerint a két tájékoztatás egymással ellentétes volta csak erősítette a szavazatszámláló bizottságok jogalkalmazási bizonytalanságát.
[18] Előadta, hogy a listázott szavazókörök a főváros egész területén véletlenszerű eloszlásban találhatóak, ezért a jogszabálysértő szavazatszámlálási gyakorlat nem kizárólag egy vagy néhány konkrétan körülhatárolható kerületre vonatkozott, ezért véleménye szerint a jogszabálysértő szavazatszámlálási gyakorlat a főváros bármely, akár az összes szavazókörében előfordulhatott.
[19] Felhívta a figyelmet arra is, hogy Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közötti szavazatszám között a különbség nagyon csekély, mindösszesen 324 darab szavazat, úgy, hogy az első és második helyen végzett jelöltekre több mint 371-371 ezer érvényes szavazatot adtak le. Rámutatott továbbá arra is, hogy az érvénytelen szavazatok kiugróan magas számban fordultak elő, összesen 24.592 darab szavazat, ez pedig a két jelölt közötti szavazatszám mintegy 76-szorosa. Véleménye szerint amennyiben az érvénytelen szavazatok között az újraszámlálás megállapítása alapján érvényes szavazatok is megtalálhatók, az jelentős valószínűséggel akár a választási eredmény módosulásához is vezethet: ha az érvénytelen szavazatok 1,5%-a érvényes, akkor a két jelölt közötti kis szavazatkülönbség alapján a választási eredmény akár módosulhat is.
[20] Álláspontja szerint, hivatkozva a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pk.50.078/2019/6. számú végzésére, a kis szavazatkülönbség önmagában nem indokolja az újraszámlálást, azonban a jogorvoslati kérelemben elvárt valószínűsítés szintjét csökkenti. Ezt erősíti továbbá a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.016/2019/5., valamint Pk.III.20.015/2014/3. számú végzése.
[21] Végezetül előadta, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás része az, hogy a választási eredményt a lehető legpontosabb, a törvényes feltételek betartása mellett kell megállapítani. Kifejtette, hogy Szentkirályi Alexandra nem egyszerűen a főpolgármester-jelöltségről mondott le, hanem a lemondását kifejezetten Beadványozó javára és jelöltségének támogatása érdekében tette meg, amiről széles körben tájékoztatta a nyilvánosságot. Mindezekre figyelemmel a jogszabálysértő szavazatszámlálási gyakorlat a bizonyossággal határos valószínűséggel döntően olyan szavazatoknak a szavazatszámlálásából történt jogsértő kizárását jelentettél, amik Beadványozóra leadott szavazatok voltak.
[22] Beadványozó kérte a Bizottságot, hogy az FVB 203/2024. (VI. 10.) számú határozatát változtassa meg és a fővárosi főpolgármester-választáson az összes szavazókör összes érvénytelennek nyilvánított szavazatának újraszámolását és jogi minősítésének felülvizsgálatát követően a főpolgármester-választás törvényes eredményét állapítsa meg.
[23] Fellebbezés 2 jogalapjaként előadta, hogy az FVB határozata 2024. június 9-én megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán megtartott fővárosi főpolgármester-választás eredményét Budapest IV. és VII. kerületei vonatkozásában jogszabálysértő tartalommal állapította meg, mert a szavazás lebonyolítása során olyan az IV. és VII. kerületek összes szavazóköreiben olyan szavazólapokat használtak, amik tartalma a választópolgárok számára megtévesztő volt, megsértve a Ve. 137. § (1) bekezdését azáltal, hogy ténylegesen nem, vagy alig észlelhető módon került törlésre a szavazólapokról a kieset jelölt, ezért véleménye szerint sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek. Véleménye szerint a jogszabálysértés a választás eredményét érdemben befolyásolta.
[24] Véleménye szerint Budapest IV. és VII. kerületeinek szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntései - a fentiekben kifejtettek okán – a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alapján törvénysértőek. Ezért a fellebbezés 2 Budapest IV. és VII. kerületeinek összes szavazókörében működő összes szavazatszámláló bizottságainak a főpolgármester-választás érintett szavazóköri eredményére vonatkozó döntése elleni fellebbezésnek is tekintendő.
[25] Kérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy Budapest IV. és VII. kerületeiben a főpolgármesteri szavazáshoz használt, nem egyértelmű és nem jól értelmezhető szavazólapok használata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága, a c) pontjában foglalt esélyegyenlőség és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. Kérte továbbá, hogy változtassa meg az FVB határozatát akként, hogy a 2024-es Budapest főpolgármester-választás eredménye jogérvényesen nem megállapítható, ugyanis a hivatkozott kerületekben meghozott eredményt megállapító jegyzőkönyvek jogszabálysértőek voltak és mivel az FVB határozata ezeken alapult, az FVB határozata is jogszabálysértő.
[26] Az érintettségének alátámasztása körében előadta, hogy az FVB a 46/2024. (V. 6.) számú határozatával főpolgármester-jelöltként 2024. május 9-én jogerősen nyilvántartásba vette, valamint az FVB a 203/2024. (VI. 10.) számú határozata alapján pedig a második legtöbb szavazatot kapott főpolgármester-jelölt, ezért a támadott határozat a jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat.
[27] Kifejtette, hogy Szentkirályi Alexandra a FIDESZ-KDNP fővárosi főpolgármester-jelöltként nyilvántartásba vett jelöltje 2024. június 7-én a választáson való részvételtől visszalépett, így főpolgármester-jelöltként a szavazásból a Ve. 137. § (1) bekezdése alapján kiesett. Figyelemmel a kiesés időpontjára, új szavazólapok előállítására már nem volt mód, a IV. és VII. kerületekben a „törlés” jogszabályi körülményeit nem teljesítő nagyon vékony, alig észlelhető vonallal, a szavazólapokon Szentkirályi Alexandra adatainak fekete színű tollal történő áthúzással végezték. Rámutatott arra, hogy a szavazólapok módosítását a helyi választási irodák végezték, annak vezetői, a jegyzők határozták meg annak pontos módját. Kifejtette, hogy voltak olyan választási irodák például a II. és XVI., ahol jól láthatóan, vastag vonallal, a választók számára első pillantásra is egyértelműen láthatóan és értelmezhetően húzták ki a kiesett jelöltet, véleménye szerint ezek a szavazólapok megfeleltek a Ve. követelményeinek. Ezek fényképeit 1. számú mellékletként csatolta.
[28] Álláspontja szerint a szavazólapokon a kihúzás nem megfelelő észlelhetősége a választópolgárokat megtévesztette és ennek eredményeképpen ebben a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig az egyértelmű kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat született.
[29] Mindezek alapján sérült a Ve. 137. § (1) bekezdése szerinti törlési követelmény teljesítése, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek.
[30] Előadta, hogy a fővárosi főpolgármester-választás szavazólapjai esetében az érvénytelen szavazólapok száma 3,04 % volt a teljes Budapest átlagában, amelyhez képest a VII. kerületben az érvénytelen szavazólapok aránya az összes VII. kerületi szavazathoz képest 6,08 %, a IV. kerületben 5,02 %. A különbség statisztikai értelemben szignifikáns. Rámutatott arra, hogy a statisztikai kiugrás a két kerületben nem a kerület egészére, a kerületben megtartott minden választástípusra, hanem csak és kizárólag a főpolgármester-választásra vonatkoznak, amely választásnál a jogszabálysértéssel érintett szavazólapok használatára került sor. Ennek szemléltetésére csatolta a 2. számú mellékletet. Rámutatott arra, hogy ebben a két kerületben a legmagasabb az eltérés a Főváros összes kerülete közül a fővárosi listára, illetve a főpolgármesterre leadott érvénytelen szavazatok között, a különbség mindkét esetben 3,5-szörös.
[31] Az érvénytelen szavazólapok arányát Beadványozó szavazóköri szinten is megvizsgálta, Budapest egész szavazókörére nézve, ezt szemlélteti a 3. számú melléklet. Előadta, hogy térben erősen csoportosulnak bizonyos szavazókörökre a főpolgármesteri érvénytelen szavazatok a fővárosi listás érvénytelen szavazatokhoz képest.
[32] 4. számú mellékletként csatolt egy ábrát a TISZA Párt és a főpolgármesteri érvénytelen szavazatok közötti statisztikai összefüggésről. Említést tett arról, hogy a TISZA Párt alelnöke a szavazást megelőzően olyan kijelentést tett, hogy a főpolgármester-választáson érvénytelenül fog szavazni és szavazóit is erre buzdította, ugyanakkor a bizonyítékként felhozott ábra azt mutatja, hogy a TISZA Párt adott szavazóköri szereplése és az adott szavazókörben a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjai száma között nincs összefüggés.
[33] Felhívta a figyelmet arra is, hogy Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közötti szavazatszám között a különbség nagyon csekély, mindösszesen 324 darab szavazat, úgy, hogy az első és második helyen végzett jelöltekre több mint 371-371 ezer érvényes szavazatot adtak le. Kiemelte, hogy az érvénytelen szavazatok száma a IV. kerületben 2221, a VII. kerületben 1057. Rámutatott arra, hogy amennyiben az összesített darabszámból levonjuk a fővárosi átlagban született 3,04%-nak megfelelő darabszámot (1977), akkor is a két kerületben a különbözet összesen 1301 érvénytelen szavazat, ami több mint az első és második helyen végzett két jelölt közötti szavazatkülönbség.
[34] Előadta, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás része az, hogy a választást a lehető legegyértelműbben, a szavazópolgárok megtévesztése lehetőségének lehető legnagyobb mértékű kizárása mellett, a törvényes feltételek betartásával kell lebonyolítani. Hangsúlyozta, hogy a kiesett jelölt a lemondását kifejezetten Beadványozó javára és támogatása érdekében tette, erről tájékoztatta a nyilvánosságot is, ezért megítélése szerint az egyértelmű szavazólapok használata esetében ezek a szavazópolgárok a Beadványozóra adták volna le érvényes szavazataikat.
[35] Kifejtette, hogy az FVB a 210/2024. (VI. 11.) számú határozatával a fellebbezés 2-ben hivatkozott ügyben hozott már döntést, amelyet a jelen fellebbezés 2-től független, törvényes határidőben meg kíván támadni, melynek oka az, hogy az FVB a 203/2024. (VI. 10.) számú határozata a kifogás tárgyában született 210/2024. (VI. 11.) FVB határozat meghozatala előtt született és a 203/2024. (VI. 10.) számú határozatban az FVB a fellebbezés 2-ben hivatkozott jogszabálysértést nem bírálta el és a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a fellebbezésben csak a kifogásolt határozat megváltoztatása kérhető. A választási eredmény megsemmisítését és a választás megismétlését a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kifogás elbírálása keretében rendelheti el a választási bizottság, ezért a Bizottság előtt a 210/2024. (VI. 11) számú FVB határozatot is megtámadja.
[36] Amennyiben a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a 203/2024. (VI. 10.) számú FVB határozat felülvizsgálata keretében is elrendelhető a Budapest IV. és VII. kerülete összes szavazókörére nézve a választási eredmény megsemmisítése és a választásnak ezekben a kerületekben való megismételtetésének elrendelése, úgy kérte a Bizottságot, hogy a szavazóköri választási eredményeket semmisítse meg és rendelje el ezekben a kerületekben a választás megismételtetését.
[37] Amennyiben a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a választás eredményének megsemmisítése és a megismételtetés csak a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján csak a kifogás elbírálása keretében rendelhető el, úgy kérte a Bizottságot, hogy a fellebbezés 2-ben foglalt kérelmét, a főpolgármester-választás eredményének IV. és VII. kerület összes szavazókörére kiterjedő eredmény-megsemmisítését és a választás ezen kerületekben történő megismétlését, a 210/2024. (VI. 11.) számú FVB határozatának fellebbezése keretében bírálja el.
III.
[[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[38] A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[39] A Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[40] A Ve. 241. § (3) és (4) bekezdései szerint, ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti. Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.
[41] Beadványozó a fellebbezésében megfogalmazottak alátámasztására bizonyítékként csatolta 1. számú mellékletként egyes szavazólapok fényképeit, 2. számú mellékletként a szavazatszámláló bizottságok tagjainak nyilatkozatait, 3. számú mellékletként az NVI által kiadott Kézikönyv 69. oldalát, valamint az FVI által a szavazás lezárását követően megküldött tájékoztató üzenetet.
[42] A Bizottság a fentiek fényében a 2024. június 12-ei ülésén elfogadott jegyzőkönyvi döntéssel úgy határozott, hogy a 2024. június 9. napján megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán a főpolgármester-választás eredményével kapcsolatos jogvita végleges és megnyugtató lezárása érdekében elrendeli a Budapest főváros közigazgatási területén lévő összes szavazókör lezárt szavazóköri urnáinak felbontását, továbbá elrendeli a főpolgármester választására szolgáló szavazólapokon leadott érvénytelen szavazatok átvizsgálását, valamint azok újraszámlálását, ezzel egyidejűleg felkéri a Nemzeti Választási Irodát, hogy intézkedjen a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjainak a Nemzeti Választási Iroda székházába történő szállításáról és őrzéséről, abból a célból, hogy azokat a Nemzeti Választási Bizottság újraszámolhassa, egyben felkéri a Nemzeti Választási Irodát, hogy a Fővárosi Választási Iroda által a szavazás napján kiadott körlevélben szereplő útmutatás szerint működjön közre a szavazatok Nemzeti Választási Bizottság általi újraszámlálásában a Ve. 241. § (3) bekezdés utolsó fordulata alapján.
[43] A Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a bizonyítékként benyújtott nyilatkozatok miként minősíthetők.
[44] A Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy Beadványozó által csatolt, összesen 226 személytől származó nyilatkozat közül 23 nyilatkozatot bizonyítékként nem fogadott el, tekintettel arra, hogy abból nem derült ki, hogy a nyilatkozatot tevő személy melyik szavazókörben tevékenykedett, illetve aláírás, vagy a néven kívül más adat feltüntetésének elmulasztása okán bizonyos nyilatkozatok teljesen nélkülözték az okirati jelleget.
[45] A bizonyítékként értékelhető nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a nyilatkozatokat adók mindegyike szavazatszámláló bizottsági tag volt, ugyanis neve beazonosíthatóan szerepel egy-egy érintett szavazóköri jegyzőkönyvön.
[46] A nyilatkozatok tartalmi vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy az abban foglaltak nagyrészt megegyeznek. A nyilatkozatokat adó személyek többsége arról számol be, hogy a szavazatszámláló bizottság a főpolgármester-választás szavazólapjainak összesítése során érvénytelennek nyilvánította azokat a szavazatokat, amelyek olyan szavazólapon szerepeltek, amelyen a korábban kiesett Szentkirályi Alexandrára, és ezen kívül egy másik, még versenyben lévő jelöltre leadott szavazatok is szerepeltek együttesen. Továbbá a nyilatkozatokban említésre kerül az a tény is, amely szerint a főpolgármester-választás szavazólapján a jelöltségtől visszalépő Szentkirályi Alexandra neve nagyon vékonyan, alig láthatóan volt kihúzva, amely a nyilatkozattevők véleménye szerint alkalmas volt a választók megtévesztésére és hozzájárulhatott az érvénytelen főpolgármesteri szavazatok nagy számának kialakulásához. Több nyilatkozat számot ad arról is, hogy a kiesett jelölt a szavazólapon történő vékony, illetve halvány vonallal történő kihúzása pontosan hány érvénytelen szavazólapot eredményezett az adott szavazókörben, vagy pedig az érvénytelen szavazólapok egy részét ilyen okból minősítette a szavazatszámláló bizottság többségi szavazással érvénytelennek. A nyilatkozatok tanúsága szerint például a Budapest 7. kerület 22. szavazókörében az érvénytelen szavazatok száma 36 volt, Budapest 21. kerület 30. szavazókörében, valamint a 18. kerület 40. és 55. szavazóköreiben a fenti okból érvénytelennek vélt szavazólapokat pedig többségi szavazással érvénytelenítették. Továbbá az 1. kerület 14. szavazókörében, valamint a 11. kerület 7. és 16. szavazóköreiben, a 15. kerület több szavazókörében (4., 7., 24., 28., 42. és 50. szavazókörök), 20. kerület 4., 6., 10., 23., 25., 27., 44., 53., valamint 21. kerület 27. számú szavazókörében tevékenykedő szavazatszámláló bizottsági tagtól származó nyilatkozat igazolja továbbá, hogy volt legalább egy olyan szavazólap, amelynek érvénytelenítésére az okból került sor, hogy a választópolgár Vitézy Dávid neve melletti körbe és Szentkirályi Alexandra áthúzott neve melletti körbe is helyezett el két egymást metsző vonalat. A szavazólapok érvénytelenítésére az azokon elhelyezett egyéb jelölések, rajzok, megjegyzések, írások miatt került sor a következő szavazókörökből származó nyilatkozatok szerint: Budapest 11. kerület 7., 9. 12., 16., 67. és 89., szavazókör, valamint a 20. kerület 1., 4., 6., 8., 10., 11., 16., 17., 19., 23., 25., 27., 29., 34., 39., 42., 44., 52., 53., 56. és 60. szavazókör.
[47] A Bizottság megállapítja, hogy a fentiekben említett nyilatkozatok Budapest 19 kerületének, összesen 178 szavazókörében történtekkel kapcsolatban állították azt egybehangzóan, hogy a szavazatok értékelése során úgy jártak el a szavazatszámláló bizottságok, hogy - a Ve. 193. § (3) bekezdésében foglaltakkal szemben - érvénytelen szavazatnak értékelték valamelyik versenyben lévő jelöltre leadott szavazatot akkor, ha ugyanazon a szavazólapon a kiesett jelöltre is adtak szavazólapot.
[48] A Bizottság megállapítja, hogy a fentiekben említett, érintett kerületek esetén az érvénytelen szavazatok számának összege 3296.
[49] A Bizottság továbbá utal a Ve. 44. § (1) bekezdésére, amely szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A Ve. hivatkozott rendelkezése azonban nem terjed ki a szavazás lezárását követően felmerült vitás kérdések rendezésére. A Ve. 194. §- ban foglaltakat is figyelembe véve, amkor a bizottság a szavazólap érvényességéről dönt, nem kell jegyzőkönyvbe foglalni a döntését, az érvénytelenség melletti döntés esetén elegendő a szavazólap hátoldalán rögzíteni az érvénytelenség tényét. Ahogyan a Kézikönyvben (62. oldal) is olvasható, a szavazatszámláló bizottság szavazással dönt az érvénytelenség kérdésében, ha valamelyik tag a többiektől eltérő véleményen van arról, hogy egy adott szavazólapot melyik csoportba kell tenni. A Bizottság rámutat arra a tényre, hogy a Kézikönyv valóban nem tartalmazza a fellebbezésben is kifejtett azon esetet, mikor a szavazólapon egy kiesett jelöltre leadott érvénytelen szavazat, valamint egy másik jelöltre érvényesen leadott szavazat is található. Mindezekre figyelemmel a szavazatszámláló bizottság tagjaiban okkal merülhetett fel a kétség a szavazólapok érvényessége tekintetében.
[50] Beadványozó bizonyítékként csatolta egyes szavazókörök szavazólapjainak fényképét, amelyek ugyancsak a fellebbezés 1-ben előadottakat támasztják alá a tekintetben, hogy az egyes fővárosi kerületek nem egy egységes gyakorlatot követve húzták ki a választáson visszalépett főpolgármester-jelölt nevét.
[51] A Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú végzésében foglaltakra, amely szerint „[a] választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket. Az eredmény elleni jogorvoslat sajátossága továbbá az is, hogy a bizonyítás lehetőségei a jogorvoslatot előterjesztő részéről korlátozottak, mivel csupán közvetett ismerete lehet a szavazatszámlálás eredményéről. A Kúria álláspontja szerint a bizonyítási kötelezettséget a fellebbező eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon lehet megkövetelni. […] [A] jogorvoslati kérelmet előterjesztők csak korlátozott bizonyítási helyzetben voltak, mivel az általuk elérhető és beszerezhető dokumentumok közvetlenül nem tartalmazhatták a szavazólapok minősítésének konkrét okait és körülményeit, így általuk pontosan nem volt ellenőrizhető az egyes szavazatok érvényességének minősítése. E körben a Kúria elegendőnek ítélte a kérelmezők által delegált SZSZB-tagok nyilatkozatait a hivatkozások valószínűsítéséhez.”
[52] A Bizottság rögzíti, hogy önmagában az érvényes szavazatok közötti csekély különbség jogorvoslat esetén sem eredményezi feltétlenül az újraszámlálás szükségességét, azonban a törvénysértés joggyakorlat által megkívánt valószínűsítési szintjét csökkenti (lásd: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pk.50.078/2019/6. végzés).
[53] A Bizottság rámutat arra, hogy Karácsony Gergelyre és Vitézy Dávidra leadott szavazatok közötti különbség csekély, mindösszesen 324 darab szavazat, míg a leadott érvénytelen szavazat összesen 24.592, ami a két jelölt közötti szavazatszám 76-szorosa.
[54] Beadványozó a fellebbezés 1-ben, valamint az ahhoz csatolt bizonyítékokban valószínűsíti az érvénytelen szavazatok mögött meghúzódó konkrét érvénytelenségi okot, amelyet tovább erősít a választási irodák által folytatott eltérő gyakorlat. A Bizottság figyelemmel volt a nyilatkozatok jelentős számára, tekintettel arra is, hogy a nyilatkozatok által valószínűsített törvénysértés a fővárosi kerületek nagy részét érinti és az érintett szavazókörökben érvénytelennek értékelt szavazatok száma több, mint tízszerese az első két helyen végzett jelölt közti szavazat különbségnek, így tehát a törvénysértés kihathatott a választás eredményére is. Mindezek alapján a Bizottság az eredménnyel kapcsolatos jogvita végleges és megnyugtató lezárása érdekében arra az álláspontra jutott, hogy a jelöltek közötti alacsony szavazatkülönbség, valamint a szavazókörökben leadott érvénytelen szavazólapok száma okán szükséges az érvénytelen szavazatok újraszámlálása és azok jogi minősítésének ellenőrzése. A Bizottság álláspontja szerint az érintett szavazókörök nagy száma és földrajzi elhelyezkedése, azaz az a tény, hogy Budapest kerületeinek többségét érintően valószínűsíthető a törvénysértés, azt indokolja, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálását a Főváros teljes közigazgatási területét érintően rendelje el. A Bizottság megítélése ugyanis szerint a beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsített törvénysértés számossága olyan fokú, amelyből valószínűsíthető, hogy a körülírt jogsértés nem kizárólag a fellebbezésekben konkrétan beazonosított (és már önmagában is nagy számú) szavazókörökben történhetett meg. Mindezekre figyelemmel a Bizottság szükségesnek tartotta minden, a főpolgármester-választás során érvénytelennek értékelt szavazat újraszámlálását.
[55] A Bizottság ezt követően a Fellebezés 2-ben foglaltakat vizsgálta meg.
[56] Beadványozó érvelésének lényege szerint a Budapest IV. és VII. kerületek szavazóköreiben olyan szavazólapokat használtak, amelyeken nem, vagy alig észlelhető módon került törlésre a szavazólapokról a kiesett jelölt és mindez a Ve. 137. § (1) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveknek a sérelméhez vezetett. Álláspontja szerint a hivatkozott kerületekben meghozott eredményt megállapító jegyzőkönyvek jogszabálysértőek voltak és mivel az FVB határozata ezeken alapult, az FVB határozata is jogszabálysértő.
[57] Előadta, hogy az állított jogszabálysértés a választás eredményét érdemben befolyásolta, mivel az említett kerületekben lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat született.
[58] A Bizottság megvizsgálta Beadványozó által e körben benyújtott bizonyítékokat.
[59] Beadványozó állításainak bizonyítására 4 mellékletet csatolt, 1. számú melléklet a szavazólapok fényképei, a 2. számú melléklet egy összehasonlító ábra, amely szemlélteti az eltérést a fővárosi listára és a főpolgármesterre leadott érvénytelen szavaztok arányáról, 3. számú melléklet egy szavazóköri összehasonlító ábra, a 4. számú melléklet pedig Főpolgármesteri érvénytelen szavazatokat szemlélteti a TISZA Párttal összefüggésben. A csatolt fotókon egy-egy IV. és VII. kerületi szavazólap látható, kiegészítve az ismertetett statisztikai adatokkal.
[60] A Bizottság álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak arra, hogy a valószínűség elvárt szintjén alátámasszák a Beadványozó által állított jogsértést, azaz azt, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való - általa kifogásolt - törlése okozta és mindez befolyásolta a választás eredményét is. Szemben a Fellebbezés 1-ben kifejtett jogsértéssel - ahol Beadványozó a becsatolt bizonyítékok mennyiségére és azok tartalmára figyelemmel, az elvárt bizonyosággal valószínűsítette az érvénytelen szavazatok mögött meghúzódó konkrét érvénytelenségi okot - a Fellebbezés 2-ben állított jogértés kapcsán a beszerzett bizonyítékok alapján nem valószínűsítette egyfelől azt, hogy tömeges volt az általa kifogásolt törlési mód, másfelől azt, hogy ez okozta az érvénytelen szavazatok magasabb arányát az érintett kerületekben.
[61] Mindezekre figyelemmel a Bizottság megállapította, hogy a Fellebbezés 2 nem alapos.
[62] A 2024. június 12-én a Bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel a főpolgármester-választás valamennyi érvénytelen szavazatának újraszámlálása mellett döntött, és a szavazatok újraszámlálásában való közreműködésre a Nemzeti Választási Irodát kérte föl. A Nemzeti Választási Iroda elnöke utasította Budapest kerületi helyi választási irodáit a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjainak átadására, oly módon, hogy az urnabontás és az érvénytelen szavazatok csomagolásának és szállításának folyamatában a helyi választási bizottság tagjai is részt vegyenek. A kerületi helyi választási irodák valamennyi esetben az utasításnak megfelelően, időben értesítették a helyi választási bizottság tagjait az urnabontás időpontjáról. A helyi választási bizottság tagjai – a helyi választási irodák tájékoztatása szerint – kizárólag a Budapest II., a IX. a XIII. és a XV. kerületben nem éltek azon jogukkal, hogy az eseményen jelen legyenek. A további 19 kerületben a HVB tagjai részt vettek az urnabontás, az újracsomagolás és a zárás folyamatában. A Budapest III. kerület Óbuda 106-os szavazókörében a szavazatszámláló bizottság tagjai nem kötegelték külön az érvénytelen szavazólapokat, így ebben az esetben valamennyi főpolgármesteri szavazólap beszállításra került a Nemzeti Választási Irodához. Ezen érvénytelen szavazólapok különválogatását a Bizottság az újraszámlálás során végezte el. A főpolgármester-választáson leadott érvénytelen szavazólapok zárt borítékban, a zárásnál aláírással ellátva, sértetlenül megérkeztek a Nemzeti Választási Bizottsághoz, ahol elzárásra kerültek. Az újraszámlálást a Nemzeti Választási Bizottság június 14-én 9 órakor kezdte meg a sajtó és a választásokon jelenlévő nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett, a Nemzeti Választási Iroda közreműködésével.
[63] A Bizottság a Fellebbezés 1-ben foglaltakat megalapozottnak találva - a fentiekben írt indokok alapján- 2024. június 14-én elvégezte a főváros 23 kerületének 1367 szavazókörében fellelhető összesen 24.592 darab érvénytelen szavazólapjának ismételt megszámlálását, amely során megállapította, hogy ezek közül az érvényes szavazólapok száma összesen 560, az érvénytelen szavazólapok száma összesen 24.032. Az érvényes és érvénytelen szavazólapok száma nem változott. Az érvényesen leadott szavazatok száma így a következőképpen alakultak:
Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma: 371.578,
Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma: 371.537,
Dr. Grundtner Andrásra főpolgármester-jelöltre leadott szavazatok száma pedig 38.995.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[64] A határozat a Ve. 2. § (1) a), c) és e) pontjain, a 44. §-án, 137. § (1) bekezdésén, a 186. § (2) bekezdésén, a 193. §-án, a 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. június 14.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke