363/2024. NVB határozat - a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

363/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ATV Első Magyar Magántelevíziós zártkörűen működő Részvénytársaság országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltató 2024. június 2. napján az ATV kereskedelmi médiaszolgáltatásban sugárzott, 20 óra 25 perckor kezdődő „Fővárosi listavezetők vitája” című műsorával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét a Magyar Munkáspárt vonatkozásában.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi továbbá, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az ATV médiaszolgáltatásban, a jogsértő közléssel azonos napszakban tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 9. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2024. június 3. napján 12 óra 46 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).

[2]    A kifogás alapján az ATV Első Magyar Magántelevíziós zártkörűen működő Részvénytársaság (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 31., cégjegyzékszám: 01-10-043855, a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy 2024. június 2. napján 20 óra 25 perckor kezdődő, a „Fővárosi listavezetők vitája” című műsorába (a továbbiakban: Vitaműsor) nem hívta meg a Beadványozót.

[3]    A kifogás a Beadványozó nevében eljáró K. L. mint a Beadványozó elnöke által a választási eljárásban meghatalmazott képviselőt (a továbbiakban: Meghatalmazott) tünteti fel; de tartalmazza a Beadványozó elnökének személyes adatai mellett a Meghatalmazottnak a kifogás benyújtásához szükséges adatait is.

[4]    A kifogás két részből áll. A Beadványozó egyfelől a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmére hivatkozik, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-át idézve tárja az NVB elé, hogy a Fővárosi Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett fővárosi listája ellenére az ATV nem hívta meg a Vitaműsorba.

[5]    2024. május 17. napján a Médiaszolgáltató meghívta a Beadványozó elnökét az „Egyenes beszéd – Voks 2024” című műsorába, hogy 2024. május 29. napján 18 óra 20 perctől ismertesse a párt programját, azonban e megkeresést a Beadványozó elnöke 2024. május 22. napján visszautasította azzal, hogy a Médiaszolgáltató egyéb műsorában nem vesz részt addig, amíg az esélyegyenlőség nem biztosított.

[6]    Médiaszolgáltató 2024. május 22. napján újabb levélben tájékoztatta a Beadványozó elnökét arról, hogy az „Egyenes beszéd – Voks 2024” című műsorában valamennyi fővárosi listát állító szervezet részére biztosítja a programismertetést. Beadványozó azonban a kifogásban úgy véli, hogy a „Voks 2024” című műsor nem azonos a listavezetők vitájával, az utóbbi időben és térben teljesen eltérő módon ad megszólalási lehetőséget a Beadványozónak.

[7]    Beadványozó szerint az esélyegyenlőség alapelve azért sérül, mert az azonos pozícióban lévő jelölő szervezetek közül egyedi módon kiragadott jelölő szervezetek több, „fontosabb lehetőséget kapnak a kirekesztett jelöltekkel szemben”. Az önálló megjelenési lehetőség nem azonos a többi jelölő szervezet képviselőivel folytatott vitával, hiszen a Médiaszolgáltató a 2024. június 2. napján, „egyszeri alkalommal realizálódott vitára” a fővárosi listát állító tíz jelölő szervezet közül hetet hívott meg.

[8]    Beadványozó azt is állítja, hogy a Médiaszolgáltató a „teljes műsor alatt hat alkalommal további törvénysértést követett el, mely teljességgel alkalmas a választók nagyfokú félrevezetésére”, ugyanis a műsorvezető hat alkalommal a fővárosi listavezetők vitájának nyilvánította a vitát, annak ellenére, hogy nem került meghívásra az összes listavezető, és a meghívottakból is többen hiányoztak. Ehhez kapcsolódva a Beadványozó szerinti törvénysértő, hogy a 155 perces, a fővárosi listát állító jelölő szervezetekről szóló műsorban a Beadványozó neve egyszer sem hangzott el.

[9]    Összegzésként a Beadványozó úgy véli, hogy a Médiaszolgáltató, a Ve. „semelyik szakaszával össze nem egyeztethető módon, sajátos önkényes döntése alapján diszkriminációt követett el”, a listával rendelkező jelölő szervezetet „elhallgatta és a műsorban megtévesztette a választókat” azáltal, hogy azt sugallta: „a látható jelenlévők a választhatók”. A Médiaszolgáltató nem tartotta meg a kiegyensúlyozottság követelményét, holott erre a Beadványozó a vitát megelőzően figyelmeztette.

[10] Mindezek alapján Beadványozó annak megállapítására kérte az NVB-t, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelveket, „valamint Rónai Egon a műsorban való többszöri törvénysértő közlését”. A kérelem arra irányul továbbá, hogy az NVB a jogsértés tényének megállapításán túl tiltsa el a Médiaszolgáltatót a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértőt az NVB határozata rendelkező részének „a lezajlott műsor idősávjában való közreadásra”, és a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot.

[11] Az NVB titkársága a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.

[12] A Médiaszolgáltató 2024. június 4. napján megküldött nyilatkozatában rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem sértette meg.

[13] Az észrevétel a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontjára hivatkozással rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás tartalmának meghatározása szabad döntésen alapul. Az Mttv. 7. §-a biztosítja a szerkesztési szabadságot, melyet az Smtv. 13. §-a és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja garantál. Ennek okán a Médiaszolgáltató úgy véli, hogy kampányidőszakban egyes jelölő szervezetek megjelentetésének, programismertetésének körülményeit minden korlát nélkül határozhatja meg.

[14] A Médiaszolgáltató 2024. május 17. napján 17 óra 25 perckor elektronikus levélben meghívta a Beadványozó elnökét 2024. május 29. napján az „Egyenes beszéd – Voks 2024” című műsorába, hogy 18 óra 20 perctől kezdődően ismertesse pártja programját. A Beadványozó elnöke 2024. május 22. napján 7 óra 47 perckor küldött válaszában a megkeresést visszautasította, kifejezve, hogy a Médiaszolgáltató döntése a fővárosi listavezetők bemutatásának módjáról sérti a pártok egyenlő esélyének elvét. Jelezte a Beadványozó elnöke azt is, hogy nem vesz részt a Médiaszolgáltató választási műsorában, amíg az esélyegyenlőség nem biztosított.

[15] Médiaszolgáltató 2024. május 22. napján 16 óra 38 perckor újabb levélben tájékoztatta a Beadványozó elnökét, hogy az „Egyenes beszéd - Voks 2024” című műsorszámban a választási kampány alatt valamennyi fővárosi listát állító szervezet részére biztosítja a programismertetést. Az a tény, hogy a programok ismertetése nem egyszerre történik, az esélyegyenlőség sérelmére nem vezet. Médiaszolgáltató jelezte továbbá, hogy a meghívást akár másik napra vonatkozóan is fenntartja.

[16] Hivatkozással arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni, a Médiaszolgáltató szerint a kampányidőszak egy időtartama nem kiragadható, és valamennyi, a választással kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsort kell áttekinteni. A Médiaszolgáltató úgy véli, hogy a Médiaszolgáltató az esélyegyenlőség követelményét megtartotta, annak ellenére, hogy a Beadványozó nem abban a műsorszámban ismertetheti a programját, mint más jelölő szervezetek.

[17] Médiaszolgáltató leszögezi: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 10 fővárosi lista állítására került sor, az e listákat állító jelölő szervezetek számára pedig a választási kampány során biztosítja a megjelenést és a programismertetés lehetőségét. Az érintettek közül a Beadványozó kivételével a „többiek ezzel a lehetőséggel éltek és a különböző műsorszámokban képviselőjük megjelent”. A kifogásolt műsorszámban „5 jelölő szervezet mutatta be programját”, e szervezeteket a Médiaszolgáltató „nem „önkényesen” választotta ki, hanem figyelembe vette azt, hogy mely szervezetek eddigiekben mely műsorokban jelentek meg, illetve azt, hogy programjuk alapján azok egymással mennyiben különböznek, és ezt a szerkesztési elvet is érvényesítette a jelölő szervezetek meghívásakor”.

[18] Médiaszolgáltató nem vitatja azt a tényt, hogy a Beadványozó fővárosi listát állított, és egyik műsorában sem állította ennek ellenkezőjét, valamint nem alkalmazott kizáró, negatív diszkriminációt egyik szervezettel, így a Beadványozóval szemben sem. „Önmagában az a tény, hogy a 2024. június 02. napján sugárzott választási műsor címében a fővárosi listavezetők név szerepel, nem jelenti azt, hogy az ott megjelent személyek által képviselt listákon kívül mások nem állítottak fővárosi listát.” Médiaszolgáltató úgy véli, hogy korábbi választási tartalmú műsorszámaiban is sor került a fővárosi listavezetők, illetve a listát állító jelölő szervezetek képviselőinek vitájára, illetve bemutatására. Ez utóbbi lehetőség 2024. június 9. napjáig fennáll.

[19] Hangsúlyozza a Médiaszolgáltató, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a Beadványozó a választási kampány alatt ismertethesse programját, az a tény, hogy e lehetőséggel a Beadványozó nem élt, a Médiaszolgáltatónak nem róható fel.

[20] Médiaszolgáltató szerint műsorvezetője nem vezette félre a választókat egyik műsorában sem, mert a vitán megjelentek a listák képviselőiként voltak jelen, olyan kijelentést pedig nem tett a műsorvezető, hogy a megjelenteken kívül más listát állító jelölő szervezetek nincsenek. A 2024. június 2. napján megtartott műsorban a Beadványozó nem volt jelen, ezért a nevét sem kellett megemlíteni, ahogy „nem került felsorolásra rajta kívül a többi meg nem jelent jelölő szervezet sem”.

[21] Hivatkozva arra, hogy a kampány még nem zárult le, ugyanakkor igazolhatóan tett lépéseket a Beadványozó „képviselőinek a választási műsorfolyamba való behívása érdekében”, a Médiaszolgáltató úgy véli, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelménye nem sérült. Rögzíti a Médiaszolgáltató továbbá, hogy törvényben biztosított jogait rendeltetésszerűen gyakorolta, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelme jelen eljárásban nem állapítható meg.

 

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22] A kifogás részben alapos.

[23] Az NVB a kifogást áttekintve annak tisztázását tartotta elsődlegesnek, hogy a kifogás a Beadványozó vagy a Meghatalmazott jogorvoslati kérelmének tekintendő-e.

[24] Kifogás benyújtására a Ve. 208. §-a szerint központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét); a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

[25] A kifogás jogintézményére vonatkozó törvényi rendelkezések a benyújtó személye vonatkozásában egyértelműsítik, hogy azt milyen adattartalommal kell előterjeszteni attól függően, hogy a beadványozó természetes személy-e. Ebből következően az NVB-nek meg kell állapítania azt, hogy ki nyújtotta be a kifogást, mivel az érdemi vizsgálat feltétele annak tisztázása is, hogy a kifogás jogosulttól származik. E tekintetben a kifogásban feltüntetett adatkörnek van jelentősége. A kifogást az alakiságokra és a tartalomra kiterjedően, valamint a benyújtással kapcsolatos adatokat kell vizsgálat tárgyává tenni, amennyiben a benyújtó személye nem állapítható meg egyértelműen [312/2019. (IX. 6.) NVB határozat].

[26] A kifogást tartalmazó elektronikus levél a Beadványozó jelölő szervezetként történt bejelentésekor az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 6. melléklete szerinti P5 formanyomtatvány 23. pontjában megadott címről érkezett. A Beadványozó, mint jelölő szervezet által megadott levelezési címről érkezett kifogás tehát a Beadványozótól származik.

[27] A benyújtással kapcsolatos tények között figyelmet fordított az NVB arra is, hogy a kifogást tartalmazó elektronikus levél szövege szerint abban a Beadványozó kifogása kerül megküldésre, az elektronikus levelet pedig a Meghatalmazott neve zárja, titulusának (Beadványozó alelnöke) feltüntetésével. Az NVB szerint ezen körülményekre figyelemmel a kifogás benyújtójának a Beadványozót kell tekinteni.

[28] Figyelembe véve a fentieket, bár a kifogás szövegszerűen tartalmazza a Meghatalmazott adatait, megállapítható, hogy jelen kifogás benyújtója a Beadványozó, akinek képviseletében a Meghatalmazott jár el.

 

III.

[A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme]

[29] A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatát megelőzően a Ve. szerinti formai feltételek vizsgálatát kellett elvégezni. Hangsúlyozandó, hogy érdemi vizsgálat tárgya kampányidőszakban elkövetett cselekmény tekintetében, a kifogás megtételére irányadó határidőn belül, bizonyítékkal alátámasztottan megtett beadvány lehet.

[30] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[31] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

[32] A Ve. 212. § (2) bekezdése értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; és a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét); valamint a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát.

[33] A Ve. 215. §-a szerint továbbá a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be; elkésett; nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[34] A Kúria gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt a választási szervek a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]

[35] Az NVB megállapítja, hogy a kifogás tartalmazza a Beadványozó Ve. 212. § (2) bekezdésben előírt adatait, megjelöli a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, mint a jogszabálysértéssel érintett rendelkezést. A Médiaszolgáltató a Vitaműsort 2024. június 2. napján rendezte meg, így a kifogás határidőben érkezett. A vita megrendezéséről szóló tájékoztatást, valamint a vita teljes felvételét is tartalmazó videót is megjelenítő cikk elérhetőségét a kifogás tartalmazza, azt az NVB a Kúria joggyakorlatára is figyelemmel bizonyítékként elfogadta [Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzés]. Az NVB a Médiaszolgáltatónak a kampányban való részvételével kapcsolatos kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkezik.

[36] Az NVB a tényállás megállapítása körében figyelembe vette a kifogásban írtak és a bizonyítékul szolgáló internetes tartalom mellett a Médiaszolgáltató észrevételét, valamint az ez utóbbihoz csatolt levelek tartalmát. Nem köteles a Médiaszolgáltató nyilatkozattételre, vagy ez utóbbi keretében a kifogásban írtak cáfolatára, az NVB azonban nem tekinthet el a Médiaszolgáltató által tett előadás értékelésétől.

[37] A kifogás tárgya a Médiaszolgáltató által megszervezett és a nyilvánossághoz közvetített választási vitaműsor. A Vitaműsor megrendezéséről a Beadványozó már korábban tudomást szerzett, ahogy arról is, hogy nem szerepel a meghívottak között. Bár a Vitaműsor sugárzásáig minden, a Médiaszolgáltató által választási vitaműsor megszervezésére tett intézkedés is kifogásolható volt a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt szabály figyelembevételével [348/2024. (V. 24.) NVB határozat], ettől még nem kétséges, hogy a Beadványozó nélkül lezajlott Vitaműsor önmagában is kifogásolható.

[38] Az NVB első körben a vizsgált médiatartalommal kapcsolatos joggyakorlatot tekintette át, figyelemmel arra, hogy a jogvita során alkalmazandó jogszabályok folyamatos változása, valamint a kapcsolódó joggyakorlat fejlődése nem alkalmazható mechanikusan a tárgyi ügy elbírálása során.

[39] A közéleti viták egyik különleges megjelenési formáját képezik azok az alkalmak, amelyek során egy adott közjogi választással szoros összefüggésben valamely jelölő szervezetek képviselői, illetve jelöltek egymás jelenlétében, előre rögzített szabályok mentén ismertetik programjukat és reagálnak más jelölő szervezetek képviselőinek, más jelölteknek hozzászólására, illetve kritizálják ez utóbbiak elképzeléseit, programpontjait. A választási vita lényege a közvetlenség, valamint az is, hogy a vitában elhangzottak megismerésében érdekelt nyilvánosság figyelemmel követhesse azt. A választási versengés során a vita megteremti a lehetőséget arra, hogy a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek képviselőinek alkalmasságát a széles nyilvánosság megismerhesse, valamint a vita résztvevőinek teljesítményét összehasonlíthassa.

[40] A választási viták megrendezése során a nyilvánosság biztosítható a személyes jelenlét és a nyilvánossághoz való közvetítés útján, valamint e két módszer együttes alkalmazása által is. A nyilvánossághoz való közvetítés vonatkozásában – a technikai fejlődés szintje ismeretében – ma már kiemelt jelentősége van annak, hogy a közvetítés szerkesztői felelősséget viselő, az Mttv. hatálya alá tartozó személy, vagy más jogalany útján történik. Különleges figyelmet érdemel az eddigieken túl az a helyzet, ha magát a vitát is az Mttv. hatálya alá tartozó személy rendezi meg.

[41] A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: rVe.) és a Ve. vonatkozásában a valamely médiaszolgáltató által megrendezett választási vitaműsor kiemelt figyelmet élvez. A választási vitaműsor olyan esemény, amelyet rendszerint a választási kampány egy, a szavazás napjához közeli időpontjában rendeznek meg, és amely nemcsak kiemelt figyelmet élvez, de hatással is lehet a kampány további menetére is. A választási vitaműsor tekintetében ezért a választási eljárás alapelveit érvényesíteni kell, ez pedig a kérelemre eljáró választási bizottságok feladata.

[42] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvét az rVe. 3. § c) pontja szövegazonosan tartalmazta. Az NVB jogelődje, az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) kiemelt jelentőséget tulajdonított a választási vita megrendezésére vonatkozó előzetes megállapodás és a vita közvetítése közti különbségtételnek. „Az, hogy meghatározott jelölő szervezetek képviselői választási vita lefolytatásában egyeznek meg, amelyre a sajtó képviselőit (…) meghívják, illetve jelenlétükre lehetőséget biztosítanak, akkor sem sérti az esélyegyenlőség biztosításának alapelvét, ha a megállapodásban további jelölő szervezet részvételére nem biztosítanak lehetőséget. Az említett (…) vita közvetítése csak abban az esetben jelentené a műsorszolgáltató részéről az esélyegyenlőség elvének megsértését, ha az azonos helyzetben lévő, a vitában részt nem vevő jelölő szervezetek részére hasonló megjelenési lehetőséget nem biztosít” [139/2006. (III. 31.) OVB határozat].

[43] Médiaszolgáltató által szervezett vitaműsor esetében az esélyegyenlőség sérelmére vezet az a tény, hogy a vitára 9 listavezetőből csak hatot hívott meg a szervező [509/2006. (IX. 28.) OVB határozat]. A Legfelsőbb Bíróság már ekkor egyértelművé tette, hogy a választási vitaműsor „nem illeszthető be a műsorszolgáltató választási témájú- és riportműsorainak folyamába, mert a választási kampány végső szakaszában került rá sor, sem előtte, sem a választási kampány hátralévő időszakában országos sugárzású hasonló műsorra nem került sor. Így a műsor önállóan értékelhető” [Kvk.III.37.469/2006/3. számú végzés]. Nem volt jogsértő azonban egy olyan vita rendezése, amely során a közös listát állító szervezetek mindegyikének biztosította a vita szervezője a szereplés lehetőségét, hiszen – bár a közös listát állító pártok hosszabb szereplési lehetőséget kaptak –, ez nem érte el az alapelvi sérelem szintjét [276/2009. (VI. 11.) OVB határozat].

[44] Az NVB az OVB gyakorlatát fenntartva kimondta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütközött a Médiaszolgáltató és egy nyomtatott sajtótermék kiadója által szervezett vita, mert a szervezők az egyik jelölő szervezetet nem tartották a „demokratikus erők közé tartozónak”, ezért nem küldtek részére fölkérést [890/2014. (III. 27.) NVB határozat, Kúria Kvk.II.37.396/2014/3. és Kvk.II.37.397/2014/3. számú végzései]. Kiemelt hangsúlyt helyez azonban az NVB arra, hogy önmagában valamely műsorszámot felvezető szöveg tartalma nem döntő azon kérdésben, hogy valamely műsorszám vitaműsornak minősül-e [70/2015. (IV. 10.) NVB határozat].

[45] Az NVB egy időközi választással kapcsolatos riportot, mint kiemelt jelentőségű műsorszámot [32/2017. (IV. 25.) NVB határozat], illetve egy, az országgyűlési képviselők választásán egy adott országgyűlési egyéni választókerületre fókuszáló műsorszámot [663/2018. (IV. 3.) NVB határozat] is a választási vitaműsorokhoz hasonlóan értékelt, rámutatva arra, hogy a kampány végén egyfajta összegzést adni törekvő műsor nem illeszthető műsorfolyamba, annak esetében a kiegyensúlyozottság vizsgálata ez előbbi feltétel teljesülése nélkül is lehetséges.

[46] A joggyakorlat kiterjed továbbá arra a kérdésre is, hogy miként kell értékelni azt a tényt, hogy valamely meghívott jelölt, jelölő szervezeti képviselő, bár meghívták, de mégsem jelenik meg a kifogásolt műsorban. Nem sérül az esélyegyenlőség elve, ha a meghívott maga döntött úgy, hogy a vitában nem kíván részt venni, ezért az adott ügyben az NVB arra jutott, hogy mivel a jelölt „nem élt a vitaműsorban való részvétel lehetőségével, saját maga zárta ki annak lehetőségét, hogy a műsort megtekintő választópolgárok megismerhessék az ő általa képviselt jelölő szervezet álláspontját is (…) és, hogy reflektáljon a műsorban elhangzott, adott esetben vele (…) kapcsolatos megnyilvánulásokra.” Sőt, a távol maradt jelölt, jelölő szervezeti képviselő a „továbbiakban nem hivatkozhat a Ve. 2. §-ban meghatározott alapelvek sérelmére, illetve nem kifogásolhatja a nélkül lezajlott vitaműsor tartalomszerkesztését, illetve az abban elhangzottakat [443/2019. (X. 17.) NVB határozat].

[47] A fentiek alapján megállapítható, hogy a választási vitaműsor vonatkozásában a kiegyensúlyozottság vizsgálatának nem szükségszerű előfeltétele az, hogy a közzétevő médiaszolgáltató nagyrészt közpénzből működjön. Ezzel együtt figyelemmel van az NVB arra is, hogy a kiegyensúlyozottság követelményével érintett médiaszolgáltatók esetében is eltér a vizsgálat mércéje attól függően, hogy közszolgálati médiaszolgáltatóról, vagy bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásról van szó.

[48] A Kúria szerint az „Mttv. 12. §-a a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos követelményként rögzíti, hogy a médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. (…) Az Smtv. 13. §-a alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. (…) [A] nem közszolgálati média szolgáltatásaival szembeni szabályozás alapján alapjogi és törvényi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. Az Európai Parlament képviselőinek választása közérdeklődésre számot tartó esemény (…). A kereskedelmi médiaszolgáltatóknak azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, és (…) ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható. (…) Az esélyegyenlőség, mint a választói közvélemény közügyekről való tájékozódásának jogához kötődő alapelv (…) biztosítását (…) az eset összes körülménye alapján kell megítélni.” [Kvk.V.37.683/2019/6. számú végzés]

[49] A Kúria joggyakorlatának figyelembevételével, valamint a választási vitaműsorok vonatkozásában már az OVB által kialakított és azóta megerősített joggyakorlat ismeretében az NVB álláspontja az, hogy a Médiaszolgáltató nem volt köteles választási vitaműsort szervezni, mert a választásokkal kapcsolatos tájékoztatás körében a szerkesztési szabadság szélesebb, ezért szabadon dönthet arról, hogy mely műsortípusokban jelenít meg a választással kapcsolatos tartalmakat. Kétségtelen azonban, hogy a választási vitaműsor nézői figyelmet generál, így annak megrendezése a Médiaszolgáltató számára e szempontból sem lehet érdektelen.

[50] Az NVB megítélése szerint az egyes választási viták vonatkozásában előre megállapított feltételek vagy részletszabályok – az OVB gyakorlatával egyezően –elsősorban akkor vezethetnek a Ve. valamely alapelvének megsértésére, amennyiben a vita nyilvánossághoz való közvetítésében az Mttv. hatálya alá tartozó médiaszolgáltató közrehat, vagy éppen ez utóbbi szervez választási vitaműsort. Választási vitaműsorok vonatkozásában ugyanis egyértelmű a joggyakorlat abban, hogy azok olyan egyedi műsorszámok, amelyeken belül a kiegyensúlyozottság követelményét biztosítani kell. Az Mttv. szerinti médiaszolgáltató ezért a választási vitaműsor vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét tiszteletben kell tartani.

[51] Az esélyegyenlőség alapelvéből az következik, hogy választási vitaműsorból nem zárható ki valamely jelölt vagy jelölő szervezet, mert a kizárt jelölt, jelölő szervezet lehetősége elvész arra, hogy alkalmasságát bizonyítsa; a többi jelölt, jelölő szervezeti képviselő pedig előnyhöz jut azáltal, hogy elképzeléseiket, programjaikat a kizárt jelölt, jelölő szervezeti képviselő nem illeti kritikával, de a megjelenés szintjén is előnybe kerülnek vele szemben.

[52] Az NVB mindezeket figyelembe véve vizsgálta meg a jogorvoslati kérelmet és az ügy többi iratát. A kifogás nem tartalmaz arra nézve információt, hogy a Beadványozót a Médiaszolgáltató mely okból mellőzhette a Vitaműsor résztvevőinek kijelölése során. Az észrevételhez csatolt levelezésben a Médiaszolgáltató a vitával kapcsolatos nyilatkozatot a Beadványozó felé nem tett, kizárólag arról adott információt, hogy programismertetésre biztosít számára lehetőséget, az „Egyenes beszéd – Voks 2024” című műsorban. A Médiaszolgáltató tehát nem tájékoztatta a Beadványozót arról, hogy milyen megfontolásokat követve alakította ki a Vitaműsorba meghívott személyi kört.

[53] A bizonyítékot vizsgálva megállapítható, hogy a Beadványozó által a kifogásban írtakkal egyezően a Vitaműsorba (tíz helyett) csak hét lista képviselőjét hívta meg a Médiaszolgáltató [műsorvezetői közlés szerint, a videón 8:26 időpontnál], ez utóbbiak közül ketten nem jelentek meg [műsorvezetői közlés szerint, a videón 8:32 időpontnál], így a Vitaműsorban öt politikus vett részt.

[54] A Médiaszolgáltató észrevételének 2. oldalán említett olyan szempontrendszer létezésére, amely a választási vitaműsorban résztvevő jelölő szervezetek kiválasztásának önkényes voltát hivatott kizárni, a tárgyi ügyben nem merült fel adat. Az NVB megítélése szerint a Médiaszolgáltató nyilatkozata e részt önellentmondásban szenved, hiszen, amennyiben ténylegesen figyelembe vette volna, hogy mely szervezetek eddigiekben mely műsorokban jelentek meg, úgy a Beadványozó részére éppen hogy biztosítani kellett volna a lehetőséget a Vitaműsorban való részvételre. Médiaszolgáltató által tett észrevételhez mellékelt levelezés ugyanis azt támasztja alá, hogy a Médiaszolgáltató által a Beadványozó számára a Vitaműsor helyett biztosítani kívánt megjelenésre szóló felkérés éppen olyan időszakban érkezett, amikor a Vitaműsor szervezés alatt állt. Másfelől pedig, amennyiben a listát állító jelölő szervezetek programjának különbözősége lett volna a Médiaszolgáltató kiválasztási szempontja, pusztán ez okból megvalósult volna az esélyegyenlőség alapelvének sérelme, az NVB gyakorlatára figyelemmel [890/2014. (III. 27.) NVB határozat].

[55] Az NVB kiemelt jelentőséget tulajdonít a kifogásban szereplő adatok mellett az érintettek közötti kommunikáció időbeliségének. Az észrevételhez kapcsolódóan megismert levelek alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Beadványozó elnöke csak azt követően zárkózott el az „Egyenes beszéd – Voks 2024” című műsorban való szerepléstől, miután tudomást szerzett a Vitaműsor megszervezésével kapcsolatos, a Médiaszolgáltató által tett intézkedésekről. Nyilatkozata tehát nem volt értelmezhető a Vitaműsorban való részvételt kizáró tartalommal, ilyen összefüggés hiányában tehát nem értékelhető a Beadványozó terhére a Vitaműsorban való megjelenés hiánya [443/2019. (X. 17.) NVB határozat], így adottak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme megállapításának feltételei jelen eljárásban.

[56] Az NVB hangsúlyozza, hogy a tárgyi ügyben a jogsértés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a Médiaszolgáltató ténylegesen milyen szempontok mentén rekesztette ki a Beadványozót a Vitaműsorban megjelenésre felhívott jelölő szervezetek köréből. Az esélyegyenlőség alapelvének megsértése szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy a Médiaszolgáltató választási vitaműsort szervezett, ahova a Beadványozót sem a Beadványozó elnökének más műsorban való megjelenésre való felkérését megelőzően, sem pedig azt követően nem hívta meg. Ebből az okból fakadóan a Beadványozó a Médiaszolgáltatónak felróhatóan volt elzárva attól, hogy a Vitaműsorban szerepeljen.

[57] Az esélyegyenlőség követelményének való megfelelés az NVB álláspontja szerint nem jelenthetett volna teljesíthetetlen elvárásokat jelen ügyben. Ammenyiben a Médiaszolgáltató a listák számára tekintettel úgy ítélte volna meg, hogy érdemi vita csak kevesebb szereplővel folytatható, a vita szabályainak kialakításakor lehetősége lett volna az esélyegyenlőség követelményének megfelelő eljárásrend, például sorsolás útján a listákat két csoportba osztani. Nem minősítheti azonban a Médiaszolgáltató az egyes jelölő szervezeteket akár programjuk, vagy más, objektív értékelést elősegíteni nem képes szempontrendszer alapján.

[58] A tárgyi ügyben döntő jelentősége volt annak is, hogy a Médiaszolgáltató a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megfelelően eljárva szervezte-e a Vitaműsort, illetve döntött-e a Vitaműsorban résztvevő személyi körről.

[59] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme vonatkozásában az NVB rögzíti, hogy az „alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk.V.37.540/2014/3.)” [Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzése]

[60] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértését a tárgyi ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmével való szoros összefüggés vethetné fel [Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. és Kvk.III.38.334/2019/4. számú végzései].

[61] Tekintettel arra, hogy az esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének sérelme a tárgyi ügyben megvalósult, azzal összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi sérelem is megállapítandó.

[62] Az NVB hangsúlyozza, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a tárgyi ügyben a Médiaszolgáltató egyrészt akkor felelt volna meg, amennyiben objektív, a Beadványozó számára is megismerhető szempontok alapján szervezi meg a Vitaműsort. Jóhiszeműséget erősítő tényezőként hatott volna továbbá az is, ha a Beadványozó elnöke számára adott tájékoztatás és az észrevételként az NVB számára megfogalmazott érvelés tartalmi azonosságot mutatott volna.

[63]       A fentiekre tekintettel az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglaltak sérelmét megállapította, ezzel összhangban pedig indokoltnak látja a Médiaszolgáltató további jogsértéstől való eltiltása mellett jelen határozat rendelkező részének közzétételére kötelezést is a jogsértéssel azonos napszakban.

[64]       A Beadványozó bírság kiszabására vonatkozó kérelmét az NVB mellőzte. A bírság kiszabása, mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye [Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzés]. A bírság kiszabása esetén a jogalkotó széles teret adott a bizottsági mérlegelésnek [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat], e vonatkozásban pedig kijelenthető, hogy a bírságkiszabás jellemzően az ismétlődő jogsértések szankciójaként kerül alkalmazásra [Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú végzése], ugyanakkor fő szabály szerint nem is indokolt, hogy a választási eljárásban első alkalommal megállapított jogsértést a jogalkalmazó bírsággal szankcionálja. A magyar jogrendszerben általánosan érvényesülő elv szerint a jogalkalmazó először mindig csak a jogsértés megállapítására törekszik, alappal bízva abban, hogy a jogsértő továbbiakban magatartását ennek ismeretében alakítja. Tekintve, hogy jelen választási eljárásban a Médiaszolgáltató magatartását ezt megelőzően nem nyilvánította az NVB jogszerűtlennek, a bírságszankció alkalmazása nem indokolt.

[65] A kifogásnak a műsorvezető által tett állításokat panaszoló részében a Beadványozó egyfelől arra utal, hogy a Vitaműsor címének említésével a választók félrevezetése valósult meg, másfelől pedig mulasztás történt azért, mert a Beadványozó nevét a Vitaműsorban nem említették meg.

[66] Az NVB figyelemmel volt arra, hogy a Vitaműsor címének meghatározása nem hozható összefüggésbe a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti alapelvvel, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme pedig csak azon esetben volna megállapítható, amennyiben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bizonyítható, hogy a Vitaműsor elnevezését a Médiaszolgáltató kifejezetten megtévesztési céllal választotta volna ki.

[67] A Beadványozó neve említésének elmulasztásával kapcsolatban az NVB megállapítja, hogy a kifogás e részében a Vitaműsor értékelését olyan szempontok figyelembevételével is szeretné elvégezni, amelyek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmének műsorfolyamra vonatkoztatott vizsgálatakor bírnak jelentőséggel. A kérelem célja tartalmilag az, hogy az NVB kettős értékelést végezzen, vagyis állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak sérelmét azért, mert a Beadványozó a Vitaműsorban nem vehetett részt, majd vizsgálja meg a műsort abból a szempontból, hogy abban megemlítésre kerül-e a Beadványozó.

[68] Az NVB rámutat arra, hogy a kettős értékelés tilalma az NVB és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a választási eljárásban kiemelt jelentőséggel bír a médiajogorvoslatok vonatkozásában. A ne bis in idem elve nemcsak a büntetőjog területén érvényesül, ugyanazon cselekmény fogalma alatt pedig a történeti tényállás azonosságát kell érteni. A ne bis in idem elv követelménye a döntés véglegességéhez kapcsolódik. Ez alapján egy olyan lapszám vonatkozásában jogsértés megállapítására nincs mód, amely vonatkozásában egy korábbi döntés ugyanezen jogsértést már megállapította [118/2019. (V. 17.) NVB határozat].

[69] A fentiek alapján az NVB nem dönthet arról, hogy Beadványozó neve említésének elmulasztása a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmére vezet, ezzel összefüggésben pedig értelemszerűen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme sem állapítható meg.

[70] Az NVB megjegyzi végül, hogy a kifogás jogkövetkezmények megállapítását indítványozó része kifejezetten olyan szövegezést tartalmaz, amelynek semmilyen, a műsorvezető közléseire vonatkozó értelmezése nem azonosítható. Erre tekintettel más jogsértés a kifogás keretei között a tárgyi ügyben nem azonosítható, így a kifogást e részében az NVB elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[71] A határozat az Smtv. 13. §-án, az Mttv. 7. §-án, 12. §-án, és 203. § 41. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, 208. §-án, 209. § (1) bekezdésein, a 212. § (2) és (3) bekezdésein, valamint az IM rendelet 6. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. június 6.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke