365/2024. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

365/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 9. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2024. június 3-án 15 óra 57 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB, Bizottság).

[2]    A kifogás szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (továbbiakban: MTVA), Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölő szervezetek megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.

[3]    Beadványozó álláspontja szerint a jogsértés abban merül ki, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök 2024 május 31. napján interjút adott a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország!” c. műsorában (a továbbiakban: Műsorszám), amely meglátása szerint egyértelműen pártpolitikai jellegű, választási kampánytevékenységnek minősül és e formájában jogsértő.

[4]    Említést tesz arról, hogy a Műsorszámban ugyanazon mondatok, kifejezések, szlogenek és állítások szerepelnek, mint amelyeket a Orbán Viktor, a Fidesz jelölő szervezet elnöke a választási gyűlésein és politikai kampányszövegeiben, kampányanyagaiban is megjelenít. Érvelésének alátámasztásául példaként idézi a Műsorból az alábbiakat: „Tehát ez erős érv, ezen állok én, és azt kérem a magyaroktól minden választáskor, most is, hogy ebben támogassák meg a magyar kormányt.”; „Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett, tehát akkor küldjük őket az Európai Parlamentbe, ha békét akarunk.”

[5]    Beadványozó rögzíti, hogy az MTVA által közölt interjú azért válik jogsértővé, mert Orbán Viktor miniszterelnöki minőségében eljárva pártpolitikai tartalmú beszédet mondott egy közpénzből finanszírozott állami rádiócsatornán választási kampány idején, ami így - álláspontja szerint - kampánytevékenységnek minősül, nem biztosítva egyenlő megjelenési felületet a jelöltek számára.

[6]    Beadványozó érvelésében felhívja a Ve. 140. §, 141. § és 142. §-ait, valamint ismerteti a választási kampányban a jelölti és képviselői minőség (ún. „többes szerepvállalás”) elhatárolásának kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatban megjelenő szempontjait. Ezzel összefüggésben utal arra, hogy Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnök, egyben a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek jelöltje a 2024. évi európai parlamenti képviselők választásán.

[7]    Beadványozó kifogásában hangsúlyozta, hogy természetesen Orbán Viktornak mint miniszterelnöknek joga van a közszolgálati médiában, amelynek része a Kossuth Rádió is a Kormány politikájáról tájékoztatni a közvéleményt. Azonban a Ve. szabályai a miniszterelnök ezen tevékenysége körében is korlátokat állítanak, különösen akkor, ha a hivatalban lévő miniszterelnök egyben jelölt is az adott választáson. Beadványozó meglátása szerint a jogsértés éppen ezért azzal valósult meg, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki mondandóját a jelölti, illetve a jelölő szervezeti minőségével összekötötte, így megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.

[8]    Beadványozó az egyes alapelvi jogsértések kapcsán megjegyzi, hogy a választás tisztaságával [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont] nem összeegyeztethető a törvényellenes kampánytevékenység. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára utalva rögzíti, hogy az esélyegyenlőség követelményét nyilvánvalóan sérti, ha egy jelölt, jelölő szervezet olyan lehetőséget kap kampánytevékenység folytatására, amely más jelöltnek, jelölő szervezetnek nem adatott meg akkor, ha erre a kampánytevékenységre lehetőséget közpénzből biztosították. Az e) pont szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme pedig meglátása szerint megvalósul azzal, hogy a Miniszterelnök a neki egyébként lehetőségként adott tájékoztatási tevékenységét olyan módon végezte, hogy azt a képviselői tevékenységével összekapcsolta, amely kapcsolat, ahogyan arra a Kvk.III.39.043/2024/8. számú határozat is utal, kampánytevékenységgé teszi az egyébként Ve. 142. § alá tartozó tevékenységet.

[9]    Az eset összes körülményének vizsgálata körében Beadványozó szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a szimbólumok, amelyek egyébként a Kúria gyakorlatában lényegesnek minősülnek (párt, jelölő szervezet megjelenítése, választásra utalás, konkrét irányú szavazásra buzdítás) mind megjelennek Orbán Viktor nyilatkozatában. Beadványozó szerint kiemelendő a nyilatkozat elhelyezkedésének helye is, ugyanis a zárszóban kapott helyet az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint kire kell szavazni, amely arra a szervre mutat, amely az ő vonatkozásában jelölő szervezet, illetve saját magára, mint jelöltre. Beadványozó szerint ezzel az összekötéssel az egész interjú kampánytevékenységgé vált, hiszen az abban elmondott, kormányzatainak mondott nézőpontokat azonosította a jelölő szervezetei véleményével, erősítve azokat, illetve erősítve saját jelölti esélyeit.

[10] Mindezekre figyelemmel kérte a választási bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg a jogsértést, b) pontja szerint a jogsértőket (Orbán Viktor, FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölő szervezeteket) tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a 218. § d) pontja szerinti kérte, hogy a Bizottság szabjon ki bírságot. A nyilvánvalóan szándékos jogsértés miatt és a jogsértés súlyára tekintettel maximális mértékű bírság kiszabására tett javaslatot Beadványozó.

[11]      Beadványozó a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bizonyítékként a https://kormany.hu/beszedek-interjuk/miniszterelnok/orban-viktor-interjuja-a-kossuth-radio-jo-reggelt-magyarorszag-cimu-musoraban-20240531 internetes oldalon elérhető, a beszélgetés leiratát tartalmazó linket jelölte meg.

[12] Az NVB titkársága 2024. június 3. napján a Ve. 151. § (3) bekezdése alapján rövid úton megkereste a Kossuth Rádió médiaszolgáltatást nyújtó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) mint médiaszolgáltatót a kifogásolt műsorszám beszerzése végett, valamint értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.

[13] Az MTVA és a Médiaszolgáltató (továbbiakban együttesen: Érintett) 2024. június 4. napján a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország” című, 2024. május 31-én sugárzott műsorát, valamint megküldött nyilatkozatukban a következőket rögzítették.

[14] Érintett észrevételében rávilágított arra, hogy az MTVA és a Médiaszolgáltató egymástól elkülönülő jogi személy, őket nem lehet egymással azonosítani. Az MTVA műsort gyártó jogi személy, aki e minőségénél fogva nem végez médiaszolgáltatói tevékenységet, nem közvetít a közönséghez műsort, így a Kossuth Rádiót sem üzemelteti, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 108. §-a értelmében támogatja a közszolgálati médiaszolgáltató feladatainak ellátását, erre irányuló megrendelésre elvégzi médiatartalmainak készítését.

[15] Az észrevételben hangsúlyozta, hogy a Műsorszám kapcsán is annak gyártását végezte el az MTVA, így meglátásuk szerint a Ve. alapelvek esetleges megsértéséért nem őket terheli felelősség, hanem az a médiaszolgáltató hatáskörébe tartozó kérdés.

[16] Továbbiakban az Érintett ismerteti, hogy a „Jó reggelt Magyarország” műsor általános közéleti tematikájú, amelynek péntekenkénti adásában, jellemzően heti rendszerességgel kerül sor a miniszterelnöki interjúra, amelynek keretében aktuális közéleti kérdések kerülnek megvitatásra.

[17] A megszólaló, Orbán Viktor személye kapcsán a nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy ott az említett személy nem mint pártpolitikus szólalt meg, hanem legfőbb közjogi méltóságként, és a Műsorszámban olyan közélet-társadalmi kérdésekről volt szó, amelyek vonatkozásában a Kormány hivatalos álláspontját fogalmazta meg.

[18] Érintett rámutat arra is, hogy az Mttv. 3. §, 7. § és a 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Ezt követően az észrevétel ismerteti a Műsorszámban elhangzott főbb témaköröket, majd rögzíti, hogy „A teljes interjú megmaradt a Kormány álláspontjának a Miniszterelnök részéről történő ismertetésénél, és nem tartalmazott semmilyen közvetlen felhívást arra, hogy a választók június 9-én hogyan szavazzanak.”

[19] Érintett rávilágít arra is, hogy a kifogás végén, ahol a marasztalásokat kéri megállapítani a Beadványozó az MTVA már nem kerül megjelölésre, kizárólag a miniszterelnök és a jelölő szervezetek jogsértésének megállapítására tesz indítványt a Beadványozó.

[20] Felhívja Érintett a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontját is, arra vonatkozóan, hogy a benyújtott kifogás nem tartalmaz érdemi okfejtést arra vonatkozóan, hogy az MTVA milyen módon sértette meg a Ve. alapelveit. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont vonatkozásában rávilágít arra, hogy az esélyegyenlőség alapelvének megsértését nem lehet kizárólag egyetlen műsorszám vonatkozásában vizsgálni, hanem annak megállapításához műsorfolyam vizsgálata szükséges, e vizsgálat lefolytatásához szükséges bizonyítékokat azonban – Érintett meglátása szerint - Beadványozó nem tárta a Bizottság elé.

[21] Összességében Érintett a kifogás elutasítását kérte a Bizottságtól.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22] A kifogás nem alapos.

[23] Az NVB elvégezte a kifogás formai vizsgálatát, és megállapította, hogy az érdemi vizsgálatra alkalmas az alábbiak szerint.

[24] A beadvány jelölő szervezettől származik, a jelölő szervezet nevében a kifogást benyújtó személy a jelölő szervezet által a P5 nyomtatványon, a jelölő szervezet nevében a választáson nyilatkozattételre jogosult meghatalmazottként került megjelölésre. A kifogás feltünteti a jelölő szervezet azonosításához szükséges adatokat, tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, valamint bizonyítékként tartalmazza a kifogást Műsorszám leiratának internetes elérhetőségét.

[25] A Beadványozó rögzíti továbbá, hogy a jogsértés 2024. május 31. napján történt észleléséhez képest határidőn belül nyújtotta be a kifogást.

[26] A Bizottság a kifogás kapcsán elöljáróban a következőket rögzíti. A kifogás alanyi körét tekintve három személy ellen irányul (MTVA, Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek) és három alapelv sérelmének a megállapítását kéri. A kifogás teljeskörű elbírálása érdekében a Bizottság a jogsértések vizsgálatát a kifogásban megjelölt személyek tekintetében külön-külön végzi el.

[27] Mindenekelőtt azonban a Bizottság szükségesnek tartja néhány fogalom tisztázását.

[28] Az Mttv. 203. § 32. pontja alapján közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag – a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására – e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató.

[29] A 203. § 40. pontja alapján médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

[30] Ugyanezen jogszabályhely 41. pontja határozza meg a médiaszolgáltató fogalmát: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

[31] Végül felhívja a Bizottság az Mttv. 203. § 47. pontját, amely szerint a műsorszám hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot.

[32] Az Mttv. 84. § (1) bekezdése és az Mttv. 203. § 32. pontja alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság.

[33] Az Mttv. 136. § (1) bekezdése alapján az Alap (értsd alatta MTVA) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

[34] Első pillérként a Bizottság - a fentiekre figyelemmel - az MTVA felelősségét vizsgálta meg a Beadványozó által jogsértésként megjelölt alapelvek vonatkozásában.

[35] E körben az NVB megállapítja, hogy - ahogy azt az Érintett által megküldött észrevétel is rögzíti - az MTVA műsort gyártó jogi személy, aki e minőségénél fogva nem végez médiaszolgáltatói tevékenységet, nem közvetít a közönséghez műsort, így a Kossuth Rádiót sem üzemelteti, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 108. §-a értelmében támogatja a közszolgálati médiaszolgáltató feladatainak ellátását, erre irányuló megrendelésre elvégzi médiatartalmainak készítését.

[36] A Bizottság rögzíti, hogy az Mttv. 41. § (4) bekezdés j) pontja alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala nyilvántartást vezet a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról. E nyilvántartás alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Kossuth Rádió állandó megnevezésű médiaszolgáltatás, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. médiaszolgáltató által nyújtott rádiós médiaszolgáltatás.

[37] A Bizottság rögzíti, hogy az Mttv. 203. § 41. pontja értelmében a médiaszolgáltató rendelkezik szerkesztői felelősséggel a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását.

[38] Beadványozó kifogásában többször utalt arra, hogy a Műsorszám „közpénzből finanszírozott állami rádiócsatornán”, „közszolgálati médiában” került közzétételre, azonban nem ad magyarázatot arra, és bizonyítékot sem tár a Bizottság alá, annak alátámasztására és igazolására, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. mint műsorszolgáltató helyett miért az MTVA felelősségének a megállapítását kéri a Műsorszámért a Bizottságtól.

[39] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdésének második fordulata alapján az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Megfelelő beadványozói okfejtés és bizonyítékok bemutatása nélkül, a Bizottság az NMHH nyilvántartására támaszkodva az MTVA, Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértéséért való felelősségét nem tartja megállapíthatónak, tekintettel arra, hogy az NMHH által vezetett közhiteles nyilvántartásban szereplő, médiaszolgáltatóra nézve bejegyzett adatok nem kerültek megdöntésre. Mindezek alapján az NVB a kifogást az MTVA vonatkozásában a fenti indokok alapján, a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

[40] Második pillérként a Bizottság Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének Ve. alapelvek megsértéséért való felelősségét vizsgálta meg.

[41] A Bizottságnak hivatalos tudomása van arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Fidesz-KDNP által állított listán nyert mandátumot, valamint a Fidesz-KDNP által, az Európai Parlament tagjainak 2024. évi általános választásán állított közös listán jelöltként is szerepel.

[42] Mindenekelőtt tehát a Bizottságnak abban az előkérdésben kellett döntést hoznia, hogy a miniszterelnök magatartása a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek vagy a Ve. 142. §-a értelmében az alól kivett tevékenységnek minősül-e.

[43] A Ve. 141. §-a egy főszabályt rögzít, míg a 142. § ennek a kivételszabályát. {Lásd: Kvk.III.39.100/2024/5. számú végzés, Indoklás [69] bekezdés}

[44] Az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú ügyben hozott határozatában határozata hangsúlyozta, hogy a Ve. 142. §-ának egyrészt alanyi hatálya van (magánszemélyek, Alkotmánybíróság, bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek), másrészt tárgyi hatálya van (magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység) {lásd: Indokolás [39]}.

[45] A Bizottság e részszemponton belül először azt vizsgálta, hogy a miniszterelnök a „más állami szervek” fordulat alá esik-e.

[46] A miniszterelnök sajátos közjogi státuszt tölt be, a kormány működésének középpontjában álló személy (lásd: Kvk.II.37.606/2019/4.).

[47] Ennek kapcsán az NVB felhívja az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.

[48] Az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése tartalmazza, hogy a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

[49] Alaptörvény 18. cikk (1) bekezdése szerint: a miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját.

[50] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Kormányt a miniszterelnök képviseli.

[51] A Bizottság rögzíti, hogy a Műsorszámban Orbán Viktor miniszterelnökként került bemutatásra, e tényt Érintett nyilatkozata sem cáfolta, a Műsorszám leirata alapján ez egyértelműen megállapítható.

[52] Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a miniszterelnök a Ve. 142. §-a szerinti alanyi körbe esik.

[53] Következő lépésben a Bizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a Műsorszám tematikája, az ott elhangzottak tartalma, megfeleltethetők-e a Ve. 142. §-a szerinti „jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység”-nek.

[54] A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Kormány a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kormányrendelet) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett.

[55] A Kormányrendelet 2. §-a a Kormány a veszélyhelyzet következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki.

[56] A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig meghosszabbítsa.

[57] A Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában kifejtett érvelését. E döntésében az Alkotmánybíróság a Kormányzati Tájékoztatási Központ által megküldött levél kapcsán vizsgálta, hogy a Kormánynak a kampányidőszakban kiküldött, az ukrajnai háborús helyzetről tájékoztató levele a Ve. 141. §-a szerint vagy a 142. §-a szerinti tevékenységnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette, hogy „a Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex, különösen háborús helyzetben. […] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. […] [A] Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás […]. {3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [35]-[40] bekezdései}

[58] Mindezek alapján megállapítható, hogy a miniszterelnöki interjút a veszélyhelyzet, mint speciális körülmény tükrében szükséges értékelni, hiszen egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni a Kormány kialakult külpolitikai álláspontját a helyzetről.

[59] A kifogásolt Műsorszámban a miniszterelnök kitért Ukrajna és Oroszország közötti háborús helyzetre, annak az Európai Parlamentben folyó munkára gyakorolt hatásaira. Kifejtette véleményét az Ukrajnába történő fegyverszállításokról, a tervezett európai sorkatonaságról, kifejezte aggodalmát a háború következményeivel kapcsolatban. Emellett említést tett az általános külpolitikai helyzetről is, amelyet a közelgő európai parlament tagjainak választása tükrében értékelt.

[60] A Bizottság rögzíti, hogy a teljes Műsorszám 24 perc 46 másodperc hosszúságú. A Beadványozó által kifogásolt - „Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett, tehát akkor küldjük őket az Európai Parlamentbe, ha békét akarunk.” – mondat az interjú végén, 24 perc 30 másodpercnél hangzik el, annak időtartama mindösszesen 7 másodperc. 24 perc 38 másodperctől már a műsorvezető interjút záró gondolata hangzik el.

[61] Az idézett mondatot megvizsgálva a Bizottság rögzíti, hogy az feltételes módban került megfogalmazásra (lásd „ha békét akarunk” kitétel), amely megfogalmazás egyben magában hordozza a választás lehetőségét, ekképpen valamely jelölő szervezetre való szavazásra buzdítást sem tartalmaz, egyet nem értés esetén biztosítja a szabad döntés lehetőségét. A Bizottság megjegyzi azt is, hogy a miniszterelnök a baloldalról, a háború- és békepárti képviselőkről általános értelemben szól, konkrétumok említése nélkül.

[62] A Bizottság értékelte azt is, hogy az idézett mondat az interjú egész hosszához viszonyítottan elenyésző időtartamú volt, hiszen a Műsorszám teljes hossza 1486 mp (24 perc 46 másodperc), a kifogásolt mondat pedig 7 másodperc hosszú volt.

[63] Összességében vizsgálva a teljes Műsorszámot és összevetve a Kormányt, közelebbről, a Statútumrendelet alapján a miniszterelnököt veszélyhelyzet idején terhelő tájékoztatási kötelezettségre a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a miniszterelnök által elmondottak a Ve. 142. § tárgyi hatálya (jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység) alá esnek.

[64] Mivel a Bizottság már korábban megállapította, hogy a miniszterelnök a Ve. 142. §-a szerinti alanyi körbe számít, utóbb pedig a tárgyi hatály feltételének való megfelelést állapította meg, így összességében arra a következtetésre jutott, hogy a Műsorszám egészét tekintve nem a választópolgári akarat befolyásolására irányul, hanem a Kormány Alaptörvény 15. cikke szerinti feladat-végrehajtásként - azaz állami szerv által, feladatkörében végzett tájékoztató tevékenységnek minősül -, ezért az nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, azaz kifogásolt Műsorszám a Ve. 142. §-ának feleltethető meg.

[65] A Bizottság figyelemmel volt az Alkotmánybíróság IV/2242/2024. számú ügyben határozatára is, amely kimondja, hogy a Ve. tételes jogi rendelkezését is alapelvi tükörben kell értékelni, a konkrét tényállásra vonatkoztatva. A 142. § lehetséges alapjogi korlát a választói, jelölő szervezeti jogokkal szemben, de alkalmazása esetén is lehetnek olyan körülmények, amelyek felvetik a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét. A 142. § jellemzően azt biztosítja, hogy ne legyen önmagában megkérdőjelezhető az, ha helyi önkormányzat és állami szerv a kampány időszakában is eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek. {Lásd Indokolás [41]}

[66] Mindezek alapján a Bizottság tehát nem mulaszthatja el a Ve. alapelvi jogsérelmek vizsgálatát sem.

[67] A joggyakorlatban Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelem – a választás tisztaságának megóvásának – megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása {Kvk.II.39.415/2022/2. Indokolás [33]}. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe {Kvk.VI.37.942/2016/2.}, valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel {Kvk.V.37.941/2016/3.}.

[68] Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a Műsorszám közzétételének célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, ezért a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsérelem megállapításának nincs helye.

[69] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között – alapelvsértés kapcsán az alábbi érvelést fejti ki.

[70] A Statútumrendelet 1. § (2) bekezdése alapján a miniszterelnök képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban, továbbá a miniszterelnök az Alaptörvény vagy jogszabály eltérő döntése hiányában intézkedik Magyarország képviseletéről valamennyi – az állam legfelsőbb szintű részvételét igénylő – Európai Unióval összefüggő ügyben. A 2. § (1) bekezdés értelmében a miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját, és irányítja ennek végrehajtását.

[71] A Miniszterelnök a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP közös listájáról nyert mandátumot, így közvetlen ismerete van a jelölő szervezetek nézeteiről, álláspontjáról, azaz jelen ügyben arról az említett jelölő szervezetek „a béke mellett” állnak.

[72] A Bizottság rögzíti azt, hogy a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP szerzett parlamenti többséget, a választópolgárok az ő programjuknak szavaztak bizalmat, a legerősebb legitimációval e két jelölő szervezet rendelkezik.

[73] Az ismertetett alaptörvényi rendelkezésekből, valamint Statútumrendelet felhívott rendelkezései alapján nyilvánvaló az is, hogy említett választópolgári felhatalmazás alapján az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott külpolitikai álláspontot, irányvonalat többek között a miniszterelnök hajtja végre. Mindez azt is jelenti, hogy mind az Európai Unióban (közelebbről a közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretein belül), mind a NATO-ban végső soron a miniszterelnök az, aki képviseli Magyarországot, valamint közreműködik a jelenleg zajló háborús konfliktus kapcsán képviselendő összeurópai álláspont kialakításában. Mindezekből következik az is, hogy a Miniszterelnök akkor tudja a leghatékonyabban képviselni Magyarország érdekeit és hatékonyan végrehajtani a „számára meghatározott külpolitikát”, ha az európai külpolitika irányvonalának meghatározására jogosult személyek, szervezetek, pártok az általa képviselt külpolitikával megegyező nézeteket képviselnek.

[74] A Miniszterelnök utolsó mondata, mintegy az egész beszélgetés összegzéseként a következőképpen hangzik: „Ma Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett, tehát akkor küldjük őket az Európai Parlamentbe, ha békét akarunk.” Az interjú egészére vetítve az idézett mondat akként értelmezhető, hogy a Miniszterelnök nem egyértelműen valamely jelölő szervezet melletti szavazásra buzdít, ösztönöz, hanem a Kormány tájékoztatási kötelezettsége körében a Kormány külpolitikájával (értsd alatta békepárti álláspont képviselete) leginkább megegyező nézeteket valló jelölő szervezeteket említ, úgy, hogy a mondat feltételes módú nyelvtani megfogalmazása mellett biztosítja az attól eltérő álláspontra való helyezkedés lehetőségét. Kiemeli a Bizottság azt is, hogy a Miniszterelnök az interjúban a „békepárti” állásponttól eltérő nézeteket képviselő jelölő szervezeteket nem tünteti fel negatív színben, irányukban negatív jelzőket nem használ.

[75] Minden körülmény gondos mérlegelése után a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Miniszterelnök megszólalása a Kormány jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének határát nem lépi át, Beadványozó által kifogásolt mondatokat az interjú egészét alapul véve nem alkalmasak a jelölő szervezetek közötti egyensúly megbontására, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelem megállapítására sem.

[76] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme vonatkozásában a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az „alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk.V.37.540/2014/3.)” [Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzése]

[77] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértését a tárgyi ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmével való szoros összefüggés vethetné fel [Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. és Kvk.III.38.334/2019/4. számú végzései]. Mindabból következően azonban, hogy a Bizottság meglátása szerint a Miniszterelnök részéről az esélyegyenlőség sérelmének megállapítása nem merült fel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve e vonatkozásban nem sérülhetett.

[78] Harmadik pillérként a Bizottság a jelölő szervezetek, azaz a Fidesz-KDNP Ve. alapelvek megsértéséért való magatartását vette górcső alá.

[79] A jelölő szervezetek Beadványozó által sérelmezett jogsértése kapcsán a Bizottság szükségesnek látja leszögezni azt, hogy mind a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, mind a Kereszténydemokrata Néppárt jogi személy. A jogi személy önállóan nem, csak képviselői útján képes jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a Bizottság fentebb megállapította, hogy a kifogásolt interjút Orbán Viktor mint Magyarország miniszterelnöke adta, így a jelölő szervezetek kapcsán a jogsértés ténye fel sem merülhet.

[80] Megjegyzi a Bizottság azt is, hogy a kifogás a jelölő szervezetek vélt jogsértése kapcsán érdemi okfejtést nem tartalmaz és a bizonyítékot sem szolgáltat az állított jogszabálysértés elkövetésére. Mindezekre tekintettel az NVB a kifogást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

[81] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[82] A határozat az Alaptörvény 15. cikk (1)-(2) bekezdésein, a 16. cikk (1) bekezdésén, 18. cikk (1) bekezdésén; az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, 41. § (4) bekezdés j) pontján, a 84. § (1) bekezdésén, a 108. §-án, a 136. §-án, a 203. § 32., 40., 41. és 47. pontjain; az Ákr. 97. § (2) bekezdésén; a Kormányrendelet 2. §-án; a Statútumrendelet 1. § (1)-(2) bekezdésein, a 2. § (1) bekezdésén; a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 140-142. §-ain, a 151. § (3) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. június 6.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke