364/2024. NVB határozat - Szél István képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

364/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Szél István (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottság 66/2024 (V.31.) számú TVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] Beadványozó 2024. május 29-én 8 óra 6 perckor e-mail útján nyújtotta be kifogását a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).

[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. adja ki azt a közpénzből szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Vásárhelyi Valóság című, ingyenes önkormányzati sajtóterméket, mely 2024. május 27-i lapszámában - kampányidőszakon belül – jelent meg a „Polgármesteri hírlevél — Márki-Zay Péter — Merre tovább? Vásárhely jövője a tét” címet viselő írás (a továbbiakban: Cikk). A Cikk szerzője a címben is szereplő, jelenleg is regnáló Márki-Zay Péter polgármester. A Cikkben Márki-Zay Péter a választási kampányban használt szlogeneket és állításokat használta, többek között a Fideszt korrupcióval, Lázár Jánost lopással és a kormányt migránsbetelepítéssel vádolta, miközben hangsúlyozta, hogy csak a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjei tudják megvédeni a várost. Beadványozó álláspontja szerint mindez egy közpénzből működtetett sajtóorgánumban nemcsak egyértelműen kampánytevékenységnek minősül, hanem a választói akarat befolyásolására is alkalmas.

[3] Beadványozó kifejtette, hogy a kifogásolt Cikk komoly politikai kritikát tartalmaz többek között, de nem kizárólagosan a Fidesz jelölő szervezettel szemben is, tehát a jelenleg is regnáló polgármester - aki a június 9-i választások tekintetében is nyilvántartásba vett jelölt - egy másik jelölő szervezet ellen fogalmaz meg kritikát, ami nem csak azért aggályos mert egyértelműen alkalmas arra, hogy a választói akaratot negatív irányban befolyásolja a Fidesz jelölő szervezet tekintetében, hanem azért is mert a polgármester saját magán kívül a Mindenki Magyarországa Mozgalom  képviselő jelöltjeit „állítja be azon jelölteknek, akik meg tudják védeni a lakosokat és a várost. A polgármesteri hírlevelet Márki-Zay Péter polgármester az alábbi, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, mint jelölő szervezet plakátjain visszaköszönő választási kampányszlogennel zárja: ,,Védjük meg a Szabadság Városát!”. Tekintettel arra, hogy e Cikk az önkormányzati lapban „Polgármesteri hírlevél” elnevezés alatt került publikálásra, Beadványozó álláspontja szerint a Cikk és annak megjelenési helye egyértelműen azt sugallhatja a választópolgár számára, hogy ez „Hódmezővásárhely Önkormányzatának és Polgármesterének” hivatalos álláspontja. Beadványozó rögzítette, hogy az írás pártpolitikai minősítése véleménye szerint kétséget kizáróan megállapítható.

[4] Beadványozó előadta, hogy a Hódmezővásárhelyi Helyi Választási Bizottság és a TVB által vizsgált kifogások és fellebbezések vizsgálata körében a kampányidőszak során megfigyelhető az a tendencia, amelyben „a hódmezővásárhelyi polgármesteri, közhatalmi szervek szerepei és a polgármester-jelölti szerepek összemosódtak”, önkormányzati eszközökkel és médiafelületeken reklámozva, támogatva a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, miközben más jelölő szervezeteket negatív színben tüntettek fel. Beadványozó kiemelte, hogy az önkormányzati újság a kampányidőszak alatti gyakoribb megjelenése is bizonyítja, hogy tudatosan kampányeszközként használták.

[5]  Beadványozó kifejtette, hogy az álláspontja szerint visszatérő jogsértő gyakorlat fényében az ügy körülményeire tekintettel a lehető legmagasabb összegű pénzbírság kiszabását tartja indokoltnak, annak érdekében, hogy a választási kampány „finisébe” ne kerülhessen sor hasonló jogsértés ismételt elkövetésére.

[6] Végezetül Beadványozó kérte a TVB-t, hogy a jogsértés megállapítása mellett a jogsértőket tiltsa el a további jogszabálysértéstől, szabjon ki bírságot és az esélyegyenlőség alapelvének érvényesítése érdekében kötelezze az elkövetőket a jogsértést megállapító TVB határozat Vásárhelyi Valóság következő lapszámában történő közzétételére.

[7] A TVB rögzítette, hogy a döntése meghozatala során külön figyelemmel volt a Nemzeti Választási Bizottság 353/2024. számú határozatának megállapításaira, tekintettel arra, hogy az érintett döntés a TVB 63/2024. (V.24.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálására vonatkozott. A TVB ezen határozata a Vásárhelyi Valóság 2024. május 20-án megjelent lapszámának 3. oldalán „Polgármesteri Hírlevél” cím alatt található cikk kapcsán benyújtott kifogás elbírálására vonatkozott, így erős hasonlóságot mutat jelen döntéssel.

[8] A TVB a kifogás vizsgálata során rögzítette, az Alkotmánybíróság gyakorlatából következik, hogy a polgármester újbóli indulása nem lehet akadálya annak, hogy megbízatásuk utolsó időszakában is ellássák hivatali tevékenységüket. E tekintetben azonban figyelemmel kell lenniük arra, hogy e két minőségük egyértelműen elkülöníthető legyen.

[9] A TVB az eljárása során megállapította, hogy „jelen ügy központi kérdése, hogy a polgármester tollából származó Cikk” a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) „141. § szerinti kampányidőszakban folytatott tevékenységnek vagy a Ve. 142. §-a szerinti jogszabályban meghatározott feladatnak minősül-e”. A TVB rögzítette, hogy önmagában az a tény, hogy egy cikk a polgármester tollából származik nem alapozza meg a Ve. 142. §-ának alkalmazását, hiszen a tevékenység érdemi, tartalmi vizsgálata alapján lehet kategorizálni, minősíteni, hogy az kampánytevékenységnek vagy a Ve. 142. §-a szerinti tevékenységnek tekintendő. A TVB azt is rögzítette, hogy a Cikk végén egyértelmű felhívás szerepel a Mindenki Magyarország Mozgalom jelöltjének támogatására is, amely az egyik jelölő szervezet melletti kétségkívüli kampányolásnak minősül.

[10] TVB rögzítette, hogy a kifogásolt tartalmat megjelentető Vásárhelyi Valóság elnevezésű nyomtatott sajtótermék az NMHH közhiteles nyilvántartása és a gazdasági társaságra vonatkozó adatok alapján közpénzből fenntartott sajtóterméknek minősül, melynek kiadója Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. E Kft-nek egyedüli tagja és tulajdonosa Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata.

[11] A TVB vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a kifogásolt Cikk kampányeszközként, így a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként értékelhető, ugyanakkor leszögezte, hogy a helyi közhatalmat megtestesítő, közpénzből fenntartott önkormányzati lap nem folytathat választási kampánytevékenységet.

[12] A TVB leszögezte, hogy a Cikkben tett egyes kijelentések, különösen az „egyedül a MINDENKI MAGYARORSZÁG MOZGALOM jelöltjei tudják megvédeni ÖNÖKET ÉS VÁROSUNKAT. VÉDJÜK MEG A SZABADSÁG VÁROSÁT” nem kötődnek a polgármesteri tisztség ellátásához, így kampánytevékenységnek minősülnek. A TVB a sajtótermék felelősségét abban látta, hogy maga is a kampány részévé vált azáltal, hogy kommunikációs csatornaként közvetítő közeget biztosított a Cikk megjelenésére, „holott az őt terhelő szerkesztői felelősség körében felismerhette volna a Cikk kampányeszköz voltát”.

[13] Fentiekre tekintettel a TVB megállapította, hogy dr. Márki-Zay Péter tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősült, így dr. Márki-Zay Péter és a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. magatartása ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában található jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményével.

[14] A TVB 66/2024. (V.31.) TVB határozatában megállapította, hogy Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft és dr. Márki-Zay Péter polgármesterjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c.) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelveket, ezért eltiltja őket a további jogsértéstől, valamint kötelezte a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft médiatartalom-szolgáltatót, hogy jelen határozat rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.

[15] A TVB kötelezte a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft-t 60.000, - Ft azaz hatvanezer forint összegű pénzbírság megfizetésére, valamint kötelezte dr. Márki-Zay Péter polgármesterjelöltet 30.000, - Ft azaz harmincezer forint összegű pénzbírság megfizetésére is.

II.

 [A fellebbezés tartalma]

[16] Beadványozó 2024. június 3. napján 14 óra 21 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a TVB 66/2024. (V.31.) számú TVB határozatának kizárólag a megállapított bírság összegéről rendelkező részével szemben a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz. Beadványozó rögzítette, hogy fellebbezése nem terjed ki a határozatnak a jogsértés megállapítására, illetve az elkövetőknek további jogsértéstől való eltiltására vonatkozó részeire.

[17] Beadványozó álláspontja szerint a TVB által mérlegelési jogkörében megállapított pénzbírságok összegei az ismételten elkövetésre került jogsértések súlyához képest aránytalanul alacsony mértékűek, mely körülményt mint fellebbezése alapját jelölte meg.

[18] Beadványozó érintettsége kapcsán hivatkozott arra, hogy képviselőjelöltként a Hódmezővásárhelyi Helyi Választási Bizottság a 9/2024. (IV.25) számú határozatával jogerősen nyilvántartásba vett jelölt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá az Európai Parlament képviselőinek közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásán (a továbbiakban: választás), továbbá arra, hogy ő a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének elnöke, s „a sérelmezett döntés sérelmet eredményez a FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezet képviselő jelöltjei és polgármester-jelöltje tekintetében is, annak okán, hogy a megállapított pénzbírságok összegei nem biztosítják, hogy a jogsértők ne ismételjék meg szándékos jogsértő magatartásukat”. Előadta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ugyanakkor a Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.

[19] Beadványozó előadta, hogy a Ve. 219. §-ának (1) bekezdése alapján álláspontja szerint jelen ügyben a bírság mértékének megállapításában szerepet játszó körülmények - a jogsértéssel érintettek körének nagysága, a jogsértés súlya és területi kiterjedtsége, a jogsértés ismétlődő jellege illetőleg a jogsértés szándékos volta - megalapozzák magasabb mértékű bírság megállapítását. Beadványozó szerint a bírságok mértékének jelentős emelése szükséges, hiszen a jogsértés mértékével és körülményeivel sem a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft., sem pedig Dr. Márki-Zay Péter polgármesterjelölt tekintetében kiszabott bírság mértéke nem áll arányban.

[20] Beadványozó beadványában levezette, hogy a határozatban megállapított bírságok a Ve. alapján maximálisan kiszabható bírság mértékének a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. vonatkozásában 1,5 %-a, míg Dr. Márki-Zay Péter esetében 2,2%-a, majd hozzátette, hogy álláspontja szerint az elkövetett jogsértéssel arányosan megállapított bírságok mértéke Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. vonatkozásában legalább 250.000,- Ft-ot, míg Dr. Márki-Zay Péter esetében 100.000,- Ft-ot kellene elérje.

[21] Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságtól fellebbezése zárásaként kérte, hogy adjon helyt a fellebbezésének „és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a TVB határozat sérelmezett és jelen fellebbezéssel érintett részét megváltoztatni szíveskedjen akként, hogy mind a Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft., mind pedig Dr. Márki-Zay Péter polgármesterjelölt tekintetében a bírság összegét jelentősen magasabb összegben állapítsa meg, amely így megfelelően figyelemmel van az elkövetett jogsértésekre”.    

III.

[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[23] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[24] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

[25] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;

b) a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye);

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy szervezet, vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

[26] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

[27] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”

[28] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az ügyben mindenekelőtt abban szükséges döntést hozni, hogy Beadványozó mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán Hódmezővásárhelyen induló jelölt, illetve mint az egyik jelölő szervezet helyi elnöke érintettsége fennáll-e az ügyben. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az ügyben való érintettség feltételének fennállása kérdésében jelentősége van annak a körülménynek is, hogy Beadványozó fellebbezése kizárólag a TVB határozatának a bírságot kiszabó rendelkezése ellen (annak magasabb összegben történő megállapítására) irányult.

[29] A Kúria Kvk. VII. 39. 105/2024/10. számú végzése értelmében amennyiben a fellebbezés a támadott határozat - nem a fellebbezővel szemben kiszabott - bírságot megállapító részét vagy annak elmaradását sérelmezi, a fellebbezőnek azt kell bizonyítania a bírság szankció alkalmazásához (vagy magasabb összegben való megállapításához) kétségkívül fennálló, nyilvánvaló, közvetlen érdekeltsége fűződik. A Kúria az említett végzésében elvi éllel állapította meg, hogy „[ö]nmagában az, hogy polgármesterjelöltként a más terhére megállapított választási jogszabálysértés a kérelmezőre nézve hátrányos, a jogszabálysértés megállapításához és a további jogszabálysértéstől való eltiltáshoz elegendő alapot biztosított, de ez nem teremti meg az érintettségét atekintetben, hogy a bírságolás hiányát kifogásolva támadja a választási bizottság határozatát. (…) Hangsúlyozza a Kúria, hogy a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása nem a kérelmező, hanem a közérdek védelme érdekében eljáró választási bizottságok feladatát képezi [Ve. 14. § (1) bekezdés]. Ennek részeként a bírság kiszabása, mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye {Kvk.VI.37.494/2018/2., indokolás [19]-[20]}.” {Indokolás [19]}.

[30] A Nemzeti Választási Bizottság - a fentiek figyelembevételével - megállapítja, hogy Beadványozó igényérvényesítési jogosultsága – igazolt érintettség hiányában – nem terjed ki arra, hogy vitassa: a TVB miért nem alkalmazott magasabb összegű bírság szankciót az elmarasztaltakkal szemben. A bírságok magasabb összegben való megállapításának elmaradása Beadványozót közvetlenül a jogai gyakorlásában nem akadályozza, kötelezettségeit nem befolyásolja, jogi helyzetében változást nem idéz elő.

[31] Fentiek alapján Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény, így fellebbezésében kifejtett érvei érintettség hiányában, érdemben nem voltak vizsgálhatóak.

[32] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést, tekintettel arra, hogy azt nem az arra jogosult nyújtotta be a 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[33] A határozat a Ve., 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (1) - (3) bekezdésein, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. június 6.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke