381/2022. NVB határozat - az A. N. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

381/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság az A. N. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 20/2022. (IV. 21.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]

  1. Beadványozó 2022. április 4. napján kifogást nyújtott be a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem miatt.
  2. Előadta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egyik választási plakátját, amely Szikora István képviselőjelöltet népszerűsítette, a plakátra önkényuralmi jelkép rajzolásával – nevezetesen „Hitler-bajusz” és horogkereszt rajzolásával – ismeretlen személy megrongálta. Meglátása szerint ezen jelképpel a jelölt, illetve a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet közéleti tevékenysége került bírálásra, illetve e cselekmény alkalmas arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat, mint jelölő szervezetet és Szikora István képviselőjelöltet a nemzetiszocialistának, illetve a nemzetiszocialista eszmékkel egyetértő személynek, valamint szervezetnek állítsa be, ezzel a Mi Hazánk Mozgalom és Szikora István választási esélyeit jogellenes módon lerontsa.
  3. Az eljárási határidő megtartottsága tekintetében a Ve. 209. § (2) bekezdésére hivatkozott, amely a folyamatos jogsértés esetén a kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályt tartalmazza. Ezt követően rögzítette, hogy a kifogásolt cselekmény „2022. március 26-án késő délután került bejelentésre a https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/98695/onkenyuralmi-jelkep webcím alatt, a bejelentésről a jelölt illetve a jelölő szervezet reálisan 2022. 03. 28. napján szerzett tudomást, s a bejelentéssel kapcsolatban semmilyen visszajelzés nem érkezett, ezért reálisan feltételezhető, hogy a sérelmezett állapot a bejelentést megelőző 3. napon fennállt illetve mai napig fennáll.”
  4. Beadványozó véleménye szerint a plakát ily módon történt megrongálása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, mivel meglátása szerint nem lehet szó tiszta választásról, ahol a választópolgárt joggyakorlásában jogellenes eszközökkel befolyásolják, őt valótlan és súlyosan becsületsértő információkkal látják el, szavazatának irányát jogellenes eszközökkel térítik el. Beadványozó szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv azért sérül, mert a választók súlyosan jogellenes eszközzel való megtévesztése jogellenes előnyt eredményez azon jelölt és lista számára, aki a jogellenes eszköz kárvallottja, és jogszerűtlenül hátrányt eredményez a jogellenes eszköz által nem érintett érdekeltek számára. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme kapcsán pedig előadta, hogy a választói akarat súlyosan jogsértő eszközökkel történő befolyásolása meghatározott jelölt, lista hátrányára tisztességtelen és jogsértő cselekmény, ekként ilyen cselekmény elkövetése fogalmilag kizárja a jóhiszeműséget.
  5. Mindezek mellett a kifogásával sérelmezett magatartás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi. C. törvény (a továbbiakban: Btk.) több rendelkezésébe ütközik, így a Btk. 371. § (1) bekezdésébe, a Btk. 227. § (1) bekezdésébe, illetve a 350. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik.
  6. Kifogásához mellékelt egy fényképet a kifogással sérelmezett plakátról.
  7. A fentiekre tekintettel arra kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.
  8. Ezt követően Beadványozó 2022. április 20. napján 0 óra 47 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, az OEVB hallgatása miatt a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján.
  9. Beadványozó előadta, hogy 2022. április 4-én kifogást nyújtott be az OEVB részére, amelyben egy önkényuralmi jelképpel megrongált plakátot kifogásolt. Előadta, hogy plakát említett módon való megrongálása egyfelől a Ve. 2 § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi rendelkezések sérelmét idézte elő, másfelől a továbbiakban: Btk. több rendelkezésébe is ütközik.
  10. Ismertette, hogy 2022. április 5-én dr. Gortvay István OEVB elnök a következő e-mailt juttatta el az e-mail címére:

„Tisztelt Dr. P. P. r. ezredes, rendőrségi tanácsos Úr!

Illetékességből mellékletben továbbítom A. N. 2022. április 4. napján OEVB-hez beküldött kifogását.

Tisztelettel:

dr. Gortvay István OEVB elnök”

  1. Kifejtette, hogy ezen kívül más értesítést nem kapott, amiből kiderült volna, hogy az OEVB a kifogásról bármiféle döntést hozott volna, ezért véleménye szerint dr. Gortvay István jogellenesen tette át az V. Kerületi Rendőrkapitányság részére a kifogását anélkül, hogy azt az OEVB elbírálta volna.
  2. Hozzáfűzte, hogy 14 napot várt arra, hogy az OEVB mégis érdemében elbírálja a kifogását, azonban ez a választási szerv hallgatása miatti kifogása benyújtásának időpontjáig nem történt meg.
  3. E körben hivatkozott és becsatolta az OEVB döntéseinek elektronikus elérhetőségét (linkjét) is. Előadta, hogy ennek tanúsága szerint az OEVB az utolsó határozatát 2022. április 9. napján hozta meg.
  4. A továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 208. §-át, valamint a 209. § (2) bekezdését. Ennek kapcsán kijelentette, hogy a kifogás benyújtásakor is fennállt, ugyanis az OEVB a Ve.-ben rögzített elbírálási határidő majdnem ötszörösének eltelte óta sem bírálta el a jogszerű választási kifogását.
  5. Beadványozó hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 367/2022. számú határozatára is, amelyet T. R. beadványozó meglátása szerint ezzel analóg ügyben nyújtott be.
  6. Előadta, hogy a kifogásban részletezett magatartás a Ve. több pontját is megsérti. E körben hivatkozott és idézte a Ve. 208. §-át és kifejtette, hogy jelen ügyben mindkét feltétel fennáll, hiszen a választói névjegyzékben szereplő személy és az általa kifogásolt magatartás a választói akarat jogellenes eszközzel történő befolyásolása, ezáltal a választási alapelv megsértésének minősül, ezért meglátása szerint a választási kifogás benyújtásának feltételeit kimeríti.
  7. Beadványozó továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 213. § (1) bekezdését.
  8. Álláspontja szerint ügyében az áttétel feltételei nem álltak fenn. Előadta, hogy a Budapest 1. számú OEVB a kifogását az V. Kerületi Rendőrkapitányság részére tette át egy egyszerű e-mail útján, tehát jegyzőkönyvet valószínűleg nem vettek fel.
  9. Beadványozó kifejtette, hogy a Ve. 218. § (1) alapján a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Álláspontja szerint ezért a határidő túllépésének az oka nem lehet bizonyítási eljárás lefolytatása, ugyanis a választási kifogási eljárásban nincs helye bizonyítási eljárásnak.
  10. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a választási szerv hallgatása miatti kifogása elbírálására a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, tekintettel a Ve. 297. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra, ugyanis az NVB dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az OEVB hatáskörébe. Beadványozó álláspontja szerint az ügy kifejezetten az NVB hatásköre, mivel a jogsértésben az OEVB érintett.
  11. Kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. §-a alapján állapítsa meg, hogy az általa kifogásolt magatartással megsértették a Ve. általa megjelölt szakaszait, továbbá tiltsa el a jogellenes magatartást tanúsító személyt a további jogsértéstől.
  12. Emellett kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól azt is, hogy a Ve. 218. §-a alapján a kifogásának adjon helyt és a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján kötelezze az OEVB-t, hogy az eljárást soron kívül folytassa le.
  13. A Nemzeti Választási Bizottság a 373/2022. számú határozatával a választási szerv hallgatása miatt benyújtott kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy sérült a Ve. 214. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése azáltal, hogy az OEVB részéről Beadványozó 2022. április 4-én benyújtott kifogása nem került elbírálásra.
  14. A Nemzeti Választási Bizottság továbbá Beadványozó 2022. április 4-én benyújtott kifogását – a Ve. 242. § (1) bekezdés a) pontja alapján – megküldte az OEVB-nek és a kifogás soron kívüli elbírálására utasította.
  15. Ennek megfelelően az OEVB a 20/2022. (IV. 21.) számú határozatával a Beadványozó 2022- április 4. napján benyújtott kifogásának részben helyt adott és megállapította a jogszabálysértés tényét.
  16. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogásban megjelölt tevékenység álláspontja szerint sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontját, azonban az OEVB-nek nincs lehetősége a plakát ismeretlen rongálóját, mint jogsértőt eltiltania további jogszabálysértéstől, így a kifogást e tekintetben elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 24-én 8 óra 4 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra való hivatkozással, hogy az OEVB 20/2022. (IV. 21.) számú határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.
  2. Érintettsége kapcsán Beadványozó előadta, hogy az ügyben azért érintett, mivel az eljárást 2022. április 4. napján benyújtott kifogásával ő indította meg, amelynek a végkifejlete az OEVB által 2022. április 21. napján meghozott 20/2022. (IV. 21) határozat.
  3. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozatában hibás módon a Nemzeti Választási Bizottság 323/2022 számú határozatára hivatkozik, holott e határozat az Ukrán Országos Önkormányzatban megüresedett képviselői mandátum betöltése tárgyában keletkezett, amellyel az OEVB nem az ügyhöz kapcsolódó határozatot citált a 20/2022. számú határozatában.
  4. Előadta továbbá, hogy az OEVB határozatának indokolásában a következő szerepel: "a kifogástevő nem tartalmazza a jogszabálysértő adatait". Meglátása szerint azonban az, hogy ő, mint Beadványozó tartalmazzak adatokat, fogalmilag kizárt, ugyanis az ember nem tartalmaz adatokat, hanem a személy „iratai” tartalmaznak adatokat. Meglátása szerint e mondat egyébként is félreérthető, mivel véleménye szerint úgy is értelmezhető, hogy a Beadványozó adatai jogszabálysértőek. Ennek alapján véleménye szerint a helyes megfogalmazás a következőképp hangozna: "a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértő személy adatait" vagy "a kifogástevő nem adta meg a jogszabálysértő személy adatait".
  5. Álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet sérti, ha a választási szerv több helyen alaki hibás határozatot hoz. Emellett meglátása alapján az OEVB határozata azért is sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, mert az OEVB nem teljesítette indokolási kötelezettségét.
  6. Fellebbezéséhez mellékelte az OEVB 20/2022. (IV. 21.) számú határozatát.
  7. Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az OEVB 20/2022. (IV. 21.) számú határozata több helyen alaki hibától szenved és az OEVB nem teljesítette indokolási kötelezettségét, valamint változtassa meg a határozatot oly módon, hogy az alaki hibák kijavításra kerülnek és az indokolási kötelezettség teljesül.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  4. A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
  5. Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
  6. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
  7. A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
  8. A következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}.
  9. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mint természetes személy nyújtotta be fellebbezését, amely során az érintettség alátámasztására fellebbezése bár tartalmazott érvelést – azaz, hogy a 2022. április 4. napján benyújtott kifogásával jelen eljárást ő indította – azonban nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna.
  10. Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy az OEVB határozata alapjául szolgáló kifogást Beadványozó nyújtotta be, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
  11. A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. §-án és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 25.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke