384/2022. NVB határozat - a Váradi Barna magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

384/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a

„Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson, mely kimondja, hogy a kormánypárt összes parlamenti képviselője, egy, polgári személyekből álló ellenőrző bizottság felügyelete mellett, kötelező módon kell éljen az új koronavírus elleni vakcinák három dózisával, az állampolgárok életének és egészségének megóvása érdekében?"

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. május 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2022. február 28-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte annak előzetes formai vizsgálatát. A kezdeményezés az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelt, ahhoz Szervezőt is figyelembe véve a törvény rendelkezéseinek megfelelő számú, összesen 34 érvényes aláírás került csatoltásra.
  3. A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke (a továbbiakban: NVI elnök) a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A kérdés benyújtásának előzményei]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Szervező 2020 júliusa óta összesen 19 országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A 2020. július 24. napján benyújtott kérdések az alábbiak voltak:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az Egészségügyi Világszervezet által 2020 március 11-én világjárványnak nyilvánított új koronavírus okozta járvány nem minősül a Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) szerinti élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapásnak, ezért rá hivatkozva a Kormány nem hirdethet veszélyhelyzetet?”

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősül az orrot és szájat eltakaró orvosi eszköz, arcmaszk használatától függővé tenni egyéni szabadságjogok, úgymint tömegközlekedési eszköz használata, javak vásárlása és szolgáltatások igénybevétele gyakorlását?”.

  1. Szervező 2020. augusztus 18-án ismételten benyújtotta az NVI elnöke által elutasított kezdeményezéseket, valamint ugyanezen a napon az alábbi, újabb kezdeményezést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősül a génmódosított nukleinsav alapú vakcina igénybevételének kötelező előírása?”

  1. A Bizottság 2020. szeptember 10-i ülésén – a 42-44/2020. számú NVB határozataiban – mind a három kérdés tekintetében megállapította, hogy azok nem felelnek meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában előírt, valamint a népszavazási egyértelműség követelménynek. A határozatokkal szemben Szervező bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Bizottság határozataiban foglalt részletes jogorvoslati tájékoztatás ellenére – amelynek tényét a Kúria is megerősítette határozatában – Szervező a felülvizsgálati kérelmekhez ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, illetve szakvizsga bizonyítvány másolatát sem nyújtott be, így azokat a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. 2020. november 4-e és 2021. július 20. között a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló jogszabályok alapján országos népszavazás nem volt kezdeményezhető. E moratóriumot a Kormány az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendeletének 1. §-ával 2021. július 21-től feloldotta.
  3. Ezt követően Szervező 2021. augusztus 2-án postai úton négy országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Bizottsághoz, az alábbi kérdésekben:

1. „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson, mely kimondja, hogy új koronavírusos beteg kizárólag az a beteg, aki új koronavírusszerű tünetekkel orvoshoz fordult?”

2. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a szabad mozgáshoz való jog?”

3. "Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható az oktatási intézmények működése?”

4. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a gyülekezési jog?”

  1. Az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában foglalt hatáskörében eljárva, – a kérdések benyújtástól számított 5 napon belül – a kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát elvégezte, azokat a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Bizottság elé terjesztette.
  2. Szervező az Indokolás [16] bekezdésben felsorolt négy kérdés benyújtását követő hetedik napon, 2021. augusztus 9-én újabb öt kérdést nyújtott be postai úton:

5. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekmény az új koronavírus okozta megbetegedésekre alkalmazott védőoltás meggyőződésből való visszautasítása okán eszközölt bármilyen jogkorlátozás?”

6. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy Magyarország területén nem alkalmazható olyan védőoltás, amelynek rövid és hosszútávú egészségügyi mellékhatásaiért a gyártója nem vállal teljes körű jogi felelősséget?”

7. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem vezethető be kötelező védőoltás?”

8. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható üzletek működése?”

9. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a templomok működése?”

  1. A szóban forgó – 5-9. számú – kérdések tekintetében az NVI elnöke, az Nsztv. 10. §-ában foglalt hatáskörében eljárva – a kérdések benyújtástól számított 5 napon belül – a kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát ugyancsak elvégezte, azokat a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Bizottság elé terjesztette.
  2. A Bizottság a 2021. szeptember 23-án tartott ülésén a 2021. augusztus 2. napján benyújtott kérdéseket a következők szerint bírálta el: az 1. kérdés tekintetében megállapította, hogy az nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében és az Nsztv. 9. §-ban rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta. A 2., 3. és 4. kérdések vonatkozásában pedig a Bizottság arra tekintettel tagadta meg a kérdések hitelesítését, hogy azok az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tiltott tárgykört érintik. Szervező a hitelesítést megtagadó 28-31/2021. számú NVB határozatok ellen felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be.
  3. A Bizottság 2021. október 6-i ülésén bírálta el a 2021. augusztus 9-én benyújtott 5 kérdést, és valamennyi esetében – a 37-41/2021. számú NVB határozataiban – a hitelesítés megtagadásáról döntött. Az 5. és az 9. kérdés tekintetében az Alaptörvény 8. cikkében foglalt követelményeknek való meg nem felelést, a 6. kérdés esetében a népszavazási egyértelműség sérelmét, míg a 7. és 8. kérdések tekintetében az Alaptörvény és az egyértelműség sérelmének együttes fennállását állapította meg. Szervező a 37-41/2021. számú NVB határozatokkal szemben felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.
  4. 2021. szeptember 6. napján Szervező további hat népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Bizottsághoz, az alábbi kérdésekben:

10. „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson, mely kimondja, hogy az új koronavírus okozta megbetegedések, az influenzához hasonlóan, a nem bejelentendő megbetegedések közé tartoznak?”

11. „Támogatja-e Ön, hogy a az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § szövege az abban meghatározott tulajdonságok felsorolásánál a következő szöveggel egészüljön ki: „új koronavírus elleni be nem oltottsága”?”

12. „Támogatja-e Ön, hogy a rémhírterjesztés büntetőjogi tétel szövege a Magyar Köztársaságbeli legutolsó formáját nyerje vissza?”

13. „Támogatja-e Ön, hogy hogy kiskorú gyermekeket a szülő hozzájárulása nélkül az új koronavírus okozta megbetegedés elleni vakcinákkal beoltsanak?”

14. „Támogatja-e Ön, hogy az új koronavírus elleni védőoltásokban részesült és azután bármilyen okból elhunyt személyek számáról, neméről, életkoráról és alapbetegségéről ugyanolyan naprakész információt nyújtson a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint amilyent az új koronavírusos elhunytakról nyújt a koronavirus.gov.hu/elhunytak internetes oldalon?"

15. „Támogatja-e Ön, hogy a magyar állam a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon nyújtson be feljelentést azon magyarországi személyek ellen, akik egészségügyi beavatkozás kötelezővé tételével sértették meg a 2002. évi VI. törvénnyel kihirdetett Oviedói Egyezmény 2. cikkét és 5. cikkét?”

  1. A kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva elvégezte, és mivel a jogszabályi követelményeknek megfeleltek, azokat a Bizottság elé terjesztette.
  2. A Bizottság e hat, népszavazásra feltenni kívánt kérdés kapcsán a 46/2021., a 47/2021., a 48/2021., a 49/2021., az 50/2021. és 51/2021. számú határozataiban megállapította, hogy Szervező 2021. augusztus 2. és szeptember 6. között három részletben összesen 15 országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be, amelyekkel kapcsolatban átfogó, mélyreható vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy azok egy tárgykörben kerültek megfogalmazásra, illetve azonos cél elérésére irányulnak. Ezen kívül rámutatott arra is, hogy a Szervező a 2021. augusztus 9. napja és 2021. szeptember 6. napja között úgy nyújtott be összesen 11 országos népszavazásra javasolt kérdést, hogy egyik esetben sem várta meg a Bizottságnak a 2021. augusztus 2. napján benyújtott kérdéseivel kapcsolatos, a hitelesítés tárgyában hozott döntését. Végül, megállapította azt is, hogy Szervező egy esetben sem élt jogorvoslattal azokkal a határozatokkal szemben, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság – a fentiekben jelzett időpontokban – már megtagadta a kérdések egy részének a hitelesítését (1-9. kérdések). E körülményeket értékelve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Szervező figyelmen kívül hagyta azon – a népszavazás alkotmányos rendeltetéséből eredő – feladatát, illetve felelősségét, hogy a népszavazásra szánt kérdést oly módon szükséges megfogalmaznia, ami megfelel az Alaptörvényben foglalt és más jogszabályi feltételeknek. A Bizottság ezért rögzítette, hogy Szervezőnek e magatartása visszaélésszerű joggyakorlásnak minősült a tekintetben is, ha ennek során az a cél vezérelte, hogy a kérdéseket elbíráló Nemzeti Választási Bizottság válassza ki a hasonló kérdések közül a megfelelőt {lásd: Kúria Knk.VII.37.520/2017/2., Indokolás [39]} és abban az esetben is ez a helyzet, ha a Szervező – a népszavazás megtartására irányuló valódi szándék nélkül – csupán a veszélyhelyzet során alkalmazott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ellenvéleményét kívánta kifejezni a népszavazási kérdések elbírálásával együtt járó nyilvánosság felhasználásával. {Lásd: 46/2021. NVB határozat, Indokolás [24]; 47/2021. NVB határozat, Indokolás [24]; 48/2021. NVB határozat, Indokolás [25]; 49/2021. NVB határozat, Indokolás [24]; 50/2021. NVB határozat, Indokolás [24]}
  3. A Bizottság álláspontja szerint önmagában a kérdések számossága nélkül is felvetette a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét az olyan választópolgári magatartás, amely annak ismeretében, hogy a koronavírus okozta járvány emberek ezreinek életét, egészségét és megélhetését veszélyezteti, olyan népszavazási kérdés hitelesítését kéri, amely lényegében a koronavírus elleni védőoltás szükségességét és biztonságos alkalmazhatóságát kérdőjelezi meg. {Lásd: 46/2021. NVB határozat, Indokolás [26]; 47/2021. NVB határozat, Indokolás [26]; 48/2021. NVB határozat, Indokolás [27]; 49/2021. NVB határozat, Indokolás [26]; 50/2021. NVB határozat, Indokolás [26]}
  4. A Bizottság nem vitatta el Szervezőnek azt a jogát, hogy a világjárvány, illetve az annak leküzdése érdekében hozott intézkedések kapcsán kifejtse véleményét, azonban a Bizottság rámutatott arra, hogy ennek eszköze az előzőekben említett oknál fogva nem lehet az országos népszavazás intézménye. Annak alkotmányos rendeltetésével ugyanis nem fér össze az olyan szervezői joggyakorlás, amely a fennálló pandémia miatt alappal veti fel a járványban elhunytak hozzátartozói kegyeleti jogának és a megbetegedett emberek testi és lelki egészséghez való jogának, végső soron tehát az Alaptörvényben mindenekfelett garantált emberi élethez és méltósághoz való jognak a sérelmét. {Lásd: 46/2021. NVB határozat, Indokolás [27]; 47/2021. NVB határozat, Indokolás [27]; 48/2021. NVB határozat, Indokolás [28]; 49/2021. NVB határozat, Indokolás [27]; 50/2021. NVB határozat, Indokolás [27]}
  5. A Bizottság összefoglalóan megállapította, hogy Szervezőnek az a magatartása, hogy pandémia idején, alig egy hónap alatt 15 olyan országos népszavazási kezdeményezést terjesztett elő, amelyek tárgyukat tekintve mind a koronavírus járvánnyal szembeni küzdelem létjogosultságát kérdőjelezik meg - figyelemmel arra is, hogy ebből 11 kérdés benyújtására az első 4 kérdés elbírálását meg sem várva került sor – megalapozta azt, hogy a Bizottság a hitelesítés egyéb feltételeinek vizsgálata nélkül, önmagában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvbe ütközés okán tagadja meg a kérdés hitelesítését. {Lásd: 46/2021. NVB határozat, Indokolás [29]; 47/2021. NVB határozat, Indokolás [29]; 48/2021. NVB határozat, Indokolás [30]; 49/2021. NVB határozat, Indokolás [29]; 50/2021. NVB határozat, Indokolás [29]}

IV.

[A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének vizsgálata]

  1. Szervező által benyújtott, jelen eljárás tárgyát képező kérdés célja, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amely előírja, hogy a kormánypárt valamennyi országgyűlési képviselője, kötelező módon felvegye az új koronavírus elleni vakcinák három dózisát egy, polgári személyekből álló ellenőrző bizottság felügyelete mellett. A Bizottság szükségesnek tartja megvizsgálni, hogy – a fentiekben ismertetett előzmények tükrében – összefér-e a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével az, hogy Szervező az említett kérdés benyújtásával kezdeményezett országos népszavazási eljárást.
  2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye azon túl, hogy a jogalkalmazás egészét átható alapelv, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében nem csupán a választási eljárás, hanem a népszavazási eljárás alapelve is. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a népszavazás jogintézményével való visszaélések ellen fogalmazódott meg.
  3. Az Alkotmánybíróság a 18/2008. (III. 12.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) értelmezte népszavazás intézménye kapcsán a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, és kifejtette, hogy „[a] a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia.” Az Alkotmánybíróság továbbá rámutatott arra is, hogy a „választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. (…) az országos népszavazási eljárás minden szakaszára (…) és az eljárás minden résztvevőjének az eljárására”. 
  4. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a népszavazási eljárásban való érvényesítése következik az állam intézményvédelmi funkciójából is. „Ez az intézményvédelmi kötelezettség a céljának, rendeltetésének megfelelő, azt szolgáló és kifejezésre juttató országos népszavazást illeti meg, s nem azt jelenti, hogy mindenre tekintet nélkül elsőbbséget élvez egy-egy népszavazási kezdeményezés. Az intézményvédelem körébe tartozik tehát az is, ha az állam a nem céljának és rendeltetésének megfelelő népszavazási kezdeményezéseket nem részesíti védelemben” [26/2007. (IV. 25.) AB határozat].
  5. Az alkotmánybírósági megállapításokat is figyelembe véve a Kúria a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét illetően a Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében korábbi döntései (Knk.VII.37.520/2017/2., Knk.IV.37.525/2017/2., Knk.IV.37.522/2017/2., Knk.IV.37.521/2017/2., Knk.VII.37.523/2017/2.,  Knk.VII.37.524/2017/2.) alapján rögzítette, „hogy az olyan szervezői magatartás, amely az érdemben azonos tartalmú, ám szövegszerűen némiképp eltérő népszavazási kérdések hitelesítésére irányul, alappal vetheti fel ezen alapelv sérelmét. Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése ugyan nem zárja ki, hogy ugyanazon szervező ugyanazon tárgykörben több, különböző módon megfogalmazott népszavazási kérdést nyújtson be, ugyanakkor e jogszabályhely tág értelmezése visszaélésszerű joggyakorlatot sem eredményezhet. A népszavazási kérdések hitelesítésére vonatkozó eljárás célja ugyanis nem az, hogy a hitelesítésre feljogosított NVB, vagy a hitelesítést felülvizsgáló Kúria a szervező érdemben azonos tartalmú kérdései közül kiválassza a hitelesítésre alkalmasat. A szervező feladata és felelőssége, hogy egy adott népszavazási tárgykörben olyan kérdést fogalmazzon meg, amely a kérdéssel szemben támasztott alkotmányos és egyéb jogszabályi feltételek alapján a hitelesítést lehetővé teszi.” [Indokolás [34] bekezdés].
  6. A Kúria a Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében hivatkozott az Abh. azon megállapítására is, amely szerint „közjogi értelemben nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan kezdeményezői magatartás, amely ugyanabban a tárgykörben egymást rövid időszakon belül követő újabb és újabb népszavazásra bocsátandó kérdések hitelesítésére irányul”.
  7. Szervező 2020 júliusa és 2021 szeptembere között összesen 18 alkalommal nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést, amelyek célja valamennyi esetben az új koronavírussal, illetve az azzal szembeni védekezés okán, a veszélyhelyzet során alkalmazott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ellenvéleményének kifejezése, valamint az, hogy a pandémia kapcsán a Kormányrendeletek által előírt korlátozó intézkedésektől országos népszavazás útján az Országgyűlés térjen el.
  8. Ezzel szemben a jelen eljárás tárgyát adó kezdeményezés célja – Szervező korábbi, országos népszavazási kezdeményezéseinek következetes tartalmával szöges ellentétben –, hogy az Országgyűlés törvény útján írja elő a kormánypárt valamennyi országgyűlési képviselője számára, hogy kötelező módon felvegye az új koronavírus elleni vakcinák három dózisát.
  9. A Kúria Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében rögzítette, hogy „azt, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás mikor jelentheti önmagában (egyedüli, önálló tényállási elemként) a hitelesítés megtagadásának okát, az adott ügy speciális körülményei dönthetik el, tehát esetről-esetre kell vizsgálni”. {Indokolás [38]}
  10. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, egyezően a Kúria Knk.IV.37.484/2013/2. számú határozatában rögzített érveléssel, a nép közvetlen hatalomgyakorlásával össze nem férő, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül az a népszavazási kezdeményezés, amely a körülményekből, a felvett és bizonyított tényállásból (pl. a benyújtott kérdések megfogalmazásának elemzéséből, a kezdeményező eljárásából, nyilatkozataiból) megállapítható, hogy a politikai közösség döntési helyzetbe hozásának valódi szándéka nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával kezdeményez népszavazást. Az Nsztv. preambuluma – egyebek mellett - „az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében” jelöli meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Nem rendeltetésszerű a népszavazási kezdeményezés intézményének alkalmazása akkor, ha az a kérdés, amelyben a kezdeményező a nép döntését várja, nem minősíthető az egész politikai közösség szempontjából relevánsnak, az egész politikai közösség sorsát befolyásoló jelentőségűnek. {52/2021. NVB határozat, Indokolás [20]}.
  11. A Nemzeti Választási Bizottság korábban több döntésében is úgy foglalt állást, hogy nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, ha a szervező abszurd célra irányuló kérdés hitelesítését kezdeményezte {lásd: 38/2017. NVB határozat, Indokolás [13]; 39/2017. NVB határozat, Indokolás [13]; 40/2017. NVB határozat, Indokolás [13]} Az Alkotmánybíróság gyakorlata pedig a népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétesnek értékelte azt az eljárást, amely „komolytalan” tartalmú kérdés hitelesítésére irányult [lásd: 100/2007. (XII. 6.) AB határozat. ABH 2007, 824, 832; 18/2008. (III. 12.) AB határozat, ABH 2008, 212, 221] és a Kúria – az alkotmánybírósági gyakorlatra alapozva döntését – szintén megállapította, hogy „[b]izonyosan felveti a rendeltetésellenes joggyakorlást, ha a feltett kérdés komolytalan (a népszavazás intézményéhez méltatlan)” {Kúria, Knk.VII.37.520/2017/2., Indokolás [41]}.
  12. A Nemzeti Választási Bizottság a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés vizsgálata során figyelemmel volt arra a tényre, hogy Szervező a pandémia idején számos olyan országos népszavazási kezdeményezést terjesztett elő, amelyek tárgyukat tekintve mind a koronavírus járvánnyal szembeni intézkedések (így például a kötelező védőoltás) létjogosultságát kérdőjelezték meg {lásd: 39/2021. NVB határozat}, majd ezt követően, fél év elteltével pedig egy olyan kezdeményezést nyújt be, amelynek célja éppen a koronavírus elleni védőoltás bizonyos személyek számára való kötelezővé tétele. A Nemzeti Választási Bizottság nem hagyhatta figyelmen kívül továbbá azt sem, hogy Szervező a kezdeményezés alapján kizárólag a „kormánypárti” országgyűlési képviselők számára tenné kötelezővé az új koronavírus elleni vakcinák valamelyike három dózisának a felvételét. Utóbbi feltétel nyilvánvalóan összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése okán Magyarország Kormánya a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelettel, illetve a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelettel rendelkezett az új koronavírus elleni védőoltások – Szervező által korábban elvetendőnek tartott – kötelezővé tételéről.
  13. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés formailag ugyan arra irányul, hogy az Országgyűlés jogszabályi kötelezettséget állapítson meg az említett személyi kör kötelező védőoltásával kapcsolatban. Ugyanakkor a kérdés tartalmi vizsgálatát elvégezve – a fentiek alapján – rögzíthető, hogy az abban szereplő kötelezés egy olyan ironikus megfogalmazású véleménynyilvánításnak tekinthető, amely alapján megalapozottan lehet arra következtetni, hogy Szervező szándéka valójában nem a kötelező védőoltás említett formájának bevezetését célozza.
  14. A Nemzeti Választási Bizottság nem vitatja el Szervezőnek azt a jogát, hogy a kötelező védőoltásról, vagy azokról a személyekről, akik a kötelező védőoltással egyetértenek, illetve akik az azt érintő szabályozás megalkotásában részt vettek, kifejtse véleményét, ennek eszköze azonban nem lehet az országos népszavazás intézménye. Annak alkotmányos rendeltetésével ugyanis nem fér össze az olyan szervezői joggyakorlás, amelynek célja ténylegesen nem az, hogy a választópolgárokat valamely kérdésben állásfoglalásra késztesse, és az Országgyűlést pedig e döntés végrehajtására, hanem kizárólag az, hogy a népszavazás intézményéhez méltatlan kérdés megfogalmazásával – és a népszavazási kérdések elbírálásával együttjáró nyilvánosság felhasználásával – kifejezhesse véleményét.
  15. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy azért nem rendeltetésszerű Szervező joggyakorlása, mert abszurd célra irányuló, komolytalan, így a népszavazás intézményéhez méltatlan kérdés hitelesítését kezdeményezte. {Vesd össze: 52/2021. NVB határozat, Indokolás [24]}
  16. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában foglalt hatásköre alapján a kezdeményezés hitelesítésének megtagadásáról döntött.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, az Nsztv. 3. § (1), 2-4. §-án, 6. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. §-án és 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 28.

Dr. Bozsóki Éva

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese